Esti Kurir, 1938. április (16. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
1938.április EST! KURÍR RASSAY KÁROLY BESZÉDÉNEK VISSZHANGJA A SAJTÓBAN Rassay Károly nagyszabású beszéde, amelyet a képviselőház szerdai ülésén mondott el a választójogi javaslat vitájával kapcsolatban. Vezércikkben foglalkozik Rassay Károly beszédével a Pesti Hírlap, amely többek között a következőket mondja: 1.Rassay beszédének visszhangja bizonyítja, hogy a nemzet felelős érzésű politikusainak többsége, — tehát a nagy többség általában, ugyan,jobb“, mint a „bal“-oldalon — teljes mértékben tudatosította a helyzet komolyságát. Nem ellentétes politikai és világnézeti elvek diadalmas érvényesítéséről van szó e napokban, hanem a nemzet sorsáról. " „Az ellenzék vezető politikusainak e megnyilatkozásaiban, — írja a továbbiakban, — a közös alaphang a mély aggodalom hangja. Hisztéria nélkül, az ál- és rémhírek sutbadobásával nézzünk szembe e helyzettel, melynek végső konzekvenciáját Rassay a kormánnyal szemben így fogalmazta meg: „Cselekedni, vagy félreállni!" „Egyetértünk Rassay Károllyal a helyzet komolyságának megítélésenemcsak a parlamentben, hanem az ország közvéleményében és ezt visszatükrözően, a sajtóban is élénk visszhangot keltett. ben s egyetértünk abban is, hogy az országot nem fenyegeti még a szélsőséges veszedelem. Elsősorban azok hirdetik ezt a veszélyt, akiknek érdekük, hogy bekövetkezzék.“ „De a feszültség, — fejeződik be a vezércikk, — mely hétről-hétre mélyebben áthatja a közéletet, nem enyhült, a tünetek láttán egyetlen felelős tényező sem helyezkedhet többé a megfigyelés és várakozás álláspontjára. A Darányi-kormány programját már ismerjük s a nemzet többsége egyetért vele. Most itt az óra, amikor a kormány általános jellegű, megnyugtató nyilatkozatok helyett cselekedni lesz kénytelen, ha azt akarja, hogy programjából valóság legyen. Cselekedni, vagy visszadni a hatalmat annak a férfinak a kezébe, aki pártok és világnézetek fölött őrködik a magyarság örök értékein: ez a pillanat parancsa. Ezt mondja minden felelős érzésű politikus, így érzi nyolcmillió békét, munkát, egészséges reformokat és alkotmányos fejlődést követelő magyar."rát s mértékletesen, de energikusan tudomására hozta a kormánynak a nagy áldozatok előtt álló, békében dolgozni akaró ország vele szemben támasztott jogos igényeit.» „Növelte az átmeneti felszabadulás érzését, hogy a miniszterelnök és a belügyminiszter sem tudta és akarta magát elszigetelni a beszéd vonzásától, mert a miniszterelnök és a belügyminiszter részéről is elhangzottak olyan biztató közbeszólások, amelyek megerősíthetik a közvéleményben a hitet, hogy a kormány a drámai szituációból levonja a gyakorlati cselekedetek szükségének konzekvenciáit.“ A vezércikk azutánigy fejeződik be: „Rassay beszédének az egész ország közvéleménye lelki nyomottságát felszabadító hatásán kívül nagy eredménye, hogy láthatólag olyanokat is gondolkodásra kényszerített, akiket eddig nem lehetett rávenni a gondolatok végiggondolására, sőt éppen annak köszönhették sikerüket, hogy leszoktatták híveiket is a gondolkodásról...“ emlékű cselekedetté, amellyel a választójogi kérdés kapcsán, de annak részletein túlmenően, a kormányzat legidőszerűbb, legégetőbb problémáiról, a jog és törvény uralmához ragaszkodó nemzeti társadalom véleményét tolmácsolta. Beszéde mentes volt retorikai fogásoktól, szenvedélyekre és hangulatokra irányított kifejezésektől, puszta szárazzágukban mutatta meg a tényeket, a jelenségeket s kérlelhetetlen logikával vonta le belőlük a következtetéseket.» «Rassay Károly beszéde, — vonja le a konklúziót a Magyar Hírlap vezércikke — és annak visszhangjai a józan, öntudatos, hazafias nép gondolatvilágának változatlan józanságáról, a megszentelt nemzeti hagyományokhoz való törhetetlen ragaszkodásáról tanúskodik, azoknak erkölcsi erejéről, akik sokkal többen vannak, semmint a miniszzterelnök gondolná, — szemben azokkal, akik gyökértelenségüket, talajtalanságukat a hangjuk öblösségével és uszító frázisaik féktelenségével igyekeznek túlpótolni.. .. » Érselekedni vagy visszaadni a hatalmat: ez a pillanat parancsa Rassay beszéde enyhítette a feszültséget Az Újság „Rassay nagyszabású beszéde a Házban enyhítette a feszültséget" címmel első oldalon közli a beszédet, amelyet Zsolt Bélavezércikkben méltat. „A nap szónoka Rassay Károly volt — írja a többi közt — s az első pillanattól és első szavával rákényszerítette az egész Házra nemcsak a drámai feszültséget, de a drámai szituáció méltóságteljes komolyságát és felelősségérzetét is. Rassay tudvalévően a képviselőház egyik legszínesebb orgánuma és leglendületesebb temperamentuma, de ezen a délelőttön csendesen, fojtottan beszélt s lefogta elányát is, mint aki nem akar az érzelmekre hatni, hanem sokkal inkább alkalmat adni arra, hogy mindenki szembenézzen a leplezetlen tényekkel és— önmagával. — A lefékezett hang komorsága és a hervadhatatlan polgári bátorsággal kimondott adatok, érvek és vádak szolid tárgyi igazsága a jobboldali mezőt is lenyűgözte. A szélsőjobboldal epizódistáinak, bonviván közbeszólóinak torkukra forrt a szó — akár azért, mert nem tudták kivonni magukat Rassay beszédéek megrendítő hatása alól, akár azért, mert találva érezték magukat, amikor a fejükre olvasta nemis kétértelmű magatartásuk vétkét. Csak a jobbközépen, ahol a szélsőjobboldal bitorolja a középutas politika hagyományos helyét, szólótott félhangosan az állítólagos kormány félhivatalos reggeli újság publicista-képviselője, de ideges, egyszerre mentegetődző, provokáló dobogósa visszhangtalanul elenyészett. Máskor egyenesen groteszkül hatott volna a fészkelődés és bőbeszédűen fecsegő demagógia Rassay politikailag, erkölcsileg és stilárisan minden szóért felelős és minden szavában a parlament felelősségének fokozottabb vállalását követelő retorikai cselekedetével ellentétben. De a népgyűlések vérfagyasztó szónoka ezúttal még csak nevetségessé sem tudott válni, mert Rassay beszéde a szélsőséges kórusnak is elvette a kedvét a nevetéstől." «A beszéd elhangzása után — folytatta — Zsolt Béla vezércikke — érezni lehetett, hogy az egész Ház s a karzatok is felszabadultak a hetek óta tartó depresszió alól. Ez a megkönnyebbülés elsősorban annak tulajdonítható, hogy valaki, aki illetékes rá, végre kimondta, amit eddig senki sem akart kimondani, de ami az utcán és a lakásokban mindenkinek a nyelve hegyén volt. A megkönnyebbülés annak köszönhető, hogy Rassay nevükön nevezte a dolgokat, ventilálta a hírekkel és álhírekkel teli atmoszfé Hölgyek jelszava: Tavaszi bevásárlásra első utunk KLEIN ANTAL Szaba Király utca 49. Békebeli híres ssakuixlel „Rassay szolgálat volt az országnak Hogy mennyire hozzájárult Rassay Károly beszéde a politikai atmoszféra tisztázásához, világosan kitűnik a Magyarság kommentárjából: «A t. Házban szerdán nyugodtabb volt a levegő. Sok minden, amiről csak a folyosón suttogtak és vitatkoztak, nyílt kifejezésre talált Rassay Károly nagy beszédében. A bátor és nyugodt fellépésnek pedig májdig tisztító hatása van. Az ötnegyedórás beszédet igen figyelmesen hallgatták, csak ketten-hárman kísérleteztek közbeszólásokkal, de nemcsak Rassay éles visszavágásai, hanem a Ház hangulata is lefagyasztotta ezeket a próbálkozásokat. A Magyarságot éppen úgy, mint a magyar keresztény középosztály széles rétegeit, amelyeknek nézeteit és törekvéseit tolmácsoljuk, igen sok felfogásbeli ellentét választja el Rassay Károlytól, de mindenképpen el kell ismerni, hogy szerdai felszólalása a lehető legvilágosabban, áthatóan és nyíltan mutatott rá a politikai helyzet vis Szásságaira és azokra az aggodalmakra, amelyek minden gondolkozó és a forrongás helyett a fejlődést kívánó embert ma eltöltenek, ilyen vonatkozásban és ebben a pillanatban Rassay Károly beszéde szolgálat volt az országnak és a Házban így is fogadták ezéki támadást intézte. Beszéde második, politikai részében Rassay kiméletlen nyíltsággal világította meg az országban uralkodó helyzetet, leleplezte a radikális agitációk álcázott célkitűzéseit és felőrlő módszereit, majd azt a határozott követelést szegezte a miniszterelnöknek, hogy vagy szabadítsa meg az országot ettől az elszánt lázítástól, vagy pedig lépjen vissza. Ralsay képviselő beszéde a Ház népes padsoraira erős hatást gyakorolt, amely alól még a kormánypárt sem vonhatta, ki magát.* Kíméletlen nyíltság és határozott követelés Nagy tudósításban számol be Rassay Károly szerdai beszédéről a Pester Lloyd is, amely beszámolójához a következő kommentárt fűzi: "A képviselőház mai ülését Rassay nagy beszéde dominálta, aki a Darányi-kormány ellen hatalomralépése óta a legélesebb ellen- Magyar Királyi Osztálysorsjáték Figyelmeztetés! A 40. Osztálysorsjáték I. osztályára még fenntartott osztálysorsjegyeket, melyeket régi tulajdonosaik el nem vittek, április 2-án szombaton az új igénylőknek kell kiszolgáltatni. Tehát sürgős intézkedést kértnk, mert régi résztvevők nem számíthatnak már arra, hogy eddigi sorsjegyszámaikat még megkapják. A főárusítók figyelmeztetik. üzletfeleiket, hogy csak úgy biztosíthatják részvételüket az új sorsjátékra, ha a sorsjegyekért járó összeg legkésőbb a húzás előtt, tehát most április 9-ike előtt az illetékes helyekre beérkezik, különben minden igényük megszűnik. Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos ára: I Egész | I Fél | I Negyed | I Nyolcad | | 14 |•rt. fl A megállapított 30 fül költségátalány a betéttel együtt szintén megküldendő A magyar parlament egyik legfontosabb teljesítménye «Cselekedni!» címmel a Pesti Napló is vezércikkben méltatja Rassay beszédét, amelyről többek között a következőket írja: «Rassay Károly remekelt ma a Házban. A nagyszerű jogász és debatter drámai témájú és tónusú beszédben figyelmeztet a forradalmasító demagógiára, amelynek, ha erős kézzel le nem fogják, kíméletlenül áldozatául fog esni kastély, bank, üzlet, gyár, földbirtok, tekintet nélkül arra, hogy gazdája zsidó vagy keresztény és amelynek utána fognak hullani köztekintélyek, az ország minden szép és jó hagyománya. Erős akcentussal a Mohács előtti időkhöz mérte Rassay a maiakat, meggyőzött és meggyőző beszédének végén pedig, amely a magyar parlament legfontosabb teljesítményei közé emelkedett, felszólította a miniszterelnök urat, hogy vagy cselekedjen vagy pedig álljon félre és tegye le a nem? sorsát annak a férfiúnak a ked ve, aki az országot egyszer mí'^-fiulászelte az anarchiából és bruOTtpy útjára vitte. Ez a férorma Miklós, Magyarorszá zója.» adandó emtékű cselekedet 99 Vezércikket írt Rassay Károly beszédéről a Magyar Hírlap is, amely a következőket állapítja meg: «Rassay Károly szerdai képviselőházi beszédében azzal az alapossággal, messzemutató világossággal és kristálytiszta logikával fejtette föl a választójogi kérdés egész szövevényét, amely nem hat meglepően az olyan nagyonalú, felelősségteljes államférfi és kiválóan képzett közjogász részéről, mint amilyennek őt a magyar polgárság immár közel kétévtizedes országos politikai pályafutása során megismerhette. Beszédét azonban mégis az a higgadt, önérzetes bátorság tette maradandó Tabáni kiskocsma ? Háromzsöri harsa ! Újszerű írógép Breslauból jelentik. Többévi kísérletezés után egy sziléziai zongorakészítőnek olyan írógépet sikerült feltalálnia, amely önműködő fényjelzéssel figyelmezteti a gépírót, amikor már csak öt sor fér el a gépben lévő papírlapra. A találmányt szabadalmazták és rövidesen megkezdik az új szerkezetű gép tömeggyártását. Pusztító tornádó 3 Columbusból (Kansas) jelentik: Kansas, Missouri és Oklahoma államokban pusztító erejű forgószél dühöngött. Columbusban a vihar megrongált egy iskolát, amelyben a gyermekek éppen órán voltak. Négy gyermek életét vesztette. A tornádó következtében a legutóbbi hírek szerint 24 ember vesztette életét. A sebesültek száma több mint kétszáz. — Idegesség, fejfájás, szédülés, álmatlanság, reggeli rosszullét, levertség, bágyadtság, sok esetben hamarosan megszűnnek, ha bélműködésünket reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József** keserímvizzel elrendezzük. Kérdezze meg e vosát . ert — A Pesti Tőzsde uj száma az indekes cikkekben számol bósági eseményekről . .aaasztalnál, — Arisztokraták a .nagyobb sike- Az utóbbi esztendők Bethlen Margit mi ankétja folyik lapja, az Ünnep képes szépirodálgozó magyar ariszhasábjain „An. A most megjelent tokrácia" A Somssich Gyula fejti ki számban, az arisztokrácia mai állásáról és jövő feladatairól. Az hely során József Ferenc királyi bérír Zichy Kázmér gróf, Apponyi Károly gróf és sokan mások is hozzászólnak. Q ecmdie- -^gj IMMKLDgf COR^Efif 1 UfRC iMi r FILMPALOTA— JL Jj Aj