Esti Ujság, 1939. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
séget nem lehet gyűlölettel meggyógyítani, igazságtalanságot igazságtalansággal reparálni és nem az fogja megmenteni ezt a világot és az emberiséget, aki a gyűlölet vágtató paripáján jön, hanem aki újra megtanítja ezt a világot és az emberiséget a szeretetre. Áttérve a törvényjavaslat részletes bírálatára, kijelenti, hogy igenis van zsidókérdés. A magyarság érdekében nem térhetünk napirendre a lehetetlen és tarthatatlan status quo felett. Teljesen téves az az álláspont, amely szemet huny azelőtt a megdönthetetlen igazság előtt, hogy ennek a kérdésnek megoldatlansága rendkívüli veszedelmeket rejt magában, amelyek azután részben izgalmakban, részben összeütközésekben és kirobbanásokban jelentkeznek és végeredményben ezeknek következményeit legelsősorban a zsidóság fogja elszenvedni. Nagy tévedés az, hogy ha valaki azt gondolná, hogy ennek a kérdésnek minduntalan való visszatérése voltaképpen azért van, mert a keresztény társadalomban valami megfejthetetlen gonoszság, irigység dolgozik vagy azért van, mert a gazdasági harcban lemaradt keresztény társadalom azért maradt le, mert tudatlan vagy mert nem akar dolgozni. A zsidóságnak az a része, amely elkülöníti magát, a maga elzárkózottságában a keresztény magyar társadalom mellett idegen test. Az egészen ui „honfoglalás“ A zsidókérdés felvetődésének több oka van. Vannak speciálisan olyan okai, amelyek a magyar viszonyokra vonatkoznak. Egyik az, hogy a liberális korszaknak recepciós politikája nyakló nélkül asszimilálta, vagy akarta asszimilálni a gettó zsidóságot és a galíciai inváziót. És valami álliberalizmus az, amely ennek a szellemiségnek bélyegét hordja magán és áldemokráciájának bűvöletében megnyitotta a határokat és azután megkezdődött egy egészen új honfoglalás. Amint Fiumén és Hamburgon keresztül kiszivárgott az értékes magyar élet olyan mértékben, sőt nagyobb mértékben ömlött be Galíciából egy fiatalos faj és okkupálta a közélet területét. A történelmi zsidóságnak az a tragédiája, hogy asszimilálta ebben a politikában, sőt belekapcsolta ezt az inváziót a maga szolidaritásának körébe és éppen ezért most katasztrofálisan kell ennek a történelmi zsidóságnak ezért megbűnhődnie. A másik ok, amiért ez a kérdés felvetődött, az, hogy ez a zsidóság valami fékezhetetlen és fegyelmezetlen mohósággal vetette rá magát a közgazdasági pályákra és okkupálta ezt a területet és a szellemi irányítás területét, aminek következtében megbomlott az egyensúly és ez az egyensúly akar most a fizikai erők törvényei szerint újra helyreállani. A kereszténypárt a törvényjavaslattal egyetért . Amikor a zsidóság hatalmon volt, akkor fordultunk szembe ezzel a világgal. Most, amikor a zsidóság össze van törve, akkor igazán könnyű harc volna erről az igazságról kritikát mondani, de nem volna magyar és nem volna lovagias eljárás. A zsidókérdés tehát van és miután van, meg kell oldani. Az a párt, amelyhez én is tartozom, az akkori hatalomal szemben és a korszellemmel szemben vette fel a harcot a keresztény társadalom szupremáciájának visszaszerzése érdekében. Természetes tehát, hogy ez a párt ezzel a törvényjavaslattal elvileg egyetért. A maga részéről kijelenti, hogy a törvényjavaslatnak konstrukcióját nem tartja szerencsésnek azrét, mert téves alapból indul ki. Ha a honpolgárságot vette volna alapul a javaslat és nem komplikálta volna a keresztséggel, sem a faji kérdéssel, akkor nem idézett volna elő súlyos konfliktusokat éppen az igazi keresztény lelkekben. Ha nem volna komplikálva a javaslat a keresztséggel és a fajiság kérdésével, akkor lehetne foglalkozni vele politikai szempontból. Sokan foglalkoznak azzal a kérdéssel, vajjon szerencsés dolog-e kiemelni a magyar társadalom egy kontingensét a magyar nemzeti közösségből. Ha nem volna komplikálva a keresztséggel és a faji kérdéssel, akkor lehetne foglalkozni a javaslattal gazdaságilag is. Kérdés, hogy az őrségváltás, amelynek be kell következnie eben az országban, keresztülvihető-e 1943-ig anélkül, hogy súlyosan megrázkódtatná ez a magyar közgazdasági életet, amely közgazdasági élet teljesen át van szőve zsidó tőkével és a zsidóság képviseletével. Ez még a liberális gazdasági rendszernek a vétke, de egy adottság, amellyel számolni kell, amikor át akarjuk állítani a közgazdasági életet. Meg kell fontolni azt, hogy nem keletkezik-e egy olyan gazdasági visszahatás, amelynek a következményei beláthatatlanok. A lélek misztériuma — A fajiság kérdése ma legszenvedélyesebb harcoknak első vonalában áll. A faj kérdésével és problémájával szemben tárgyilagosan és megértéssel áll és azt állítja, hogy igenis, vannak fajok, és Istennek bölcs alkotását látja abban, hogy az emberiség fajokra tagozódjék. Tagadja és nem tartja tudományosan megalapozottnak a fajoknak olyan felosztását, amelynek alapján vannak magasabbrendű, értékes fajok és vannak alacsonyabbrendű és silány fajok. Vagyis, hogy vannak, amelyek uralkodásra és vannak, amelyek szolgaságra hivatottak. A fajokban nem lát pusztán biológiai egységet. Én a lélek primátusát és misztériumát hirdetem (helyeslés). A faj alkotóeleme elsősorban és mindenekfölött a lélek. A nemzetnek és fajnak összefogó, tartó és alkotóeleme a lélek (helyeslés). És ha ez áll minden nemzetre, akkor elsőőorban áll a magyar nemzetre. Nincsen az Úristennek még egy nemzete, amely annyira a lelkek nemzetet mint a magyar. Ezt a nemzetet egyedül a lélek tartotta fenn ezer esztendőn keresztül. Felmerül már most a kérdés, hogy ennek a magyar nemzeti és faji léleknek mik az alkotóelemei, mik a formálói és mik a nevelői. — Legelsősorban is az áldott magyar föld. Ez volt a szülője, ez volt a legjobb barátja. Ez a föld lelkét egyenessé és nyílttá formálta. A másik alkotó tényező ennek a magyar faji léleknek a kereszténység. A történelemnek viharsodra vitte ezt a nemzetet a krisztusi kereszthez, amely átformálta egész közgondolkodását, egész magánéletét, sőt gazdasági életét is. Ez a nemzeti életnek legnagyobbkincse és értéke, a történelemnek legnagyobb ereje. A mi erkölcsi életünk, a mi hitünk, a reménységünk, bizakodásunk, kötelességtudásunk, közéletünk és alkotmányunk, a mi erőnk és fenntartónk a magyar kultúra elindulása, a magyar fajiságnak megvédése és megerősödése, függetlenségünk mind-mind a kereszténység mélyéről emelkedik ki(Lapunk zártakor az ülés tart.) Szerda, 1939 március 1 UH ttssif A Magyar Élet Pártjának szervező gyűlései a Jászságban A NÉP-nek s a Magyar Élet Mozgalmának egyesüléséből alakult Magyar Élet Pártja megkezdte szervezkedését az egész országban, így a Jászságban is. Február hó 28-án, vasárnap ,- e, Jászárokszálláson, délután pedig Jászdósa és Jászjákóhalma községekben — Jenes András volt választókerületében — tartott a MÉP szervező s alakuló nagygyűléseket. Mindhárom helyen a járás közszeretetben álló főszolgabirája Muhoray Károly dr. is megjelent, a gyűléseken pedig K. Pethes László dr. volt képviselő és Jákula Béla vármegyei központi párttitkár mondtak nagyhatású beszédeket. A régi program és az új név alatt a párt mindhárom községben újjáalakult s ez alkalommal lelkesen ünnepelték gróf Teleki Pál miniszterelnököt és őt bizalmukról, ragaszkodásukról táviratilag biztosították. Rejtélyes öngyilkosság egy Kerepesi-úti vendéglőben Ma délelőtt tizenegy óra tájban rejtélyes öngyilkosság történt a Kerepesi-út 24. számú házban levő vendéglőben. A Ferenc József lovassági laktanyával szemben, a Hungária körút és Kerepesi-út sarkán levő Kormány-féle vendéglőbe ma délelőtt 9 óra tájban egy 40—45 évesnek látszó egyenruhát viselő férfi tért be. Az egyik sarokasztalnál foglalt helyet, izgatottan viselkedett és egymásután hozatta a pincérrel a konyakot és a barackpálinkát. Közben levélpapírokat és tintát kért. A vendéglősné gyanúsnak találta a vendég viselkedését és szólt férjének, mert attól tartott, hogy a különösen viselkedő vendég búcsúleveleket ír. Tizenegy óra tájban érkezett le a vendéglő tulajdonosa az üzletbe, de ebben a pillanatban az egyenruhát viselő férfi revolvert rántott elő és szívenlőtte magát. A golyó pontosan a szívet járta keresztül és a vendég holtan bukott a földre. Az öngyilkosságról azonnal értesítették a főkapitányságot. Lapzártakor vegyes bizottság ment ki helyszínre, hogy megállapítsák az öngyilkosság hátterét. Az asztalon három búcsúlevelet találtak. Az egyik Simonfalvy főhadbiztos címére szól, a másik borítékon egy telefonszám van: 13-68-28. Erről a rendőri bizottság lapzártáig annyit tudott megállapítani, hogy Tihanyi, Klauzálutcai dohánytőzsde tulajdonos telefonszáma, a harmadik pedig a hatóságoknak szól. Az életunt nevét és öngyilkosságának okát még nem tudták megállapítani. A tanúk Schwarz Zoltán ellen vallottak ma a Giczi-ügy tárgyalásán A büntető törvényszék Krayzell-tanácsa ma folytatta Schwarcz Zoltán a Szent István-körúti angyalgyáros ügyének főtárgyalását. Elsőnek Simon Ferenc dr. rendőrfogalmazót hallgatta ki a bíróság. Schwarcz Zoltánnal, Ghiczy Máriával és bűntársaival kihallgatásuk alkalmával a fogalmazó vette fel a jegyzőkönyvet s most elmondotta, hogy semmiféle erőszakot nem alkalmazott. Schwarcz Zoltán és a többiek önként tettek beismerő vallomást. Bartalos Mihály detektív hasonló értelemben tett tanúvallomást. — Schwarcz Zoltánnál tartott házkutatás alkalmával — mondotta — megtaláltuk orvosi naplóját. Rögtön feltűnt nekünk, hogy számos név mellett A jelzés van. Megkérdeztem Schwarcz Zoltántól, mit jelent ez az A betű , ő bevallotta, hogy tiltott műtétet szokott vele jelezni. Filesz Károly orvos vallomása során elmondta, hogy egy nap telefonhoz hívta. Schwarcz Zoltán és közölte, hogy a Szent István-kórházba egy nőt szállított, akivel „baj van.” Megkérdezte: van-e valami összeköttetése a Szent István-kórház szülészeti osztályán, mire ő azt válaszolta, hogy ismeri Tóth László alorvost, de semmiféle felhatalmazást nem adott, hogy Schwarcz nevében az alorvossal beszéljen. Tény az, hogy Schwarcz Zoltán kérte az én intervenciómat, én azonban ezt megtagadtam. — Igaz-e, hogy maga azt mondotta Schwarcznak: adjon át Tóth alorvosnak 30 pengőt zárt borítékban? — Ez nem igaz. Schwarcz Zoltán azonban szemébe mondja a tanunak, hogy ő ezt a kijelentést megtette. Simon Mária lényegtelen tanúvallomása után Kiss László segédorvos tett vallomást. Kijelentette, hogy azon a napon, amikor Ghiczy Mária a Szent István-kórház szülészeti osztályán később meggyilkolt gyermekét megszülte, a gyermeket megnézte, az élt és amikor tüzetesebben megvizsgálta, a nyakon és a karon sérüléseket talált, a csecsemő szája véresen nyálkás volt. Ezt a körülményt azonnal jelentette Tóth alorvosnak. Apró Mihályné tanúvallomása során kijelentette, hogy aznap, amikor a gyermek megszületett, a csecsemőt Tóth alorvos hosszasan megvizsgálta, majd azt mondotta: — A gyermek egzitál, meghal. Törvényszéki boncolásra kell kiírni. Ugyanaznap délben Szunyogh Mária ápolónő azt mondta: — Képzeld Ghiczy Mária délután ki akarja vinni gyermekét a kórházból. (A tárgyalás tart.) Egy díszpolgári oklevél „Az összes kitüntetések között azt tartom a legértékesebbnek, amelyet a polgártársak bizalma ad” — mondotta Darányi Kálmán, a képviselőház elnöke Kunszentmiklós küldöttségének, amely azért kereste fel, hogy átadja neki a község díszpolgári oklevelét. Csakugyan így is van. Az efajta megtiszteltetésekben a bizalom és szeretet szokott megnyilvánulni, a ragaszkodás érzése dominál, s ez kétszeresen áll az olyan esetekre, mint Darányi Kálmáné. " őt nem a hatalom birtokában érte Kúnszentmiklós kitüntetése; a díszpolgárság, amellyel a község népe maga közé fogadta s egyben maga fölé emelte, a dekórum, amelyet felajánlott neki, egyedül az emberéé a férfié, akinek a nemzet érdekében végzett munkáját minden magyar tisztelettel és hálával emlegeti. Mindenki tudja, hogy a volt miniszterelnök kétszer is visszautasította a díszpolgárságot akkor, amikor a kormány élén állott, mert az volt a véleménye; nem ildomos ilyen megtiszteltetést elfogadni annak, aki a hatalom ormán van. Akkor is megtehette volna minden aggodalom nélkül, hogy elfogadja a kitüntetést, hiszen bölcs politikájával, a magyar nép érdekében végzett nagy erőfeszítéseivel kiérdemelte azt, de ő mégis inkább hallgatott arra a belső hangra, amely a puritán emberek, a legnagyobb hivatali méltóságba emelkedve is mindig szerénynek maradó egész férfiak lelkében szólal meg. . S íme, neki volt igaza, mert azok, akik miniszterelnök korában méltónak tartották a díszpolgárságra, most is újra felkeresték őt s felajánlották neki, szívből a nagyszerű kunok egyik legbüszkébb községének polgári rangját. Darányi Kálmán azt mondotta a küldöttségnek, hogy büszkén fogja viselni kunszentmiklós polgári rímét, de Kunszentmiklós büszke lehet, hogy olyan férfit vall a polgárának, mint Darányi Kálmán. jf üzlethelyi csérgéik, 1,2, 3 és 4 szobás lakások közpeti fűtéssel és melei vizzel Katigd utca 10/a, b és c