Esti Kurir, 1938. október (16. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

2 német nép kévében köszönetét fe­­jezte ki az államférfiaknak fárado­zásaikért és hozzátette, hogy népeik bizonyára éppen olyan boldogok, mint a német nép, hogy ezt a válsá­got most már szerencsés befejezés­hez sikerült juttatni. Hitler ezután nagyon szívélyesen kezet szorított Mussolinival, Chamberlainnel és Ca­­ladierrel. Chamberlain miniszterelnök kije­lentette, hogy számára nagy öröm volt, hogy Münchenbe jöhetett. Biz­tos abban, hogy az angol nép osztja azokat az érzéseket, amelyekről Hit­ler éppen az előbb beszélt. Hitler ezután míg egyszer külö­nös szívélyességgel elbúcsúzott a há­rom kormányfőtől és kíséretüktől. Paris, szeptember 30. A „Matin“ müncheni tudósítója szerint a tegnap éjszakai értekezle­ten érintették a nyersanyagok kér­dését is, viszont a gyarmatok kér­dése, a spanyol ügy és az etióp ügy nem került szóba. A négy nagy­hatalom vezetői nem akarták azt a látszatot kelteni, hogy a­ csehszlovák ügyet kihasználva a nagyhatalma­kat érdeklő külön kérdések meg­oldásával foglalkoznak. ■A tárgyalások lefolyása Berlin, szeptember 30. A müncheni négyes konferencia lefolyásáról kiszivárgott hírek sze­rint a tanácskozások abból a német követelésből indultak ki, hogy a cseheknek október 1-ig ki kell ürí­teniük az átengedendő területeket. Angol és francia részről ezzel kap­csolatban felhívták a német kor­mány figyelmét arra, hogy a csehek eddigi halogató taktikája miatt ok­tóber elsejéig már csak harminc óra áll rendelkezésre a szudéta­­ném­et területek kiürítéséhez. Ezt a harmincórás határidőt az angolok és franciák elégtelennek találták és utaltak arra, hogy a ki­ürítési tervezetet a legjobb esetben is csak szombaton reggel lehet el­juttatni repülőgépen Prágába, ahol a cseh kormánynak azután még döntenie kell, hogy elfogadja-e vagy sem. Abban az esetben, ha a csehek elfogadják a tervezetet, akkor is időbe telik, amíg a parancsot továb­bítják a Szudétaföldön állomásozó csapatoknak. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a csapatok részben messze szétszórt állásokban vannak el­helyezve, ami szintén megnehezíti a kiürítési parancs gyors végre­hajtását. A legjobb esetben is leg­feljebb arról lehet szó, hogy az azonnal elérhető gyalogság még a határidő lejárta előtt tényleg meg­kezdi a visszavonulást, semmiesetre sem lehetséges azonban, hogy a nehéz fegyvernemeket is vissza­vonják ilyen rövid idő alatt, azon­kívül pedig kiürítsék még az erődít­ményeket is és elszállítsák a kato­nai anyagot. Chamberlain és Daladier aggá­lyai megértésre találtak úgy Hitler­nél, mint Mussolininál s a német kancellár ezért késznek nyilatkozott arra, hogy a szudétaföld kiürítésére tíz napot engedélyez a cseheknek, nehogy azután technikai nehézsé­gekre való hivatkozással próbálja­nak kibújni a kiürítés kötelezettsége alól. Hitler kancellár azonban még ennél is tovább ment és kijelentette, hogy hajlandó hazajárulni a ki­ürítendő terület csökkentéséhez is, ha ezzel szemben növelik azt a te­rületet, ahol népszavazást rendez­nek a vegyes nemzetiségű lakosság körében. Csehországnak tehát a müncheni megállapodás értelmében jóval ki­sebb területet kell az előírt tíznapos határidőn belül véglegesen át­engedni Németországnak, mint Hit­ler kancellár eredetileg tervezte, ez­zel szemben azonban az eredeti tervnél nagyobb területen lesz nép­szavazás. A tíz napon belül meg­szállandó, valamint a népszavazá­­sos terület pontos határvonalait nem rajzolták be még a térképbe, mert erre már nem volt idő. Mussolininak még az éjszaka fo­lyamán vissza kellett térnie Olasz­országba és ezért úgy határoztak, hogy az azonnal átengedendő, vala­mint népszavazással eldöntendő te­rületek pontos határvonalát négy­tagú bizottság állapítja meg, amely a német kormány megbízottjából, valamint Anglia, Franciaország és Olaszország nagykövetéből áll. Ez a négyes bizottság haladéktalanul megkezdi munkáját. Hivatalos­ jelen­tés a müncheni megállapodásról München, szeptember 30. (Német Távirati Iroda.) Azok a megbeszélések, amelyeket Német­ország, Olaszország, Franciaország és Anglia kormányfői csütörtökön délben megkezdtek, késő este feje­ződtek be. A hozott határozatokat, amelyeket az alább következő ok­mányokban fektettek le, nyomban eljuttatták a cseh kormányhoz. Egyezmény, létrejött Németország, Nagybritannia, Franciaország és Olaszország között 1938 szeptember 29-én Münchenben. Németország, az Egyesült Király­ság, Franciaország és Olaszország a szudétanémet terület átengedésére vonatkozóan elvben már létrejött megállapodás figyelembevételével megállapodott az átengedés alábbi feltételeiről és módozatairól és az e célból megteendő rendszabályokról s egyenként felelősnek jelentik ki magukat ez egyezmény által a tel­jesítésének biztosítására szükséges lépésekért. 1. A kiürítés október 1-én kezdő­dik. 2. Az Egyesült Királyság, Fran­ciaország és Olaszország megálla­podnak abban, hogy a terület kiürí­tése október 10-ikéig megtörténik, még­pedig bármiféle meglevő be­. Ékesebb embereknél, akik gyak­ran fel vannak fúvódva, úgy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét a természetes „Ferenc József”* keserű­­víz rendszerint hamar mérsékli, a re­keszizom emelkedését csökkenti és a magas vérnyomást leszállítja Kér­dezze meg orvosát rendezés szétrom­bolása nélkül és hogy a csehszlovák kormány viseli a felelősséget azért, hogy a kiürí­tést a megjelölt berendezések meg­rongálása nélkül hajtják végre. 3. A kiürítés módozatait részletei­ben nemzetközi bizottság fogja megállapítani, amely Németország, az Egyesült Királyság, Francia­­ország, Olaszország és Csehszlová­kia képviselőiből fog állani. 4. A túlnyomórészt német terület­nek német csapatokkal való szaka­szonkénti megszállása október 1-én kezdődik. A mellékelt térképen megjelölt 4 területszakaszt a követ­kező sorrendben fogják német csa­patok megszállni: az 1-gyel meg­jelölt területszakaszt október 1-én és 2-án. A 2-vel megjelölt terület­­szakaszt október 2-án és 3-án, a 3-mal megjelölt területszakaszt ok­tóber 3-án, 4-én és 5-én, a 4-gyel megjelölt területszakaszt október 6-án és 7-én. A túlnyomóan német jellegű fennmaradó területet a fent­­említett nemzetközi bizottság hala­déktalanul meg fogja államtani és október 10-ikéig megtörténik meg­szállása. 5. A 3. pontban említett nemzet­közi bizottság megállapítja ezeket a területeket, amelyekben népszava­zásnak kell történnie. Ezeket a területeket a népszava­zás lezárásáig nemzetközi alakula­tok fogják megszállni. Ugyanez a bizottság fogja megállapítani azokat a módozatokat, amelyek mellett a népszavazást végre kel hajtani; alapul tekintendők a saar-vidéki ESTI KURÍR szavazás módozatai. A bizottság megállapítja a napot is, amelyen a népszavazás megtörténik. Ez a nap azonban november végénél későbbi időpont nem lehet. 6. A határok végleges megállapí­tását a nemzetközi bizottság végzi. Ez a bizottság­­jogosult lesz a négy hatalomnak, Németországnak, az Egyesült Királyságnak, Francia­­országnak és Olaszországnak bizo­nyos kivételes esetekben a nép­szavazás nélkül átengedendő zónák szigorú néprajzi meghatározottságá­tól csekély mérvű eltéréseket aján­lani. 7. Dptálási jogot fognak biztosí­tani az átengedett területekre való átlépésre és az e területekről való kilépésre. Az optálást e megállapo­dás megkötésének időpontjától szá­mított hat hónapon belül kell gya­korolni. Az optálás részleteit ném­et­­csehszlovák bizottság fogja megálla­pítani s egyúttal mérlegeli a lakos­ság kicserélésének megkönnyítésére szolgáló eljárást és tisztázza azokat az elvi kérdéseket, amelyek ebből a kicserélésből adódnak. 8. A csehszlovák kormány e meg­állapodás megkötésének napjától számított négyheti határidőn belül katonai és rendőri kötelékeiből el­bocsátja mindazokat a szudétané­­meteket, akik ezt óhajtják. Ugyan­ezen határidőn belül a csehszlovák kormány elbocsátja azokat a szu­­détanémet foglyokat, akik politikai vétségek miatt szabadságvesztés­­büntetést töltenek ki. Később tárgyalják a magyar és lengyel problémát München, szeptember 29. Pótnyilatkozat. A négy hatalom kormányfői ki­jelentik, hogy a csehszlovákiai len­gyel és magyar kisebbségek problé­mája, amennyiben három hónapon belül az érdekelt kormányok közti megállapodás útján nem rendezte­tek, a négy hatalom itt jelenlevő kormányfői további összejövetelé­nek tárgya lesz. München, szeptember 29. Pótlás az egyezményhez. Az Egyesült Brit Királyság kor­mánya és a francia kormány a fen­tebbi egyezményhez csatlakozott azon az alapon, hogy fenntartják azt a ajánlatot, amelyet a szeptem­ber 19-i angol-francia javaslatok 6. §-a tartalmaz a csehszlovák ál­lam új határainak nem provokált támadás ellen való nemzetközi ga­ranciájára vonatkozóan. Mihelyt a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése ren­­deztetik, Németország és Olasz­ország a maga részéről garanciát ad Csehszlovákiának. München, szeptember 29. Pótnyilatkozat. A jelenlévő négy kormányfő egyetért abban, hogy a mai egyez­ményben megállapított bizottság a német külügyi hivatal államtitkárá­ból, Anglia, Franciaország és Olasz­ország Berlinben akkreditált nagy­követeiből és a csehszlovák kor­mány által kinevezendő tagból fog állani. München, szeptember 29. Pótnyyatkozat. Minden a területátadásból adódó kérdés a nemzetközi bizottság ille­tékessége alá tartozónak tekintetik. München, 1938 szeptember 29. Hitler és Chamberlain mai újabb megbeszélése London, szeptember 30. Ward Price, a Daily Telegraph Münchenbe küldött tudósítója ma reggel azt jelentette, hogy Cham­berlain miniszterelnök azt a kérést intézte Hitler kancellárhoz, hogy pénteken délelőtt fél 11 órakor ma­gánjellegű megbeszélésre üljenek össze. Chamberlain még néhány függőben maradt kérdést akar megtárgyalni Hitler kancellárral. Az angol miniszterelnök előrelátha­tólag csak a villásreggeli után uta­zik el Münchenből. München, szeptember 30. Müncheni angol diplomáciai kö­rökben kijelentik, hogy Chamber­lain miniszterelnök Londonba való visszarepülése előtt pénteken dél­előtt m­ég magánlátogatást tesz Hit­ler kancellárnál. Az angol minisz­terelnök a látogatás után, a déli órákban indul vissza Londonba. München, szeptember 30. (Havas.) Daladier francia minisz­terelnök és kísérete az eddigi terv­től eltérőleg, nem pénteken délelőtt tíz órakor, hanem csak déli egy óra tájban hagyja el repülőgépen Mün­chent, hogy visszatérjen Parisba. ­ Mussolini hazautazott München, szeptember 30. Pénteken hajnalban, a megbeszé­lések befejezése után először — két óra tájban — Göring tábornagy és Ribbentrop birodalmi külügyminisz­ter hagyta el a vezérházat és a “Négy évszak” szállóba ment. Kö­rülbelül negyedóra múlva követte őket Daladier francia miniszter­­elnök, aki előzőleg még rövid meg­beszélést folytatott Chamberlainnel. Daladier az őt körülvevő újság­íróknak rövid áttekintést adott a megyegyezés tartalmáról, majd visz­­szavonult szállóbeli szobájába. A négy államférfin közül elsőnek Mussolini olasz miniszterelnök uta­zott el Münchenből. A tanáskozá­­sok befejezése után Mussolini Hitler kíséretében a főpályaudvarra haj­tatott. Útközben a lakosság szűnni nem akaró lelkesedéssel éljenezte a két államférfit. A Duts beszállt különvonatába és kocsija ajtajában szívélyes bú­csút mondott Hitler kancellárnak. A két államférfi hosszú és szívélyes kézszorítással bucsúzott egymástól. A Duce azután­ Göring tábornagy­tól és a búcsúztatására megjelent többi német úrtól vett búcsút, majd az ablakhoz lépett és a lassan el­induló vonatból még sokáig vissza­integetett. Hitler vezér és kancellár megbízásából Dörnberg német pro­tokollfőnök a határig elkíséri Mus­solinit. Róma, szeptember 30. Mussolini miniszterelnök külön­­vonata ma este hat órakor fut be a Termini-pályaudvarra. A Ducét, akinek müncheni útját az olasz nemzet diadaluinak tekinti, Róma városa nagy ünnepélyességgel fo­gadja. Bolzano, szeptember 30. Mussolini olasz miniszterelnök ma reggel öt órakor visszaérkezett az olasz határra. Rómába délután hat órakor érkezik meg. 1938 október . Sorozatos incidensek Varsó, szeptember 30.­­ (Lengyel Távirati Iroda.) Hivata­losan jelentik: A szeptember 27-éről 28-ára virradó éjszaka a lengyel­­cseh határon a csehek tüzeltek a lengyel határőrségre. Több golyót a határőrség épülete felé irányítot­tak. A külügyminisztérium figyel­meztető tiltakozást intézett a varsói cseh követséghez, Varsó, szeptember 30. (Lengyel Távirati Iroda.) A cseh katonai hatóságok szudétanémet vidékre irányították a tescheni Szi­léziában mozgósított katonákat. A csehek agyonlőtték Kotas len­gyel vitorlázó­­repülőt, aki ez év jú­liusában vitorlázó gépen látogatást tett a Felvidéken és ez alkalommal felkereste Hlinka pátert is. A vitor­lázó repülők közül mások is áldo­zatául estek a csehek kegyetlenke­désének. Egy cseh hadnagy átlépte a ha­tárt, mire a lengyel határőrség le­tartóztatta. A hadnagy kijelentette, hogy a cseh határőrség ellenőrzése közben eltévedt és így került len­gyel területre. Az elmúlt éjszaka a levegőbe rö­pítették a lyzbicei cseh elemi isko­lát, amelynek igazgatója lengyel­ellenes tevékenységéről volt isme­retes. Trzyniecben, Witkowiceben és Karolinában tömegesen bocsátják el a lengyel ipari munkásokat. Witko­­­viceben az elbocsátott lengyel mun­kások és cseh kommunisták között véres összetűzés támadt. Egy kom­munista fegyveres banda megtá­madta a lengyeleket; a csendőrök a kommunisták segítségére siettek és tüzelni kezdtek a lengyel mun­kásokra. Tiezneten megsebesültek. Az elmúlt éjszaka Trzynierben felrobbantották a “Szabadság” szob­rát, amelyet a csehek sziléziai ural­mának emlékére emeltek. ■ Vörös őrség Pozsony utcáin Miskolc, szeptember 30. Pénteken Miskolcra érkezett Po­zsonyból egy cseh állampolgárságú magyar ember, akinek többnapi vi­szontagságos kerülő út után sikerült átszökni a határon. Ennek a ma­gyarnak Pozsonyban néhány napig sikerült elrejtőznie a letartóztatás elől. Bűne a csehek előtt az, hogy a felvidéki magyar pártnak egyik ve­zetője volt. Pozsony mai állapotáról elrettentő képet rajzol a magyar menekült. Esténként teljes sötétség borul a városra. Egyetlen ember se megy az utcára. Nappal is kihaltak az utcák a most már terrorisztikusan fellépő csehek miatt. A város rémületben élő közönségéből nappal is csak az merészkedik ki az utcára, akinek halaszthatatlan dolga van. Már nem­csak a cseh tisztviselők családtagjai menekültek Pozsonyból el, hanem nagyrészben maguk a cseh tisztvi­selők is, úgyhogy­ a közhivatalok­ban csak néhány ember látja el a legsürgősebb szolgálatot. A bankok bezártak és értékeiket elszállították. A legtöbb üzletet is bezárták. Egy-egy üzlet naponta csak né­hány órára nyit ki. Az élemiszer­­viség aggasztó, mivel a környék terrorizált lakossága nem meri ter­ményeit bevinni a városba. Pozsonyban csak cseh katonákat és a vörösőrség tagjait lehet látni. A katonák kizárólag cseh és morva nemzetiségűek. Mind magyar, né­met és szlovák nemzetiségű katonát elszállítottak. A városból bevonult magyar, német és szlovák nemzeti­ségű katonák hozzátartozói aggoda­lomban élnek, mert azt sem tudják, hova vitték őket, értesítést sem ad­hatnak magukról. A katonák csak tábori­ posta útján levelezhetnek, de úgy látszik, hogy a tábori­ posta csak a csehek részére működik. A vörös őrség kelti a pozsonyi la­kosságban a legnagyobb aggodalmat. A vörös őrség részben pozsonyi, részben más vidékről való veszedel­mes kommunistákból áll és vörös zászló alatt vonul fel Pozsony ut­cáin. Pozsony­­közbiztonsági szol­gálatát­­ ezek a vörös karszalagos kommunisták látják el, mert a cseh csendőrségnek is csak néhány tagja maradt a városban.

Next