Esti Ujság, 1939. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1939-11-02 / 249. szám

. Darányi Kálmán betegsége és halála Darányi Kálmán hosszú idő óta küz­dött cukorbajos tünetekkel és érelmesze­sedéssel. Fegyelmezettsége és kötelesség­tudása azonban nem engedte, hogy gyógykezeltetésére kellő időt fordítson. Amikor a miniszterelnökségről leköszönt, szabadságot kért a képviselőháztól és Balatonfüredre vonult gyógykezeltetés céljából. Kúráját befejezve, ismét egész lélekkel vetette magát bele a munkába. A betegség ez év júniusának végén tá­madta meg ismét szervezetét és orvosai tanácsára júliusban szanató­riumba vonult. A pihenés és gyógykezel­tetés azonban már elkésett. Augusztusban trombózist kapott, a­mi féloldali bénulást idézett elő. A beteg súlyos állapotának híre mély­­séges részvétet keltett a magyar politikai élet köreiben, de az egész magyar közvé­leményben. Magyarország kormányzója augusztus hónapban látogatást is kívánt tenni a betegnél, de a súlyos állapotára való tekintettel az orvosok tanácsára le kellett mondania er­ről a szándékáról. Darányi Kálmán a súlyos kimeneteli trombózis után a Vörös­kereszt-kórház szanatóriumában feküdt, a remit hónapban még tüdőgyulladá­son is átment és sem az orvosi tudomány, sem a csa­ládtagok gondos és szeretetteljes ápolása segítséget nyújtani nem tudott. Október 26-án újabb trombózis érte s azóta eszméletlenül, élet-halál közt le­begve feküdt betegágyán, a halál beálltá­nak pillanatáig. A holttestet ideiglenesen a kórház ra­vatalozójában ravatalozták fel. Kedden temetik az Országház kupola­csarnokából Darányi Darányi Kálmánt, mint a képviselőház elnökét, az országgyűlés a maga halottjá­nak tekinti. A temetés időpontjára és rend­jére nézve végleges intézkedés még nem történt, de előreláthatólag kedden délelőtt fog megtörténni a nagyszabású gyászszertartás, amelyen minden valószínűség szerint Magyar­­ország kormányzója is részt vesz. A temetési szertartást Ravasz László református püspök végzi, majd gróf Teleki Pál miniszterelnök, gróf Széchenyi Bor­talan, a felsőház elnöke és vitéz Bobory György, a képviselőház alelnöke mondanak búcsúztató beszédet A holttestet a Darányi-család sírbolt­jában, Tasson helyezik örök nyuga­lomra. Az egész ország gyászolta a nagy halottat Darányi Kálmán halálának híre a teg­nap esti órákban terjedt el a fővárosban és szerte az országban s mindenütt leg­mélyebb részvétet keltett A részvéttáv­iratok tömege érkezik az özvegyhez, aki­nek fájdalmában az egész magyar közvé­lemény osztozik. Elsőnek Magyarország kormányzója fejezte a távirati úton részvétét A kormányzó úr őfőméltósága Darányi Kálmán elhunyta alkalmából özvegyéhez a következő részvéttáviratot intézte: özvegy Darányi Kálmánná őnagyméltóságának. Mélyen meghatott férje elhunyténak híve. Bár súlyos betegsége előrevetette ár­nyékát a tragikus eseménynek, bekövetke­zett elmúlása mégis igen fájdalmasan érint. Koporsójánál megemlékezve az ország­nak s nekem különböző magas közjogi ál­lásaiban tett nagyértékű szolgálatairól, bensőséges mély részvétemet nyilvánítom Nagyméltóságodnak s gyászoló családjá­nak. HORTHY Gróf Teleki Pál m. kir. miniszterelnök a következő részvéttáviratot intézte Da­rányi Kálmánnához: Darányi Kálmánné őnagyméltóságának, Budapest. Mind magam, mind a magyar királyi kormány valamennyi tagja fájdalmas megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy pusztaszentgyörgyi és tetétleni dr. Da­rányi Kálmán magyar királyi titkos taná­csos, a magyar országyűlés képviselőházá­nak elnöke, nyugalmazott magyar királyi miniszterelnök nemesen érző magyarepíve megszűnt dobogni. A nemzet, amelyet gondoolattai­vá tet­tekkel egész életében szolgált, hatalmas alkotó egyéniséget vesztett es lenne, aki hosszú közéleti pályáján előbb mint fő­ispán, majd miniszterelnökségi államtit­kár, mint földmívelésügyi miniszter, majd miniszterelnök és végül mint a képviselő­ház elnöke a magyar faj ösztönös böl­csességével és az európai látókörű állam­férfi tudatos alkotó szellemével egész sor olyan reformot hívott életre, ame­lyek az ország politikai és gazdasági éle­tének hosszú időre irányt szabtak. Most, amikor a hazának e­gy fia megtért a magyar földbe, amelyet olyan szenvedé­lyes rajongással szeretett, úgy érzem, mögöttem áll a magyar rög minden mun­kája és a térben megnövekedett, önbi­zalomban megerősödött haza minden pol­gára, hogy velem és a magyar királyi kormány tagjaival együtt őszinte mély részvéttel és a nagy veszteség felett ér­zett igaz fájdalommal osztozunk Nagy­méltóságú Asszonyom és szeretett gyer­mekei gyászában. Mindig kegyelettel fog­juk megőrizni nemes egyéniségének em­lékét. Gróf Teleki Pál Táviratban fejezte ki mély részvétét gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke, vi­téz Bobory György, a képviselőház alel­­nöke, a kormány minden tagja, báró Vay László a Magyar Élet Pártjának elnöke, s az ország minden testülete és intézménye, valamint magánosok ezrei. Báró Vay László, a Magyar Élet Pártja országos elnöke a következő táviratot küldte: Darányi Kálmánné őnagyméltóságának, Budapest. A Magyar Élet Pártja legnagyobb meg­rendüléssel fejez ki őszinte részvé­tét. Tudjuk, hogy pótolhatatlan Nagyméltó­ságodnak a vesztesége, de Nagyméltósá­goddal együtt gyászol az egész nemzet, amely az egyik legnagyobb fiát, pártunk ped­ig erős oszlopát, legkiválóbb tagját veszítette el a megboldogultban. Énekét tökké tartó kegyelettel őrizzül Gjalf, Vay MANOROI 1 1 ej SIMPLON S MMol V CORVIN * isii­e ——mm 6". Csütörtök, 1939 november 2 László, a Magyar Élet Pártjának országos elnöke. Mély részvétet keltek a halálhír külföl­dön is. Rómából a következő jelentést kaptuk: Róma, november 2. (Az Esti Újság római szerkesz­tőjének telefonjelentése.) Az­ egész olasz sajtó külpolitikai hírei­nek első helyén ismerteti a Darányi Kálmán haláláról szóló híradást. A lapok egytől­­egyig rámutatnak arra, hogy Darányiban Olaszország egyik legki­tűnőbb barátját veszítette el A Messuggero jelentéséhez azt is hozzá­fűzi, hogy Darányi Kálmán több ízben is járt Olaszországban és ez útja alkalmával Olaszország vezető politikusai is megis­merhették nemes karakterét. A Popolo di Italia szintén részletesen emlékezik meg Darányi Kálmán politikai pályafutásáról és kiemeli, hogy Darányi mindenkor Olasz­ország legigazibb és leghűbb barátai közé tartozott. Darányi Kálmán életrajza Pusztaszentgyörgyi és tetétleni dr. Darányi Kálmán 1886-ban született Budapesten. Né­hai Darányi Béla fölmívelésügyi államtitkár fia. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Hosszabb külföldi útjai során bejárta Európa legnagyobb részét s külföldi tanulmányokat folytatott. A világháború idején mint tartalékos hu­szárfőhadnagy az orosz és romáin harctere­ken teljesített szolgálatot és több háborús kitüntetést kapott. Polgári pályáját 1909-ben mint közigazga­tási gyakornok kezdte meg Pest megyében, később, mint segédfogalmazó a belügymi­nisztériumba került. 1910-ben Fogaras vár­megyében helyettes főszolgabíró, majd vár­megyei főjegyző lett, 1917-ben pedig a király Zólyom vármegye főispánjává nevezte ki s ebben­­az állásában érte a forradalom, mely­nek kirobbanásakor visszavonult a köz­élettől. 1920-ban Győr és Komárom vármegye kor­mánybiztosa lett, majd ugyanez­en várme­gyék főispánja, 1921-ben pedig Győr-Moson- Pozsony vármegyék és Győr város főispánja lett s ebben a minőségében működött 1927-ig, amikor az időközi választáson a magyar­­óvári kerület egységespárti program­mal képviselővé választotta. 1920-ban miniszterelnökségi államtitkárrá nevezték k­, s ezt a rendkívül felelősségteljes és kényes posztot egészen 1985 januárjáig megtartotta, amikor — Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt — földművelésügyi miniszter lett. Ilyen minőségben történt bemutatkozását az országgyűlés mindkét házában nagy rokon­­szenvel fogadták. Rendkívüli ambícióval vetette bele magát tárcája ügyeibe és hama­rosan tető alá hozta az új erdőtörvényt, az új gazdasági cselédtörvényt, a hitbizomsányi reformot, majd a telepítési törvényt. 1936 májusában Gombás Gyula betegség­­ére való tekintettel a miniszterelnöki teen­dők ellátására kapott helyettesi minőségben, legfelsőbb megbízatást, majd Gömbös Gyula halála után 1936 októ­ber 10-én a kormányzó miniszter­­elnökké nevezte ki. Ebben a minőségében megteremtette a pár­tok között­­a­ parlamenti bék­ét s a fontos közjogi és szociális törvényjavaslatok egész sorát vitte az országgyűlés elé. 19­36 novem­berében Rómában, decemberében Bécsben és 1937 augusztusában Berlinben tett látogatást s külföldi útjain nemcsak meleg rokonszenv­­vel találkozott, hanem a­ magyar nemzet te­kintélyét is növelni tudta. 1938 március 6-án Győrben hatalmas pro­gramot terjesztett elő, melynek legkiemelkedőbb pontja az ezermilió pengős rendkívüli beruházás és ennek kapcsán a honvédelem fejlesztése volt. Miután ezt a programot is elindította a meg­valósulás útján, május 12-én lemondott. A politikai életben azonban továbbra is vezető szerepet vitt és különösen fontos missziót töl­tött be 1938 októberében, a müncheni döntés és a bécsi döntőbírósági ítélet közötti idő­szakban. 1938 decemberében a képviselőház bizalma döntő több­séggel emelte a házelnöki székbe s ez a választás csaknem teljes egyhangú­sággal ismétlődött meg az új képviselő­ház összeülése után. Igen tevékeny részt vett a református egyházi­­ életben, főgondnoka volt a pápai református főiskolának és a budapest-józsefvárosi egyházközségnek. Pályája során sűrűn fordult feléje a leg­felsőbb elismerés. A legmagasabb hazai és külföldi kitüntetések tulajdonosa. Pozsony, november 2. (Német Távirati Iroda.) Tiso államelnök Durcsánszki külügy­miniszter jelenlétében fogadta Magyaror­szág, Olaszország, Németoszág, Spanyol­­ország és Románia diplomáciai képvise­lőit, akik szerencsekívánataikat fejezték ki az elnöknek megválasztatása alkalmá­ból. A diplomáciai testület nevében Ber­nard német követ mint a testület doyenje szólalt föl, amiért Tiso állam­elnök válaszában köszönetet mondott. A szlovák államfő fogadta továbbá a német hadsereg és légierő küldöttségének főnökét, akik szintén kifejezték szerencse­­kívánataikat. Tuka dr. miniszterelnök ugyancsak fogadta Karmasin államtitkárt, aki mint a szlovákiai német népcsoport vezetője az új miniszterelnöknek szeren­­csekívánatait fejezte ki kinevezése al­kalmából. (MTI.),­­ rm ÜÜM to: A diplomáciai képviselőket fogadta Tiso elnök Cigány Bébi, a pesti alvilág hírhedt alakja újból rendőrkézre került Szerdán délben elegánsan öltözött, csinos fiatal nőt kisért a rendőr a főkapitányság 200-as cellájába. Az új mb a pesti éjszakai alvilág ismert alakja: özvegy Faith Ödönné, született Sándor Vilma 36 éves volt artistanő. A bűnözők világában „Cigány Bébi” néven ismerik a nemzetközi kalandornőt, aki októ­ber 31-én éjjel az Erzsébet­ körúton megismer­kedett egy vidéki földbirtokossal. Kávéházba mentek mulatni, ott a nő részegnek tetette magát, átölelte a földbirtokost, azután rosszullétet szimu­lálva, eltávozott. Később a földbirtokos észrevette, hogy a s­öjt fekete nővel együtt eltűnt a pénztárcája nyolcvan pengővel és az iratokkal együtt. Szerdán reggel a földbirtokos s­zállodai la­kására egy bor dilit ott be s iratait hozta. A zsebtolvajnő a pénzt megtartotta­, azonban az iratokat „gavallérosan” visszaküldte. A meg-, lopott férfi a rendőrségen a bűnügyi nyilván­tartóban felismerte a tolvajnő fényképét , ezen a nyomon elindulva pár óra alatt elfogták a detektívek Feith Jidénnét. Cigány Bébi külföldön is többször volt már büntetve. ­4. Dunaparti, napos és világos szobák. Központi fűtés. Az úri Világ otthona ! Folyó hideg-mel­eg víz. Elsőrangú ellátás. Méltányos árak V., Rothermerer utca 2. n. A Szegfő István város szívében ,az ÉT.u.L

Next