Esti Kurir, 1938. július (16. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

Az olasz önkéntesek visszahívása A sajtó sajnálkozással állapítja m­eg, hogy a nyílt városok elleni bombázások körülményeinek ki­vizsgálására kiküldendő nemzet­közi semlegességi bizottság még­­mindig nem kezdte meg működését.­­A holland kormány ugyanis még nem adott világos választ az angol kezdeményezésre, hogy képvisel­tesse magát a bizottságban. A svéd kormány eddig még szintén nem nevezte meg képviselőjét. Nagy érdeklődéssel várják fran­cia politikai körökben, hogy milyen magatartást tanúsít az elkövetkező napokban a spanyol kérdéssel kap­csolatban Olaszország. A lapok szenzációs beállításban római jelen­tést közölnek, amely szerint­­ Mussolini az olasz vezérkar tag­jaival legutóbb folytatott tanács­kozásai után most már hajlandó a Spanyolországban harcoló olasz csapatok jelentős részét visszavonni, mielőtt még a be­­nem avatkozási bizottság véglege­sen intézkedne a hazaszállítás­ról. Az olasz vezérkar véleménye sze­rint ugyanis Franco tábornok győ­zelme már most bizonyos és a köz­társaságiak legyőzetése már csak rövid idő kérdése. Ezt az időt is megrövidítené egy olyan intézkedés, amellyel véget vetnének a köztársa­sági Spanyolországba irányuló fegy­ver- és muníciószállításoknak. 3 ara: BÉCSI PARÁDÉ­­*_______*______ __________________, ________________■_________________ _______________ -Budapest 1938 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY július 1, péntek , Páris, június 30. A francia közvélemény attól tart, hogy a spanyol kérdésben további bonyodalmak állanak elő, mert úgy Párisban, mint Londonban a köztársaságiakkal rokonszenvező körök szinte koncentrikus támadást intéznek a Daladier-, illetőleg a Cham­­berlain-kormány ellen jelenlegi politikájuk megváltoztatása ér­dekében. Míg Franciaországban a helyzet aránylag egyszerű, mert az ellenzék támadásai ellenére sem kell gondolni arra, hogy a Daladier-kormányt az őszi ülésszak előtt megbuktat­hatják, addig a francia közvélemény lehetségesnek tartja, hogy Chamberlain miniszterelnök nem tud majd ellenállni az angol ellenzéki körök és közvélemény egyre fokozódó nyomásának. Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Sir Ro­bert Hodgson burgosi angol főmegbízott londoni útjának. Úgy tudják, hogy a főmegbízott magával viszi Franco tábornok ja­vaslatait, amelyek arra vonatkoznak, hogy Dél-Spanyolországban két semleges kikötőt jelöl meg, ahová a külföldi hajók minden kockázat nélkül szállíthatnak a köztársasági Spanyolország szá­mára árukat. Természetesen hadianyagról nem lehet szó. Franco tábornok javaslatai állítólag arra is vonatkoznak, hogy a két hadviselő fél hadviselő jogát az új angol tervtől függetlenül azonnal ismerjék el. Ciano válasza Perthnek Mussolini már csak azért is haj­landó lenne az olasz csapatok jelen­tős részének visszavonására, hogy ezzel gyorsítsa az angol-olasz egyet­Rendkívüli figyelmet szentel a francia sajtó Ciano gróf olasz kül­ügyminiszter és Perth lord római angol nagykövet újabb megbeszé­lésének is. Mint Londonból jelentik, ottani hivatalos körökben hangoz­tatják, hogy Ciano gróf barátságosan fogadta lord Perth előterjesztéseit az angol hajók el­len intézett bombatámadások miatt. Ciano gróf utalt ugyan arra, hogy a spanyol nemzeti had­erő Franco tábornoknak tartozik engedelmességgel, de azért Olasz­ország minden tőle telhetőt meg, akar tenni, hogy megszűnjenek az angol hajók elleni bombatá­madások. Olaszország ebben a tekintetben igyekszik érvényesíteni befolyását. Tárgyalás a légi támadásokról Angol lapok diplomáciai szerkesz­tői úgy látják, hogy legalább is részben eredménnyel kecsegtetnek azok az eszmecserék, melyek az an­gol hajók elleni légitámadások meg­akadályozása érdekében az utóbbi napokban Anglia, Franciaország, Olaszország és a két spanyol had­viselő fél között megindultak. Ezek­nek az eszmecseréknek alapjául az a Franco-féle terv szolgál, hogy Délspanyolországban biztonsági ki­kötőt vagy kikötőket állítsanak fel. Franco tábornok javaslatait Sir­mény mielőbbi életbeléptetését. Mindennek az előfeltétele azonban, hogy a spanyol-francia határon szi­gorítsák meg az ellenőrzést. Robert Hodgson burgosi angol fő­megbízott hozza magával, aki repü­lőgépen csütörtökön érkezik az an­gol fővárosba. Több angol lap már azt is tudni véli, hogy Franco tábor­nok Almeria kikötőjét akarja sem­leges kikötőül megjelölni. A spanyol kérdés egyébként is még mindig az érdeklődés előteré­ben áll, különös tekintettel a Spa­nyolországban harcoló önkéntesek hazaszállítását célzó angol terv pénzügyi részét illetően. A lapok úgy látják, hogy a be nem avatkozási bizottság csütörtöki ülésén ez a kérdés játssza majd a legfőbb sze­repet. Szovjetoroszország még min­dig nem hajlandó hozzájárulni az önkéntesek elszállításának költségei­hez, amelyek a tulajdonképpeni szállítási költségeken kívül a gyűj­­tőtáborokban való élelmezésre, ru­házatra stb. fordítandó összegekből állanak. A szovjet kormány nehézsé­geket okoz azonkívül a tengeri el­lenőrzés kérdésében is. A Spanyolországból érkező hírek közbe­n a harci tevékenység fo­kozódásáról számolnak be. A salamancai hadijelentés szerint Castellon arcvonalán Francóék több fontos hadállást elhódítottak a köztársasági milíciától. A köztársasági hadügyminiszté­rium jelentése pedig azt közli, hogy a milícia a Pireneusokban megjaví­totta állásait. AZ ANGOL KÜLPOLITIKA MEGVÁLTOZÁSÁVAL SZÁMOLNAK PARISBAN *1» 1 '■ 11 1 .......... ....................... A spanyol kérdés veszedelmes fejleményei Graf Ciano és Lord Perth tárgyalása az angol hajók bombázásáról SZÖRNYŰ TÁJFUN ÉS SZÖKŐÁR SÖPÖRT VÉGIG JAPÁNON Tokió, június 30. A japán szigetországot szerdán borzalmas erejű tájfun söpörte vé­gig, amely mindenütt óriási pusztí­tásokat vitt végbe. A tájfunt felhő­­szakadás és szökőár kísérte s egész vidékek víz alá kerültek. Az ítélet­idő több mint 300 emberéletet kö­vetelt áldozatul s félmillió ember hajléktalanná vált. Hosszú évek óta nem sújtotta Japánt ilyen szörnyű elemi csapás. Egyedül Tokióban és környékén 12.000 ház került viz alá s az alá­­mosott falak egymásután dőlnek romba. Tokióban tizenegy hidat is elmosott a szökőár. A felhőszakadások az ország kü­lönböző részeiben földomlásokra vezettek, amelyek talán még több emberéletet követeltek áldozatul, mint maga a tájfun. Tokió egyik külső kerületében negyven embert temetett maga alá a beomló föld. Valamennyien életüket veszítették. Yokohama közelében tizennégy embert ölt meg a földomlás. Yoko­­suka városában a leomló hegyoldal rombadöntötte az iskolaépületeket s még szerencse, hogy a nyári szén­nél már megkezdődött és csak nő-

Next