Esti Kurir, 1939. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Budapest 1939 Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY január 1, vasárnap ÚJBÓL ELMÉRGESEDETT NÉMETORSZÁG ÉS AMERIKA VISZONYA FELTŰNŐ JELENTÉS MUSSOLINI ÉS AZ ANGOL ÁLLAMFÉRFIAK TANÁCSKOZÁSÁNAK PROGRAMJÁRÓL Chamberlain hir szerint megis­mételte, hogy elő kívánja segíteni Kóma és Paris viszonyának .javu­lását. Parisban attól tartanuk, hogy a Duce hozzájárul Chamberlain dön­tőbírói szerepéhez az olasz-francia viszályban, illetve, hogy az angol miniszterelnök uj négyhatalmi ér­tekezletet javasol az olasz gyarmati igények kérdésének végleges meg­oldására. Ez a lehetőség a legélén­kebb nyugtalanságot kelti francia politikai körökben, amelyek megismétlik, hogy Franciaország egy talpalatnyit sem enged át gyarmataiból. Párisi diplomáciai körökben ezt a hajthatatlanságot súlyosan ítélik meg és úgy fogják fel, mint gyen­geséget a francia jogi érvek terén. Jk púi'isí ame­rikai nagy- hövetség vú ín iái a Paris, december 31. Newyork, december 31. Irt.) Az amerikai lapok óriás- bellis jcHrásu, eisöoldaűis jelenté­sekben közük a német kormány k megállapítását, amely szerint az 1 Egyesült Államok kormányának a német tiltakozó jegyzékkel szemben tanúsított elutasító magatartására való tekintettel egyelőre lehetet­lenné vált ’ német-amerikai kapcso­latok megjavítása. Washingtoni je­lentések szerint az Egyesült Államok kormányá­nak a német tiltakozó jegyzékkel szemben tanúsítóit elutasító ma­gatartására való tekintettel egye­lőre lehetetlenné vált a német- amerikai kapcsolatok megjaví­tása. [Washingtoni jelentések szerint az amerikai Külügyi Hivatal Berlin, december 31. i inj.) Az egész német sajtó minden eddiginél élesebb hangon lámadja az Egyesiül Államok kormányát abból az alkalomból, hogy az ame­rikai külügymininisztérium vissza­utasította Németország tiltakozását Ickes amerikai belügyminiszter nc- metellenes támadásai miatt. A né­met közvéleménnyel csak szombn- tor reggel közölték egy rövid hiva­talos jelentés formájában az ame­rikai külügyminisztérium magatar­tását. — Ickes miniszter — Írja ezzel kapcsolatban a Berliner Tageblatt a legsúlyosabban kompromittál­ta az Egyesült Államok kormányát. X miniszter nemcsak a nemzeti szocializmust támadta meg, ha­liéin sikraszáilolt a békés német- amerikai kapcsolatok fentartása ellen is. A Deutsche Allgemeine Zeitung megállapítja, hogy a washingtoni Külügyi Hivatal magatartása foly- lán a már eddig is tarthatatlan Iches-ügy még jobban kiéleződött. jAz egész ügynek most már kifeje­egyelőre még nem óhajt állást foglalni a német kormány leg­újabb megállapításával szemben. Megállapítható, hogy a nemei biro­dalom válasza irányában az ame­rikai közvélemény egyre szélesebb körei mutatnak megértést és egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik elítélik Ickes belügyminiszter beszédét és az ehhez hasonló más megnyilatkozásokat. Növekszik a száma azoknak, akik sürgősen meg- valósitandónal; tartják egy newyorkí lapnak azt az indítványát, hogy ala­kítsák meg azoknak az amerikai ál­lam jérjiaknak a klubját, akik tud­nak hallgatni. A lapok egyébként egyre több levelet közölnek az ol­vasók táborából, amelyekben a le­vélírók figyelmeztetnek arra, hogy Amerikának távol kell tartania ma­gát minden európai beavatkozástól. zetten gz a látszata, mintha a mi­niszter és vele együtt az amerikai kormány külpolitikai akcióba kez­dett volna. A német külügyminisztérium szó­csöve, a Börsenzcilung ugv véli London, december 31. A Daily Mail római levelezője úgy értesül, hogy Mussolini az an­gol miniszterek római látogatása során a spanyol kérdés elintézését szorgalmazza a következő alapon: 1. Hadviselő jogok megadása Francónak. 2. Biztosítékok arranézve, hogy sem Franciaország, sem más hata­lom nem segíti Barcelonát. 3. Fegyverszünet ama biztosíték alapján, hogy sem bolsevista, sem : szélsőséges szocialista kormányt I nem ismernek el a Földközi-tenger i spanyol partvidékén, hogy az Egyesült Államok, ha ál- I lamférjiaj akarnák- békében élhet- | in nék a többi áíinTi népéből < s szállítói lehetnének á német népnek is, feltéve, ha Németországgal egész­séges gazdasági kapcsolatokat igye­keznének ■ fen tartani. Ez a felfogás telei meg nyilvánvalóan az amerikai nép nagy többségének, úgy látszik azonban az . amerikai kormány vo­nakodik az amerikai népnek ezt az akaratát megvalósítani. ■ ■ A Völkischer Beobachter rámutat arra. hogy a virágzó német-amerikai kereskedelmet a jelenlegi amerikai kormányzat tönkretette. X «rejtett és nevetséges remény­kedés, hogy ezzel a nemzeti szo­cialista Németországot tönkre­tehetik », azonban nem teljesedett be. " A lap véleménye szerint az ameri­kai nép körében különösen nagy visszhangot kellene a következő uj évi rezolució: — 125 millió tisztességes ameri­kai (az Egyesült Államokban élő öt­millió zsidót kivéve) az ország ér deliét szolgáló cselekedetnek minő­sítené, ha véget vetnének a nőméi nép elleni hisztérikus izgatásnak és az amerikai kormány elég bátor lenne ahhoz, hogy helyreállítsa Né­metországgal a normális kapcsolato­kat. A Eokedanzeiger emlékeztet arra, hogy hat esztendő óta Hitler Adolf minden békcajánlatát az Egyesült Államok címére is intézte. 4. Olaszország hazaszállítja még j Spanyolországban maradt 15.000 j légionáriusát. Franciaországgal szemben Musso- j lini a következő követeléseket fogja ,i Chamberlainnel közölni: 1. A tuniszi olaszok polgári jog­állásának szabályozása. 2. Szabad körzet Dsibutiban. 3. Rendelkezés az Addisz-Afcot a —Dsibuti-i vasútvonal ctiópiai szakaszával. 4. Részvétel a Szuezi-csatorna ig ^tatásában. Mussolini . M^^ogj* Chevrber laint közvetítésre kérni és rábízza, hogy a neki legjobbnak látszó ba­rátsági.s tanácsokat ad ja Parisban 1 Ím'ubícUí áMúspnnt Kóma, december 31. A Stefani-irodának jelentik Pá­rizsból: Párisi diplomáciai körök szerint a londoni francia ügyvivő tegnapi óhajának, amely a francia­olasz ellentéteket kizárni kívánta az olasz-angol megbeszélések köréből, semmiféle sikere sem veit, ellenke­zőleg. London, december 31. (Daily Telegraph and Morning Post.) Azzal a hirrel kapcsolatban, hogy februárban esetleg uj képvi­selőválasztások lesznek, a Daily ■Mail azt ajánlja a miniszterelnöknek. (Daily Telegraph and Morning í Post.) Az uj év alkalmából Lloyd ' George nyilatkozatot tett, amely- i ben azt mondja, hogy I , •• ;t -•■ V. • v ' < ■ , a súlyos politikai helyzet elle­nére 1939 valószínűleg boldog esztendő lesz. — Meggyőződésem —- folytatja . Lloffd George hogy « iemokráta (Havas.) Az Egyesült Államok nagykövetsége közli: Az Egyesült Államok • • nagykorc-tsége figyelemmel kiséri azokat a sajtóban állhatato­san terjesztett híreket, amelyek szerint Bullitt nagykövet Washing­tonnal közölte, hogy ez év májusá­tól novemberig terjedő időszakban Németország kétmillió fontot köl­tött arra, hogy a francia lapokra nyomást gyakoroljon. A nagykövet­ség szükségesnek tartja, hogy em­lékezetébe idézze Sumncr Welles államtitkár december 12-i válaszát egy washingtoni újságírónak ez. ügyben hozzáintézett kérdésére. Welles kijelentette,, hogy ..az ál­lamtitkári hivatal hasonló jelentést vagy egyáltalán bárminemű ilyen­irányú értesülést sohasem kapott". hogy ne kényszerítse az országot ilyen gyors választásra, hanem várja meg, hogyan alakul ki a vi­lág külpolitikailag 1939-ben. A mos­tani alsóház madátuma tudvalé­vőén csak 1939 novemberében jár le. államok vitalitása ■ és energiája a szabadság eszméit, továbbá az álla­mok és az egyén jogait végső fokon biztosítani tudja. A szabadságot védelmező államok erkölcsi és fizikai ereje le fogja gyűrni az emberiség ragadozó ösztöneit, amelyek manapság egyre erősebben mutatkoznak. Pélelatlanul éles német túmmhísnk USA kormánya ellen Mussolini aéyynéyy pontja Uj vúlas&tá& ÁngHában ? Lloyd George optimista újévi nyilatkozata London, december 31.

Next

/
Thumbnails
Contents