Esti Ujság, 1939. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

2 tudja. Jobb, ha ön közli vele kellő formá­ban. Szüles dr. vállalkozott a fájdalmas sze­repre. Bement a betegszobába. Negyedóráig volt benn, amikor kilé­pett halálsápadt volt. Szilts Elemér dr. elmondotta az Esti Újság munkatársának a drámai beszélge­tést. Először ő kérdezte, hogy mi történt. Vargha Imre dr. csak ennyit tu­d a sze­rencsétlenségről : : Arra emlékszem, hogy benn ültünk az autóban a feleségemmel és beszélget­tünk. Egyszercsak előrenéztem és lát­tam, hogy közvetlen előttünk keresztben, furcsa helyzetben áll egy autó. Kiáltani akartam a sofőrnek, de eb­ben a pillanatban hatalmas ütést éreztem fejemen és elveszítettem az eszméletemet. Hogy meddig feküdtem ájultan, nem tu­dom. — Mikor ismét visszatért belém az élet és kinyitottam a szememet, más­ mentő­orvosok szorgoskodtak körülöttem. Én ott feküdtem az út szélén a füvön. Kérdeztem, mi van a feleségemmel, mondották, hogy sincs súlyosabb baja és már el is vitték. Azután behoztak engem is ide a kórházba... Dr. Vargha Imrének csak ennyi maradt meg emlékezetében, illetve legszörnyűbb élményének perceiből. Azután faggatta Szüts dr.-t, mondja meg, mi történt a feleségével. Szüts dr. közölte a rideg valóságot. _— Teljesen lesújtva fogadta az iszonyú hírt — mesélte el nekünk Szüts dr. — Nem tört ki jelenetekben, mert rendkívül erős és kemény egyéniség. Sokáig mély szomorúsággal nézett maga elé s azután megfogta a kezemet és így szólt: — Most már teljesen mindegy, hogy milyenek az én sérüléseim. Nekem már úgysem élet tovább az élet, a feleségem nélkül... Riszufiflátogatás a kórházban Az esti órákban már a részvétlátogatók egész serege érkezett Fehérvárra. Ott volt Balassa Brúnó, a székesfehérvári tanke­rület főigazgatója, ott volt a számvevő­szék vezetősége és sok barát és ismerős. Egyetlen fiukat, dr. Vargha György sza­badalmi bírót Kékesen érték el telefonon. Ö is azonnal elindult autón Fehérrvárra és este már viszontláthatta szüleit: apját súlyos betegen, édesanyját holtan. Megérkezett Fehérvárra dr. Szinyey József, a budapesti Új Szent János-kórház főorvosa is. Ő volt dr. Vargha Imréék háziorvosa és lesietett, hogy tanácsaival és útbaigazításaival rendelkezésre állhas­son. A Legfőbb Számvevőszék elnökének állapota a súlyos lelki megrázkódtatás ellenére is örvendetesen javul. Ma délelőtt dr. Berzsenyi igazgató-főorvos már azt válaszolhatta az érdeklődők sere­gének, hogy életveszély egyáltalában nincsen és ha minden komplikáció nélkül megy tovább a gyógyulás, úgy a beteg már tíz­­tizennégy nap múlva elhagyhatja a kór­házat. Hrogoperálák virgin­­isk­it Az Esti Újság pénteken reggel telefo­non beszélt a székesfehérvári Szent György-kórház igazgatófőorvosával, dr. Berzsenyi Zoltánnal, aki csütörtök délután Vargha Imre számszéki elnököt megope­rálta. Az igazgató főorvos a következőket mondotta a megdöbbentő szerencsétlenség önzési részleteiről: — Pontosan 5 óra 25 perc volt, amikor a súlyos állapotban lévő kegyelmes urat hozzánk behozták. Azonnal nekiláttam az operációnak, mert a sérülések nagyon súlyosak voltak. A koponyatetőn két 8—10 centiméteres repedés, a szemöldök fölött, a homlokcson­ton körülbelül ugyanakkora törés, a far­­csonton egymáshoz egészen közel két tö­rés, a mellkas behorpadt. Azonnal láttam, hogy a sérülések nagyon veszélyesek és súlyosak, de nem halálosak. Nem altattam el a kegyelmes urat, hanem helyi érzéstelenítéssel operáltam. Ekkor már tudta, hogy a felesége meghalt, mert valami csodálatos ösztönnel így szólt hoz­zám: •— Főorvos Úr! Ha a feleségem még életben volna, bizonyára vele foglalkozna, mert láttam, hogy az ő sérülései sokkal súlyosabbak.­­— Nem tudtam válaszolni a kegyelmes úr szavaira. Megfogott az a keresztényi megnyugvás s az a nagy lelki kultúrára valló erő, amivel ezt a nagyon szomorú tényt fogadta. Természetesen nagyon szo­morú hangulatban van és sokat imádkozik. Kedvezményes t­api Perl« jegyek! Alpesi falu parkbelépővel . Parkbelépő . . . Magasvasút .... Szellemvonat • • • Vízisikló .... • Elvarázsolt kastély . • « « \e • • • tó .«%••• Inga Keringő Csodacsónak \. Whip ... . . * • Tobogán , t . y Pilótaiskola . . . Kisvasút . . . .' . -1-.80 helyett . -#-.40 99 . #-.40 . #—.30­­ 19 .#-.30 (1 .5—.30 91 ) i—.50 .1—.50 J—30 19 91 19 Ji— .20 99 J—.20 91 J —.20 19 J —.20 11 L —.20 11 . —.20 *1 —.60 —.24 —.24 —.18 —.18 —.18 —.86 —.86 —.18 —.12 —.12 —.12 —.12 —.12 —.12 Stádium Jegyirodában Budapest, Vill., József­ körút 5. Szombat, 1939 július 1­­S- 1í liman­ként a szerencsétlenség . A szerencsétlenség körülményeiről annyit tudok, hogy az országúton a kegyelmes úrék autója előtt haladó kocsi hirtelen le­fékezett. A sofőr hiába fékezett, az összeütközés el­kerülhetetlen volt. Az első kocsi­­ kivágó­­­dott, míg Vargha Imre kocsija negyvenötfokos szögben elfordulva, hatalmas zökke­néssel megállt.­­ Érdekes, hogy a sofőrnek semmi baja nem történt. A kegyelmes asszony és a kegyelmes úr a kocsi válaszfalának ütődtek irtózatos erővel.­­Vargha Imrében nem lehetett segíteni, de a férje állapota, bár nagyon súlyos, de nem életveszélyes. Hivatalos jelentés a szerencsétlenségről Vargha Imrét, a legfőbb állami számvevő­szék elnökét és feleségét csütörtökön délután a balatoni országúton végzetes gépkocsisze­rencsétlenség érte. Vargha Imre felesége tár­saságában Balatonföldvárról Budapest felé ha­ladt RR 220. rendszámú Mercedes-Benz gyárt­mányú gépkocsiján, melyet Mocsári Károly gépkocsivezető vezetett. Lepsény és Polgárdi között Vargha Imre gépkocsija belefutott egy előtte haladó eddig ismeretlen rendszámú budapesti gépkocsiba, melyen csak a gép­ , kocsivezető foglalt helyet. Az összeütközés következtében Vargha Imre és felesége előrebuktak, olyan hatalmas erővel, hogy áttörték a helyüket a gépkocsi­vezetőtől elválasztó vastag üvegfalat. Vargha Imréné az üvegszilánkoktól olyan súlyosan sérült meg, hogy koponyája az orr és a szem között kettérepedt. Vargha Imre súlyos sérüléseket szenvedett. A gépkocsivezetőnek nem történt baja A székesfehérvári mentők Vargha Imrét és fele­ségét a székesfehérvári kórházba akarták szállítani, de az államtitkár felesége útköz­­b­en meghalt. Vargha Imre, a számvevőszék elnöke ezidőszerint még a székesfehérvári kórházban tartózkodik. Szemfényvesztésnek vem­ a sémi sa­t az angol flotta-emil iratot Az angol külügyi hivatal közzétette annak az emlékiratnak szövegét, amely az angol­német haditengerészeti egyezmény Németor­szág által való felmondására vonatkozik s amelyet a berlini angol nagykövetség a né­met külügyi hivatalban átnyújtott. Az angol emlékirat szerint nem helytálló az a német­ feltevés, amelyre Németország az egyezmény felmondását alapította, hogy tudniillik az angol kormánynak az volt a né­zete, hogy Európa bármely részében bonyo­lódnék is Németország háborús összeütkö­zésbe, Angliának mindig ellenséges állás­pontra kell helyezkedni Németország ellen, még ha az összeütközés nem is érintene an­gol érdekeket. Anglia csak akkor ellenséges Németor­szággal szemben, ha Németország támadó cselekményt követne el más ország ellen. Indokolatlan és téves továbbá a német kor­mánynak az a kijelentése — mondja az emlékirat­­— amely bekerítési politikának minősíti az angol politikát. Az angol kormánynak korántsem szándéka a Németországgal való háború előmozdítása, hanem ellenkezőleg, az angol-német viszony­lat ápolása mindkét ország szükségletei köl­csönös lemérésének alapján, más nemzetek jogainak figyelembevételével. A német sajtó „az angol szemfényvesztés jellemző példájának” nevezi az angol kormány flotta-memorandumát. Ez az okmány — írják a német lapok — egy­szerűen túlteszi magát azon, hogy az an­gol-német falettaegyezmény előfeltétele a 100:35 arányszám betartása volt. A la­pok hangoztatják, hogy nem szorul bizo­nyításra a német kormánynak az az álí­­tása, hogy Anglia bekerítési politikát folytat Németország ellen. A német nemzetiszocialista párt hivatalos lapja, a Völkischer Beobachter megállapítja, hogy az angol emlékirat a legnagyobb hibát ott követte el, amikor az 1935. évi német-an­gol egyezményt egyszerű technikai eszközzé alacsonyította le. A Deutsche Allgemeine Zei­tung véleménye szerint a mostani emlékirat is csak azt bizonyítja, hogy Anglia a világ­háború utáni idők nagy esélyeit elmulasztotta, mert nem értette meg, hogy a német politikát olyan férfiú irányítja, aki nem akarta a brit világbirodalmat vetélytársként kezelni. TBTF- ■■■■» Igm Anglia „száz százalékig“ teljesül Moszkva követeléseit London, június 30. A Manchester Guardian úgy tudja, hogy Moszkvában ma, pénteken újabb megbeszé­lésre kerül sor Molotov, a brit és a francia nagykövet között. A brit és a francia nagy­követ, valamint Strang különmegbízott ek- szor közlik Molotovval legújabb utasításaikat. Londonban azt hiszik, hogy a legkö­zelebbi moszkvai megbeszélések a tárgyalásokat döntő lépéssel hozzák közelebb a megegyezéshez, sőt lehet­séges, hogy teljes sikerre vezetnek. Minden jel arra mutat, hogy az angol kor­mány elhatározta Moszkva követeléseinek maradéktalan teljesítését. Beavatott diplo­máciai körökben csütörtökön az éjjeli órák­ban úgy tudták, hogy Sir William Leeds moszkvai angol nagykövet és William Strang megbízott az angol kormánytól olyértelmű utasítást kapott, hogy a szovjet orosz köve­teléseket csaknem száz százalékban teljesít­sék. Anglia és Franciaország most már haj­landó a balti államok határait szavatolni, noha ezek az államok ezt kifejezetten ellen­zik. A szavatosságot más semleges álla­mokra is ki akarják terjeszteni. Ezek sorába tartozik Luxemburg is, amelynek szavatolá­sát a francia kormány szorgalmazta. . Zsidó terroristák orvtámadások során tizenegy arabot megöltek Palesztinában Jeruzsálem, június 30. Csütörtökön reggel 6 és 7 óra között zsidó terroristák több Jaffától északra és délre fekvő zsidólakta helységben orvtámadást in­téztek gyanútlan arab járókelők ellen, összesen 11 arabot megöltek és ötöt meg­sebesítettek. Az illetékes katonai parancsnok erre péntek délután 4 óráig teljesen beszüntette a közle­kedést Tel Avivval, Rehrovottal és Petah­­tikvannal. A haifai akkai vasútvonalon csütörtökön reggel két földakna robbant fel, aminek kö­vetkeztében egyik vonat két kocsija kisik­lott. Egy harmadik aknát siker­ült eltávolí­tani. Nablusztól északra katonaság és szabad­­csapatok összetűzése során Musztafa Oszta szabadcsapatvezér elesett. A Ruszin gazdaifjak tanulmányútja az anyaországban. Húsz nemzeti öltözetű ruszin gazdaifjú, az alsóvereckei gazdasági szak­iskola növendékei hoszabb tanulmányútra in­dultak el az anyaországba, Jeney László igazgató, dr. Grodeczky Viktor­ és Opacskó János tanárok vezetésével. Az első útjuk Sárospatakra vezetett, ahol megtekintették az ősi diákváros iskoláit, nevezetességeit, néhány gazdaudvart, tanyát és pincészetet, majd cigányzenés műsoros est keretében be­mutatták, nemzeti dalaikat és táncaikat. Országs szabógyűlés a Felvidék részvételével A Szabómesterek Országos Szövetsége Pé­ter Pál­ napján az ipartestület székházának dísztermében országos szabógyűlést tartott, amelyen a Felvidék és az anyaország hatvan városából jött össze mintegy háromszáz férfi­szabómester, hogy a szakma kérdéseit meg­tárgyalják. Horváth György elnök megnyitója után Kvasztyák Mátyás, a kassai ipartestület elnöke a felvidéki szabómesterek nevében üd­vözölte a nagygyűlést és arra kérte a szö­vetséget: tekintse a Felvidék szabómestereit folytatólagosan tagjainak és legyen segítsé­gükre. Szeghalmi László, az IPOK titkára a ruhá­zati szakmában dúló kontárkodásról tartott előadást, majd határozati javaslatban kérte a tudva kontárkodókkal dolgoztatók bűnsegédi bűnrészességének kimondását, iparhatóságok­ként külön kontárbíróságok felállítását, szak­képzett kontárbírák beállítását, kontárügyben harminc napon belüli ítélethozatalt é­s a pénz­­büntetés határának 6000 pengőre emelését. Prokopecz János a tanoncképzésről tartott előadást, Kiss László ipartestületi főjegyző a munkabérmegállapító bizottságoknak a mos­taninál helyesebb összeállításáról, hatóságilag megállapítandó minimális vállalati irány­árakról terjesztett elő határozati javaslato­kat, Vágó Jenő igazgató pedig a szakma szociális, társadalmi és gazdasági kérdéseiről beszélt. A felszólalások után a nagygyűlés a javaslatokat egyhangúlag elfogadta.

Next