Esti Ujság, 1939. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

Budapest, 1989 február 1. Negyedik évf., 26. tsz. Szerkesz­tőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, Vili.. József-körút 5. Póstatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927, Ara 10 Iliiét Szerda Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap lő fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 őmmtes, de békés beszéd volt Hitler vezér és kancellár hétf ői szózata. A jósok, a világsajtó százszor és ezer­szer megbukott Phytiái most is egészen mást vártak. És most is azt kapták, amit rendszeresen kapni szoktak erről, az oldalról, őszinte szót, férfias nyílt­ságot, tiszta békeakaratot és legföként — igazságot. Ma pedig az igazság szol­gálja legjobban a békét, mert ennek fénye kegyetlenül leleplezi azokat, akik humanitást hirdetnek, dq fegyvert ko­vácsolnak, demokráciáról szavalnak, de örök egyenlőtlenségben, proletár-sors­ban akarnak tartani nagy és kicsiny népeket. Hitler Adolf beszéde hatalmas dokumentum volt az igazság mellett. Azt hirdette, hogy nem a berlin-római tengely hatalmai akarják vérbe, tűzbe borítani a világot, hanem éppen ellenke­zőleg: tekintélyükkel, katonai fölényük­kel, elszántságukkal épp ezek őrzik a világ nyugalmát. Egyes demokrata er- kölcsbajmkok, a hamis hangokon lár­mázó világjavítók hatásos oktatást kaptak. A békére csak hasznos le­het, — mondotta a vezér és kancellár, •— ha mindenki tudja, hogy Berlin min­den háború esetén Róma mellett áll. Ugyanígy meg kellett tudnia tegnap este mindenkinek, hogy hiú minden re­ménykedés, amely arra számit, hogy gazdasági háborúval .térdre kényszerít­heti a tengelyhatalmakat. Hamis min­den frázis, amely még ma is a páris- környéki békeszerződések szellemében próbál megvédelmezni bizonyos jogta­lan hódításokat. Valótlan minden állí­tás, amely a keresztény népekben gyű­löletet akar elhinteni a totális országok iránt, mert minden ilyen kísérlet nem a világ, hanem csak egyetlen szétszóró­dott fajta külön céljait szolgálja. Jó tehát mindenütt, mindenkinek tisztába jönni azzal a ténnyel, amire Hitler figyelmeztet. ,Ha a zsidóságnak — mondja — ismét sikerülne a népeket háborúba döntenie, ennek az eredménye nem a világ bolsevizálása, hanem a zsidóság megsemmisítése lesz.” Ez a felismerés egyre szélesebb és szélesebb körökben terjed a világ népei között, amelyek „nem alcarják a csata- mezőket táplálni azért, hogy egy hazát­lan faj gazdagodjék”. Mi magyarok nem most, hanem már két évtizede le­vontuk ennek a meggyőződésünknek konzekvenciáit. Ez vált teljessé most, amikor Magyarország is csatlakozott a komintcrn-eUenes egyezményhez, amiről igen melegen emlékezett meg a német nép vezére. Mindazokra, akik hallották vagy olvasták a hatalmas államférfiúi megnyilatkozást, mély hatást tettek a tiszta, meggyőződéstől fűtött, rend­kívül barátságos szavak, amelyekkel inter Adolf a magyar népről szólott. „Magyarországhoz való viszonyunk régóta kipróbált barátságon alapszik, közös éí'dckeken és hagyományos, köl­csönös nagyrabecsülésen.” A magvar nép mindenkor hálás volt nmu barátai íny Németország iránt, ak'k a felvidéki válság ideién igazsága mellé állottak. A maavar MVügyminisz- ter legutóbbi berlini látogatása, ót” még szorosabbra fűződött, ez a barátság, amely valóban kivróbáltatott már a ne­héz navokhan és a kemény helytállás ideáén is. E"nek szellemében a manyar név mivdiq kész rá hárju cnvütt mene­telben vág1" h”rdta:~'al- a revi””+"h bé- kéióár* és ne *q(rg?áaon (dam’ló béke v'.ear:d,ős'*.’’~”ért. nmf'7’!nek noav. ne­héz m*’"7* ''~’'b”.n tör*éneim! volt " ''•'.étfőn este elmondott Hitler- beszed.. Franco megkéselte Madrid ostromát BEKET VAR AZ EGÉSZ VILÁG HITLER BESZÉDE NYOMÁN Németország lehetségesnek tartja a nagy nemzetközi problémák békés megoldását Hajnalig ünnepelte Berlin a Führert PARIS, január 31. Hitler vezér és kancellár nagy beszédét, amelyet a nagynémet birodalmi gyűlés hétfő esti ülésén mondott, az egész francia és angol közvélemény, de túlzás nélkül lehet mondani, hogy a vüágközvélemény feszült érdeklődése előzte meg. A beszédet csak Európában harminc rádióleadó-állomás közvetítette, s valóban milliók és mil­liók hallgatták, annál is inkább, mert a legtöbb állomás a Vezér nyilatkozatait, legalábbis részben, fordításban is közölte. A nagy beszéd iránti izgatott érdeklődést csak fokozták egyes külföldi lapoknak azok az előzetes híradásai, amelyek szerint a Führer rendkívül harcias nyilatko­zatot fog tenni s bizonyos gyarmatierülctek azonnali átadását követeli. Ma reggelre már megállapítható, hogy Hitler erélyes hangú, de liatározottan békés szándékú beszéde világszerte a legnagyobb megnyugvást keltette s még a baloldali sajtó is kénytelen elismerni, hogy a német birodalom a békés megoldások híve. A tárgyilagos sajtónak a beszédből leszűrt következtetései egy mondatba tö­mörítve ki lehet fejezni s ez az, hogy új békckorszak köszöntött Európára. London: Hosszú békekorszak következik... London, január 31. Hosszú békekorszak következik, — ez a vezérgondolat csendül ki kedden reggel az angol sajtó fejtegetésiből, amelyeket Hiller Adolf birodalmi vezérlcancellár hétfőesti beszédéhez fűz. A német vezérkancellár beszéde iránt ed­dig nem tapasz, alt mértékben nyilvánult meg a közönség érdeklődése. Hé'főn este a lapok folyamatosan adták ki különkiadá­saikat a beszéd különböző részeiről. Az an­gol rádióállomások hamar végeztek a ze­nei műsor leadásával, csak azért, hogy rög­tön hozzáfoghassanak a beszéd angol kivo­nnának közléséhez. A nagy beszéd elhangzása után az első benyomás az volt, hogy béke lesz. Min- denü t csak annak hangoztatását lehetett hallani, hogy Hitler Adolf nem akar há­borút. Általában megállapítható, hogy első benyomásra a beszédet kedvezően fogad­ták. 'Megdőlt valamennyi feltevés és talál­gatás, amelyet a beszéd várható tartalmá­hoz előzőén fűztek. Poli ikai körökben meg­elégedéssel állapítják meg, hogy Hitler Adolf beszédében semmiféle területi köve­telést nem hangoztatott a nyugatenrópai 'államokkal szemben és hogy nyitva h \gyta a demrkrata államokkal való tárgyalások lehelőségét. Angiiénak kezdemé keli a közeledést Angol politikai körökben úgy látják, hogy a beszéd elhangzása után Angliának kezdeményező lépést kell tennie a világ­kereskedelmi h.pcso'.atok újjárendezése kérdésében és az általános gyarmati kér­dés rendezése tekintetében. Megnyugta­tóan hatott ezekre a körökre, hogy Hitler Adolf beszédében a kereskedelempolitikai kérdéseket helyezte a birodalom új fel­adatainak első vonalába. A német vezér­kancellár nagy nyomatékkai hangozta­tott készsége, hogy Németország a világ­kereskedelemben megfelelő szerepét akarja csak folytatni, különösen kedvező fogad­tatásra talált az angol közvéleményben. And a beszéd szorosan vett külpolitikai részét illeti, arra vonatkozóan az angol politikai körökre leginkább az a kije­lentés hatott, hogy a Németbirodalom Olaszországgal a legszorosabb együtt­működésben akar maradni. Az angol sajtó kedden reggel hosszú vezércik­kekben méltatja Hitler Adolf vezér- kancellár beszédének jelentőségét. Va­lamennyi lap a vezérkancellár béke- készségét hangoztatja. A félhivatalos Times kimeli a beszéd­nek azt a részét, amelyben Hitler Adolf ismételten kifejtette, hogy Németország nem törekszik világuralomra és politiká­jának nem célja a háború. Angivá ée az Egyesült Államok kormányához szóló üze­net volt ez a beszéd, — állapítja meg a lap —, amely ezután különböző biráló megjegyzéseket fűz a beszédhez. A ayarmsstf kérdés rendezésén a sor A Doily Telegraph, amely tudvalevőleg szintén szoros kapcsolatookat tart fenn az angol külügyi hivatallal, nagyjában ugyanazokat az érveléseket hangoztatja a beszéddel kapcsolatban, mint a Times. A Daily Express most már elengedhe­tetlennek tartja, hogy Chamberlain miniszterelnök a legsürgőscbhe’h fel­vesse a gyarmati kérdés rendezését. Angliának, mint gyarmati kezesnek, elsőrendű kötelessége, hogy az általa-

Next

/
Thumbnails
Contents