Esti Ujság, 1938. március (3. évfolyam, 48-73. szám)

1938-03-01 / 48. szám

Osztálysorsjáték | jrtfr mA ^ Jp all. oldalon # # JT # # ^ „ Ham­att, vagyis elsején életbe lép­­a heti negyvennégyórás munkaidő. A tisztviselő ezután korábban teszi le a tollat, a kisasszony előbb borítja a bá­dogfedelet az írógépre és­­ hazamegy. Megszűnik az a rendszer, amely az iro­dai emberben csak gépet látott. Gépet, amely a legkisebb ellenérték nélkül kö­teles látástól vakulásig körmölni. Több idő marad majd egy kis sportra, műve­lődésre, levegőzésre és remélhetőleg több munkaalkalom jut az előszobák keddig reménytelen várakozóinak, több bizakodás azoknak, akik évek óta kí­nálg­at­ják munkájukat a társadalom­nak. Nem azt ünnepeljük most, hogy kevesebbet kell dolgozni, mert a munkai­elem apadhat el és a teljesítménynek a fejlődés és az emelkedés törvénye sze­rint szaporodnia kell. De a jobb és a több munka nem zárja ki annak a lehe­tőségét, hogy az alkalmazott is — em­ber legyen és szombaton a magánéle­tébe ne kimerült idegeket, ne számokat­­és gondokat, hanem az­­ emberségét vigye haza. Erre éppen azok az államok adtak példát és bizonyos vonatkozás­ban mintát is, amelyek ma első helyen állanak a termelés növekedését és a jó­lét megerősödését mutató számoszlo­pokban. Megmutatták a világnak azt, hogy a munka többet ér, ha kedvvel végzik és a teljesítmény fokozódik ak­kor, ha elegendő a szabad idő és na­gyobb a lelki stabilitás abban az ember­ben, aki nemcsak önmagáért, hanem a piás hasznára is dolgozik. Minden szociális reform átalakulást is hoz a term­elés s a munka rendjében. Nagyon természetes tehát, hogy ez a reform is még számos kiegészítésen fog átmenni, amíg teljes mértékben érvényesülhet. A magántisztviselő szempontjából azonban a tény a fon­tos: az állam, a társadalom már őrá is gondol. S nem túlozunk, ha azt állít­juk, hogy ezzel a társadalmi osztállyal szemben tartozása van a szociális poli­tikának. Amikor a háború utáni idők­ben nagy hangon szociális haladásról szavaltak minálunk és egyebütt a ha­talmon lévő baloldali politikusok, szá­mításaikból teljesen hiányzott a ma­gántisztviselő. A munkásság önvédelmi és politikai szervezetei útján már év­tizedek óta érvényesíti több-kevesebb sikerrel, sokszor jogosan, nem egyszer jogtalanul a mag­a érdekeit. Az irodák népére azonban senki sem gondolt. "A szégyenletesen alacsony díjazás, a korlátlan munkaidő és a legnagyobb bizonytalanság ebben a polgári réteg­ben fenyegette volna leginkább a tár­sadalmi békét, ha a középosztálynak ez a része nem mutatott volna mindig példát önfeláldozásból, becsületességből és józanságból. Most őrrá is sor került. S talán ér­demes leszögezni, hogy sorsának javu­lását sehol, semilyen vonatkozásban nem a szocialista, hanem a nemzeti szociális gondolat hozta meg. Az a szellem,, amelynek képviselői gyakrab­ban emlegetik a fegyelmet, mint azt a humanizmust, amelyet a világforrada­lom szociálpolitikusai csak hangoztat­nak, de szívükben nem éreznek. Nagy lépés ez a reform a társadalmi igazság felé, amelyet nem lehet osztályharcra és „elnyomorítási elméletekre” felépí­teni, hanem csak azt, hogy ebben az országban minden dolgozó embert­­— embernek tekintsünk. o­mUdat Budapest, 1938 március 1/ Harmadik évf. 48. sz. Szerkesz­tőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási Iroda, Budapest, Brm., József-körút 5. Postatakarékponzt, csekksz. sz. 49.927. Kedd esti Ara fillér Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 Meghalt Griger Miklós .................................. Új véres színjáték kezdődik Moszkvában Fantasztikus vádak sorozata Trockij, Rykov, Buhharin és a többi bolseviki vezetők ellen Március 2-án kezdődik a nagy per a Szovjet katonai törvényszéke előtt a polgári (burzsoá■)­ uralom visszaáll­­ása. A hivatalos közlemény szerint az ösz­szeesküvésben részt vettek Zinovjev párt­­hívei, a forradalmi szocialisták és a kü­lönböző szovjet nemzetiségek nationalista polgári körei. Az összeesküvés élén a vád szerint maga Trockij Leó állott, aki már 1921-ben összeköttetésbe lépet az érdekelt külföldi hatalmak kémszolgá­latéval, majd 1926-ban ismét felvette az érintkezést a külföldi kémszervezetekkel A vád szerint az összees­küvők meggyilkolták Kujbisevet, az állami tervgazdasági bizottság igazga­tóját és Mensinszkit, a cseka volt főnökét. Levin, Kazakov, Vinovgradov és Pletnici orvosok résztvettek a gyilkosságokban. A összeesküvők, akik annak idején már meg akartá­k ölni Lenint, gyilkossági tervet szőttek Sztálin és Suverdlov, a központi végrehajtó bizottság jelenleg elnöke ellen. Berlinből jelentik. A német sajtó to­vábbi leleplezéseket közöl a Kominten ausztriai terveiről. A német sajtó mos már napok óta moszkvai jelentéseket kö­zöl arról, hogy Ausztriában moszkvai uta­sításra az egykori kommunisták a Haza­fias Front sorain keresztül akarják tevé­kenységüket folytatni. A Völkischer Be­obachter szombati számában már nagyobb leleplezéseket közölt e tervekről és most az Angriff újabb részleteket közöl. A lap moszkvai tudósítója szerint a kominten végrehajtó bizottsága Dimitrov elnöklete alatt úgy határozott, hogy minden eszköz­zel visszaszerzi Ausztriát a bolsevizmus propagandája számára. Dimitrov egyéb­­ként a Szovjetoroszországban élő osztrák emigránsokat gyűlésre hívta össze és egy határozati javaslatot fogadtatott el, amely felszólítja a világ proletariátusát, hogy tá­mogassa az osztrák elvtársakat. MOSZKVA, február 28. A Trockij- és Zinovjev-csoportok 1936-ban és 1937-ben felfedezett zendülésterve után a szovjet hatóságok most újabb „nagyszabású összeesküvés” leleplezését köztik a közvéleménnyel. A hivatalos közlés szerint „jobboldali trockijisták” aknamun­kájáról van szó. Az összeesküvőket azzal vádolják, hogy­­ egyelőre meg nem nevezett külföldi hatalom érdekében cselekedtek Az összeesküvés részesei, akik most vád alá kerülnek, a Mexikóban élő Trockijon kívül a következők: Buharin, a harmadik Internacionálé volt titkára és az Izvesztia volt fő­szerkesztője, akit a külföldön hosszú éveken át a kommunista tanok legkiválóbb elméleti tudósa­ként ismertek; Rikov, a népbiztosok tanácsának volt elnöke és volt közlekedésügyi népbiz­tos; Kresztinszkij volt külügyi helyettes népbiztos, Rakovszkij volt londoni,­ majd párisi szovjet nagykövet, Szeszonov volt berlini nagykövetségi taná­csos, Jagoda volt belügyi népbiztos, a múlt év vége óta letartóztatásban levő Rosengolz volt külkereskedelmi népbiztos, Ivanov, Cserno és Grinko magasállású szovjet tisztviselők, a különböző tartományok helyi pártszer­vezeti titkárainak és az egyes szovjet államok volt tanácselnökeinek egész sora. Négy orvos gyilkolta meg Gorkijt ? A letartóztatott és vád alá helyezett személyiségek között van négy orvos is, köztük Levin, a Kreml klinikájának or­vosa. A letartóztatásokról kiadott hivatalos közlemény megállapítja, hogy a vád alá helyezett személyek egész eddigi pályafu­tásuk alatt-elárulták­ a szovjet ügyét és 1918, tehát a bresztlitovszki békeszerződés megkötése óta összeesküdtek a kommunista állam­rendszer és a szovjet kormány ellen. A vád alá helyezett személyek Lenint is meg akarták ölni. A közlemény azzal vádolja a vád alá he­lyezett egykori szovjetvezéreket, hogy meggyilkolták Kirovót, a leningrádi párt titkárát és eltették láb alól Maxim Gorkijt, az ismert nevű írót, a szovjetbirodalom legnagyobb írói büszkeségét. Az új szenzációs per március másodi­kén kezdődik a szovjetunió legfelső kato­nai törvényszéke előtt. Állítólagos gyilkossági tervek Sztálin ellen A hivatalos közlemény szerint az ösz­­szesküvők célja a következő volt: 1. Kül­földi államok szovjetellenes támadásá­nak provokálása; 2. Ukrajna, Fehér­oroszország, Georgia, Aszderbeijdzsán és a távolkeleti tengerpartmenti szovjetálla­mok elszállítása,' 3. a szovjet kormány megbuktatása, a kapitalista rendszer " és

Next