Esti Ujság, 1938. november (3. évfolyam, 248-273. szám)

1938-11-01 / 248. szám

­­ tu­lm­a ropogott a puska Bu­dapesten. Nem zsarnok, vagy bűnös ellenfél felé sivítottak a golyók, hanem az ázott, szürke felhőket verdestél­. Or­dítozó, részeg csőcselék száguldott az utcákon és mindenütt, ahol talpalattnyi hely akadt egy alkalmi szónok szá­mára, különös szójárású, csúf idegenek rikoltoztak halálról, bosszúról, gyilko­lásról. Honnan bukkantak­ elő ezek a fejek, ezek a jellegzetes alakok? Bizo­nyára nem a Doberdó szitakavernái­­ból, vagy a nyugati harctér poklából. Ki övezte fel őket fegyverrel, erőszak­kal? Nem az elvérzett föld népe. Ki ruházott rájuk hatalmat, milyen er­kölcs adott jogot nekik arra, hogy jel­legzetes hanglejtéssel rettenetes­ ítéletet mondjanak egy ország felett és a halál­büntetést már előre végrehajtsák egy nemzeten, mielőtt még a győztesek aratni kezdték volna a­ véressé és a sá­rossá vált babérokat? Miért kezdték meg az­­új világ építését azzal, hogy kilopták a laktanyákból a fegyvert, széjjelkergették a hadsereget és elszórí­l­ták az igazságot az októberi sárban? Ma húsz esztendeje évtizedek bűnei­nek és mulasztásainak szörnyű, bünte­tése kezdődött meg. A világháború megörülte­ a­z erők nagyobbik részét és ami az erőből, erkölcsből megmaradt, azt itthon pusztították el követken­etes­ tervszerűséggel. Ami ebben az ország­ban igazságtalanság ,és­­ mulasztista volt, azt mind a maguk hasznára fordítot­ták a földből, a csatornából, a titkos és rejtegetett páholyokból előbukkanó­ új emberek, ők készültek erre, már jó­­előre kesserülgették frázisaikat. Már megszervezték a csőcseléket és céltu­datos alattomossággal helyezték el az anarchia csíráit mindenütt, ahol tisztá­talan szándékuk azt megkívánta. És amikor a perc elkövetkezett, amikor a vérveszteségtől először szédült­ el az ország, azonnal ott termettek az Asto­ria erkélyén, a Gizela-téren, a minisz­terelnökségen,­ a Várban és a Lánc­­hídnál. Gyorsan és pokoli agyafúrtság­gal lopták el a hatalmat. A fejetlenség idején nem volt egyetlen fegyver, egy komoly vezényszó, amely megfordít­hatta volna az eseményeket és vissza­­­kergethette volna a csatornákba azt a kétezer desperációt, akik ellenállás nél­kül pusztíthatták el a közrendet, de, rögtön akad a puska, amelyet Tisza István ellen fordíthattak.­­fcs amikor az ország végső veszélybe került, nekik csak arra volt gondjuk, hogy megelőz­zék a bosszút, a győztesek d­öntését és maguk vigyék el az ország halálos íté­letét az idegen hadvezérhez, aki meg­lepetten kérdezte: „hát ilyen mélyre zuhantak?” És a lámpa fényénél még csodálkozóbb megjegyzést tett a ,,ma­gyarok” — faji hovatartozásáról... Ez történt, ez kezdődött ma húsz esztendővel ezelőtt. Szövetségesük — az ellenség volt, barátjuk a vakrémü­let és sok-sok régi bűn. Ma, húsz év múlva azonban, — hála Istennek! — másfelé fordul az idők kereke. Nem az a Magyarország, nem az az ál­lam és nem az a magyar társadalom él ebben a városban, mint húsz eszten­dővel ezelőtt... Ma a sírokról szakított őszi virág nem a nagy temetésnek, ha­nem­­ a feltámadásnak a jelképe! A húsz esztendő előtti öngyilkossági kí­sérlet­ tanulságait és egy régi Magyar■ ország hibáinak következéseit kezdjü­k már leszámolni. Más Magyarország in­dul most a Felvidékre. Más Magyar­­ország itt dúl a jövendő felé. Feltáma­dunk! . . . f 1: At v^'vN- Budapest, 1938 november 1. Harmadik évf., 248. sz. Szerkesz­tőség, kiadóhiivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, Vill. József körút 0. Postatakarékpénzt. cgékkíz, az. 49.927. Kedd I Szerdán ül össze Bécsben a döntőbíróság Ma megkezdik tárgyalásaikat Pozsony­ban a magyar-cseh katonai szakértők „Igazságos néprajzi alapon vonják meg a magyar-csehszlovák “ — mondja a hivatalos német jelentés . A magyar-cseh kérdés a közvetlen döntés állapotába jutott. Szerdán összeül Bécsben Ribbentrop Németország és gróf Piano, Olaszország külügyminisztere, hogy mint felkért bírák, meghozzák döntésüket a vitás kérdésekről. Ettől elte­keintve Pozsonyban már a mai napon megkezdte tanácskozásait a területek átadá­sának módozatairól, s ezzel kapcsolatos technikai kérdésekről. Politikai körökben azt remélik, hogy­ ez a hét minden vonatkozásban meghozza a végleges döntést és legrövidebb időn belül megkezdődik a Felvidék magyarlakta területeinek tényleges átadása is. Az egy hónapig tartó magyar diplomá­ciai offenzíva meghozta a kívánt sikert. a Münchenben három hónapra s­zabot­t határidőt egy hónapra rövidítve meg, dön­tés elé vitte­ Magyarország és Csehszlo­vákia között fennálló problémákat.­­A közlésnek megfelelően Kánya Kál­mán külügyminiszter előreláthatólag több szakértő kíséretében esetleg már kedden délután Bécsbe utazik. A magyar katonai szakértők Pozsony­ba érkeztek . Hogy a döntőbíróság tanácskozása mennyi időt fog igénybe venni és milyen tárgyalási sorrendet követ, ezt előre meg­állapítani természetesen nem lehet. Azt hi­szik, hogy a döntőbíróság minden vitás kérdésre kiterjeszkedik, de természetesen maga fogja meghatározni ezeket a vitás kérdéseket, milyen sorrend­ben tárgyalja le. Magyar politikai körökben nem várnak hosszas tanácskozást, már csak azért sem, mert a két nagyha­talom külügyminisztere minden résztelé­ben kitűnően ismeri az egész kérdés­­komplexumot. Hasonlóképpen az a vélemény alakult ki, hogy nem tarthat sokáig a katonai szakér­tők tanácskozása­kon. A magyar katonai szakértők hét feg elutaztak Pozsonyba és a mai, napra oda­érkeztek a cseh katonai szakértők is. Egyébként a magyar kormány­ ma délben minisz­tertanácsot tart, a melyen dönt arról is, hogy Kány­a Kálmán külügyminiszter kíséretében kik utazzanak el a döntő­bírósági tárgyalásra. A legközelebbi napok ,­ hát eseménytel­jesek lesznek. A magyar közvélemény bi­zalommal néz a döntőbíróság ítélete elé. Köztudomású, hogy a népszavazás mel­lett, mint alternatív megoldást, a két nagyhatalom döntőbíróságát éppen a ma­gyar kormány javasolta s ez a körülmény, meg a két, nagyhatalomhoz fűződő baráti kapcsolatok teljesen indokolttá teszik azt a nyugalmat és bizalmat, amely az egész magyar közvéleményt áthatja. Minden feltétel nélkül aláveti magát Magyarország és Csehország a döntőbíróság döntésének . Az elmúlt héten négy jegyzékváltás is történt és a két utolsó jegyzékben végleges megállapodás történt oly ér­telemben, hogy Olaszországot és Né­metországot döntőbírókal kérik fel. Azonnal megtörténtek a tényleges lépé­sek is .-S- ■' ' •’ ■ • _ vasárnap a magyar kormány már megkapta a választ úgy Olaszország, mint Németország részéről, mely sze­rint elfogadják a döntőbírói szerepet. Mindkét kormány kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy a magyar és cseh kormányok minden feltétel nélkül vessék alá magukat a döntésnek. Természetesen Magyarország erre a­­kí­vánságra nyomban igenlő választ, adott s ezt annál inkább megtehette, mert ilyen­irányú javaslatot tett a cseh kormánynak, amikor a döntőbíráskodás gondolatát föl­vetette. rtg & Imrédy miniszterelnök kihallgatása a kormányzó előtt A közlés után vasárnap délután vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, megtette jelentését az eseményekről, majd visszatérve a miniszterelnökségi palotába, miniszteri értekezletet­ tartott a kormány, amelyen nagy megelégedéssel vették tudo­másul, hogy■ a két baráti­ nagyhatalom elvállalta a döntőbírói szerepet s ily módon a probléma a leggyorsabb megoldás szd­­di­­mába­ jutott. Ma reggel a német kormány részéről már megjelent a hivatalos közlés s esze­rint . gróf Ciano és Ribbentrop külügymi­niszterek szerdán ülnek össze Bécsben, hogy döntőbírói ténykedésüknek eleget te­gyenek. A hivatalos jelentés azt is közli, hogy , a döntőbíróság tanácskozására Ivánta Kálmán magyar és Chvalkoszky cseh­szlovák külügyminiszter is meghívást kapott. fillér r-\10';t*!L^gy\ Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes (4^ $1 ' / szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség: ■éj.,’ kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *'1-444-00

Next