Esti Kurir, 1939. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Budapest 1939 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY január 1. vasárnap ÚJBÓL ELMÉRGESEDETT NÉMETORSZÁG ÉS AMERIKA VISZONYA FELTŰNŐ JELENTÉS MUSSOLINI ÉS AZ ANGOL ÁLLAMFÉRFIAK TANÁCSKOZÁSÁNAK PROGRAMJÁRÓL Newyork, december 31. Zrt.) Az amerikai lapok óriás­­bellis forrású, elsőoldalis jelenté­sekben közüik a német kormány­­ megállapítását, amely szerint az­­ Egyesült Államok kormányának a német tiltakozó jegyzékkel szemben tanúsított elutasító magatartására való tekintettel egyelőre lehetet­lenné vált a német-amerikai kapcso­latok megjavítása. Washingtoni je­lentések szerint az Egyesült Államok kormányá­nak a német tiltakozó jegyzékkel szemben tanúsítóit elutasító ma­gatartására való tekintettel egye­lőre lehetetlenné vált a német­­amerikai kapcsolatok megjaví­tása. A Washingtoni jelentések szerint az amerikai Külügyi Hivatal egyelőre még nem óhajt állást foglalni a német kormány leg­újabb megállapításával szemben. Megállapítható, hogy a német biro­dalom válasza irányában az ame­rikai közvélemény egyre szélesebb körei mutatnak megértést és egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik elítélik Ickes belügyminiszter beszédét és az ehhez hasonló más megnyilatkozásokat. Növekszik a száma azoknak, akik sürgősen meg­­valósítandónak­ tartják egy newyorki lapnak azt az indítványát, hogy ala­kítsák meg azoknak az amerikai ál­lam férfiaknak a klubját, akik tud­nak hallgatni. A lapok egyébként egyre több levelet közölnek az ol­vasók táborából, amelyekben a le­vélírók figyelmeztetnek arra, hogy Amerikának távol kell tartania ma­gát minden európai beavatkozástól, hogy az Egyesült Államok, ha ál-­l­lamférfiai akarnák- békében élhet-­­­in­nék a többi álviai népéből i­s szállítói lehetnének a német népnek is, feltéve, ha Németországgal egész­séges gazdasági kapcsolatokat igye­keznének ■ fen­tartani. Ez a felfogás felel meg nyilvánvalóan az amerikai nép nagy többségének, úgy látszik azonban az­­ amerikai kormány vo­nakodik az amerikai népnek ezt az akaratát megvalósítani. ■ ■ A Völkischer Beobachter rámutat arra, hogy a virágzó német-amerikai kereskedelmet a jelenlegi amerikai kormányzat tönkretette.­­ «rejtett és nevetséges remény­kedés, hogy ezzel a nemzeti szo­cialista Németországot tönkre­tehetik », azonban nem teljesedett be. " A lap véleménye szerint az ameri­kai nép körében különösen nagy visszhangot keltene a következő új évi rezolució: a 125 millió tisztességes ameri­kai (az Egyesült Államokban élő öt­millió zsidót kivéve) az ország ér­dek­ét szolgáló cselekedetnek minő­sítené, ha véget vetnének a német nép elleni hisztérikus izgatásnak és az amerikai kormány elég bátor lenne ahhoz, hogy helyreállítsa Né­metországgal a normális kapcsolato­kat. A Bokedanzeiger emlékeztet arra, hogy hat esztendő óta Hitler Adolf minden békeajánlatát az Egyesült Államok címére is intézte. Saint közvetítésre kérni és rábízza, hogy a neki legjobbnak látszó ba­rátsági­s tanácsokat ad­ja Parisban Péld­atlanul éles német támmdísak USA kormánya ellen Berlin, december 31. ( inf.) Az egész német sajtó minden eddiginél élesebb hangon támadja az Egyes­ül Államok kormányát abból az alkalomból, hogy az ame­rikai külügymininisztérium vissza­utasította Németország tiltakozását Ickes amerikai belügyminiszter né­­metellenes támadásai miatt. A né­met közvéleménnyel csak szomba­­ton reggel közölték egy rövid hiva­talos jelentés formájában az ame­rikai külügyminisztérium magatar­tását. — Ickes miniszter — írja ezzel kapcsolatban a Berliner Tageblatt a legsúlyosabban kompromittál­ta az Egyesült Államok kormányát. A miniszter nemcsak a nemzeti szocializmust támadta meg, ha­n­em­ síkraszállott a békés német­­amerikai kapcsolatok fentartása ellen is. A Deutsche Allgemeine Zeitung megállapítja, hogy a washingtoni Külügyi Hivatal magatartása foly­­tán a már eddig is tarthatatlan Id­es-ügy még jobban kiéleződött.­­Az egész ügynek most már kifeje­zetten az a látszata, mintha a mi­niszter és vele együtt az amerikai kormány külpolitikai akcióba kez­dett volna. A német külügyminisztérium szó­csöve, a Börsenzeitung úgy véli Mussolini négynégy pontja London, december 31. A Daily Mail római levelezője úgy értesül, hogy Mussolini az an­gol miniszterek római látogatása során a spanyol kérdés elintézését szorgalmazza a következő alapon: 1. Hadviselő jogok megadása Francónak. 2. Biztosítékok arra nézve, hogy sem Franciaország, sem más hata­lom nem segíti Barcelonát. 3. Fegyverszünet ama biztosíték alapján, hogy sem bolsevista, sem­­ szélsőséges szocialista kormányt­­ nem ismernek el a Földközi-tenger­­ spanyol partvidékén. 4. Olaszország hazaszállítja még­­ Spanyolországban maradt 15.000­­ légionáriusát. Franciaországgal szemben Musso­­­­lini a következő követeléseket fogja ,­ Chamberlainnel közölni: 1. A tuniszi olaszok polgári jog­állásának szabályozása. 2. Szabad körzet Dsibutiban. 3. Rendelkezés az Addisz-Arcot a —Dsibuti-i vasútvonal etiópiai szakaszával. 4. Részvétel a Szuezi-csatorna ig­atatásában. Mussolini . M^^ogj* Chevrber 1 Ím'ubícUí áMúspnnt Kóma, december 31. A Stefani-irodának jelentik Pá­rizsból. Párisi diplomáciai körök szerint a londoni francia ügyvivő tegnapi óhajának, amely a francia­olasz ellentéteket kizárni kívánta az olasz-angol megbeszélések köréből, semmiféle sikere sem vett, ellenke­zőleg. Chamberlain hír szerint megis­mételte, hogy elő kívánja segíteni Róma és Paris viszonyának­­javu­lását. Parisban attól tartanak, hogy a Duce hozzájárul Chamberlain dön­tőbírói szerepéhez az olasz-francia viszályban, illetve, hogy az angol miniszterelnök új négyhatalmi ér­tekezletet javasol az olasz gyarmati igények kérdésének végleges meg­oldására. Ez a lehetőség a legélén­kebb nyugtalanságot kelti francia politikai körökben, amelyek megismétlik, hogy Franciaország egy talpalatnyit sem enged át gyarmataiból. Párisi diplomáciai körökben ezt a hajthatatlanságot súlyosan ítélik meg és úgy fogják fel, mint gyen­geséget a francia jogi érvek terén. ik par­isi ame­rikai nagy­­követség va­jn­­ál a Paris, december 31. (Havas.) Az Egyesült Államok nagykövetsége közli: Az Egyesült Államok •­­ nagyköve­tsége figyelemmel kíséri azokat a sajtóban állhatato­san terjesztett híreket, amelyek szerint Bullitt nagykövet Washing­tonnal közölte, hogy ez év májusá­tól novemberig terjedő időszakban Németország kétmillió fontot köl­tött arra, hogy a francia lapokra nyomást gyakoroljon. A nagykövet­ség szükségesnek tartja, hogy em­lékezetébe idézze Sumner Welles államtitkár december 12-i válaszát egy washingtoni újságírónak ez­ ügyben hozzáintézett kérdésére. Welles kijelentette,, hogy ,,az ál­lamtitkári hivatal hasonló jelentést vagy egyáltalán bárminemű ilyen­irányú értesülést sohasem kapott". Új választás Anglában ? London, december 31. (Daily Telegraph and Morning Post.) Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy februárban esetleg új képvi­selőválasztások lesznek, a Daily ■Mail azt ajánlja a miniszterelnöknek, hogy ne kényszerítse az országot ilyen gyors választásra, hanem várja meg, hogyan alakul ki a vi­lág külpolitikailag 1939-ben. A mos­tani alsóház madátuma tudvalé­vően csak 1939 novemberében jár le. Lloyd George optimista újévi nyilatkozata London, december 31. (Daily Telegraph and Morning­­ Post.) Az új év alkalmából Lloyd­­ George nyilatkozatot tett, amely­­i­ben azt mondja, hogy I , •• .t -•■ V. • v '­­ ■ , a súlyos politikai helyzet elle­nére 1939 valószínűleg boldog esztendő lesz. — Meggyőződésem —­ folytatja . Lloffd George hogy a demokrata államok vitalitása ■ és energiája a szabadság eszméit, továbbá az álla­mok és az egyén jogait végső fokon biztosítani tudja. A szabadságot védelmező államok erkölcsi és fizikai ereje le fogja gyűrni az emberiség ragadozó ösztöneit, amelyek manapság egyre erősebben mutatkoznak.

Next