Esti Ujság, 1939. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1939-11-02 / 249. szám
fib?1 !&fHCHt ő is, mint annyian a magyar teremtők és alkotók közül, aránylag fiatalon, munkabírása és munkakedve teljességében. Megrendült szívvel, könnyes szemmel állunk ravatala előtt, amelyen Darányi Kálmán sokat szenvedett, kihűlt teste pihen, s amely szörül ma az egész magyarság gyásza lengedez. Mindenkinek a halottja ő, személyes veszteségnek érzi az elmúlását minden magyar, aki Darányi Kálmánban különösen az utolsó években az egyik legnagyobbra hivatott és alkalmas államférfiút és a legjobb, legigazabb embert ismerte meg. Gömbös Gyula halála után került a miniszterelnöki székbe, olyan feladok-l kell, várakozással terhesen, amelyek a legnagyobb képességeket kívánták meg. Az országot Gömbös Gyula elindította a reformok útján, forrásban, sistergésben volt minden, talpig férfi kellett, hogy ezeket a felajzott energiákat ösz-szefogja és az ihletett szemmel még elátott, célok irányában vezesse tovább. Darányi Kálmánra esett a választás, s arra az államférfiúra, akinek az egyé-1 tűsége lényegesen eltért nagy elődje s emberi tulajdonságaitól. Gömbös Gyulai csupa Ura, csupa tűz volt, Darányi Kálmán a hűvös, megfontolt haladás, azon-idős körültekintés embere. Kossuth és Deák között volt ilyen különbség, de a szívük nekik is éppen úgy, mint Gömbösnek és Darányinak, egy, ütemre dobbant, s a célok, amelyekért lelkesedtek, dolgoztak, s amelyeknek a szolgálatában mind a kettőt olyan fiatalon érte a halál, ugyanazok voltak mind a két államférfinál: az ezeréves magyarság örök ideáljai. Feszült várakozás fogadta Darányi Kálmánt, s ez a várakozás alig másféléves miniszterelnöksége alatt boldog igazolást kapott. Rövidebb idő alatt többet végezni lehetetlen lett volna. Darányi Kálmán valósította meg egész mostani közjogi berendezkedésünket. Az ő nevéhez fűződik a felsőház és a kormányzói jogkör reformja , és a titkos választói jog megteremtése, amelyre hosszú évtizedekig várt az ország. E nagy alkotásokat Darányi Kálmán a saját módszerével, gyorsan, határozottan, de az egész nemzet együttérzésével teremtette meg és megkímélte a közéletet azoktól a megrázkódtatásoktól, amelyek ilyen nagy átalakulást máskor kísérni szoktak. Szociális alkotások hosszú és jelentős sorozatát valósította meg, hogy csak egyet említsünk, a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítását az ő szociálisan érző szívének köszönhetik a segítségre legjobban rászorult milliók. A győri programban ő jelölte meg az utat a hadsereg teljes felszerelése felé, ő szerezte meg a lehetőséget és az eszközöket a lélekben nagyszerű honvédség teljes anyagi felkészültségéhez is. Ő vágott utat a magyarság politikai, gazdasági és társadalmi szabad érvényesüléséhez az első zsidótörvény megalkotásával. Nagy, szinte hősi bátorság és vérré vált jobboldali meggyőződés kellett ahhoz, hogy véghez vigye ezt a frontáttörést az akkor még hatalma teljességében levő zsidósággal szemben, áttörje azt a vonalat, amelylyel szemben addig minden elindulás, jószándék és roham meddő és eredménytelen maradt. Az általa megjelölt utat jártuk eddig és járjuk tovább el nem múló emlékezéssel arra a férfiúra, akit rövid életének alkotásai a legnagyobb magyar államférfiak sorába emeltek. A magyar életből ismét kidőlt egy hatalmas tölgy, Darányi Kálmán lehúnyta szemét. A magyar sorstragédiák félelmetes szelét érezzük a virágokkal borított ravatal előtt: olyan valakit ragadott el az élet delén a halál, aki vezérszerepet töltött be és továbbra is vezetésre volt hivatva. Államférfi volt, kiváló gazda és talpig férfi. Nemzetének szolgái, a gyöngéknek védelmező lovagja, a törtetőknek kemény bírája. A család, amelyből származott, a magyar Alföld végtelen síkságain sarjadt ki s emelkedett történelmi névvé. Darányi Kálmán hosszú időt töltött Dunántúlon. Jellemének kialakulásában éppúgy döntő szerepet, játszott az Alföld népének hevesebb temperamentuma, izzó magyarsága, mint a Dunántúl hűvösebb, józanabb, elmélyedőbb, mérlegelőbb, kulturáltabb légköre. Fiatalon kezdett közéleti pálya, kényes posztokon teljesített nehéz és mindig páratlanul eredményes munka után államférfiúi kvalitásai a miniszterelnöki széken bontakoztak ki teljes egészükben. Mindösszemásfél esztendő volt ez. De az időnek mechanikus mértéke egyforma. Darányi Kálmán miniszterelnökségének másféléves korszakához dalal, ám alkotások fűződnek. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: rendkívül kiélesedett viszonyok között megteremtette a politikai békét, megoldotta a legnehezebb közjogi problémákat, az államfő és a felsőház jogkörének rendezését éppúgy, mint a titkos választójogot. Bátor kézzel nyúlt hozzá széles néprétegeket érintő szociális kérdésekhez, az 1920-as földreform és a házhelyakció likvidálásához, valamint a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosításához. Elindította és egyre szélesíteni igyekezett a telepítési akciót. Kiegyensúlyozta a költségvetést és adómérséklést adott a kisembereknek. Véget vetett az ipari munkásság és magántisztviselői kar munkauzsorázásának, emelte a tisztviselői fizetéseket, intézményes megoldás útjára vitte az ifjúság ügyét és megalkotta az első zsidótörvényt. Nagyvonalú gesztussal elindította a milliárdos beruházási programot, amely lehetővé tette a magyar honvédség korszerű felszerelését éppen abban az időben, amikor honvédségünk erejére a legnagyobb szükség volt. A trianoni Magyarország történelmében az előző évekről aligha találunk ennyi feljegyezni valót. Mint gazda, egyike volt a legkiválóbbaknak. Vezető szerepet vitt a gazdatársadalmi intézményekben s anyácsai birtoka valóban mintagazdaság. Különös szeretettel foglalkozott azokkal a kérdésekkel, melyek megoldásának egyik leglelkesebb előharcosa, nagyatyja, idősebbik Darányi Ignác, a szabadságharc nemzetőr-kapitánya és kormánybiztosa volt. Földbirtokpolitikai kérdésekben pedig azon a vonalon haladt, melyet nagybátyja, a miniszter, Darányi Ignác jelölt meg a földnélküli magyar nép telepítésével. Tudta, mit jelent a föld birtoklása, mert maga is szerelmese volt a rögnek. Amikor a miniszterelnökségről lemondva, birtokára utazni készült, mint vallomás buggyant ki a száján: Már előre örülök a föld szagának. S ott, az anyácsai mezőkön minden másról elfeledkezve, szívta magába az alkonyati mezők illatát és késő éjszakába nyúlóan virrasztva hallgatta a falevélsuttogást, békakuruttyolást, tücsökcirpelésre, — azt a csodálatos zenét, amit különös harmóniába, címssé Smmi -csillagom ég csöndje mindazoknak, akik a természet szavát értik. Igazi barátja volt a magyar népnek. A szociális program, melyet politikája előterébe állított, nála nemcsak a kor szavát megértő bölcs megfontolás eredménye volt, hanem lelki determináltság is. Ez adja magyarázatát annak, hogy a szociális kérdéseket páratlanul széleskörű képzettsége mellett sem felülről, a társadalomtudomány hideg szemüvegén keresztül nézte, hanem a szívén, az érzésein át fogta meg. Emberi tulajdonságait tekintve, magyar úr volt a szó legnemesebb értelmében. Kemény, bátor és határozott. Finoman udvarias, közvetlen, a legmagasabb fokig puritán és lojális. Melegszívű és családját rajongásig szerető. Hívő ember, templomot járó ember, bibliát olvasó ember. Darányi Kálmánban sohasem csalódott senki. Darányi Kálmán bizonyára csalódott emberekben, de lelke gyémántjának makulátlansága, fénye, hite nem homályosult el egy pillanatra sem. Túl a mindenki által elismert államférfiúi nagyságán, talán éppen ezek a rendkívüli egyéni kvalitásai adják magyarázatát annak a példátlan megbecsülésnek, amely életpályájának minden állomásán és a miniszterelnöki székből való távozása után is körülvette. Közéleti férfiak gyakran emlegetik — nem ok nélkül —a közvélemény hálátlanságát, ha a magas polcról lekerülnek. De ritkán mérik le, hogy a közvélemény hangulatváltozására mennyi okot adtak ők maguk. Darányi Kálmánt határtalan tisztelet, ragaszkodás és várakozó bizalom vette körül azután is, amikor eltávozott a miniszterelnöki székből. Ez a nagyrabecsülés aggodalommá melegedve kísérte a súlyos betegségéről kiszivárgott híreket. És most, hogy a katasztrófa bekövetkezett, szerte az országban környezők százezrei állják körül ravatalát. Részvét, kegyelet és imádság kíséri arra az útra, amely a magyar glóbusról, a halhatlanságba vezet US. v- VASS SÁNDOR ,iat tu«**’ Budapest, 1999 november 2. Negyedik évf.v 249. sz. Szerkesztőség, kiadó divatal. Stroházjegy- és utazási iroda, Budapest, Vill. József-körút a. Postatakarék pénzt, ceekksz. sz. 49.927. Csütörtök Előfizetési au egy Hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P Egyes számára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 DARÁNYI KÁLMÁN MEGHALT Dr. tetétlein és pusztaszentgyörgyi Darányi Kálmán nyugalmazott miniszterelnök, a képviselőház elnöke, november elsején délután 4 óra 36 perckor hosszas szenvedés után agytrombózisban meghalt. Darányi Kálmán június végén kezdett betegeskedni és orvosai tanácsára június 15-én ment be a Vörös Kereszt győri úti szanatóriumába. Herzog professzor vezetésével orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék a nagybeteget, akinek ágyánál több ízben konzílium volt Herzog és Schmidt professzorok, Kleist frankfurti egyetemi tanár, valamint kezelőorvosa, Szalontay Károly dr. bevonásával. Darányi Kálmánt özvegye, Szemere Márta, Szemere Huba cs. és kir. kamarás, volt országgyűlési képviselő leánya és három gyermeke, Márta, Mária és Anna, testvérei és unokatestvérei, Darányi Béla egyetemi tanár, Komán Bálint kultuszminiszter, Hóman Biri és Hóman Irén, Darányi György földbirtokos és Valkay Bertalan dr. kereskedelmi minisztériumi osztályfőnök gyászolják. Darányi Kálmánt az országgyűlés a maga halottjának tekinti és előreláthatólag a parlament kupolacsarnokából fogják utolsó útjára kísérni. A temetés idejére vonatkozólag később történik intézkedés. (MTI.) finer