Esti Ujság, 1939. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
nos gyarmati kérdésre vonatkozó tárgyalásokat megindítsa. A baloldali lapok megkönnyebbülten fogadták a beszédet és kivétel nélkül megállapítják, hogy a beszéd mérsékelt volt. A News Chroniqle legfutosabbnak a gyarmati követelések hangoztatását tartja. A lap diplomáciai szerkesztője, Vernon Bartlett azt írja, hogy a demokrata államok nagy megnyugvással vehetik tudomásul Hitler Adolf beszédét. — A beszéd hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, — írja a lap — és megértést mutat Hitler Adolfnak azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy Németország nem tűrheti az Egyesült Államok beavatkozását más amerikai államokkal való baráti kapcsolatai terén. Fáris, Fáris, január 31. A francia rádióállomások hétfőn este teljesen megváltoztatták műsorukat, csak ezért, hogy mennél gyorsabban közölhessék hallgatóikkal Hitler Adolf német birodalmi vezér és kancellár beszédének fordítását. A rádióállomások meglepően rövid idő alatt közölték hallgatóikkal a nagy beszéd kivonatának francia fordítását. A rádióközvetítések közvetlenül a beszéd elhangzása után kezdődtek. A beszéd fontosabb részeit a rádió szószerinti szövegben közvetítette. A Quai d'Orsay környezetében az első benyomás határozottan kedvező volt. Főleg a beszédben hangoztatott békekészséget emelték ki ezekben a körökben. Éppen ezért a beszéd ezeket a köröket kielégítette. , Francia politikai körökben nem győzik hangoztatni, hogy megdőltek a beszéd elhangzása után mindazok a jósolgatások, amelyeket bizonyos körök már hosszú idő óta hangoztattak, különösen a Földközi-tengeri és a spanyol kérdés tekintetében. Mindezekkel a találgatásokkal szemben áll most Hitler Adolf beszéde, amelyben Németország békeszeretetét hangoztatta. — Hiszek a hosszú békében — ez a mondat különösen gyakran tér vissza a kedd reggeli francia sajtóban. Ugyanúgy, mint Hitler Adolf vezérkancellárnak az a kijelentése is, hogy senki sincs Németországban, aki akár az angol birodalomnak, akár pedig Franciaországnak nehézségeket akarna okozni. (Mindezek a kijelentések mély benyomást gyakoroltak a francia közvéleményre, ugyanúgy, mint annak hangoztatása, hogy Mussolini mellett Chamberlain és Daladier nagy szolgálatot tettek a béke ügyének. A francia sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy Hitler Adolf félreérthetetlenül bejelentette újból a német gyarmati igényeket és hogy az élettér iránti követelést Olaszország számára is jogosnak tartja. Nem maradt hatás nélkül az a kijelentés sem, hogy Németország maradéktala-nul Olaszország mellé áll, ha bármilyen támadás érné. Mámm a beszéd nyomán Newyork: Hitler példát mutatott Amerikának Newyork, január 31. Hitler Adolf birodalmi vezérkancellár beszéde az Egyesült Államok közvéleményére nagy benyomást gyakorolt. A beszéd iránt végsőkig feszült várakozásnyilvánult meg. Az amerikai rádióállomások nagy része közvetítette a beszédet. A lapok számos különkiadásban közölték a beszéd egyes részeinek kivonatát. A lapok felírásaiból a következők tűntek fel: Hitler Adolf figyelmezteti a nyugati hatalmakat”, ,jaj a kezekkel Németországról". A lapok különkiadásai főleg a németolasz együttműködésre vonatkozó kijelentéseket emelik ki és mindenekelőtt Hitler Adolfnak azt a bejelentését, hogy Németország minden körülmények között támogatja Olaszországot-Nem maradt visszhang nélkül az amerikai sajtóban a német vezérkancellár beszédének az a része sem, amelyben visszautasította az amerikai gyanúsításokat és szemrehányásokat és hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs joga beleavatkozni Németország és a délamerikai államok barátságaiba. Amerikai hivatalos politikai körökben egyelőre még tartózkodnak az állásfoglalástól, mert a Fehér Ház eddig még nem tanulmányozta a beszéd hivatalos szövegét. Az amerikai politikusok közül elsőnek Hamilton Fish, a képviselőház külügyi bizottságának tagja nyilatkozott Hitler Adolf beszédéről. A képviselő hangoztatta, hogy teljes mértékben osztja Hitler Adolfnak azt a felfogását, amely szerint az Egyesült Államok kormánya nem avatkozhat bele Németország és a többi amerikai állam kapcsolataiba. Németország valóban olyan külkereskedelmi politikát folytathat, amiyent akar, — mondta a képviselő. — Ha pedig az Egyesült Államoknak nem tetszik Németország délamerikai propagandája, úgy legfeljebb csak azt teheti, hogy erre a propagandára ellenpropagandával felel. Az Egyesült Államok kormánya helyesebben tette volna — mondotta a képviselő, — hogy Limában, ahelyett, hogy gyűlöletet szított, a nemzetközi együttműködés mellett szállott volna síkra. isii Urssy Szerda, 1939 február 1 rét. A tömeget csak a hajnali órák felé sikerült rávenni a hazatérésre. Hitler Adolf vezérkancellár beszéde nemcsak a rádió sokmilliós hallgatóságára volt mély benyomással, hanem szemmellátható volt a mély benyomás is, amelyet ez a két és negyedórás beszéd magában a birodalmi gyűlésben gyakorolt hallgatóira. A Kroll-opera karzatain és diplomatapáholyaiban a beszéd a legerősebb hatást váltotta ki. A birodalmi gyűlés padsoraiban összegyűlt egyenruhás képviselők közöt feltűntek azok a birodalmi gyűlési tagok, akik nem tagjai a pártnak és polgári ruhában jelentek meg, így többek között Papén volt alkancellár, Hugenberg titkos tanácsos, Schacht dr. birodalmi miniszter, a Birodalmi Bank nemrégiben lemondott kormányzója, Schwerin von Krosigk gr. birodalmi pénzügyminiszter, Gürtler dr. birodalmi igazságügyminiszter, Neurath báró volt külügyminiszter, a titkos államtanács tagja és von Staues dr., a birodalmi gyűlés alelnöke. A német sajtó kedden reggel természetesen teljesen a nagy beszéd jegyében áll. A legtöbb lap a beszédben hangoztatott békekészséget emeli ki már felírásában is. Minduntalan viszszatér a lapokban Hitler kancellár következő mondata: „Hiszek a hosszú békében.” A Völkischer Beobachter az államférfiúi bölcsesség szózatáról beszél és megállapítja, hogy Versailles „az államférfiúi oktalanságnak ez az őrült műve” gyakorlatban megszűnt létezni. A Börsenzeitung szintén Hitler Adolf békehitvallását emeli ki és idézi a kancellárnak azokat a mondatait, amelyekben kifejetette, hogy a békét Németország erkölcsi, katonai és politikai egysége, valamint Olaszország biztosítja. — Nem akarunk háborút, megértést követelünk azonban a tekintetben, hogy mi is részesüljünk a világ javaiban és ezt a magunk számára biztosítani is akarjuk, — állapítja meg a Berliner Tageblatt. A Lokalanzeiger azt írja, hogy a beszéd ismét szétkergette „a hazugságok mérgesgáz felhőit”. A Deutsche Allgemeine Zeitung főleg a gyarmati kérdésre vonatkozó kijelentéseket emeli ki és hangoztatja, hogy a német élettérség kiterjesztését célzó követelések mellett Németországnak makacsul ki kell tartania. A Morgenpost szerint az erős Németország nemcsak Európa számára jelenti a béke biztosítékát, hanem az egész világ számára. Berlin: Németország nem akar háborút, de megértést követel Berlin, január 31. A német főváros ünnepi hangulata csak a hajnali órákban csendesedett el. Jóval éjfél után még mindig óriási tömegek lelkes hangulatban járták a kormányzósági negyed utcáit. Különösen a birodalmi kancellári palota előtt feketetiszt a sokaság. A tömeg minduntalan látni akarta Hitler Adolf vezérkancellárt. A német nemzet szocializmus hatalomra jutásának hatdik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeket hatalmas fáklyásmenet zárta le. Ebben az évben is megismétlték azt a fáklyásmenetet, amelyet 1933 január 30-án Hitler Adolf uralomra jutása után rendeztek. A történelmi fáklyásmenet a Brandenburger-téren keresztül vonult a Wilhelmstrasséhoz. A birodalmi kancellári palota erkélyén állva Hitler Adolf fogadta a 12.000 egyenruhás nemzeti szocialista elvonulását. Tízezrek és tízezrek nézték végig a felvonulást és mámoros lelkesedéssel ünnepelték a német nép vejsé- Belgrád: Jugoszláviát örömmel tölti el Németország barátsága Belgrád, január 31. Hitler beszéde mértékadó belgrádi politikai körökre a legnagyobb hatást tette. Büszkeséggel és megelégedéssel emelik ki azokat az elismerő szavakat, amelyeket Hitler Jugoszláviáról tett és különösen jól esik Belgrádban, hogy Hitler Jugoszláviáról, mint baráti hatalomról emlékezett meg. Mértékadó jugoszláv körökben megállapítják, hogy a beszéd az Olaszországgal való sorsközösség tanúságtétele volt és minden kétséget kizáróan bebizonyította Hitler becsületes békeszeretetét. Róma: Gránitszilárdan áll a berlini-római tengely Róma, január 31. Hitler kancellár beszéde lelkes fogadtatásra talált Olaszországban. A kedd reggeli lapok vezető helyen és teljes terjedelmében köztik a beszédet. A legtöbb lap már a címfeliratban kihangsúlyozza, hogy Hitler kancellár újból hitet tett a nmzeti szocialista és a fasiszta rendszer szoros barátsága és együttműködése mellett. Mussolini lapja, a Popolo d’Italia ,,Erélyes intelemnek” nevezi a kancellár szavait és rámutat arra, hogy Hitler Adolf kijelentése szerint Németország feltétlenül a baráti Olaszország mellé áll, ha Olaszország ellen bármelyik állam bárminő okból háborút kezdene. Nagy jelentőséget tulajdonít a félhivatalos lap azoknak a mondatoknak is, amelyekben Hitler Adolf a nemzeti szocializmusnak az olasz és a japán rendszerhez való viszonyát ismertette. A Comora della Sera a következőkben foglalja össze a Hitler-beszéd lényegét: — A német nép vezére újból leszögezte a bornin—római tengely gránitszilárdságát. Németország minden harcban Olaszország oldalán lesz. A két nép elég erős ahhoz, hogy mindenkivel szemben biztosítsa a békét. A nemzeteknek a világ javaiban számarányuknak és értéküknek megfelelő arányban kell osztozniuk. A zsidóság és a bolsevizmus ellen könyörtelen harcot kellfolytatni. Németország visszaköveteli régi gyarmatait. A nemzeti szocialista és a fasiszta rendszer egymással teljes Szolidaritásban járnak el. ff A Stampa ,Mözes Eszmények, „ közös ellenségek” címmnel többek közt a következőket írja keddi vezércikkében: -j-i—----akar meg-A két forradalon* nem merevedni és nem akarja kiélni magát. A nemzeti szocializmus és fasizmus nem ismer fenntartásokat és kompromisszumokat. Amikor Hitler Adolf a tengely két hatalmának egymáshoz való kapcsolatairól beszélt, főleg ezt a százszázalékos felfogást hangsúlyozta ki. A német-olasz szolidaritás fölötte áll minden véletlennek. Enek a két államnak a szoros együttműködésétől függ a két forradalom haszna és az új Európa építésésének lehetősége. A két állam minden eshetőséggel szemben zárt és széttéphetetlen egységet jelent. Az egyik állam ellensége a másik államnak is ellensége. A berlini római tengelyt a történelmi szükségesség hozta létre. Ez a szükségesség a világháborút követő években alakult ki különböző politikai események folytán s olyan szorosra fűzte a kapcsolatost a tengely két hatalma között, hogy ez a viszony most már minden próbát kiáll. A nemzeti szocializmus és a fasizmus hatalmas katonai erővel támasztja alá eszményeit. Hitler Adolf a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott Olaszország csodálatos háborús felkészültségéről, amely úgy Abesszíniában és Spanyolországban kiállta a tűzpróbát. Olaszország jogos büszkeséggel hallja ezt a dicséretet annak a népnek a vezérétől, amely maga is Európa legkatonásabb szellemű nemzetei közé tartozik. Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy Hitler Adolf kihez intézte intő szavait. Németország és Olaszország nem törekszik hatalmi túlsúlyra és kizárólagosságra s együttműködésének célja az új Európa, amelyet ez a két állam együttes felelősséggel akar felépíteni. VA-V \ \ \ .TÁNCOM és SZERESSZIA • V % 1