Esti Ujság, 1939. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1939-11-02 / 249. szám
SiCsütörtök, 1939 november 2 isti Ihm Londont és Fárist megnyugtatja, hogy Molotov nem helyezett kilátásba tényleges támogatást Németország számára Moszkva, november 2. A világ érdeklődésének középpontjában ezekben a napokban kétségtelenül Molotovnak, a Szovjetunió külügyi népbiztosának kedden este a moszkvai Kreml palota nagytermében, a legfőbb tanács ötödik rendkívüli ülésszakán mondott beszéde áll. Molotov másfélórás beszédében többek közt ezeket mondta: — A világhelyzetet az utóbbi hónapokban három fontos tény módosította: Először Németországhoz való viszonyunk teljes átállítása, ami Európának e két legnagyobb állama között a maradandó barátság helyreállítására vezetett. Másodszor Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. Harmadszor a háború folytatása egyrészről Németország, másrészről Anglia és Franciaország között. — Állameszméket, mint nemzeti szoialista lehet elutasítani, vagy elfogadni, ezt háborúra való oknak kijelenteni azonban esztelenség és gonosztett. A Szovjetunió mély megértéssel kíséri Németország harcát a versaillesi rendszerküszöböléséérrt, mert azon az állásponon van, hogy „erős Németország mellőzetetlen előfeltétele Európa békéjének". Ezzel szemben a nyugati hatalmak kiséréle, hogy Németországot belekényszeríték egy újabb versaillesi rendszerbe, veszélyes és a nyugati, államok számára is omlással végződhetik. Molotov vázolta azután a Nyugatukrajna A nyugati Fehéroroszország megszállásávl kapcsolatos eseményeket finn tárgyalók azonban azt a nézetet képviselték, hogy ez Finnország feltétlen semlegességének elvével nem egyeztethető össze. A szovjet kormány a maga javaslalatait a finn tengeröböl néhány szigetének átadására, valamint arra a javaslatra korlátozta, hogy Leningrádtól északra az országhatár „néhány tucat kilométerrel északabbra legyen a mostaninál.“ Cserébe ezekért a szovjet kormány’ Finnországnak kétszer akkora területet ajánlott fel Szovjet- Svarélia területén. A szovjet kormány továbbá javasolta, hogy kis finn területet tengerészeti bázisként bérlet útján megszerezhessen a finntengeröböl kijáratánál. A szovjet kormány egész sor további engedményre nyilatkozott hajlandónak, így az Aaland-szigetek megerősítésének kérdésében viszavonta elvi elutasító álláspontját arra az esetre, ha Finnország maga hajtja végre az erődítés munkáját és harmadik állam nem vesz részt ebben, így a Szovjetunió sem. A szovjet kormány továbbá kilátásba hellyezte határerődítéseinek eltüntetését, a legszigorúbb biztosítékokat javaslatainak pontos keresztülvitelére, valamint mindkét részre előnyös gazdasági kapcsolatok helyreállítását. Tartani lehet attól, hogy a szovjetorosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. A finn-szovjetorosz viszony A három Balti-álammal kötött segélyyujtási egyezményt Molotov a Szovjetnió és e három állam között uralkodóbszolút bizalom és kölcsönös, megértés redményeként említette. A balti államok suverenitásának sérthetetlenségét és a beszavatkozás elvét azok belső viszonyaim a segélynyújtási szerződésekbe tiszta és határozottan belefoglalták. Molotov aztán áttért a szovjetoroszon visznyra és egyebek közt ezeket fejette ki: A Finnországgal való viszony a sovjetuniónak nem csekélyebb jelentőgű, mint a három Balti-állammal valószony, mert a Szovjetunió északnyugati szárának és a legjelentősebb szovjetoroszkötővárosnak, Leningrádnak biztonságatól függ. A szovjet kormány és Finnorság kormány között ebben a kérdésbenutóbb szovjetorosz kezdeményezésre flytatott tárgyalások még nem értek ■Sej. A Szovjetuniónak nincsenek szándékai sem Viborgra, sem az Aaaland-szigetekre, sem pedig nem akar nyomást gyakorolni Svédországra, vagy Norvégiára. Finnországnak átnyújtott szovjetorosz vaslatok olyan intézkedésekre szorítkoznak, amelyek a biztonságra és a Finnországgal való igazi barátságos viszony helyreállítására szükségesek. szovjet kormány Finnországnak eredeti? /9 segélynyújtási egyezmény /hirekötését javasolta, hasonló alapon, mint amelyen/a, BaUg-állakkal kötött szerződf^te^myugo^pak. V írta,, rendezze ától! brilliáns produkciója: ember játssza: WELLT FORST ROADWAY Törökország, Japána és Amerika Molotov ezután a Szovjetunió és Törökország jelenlegi viszonyáról beszélt. A Szovjetuniónak Törökországgal legutóbb folytatott tárgyalásaiban eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tengerszorosokra korlátozott segélynyújtási szerződést kössön Törökországgal. Minthogy a Szovjetunió a német birodalommal szemben követett barátsági politikájának megfelelően semmiesetre sem akarja még a konfliktusnak lehetőségét sem megengedni, Törökországnak azt javasolta, hogy zárja el a tengerszorosokat minden állam hadihajói elől, kivéve a Fekete-tenger parti államait. Törökország azonban ezeket a javaslatokat elutasította. Törökország azzal, hogy semlegességi politika helyett inkább a nyugati hatalmak háborús politikájával kapcsolta öszsze sorsát, komoly döntést vállalt magára. A Szovjet kormány az eseményeket ebben a veszélyövezetben mindenesetre gondosan tovább figyeli és különösen a Fekete-tenger körzetében olyan politikát követ, amely a maga, valamint a vele barátságban lévő népek érdekeinek megfelel. Molotov végül Japánnal való viszonyáról beszélt. Véleménye szerint a szovjetorosz-japán viszony érezhető javulása állapítható meg, amely továbbfejlődés reményére jogosít. Beszéde végén Molotov nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány azon igyekszik, hogy a háborút megrövidítse és borzalmait a polgári lakosságtól távoltartsa. Az amerikai szenátusnak ama határozatával kapcsolatban, amely az Egyesült Államok fegyverkiviteli tilalmának megszüntetéséről szól, Molotov aggodalmakat hangoztatott. A szovjet kormány nézete szerint ez az intézkedés nem alkalmas arra, hogy a háború befejezését meghozza, hanem az európai háború kiélesedését és további kiterjedését idézheti fel. A Neszétt hatása világszerte A beszéd hatalmas világvisszhir"-"járól az alábbiakban számolunk be: Moszkva Itteni politikai körökben bő megjegyzésekkel kísérik Molotov külpolitikai beszédét. Molotov a Németországgal való barátságot egészen világosan a Szovjetunió új külpolitikájának legfontosabb alapjaként tüntette fel. •A Finnországnak tett szovjetorosz javaslatok mérsékelt szövegezése legtöbb itteni megfigyelő számára is meglepetést keltett. A szovjet külügyi népbiztos Finnországhoz egy helyen sem intézte a legcsekélyebb fenyegetést sem. Molotov fejtegetései a szovjet—japán kapcsolatokról itteni politikai körökben különös figyelmet keltettek. Helsinki A finn kormány éjjel szerzett tudomást Molotov beszédéről. Az első hatás az volt, hogy vissza akarták hívni a finn bizottságot. Miután a kormány teljes számban öszszeült, arra az eredményre jutott, hogy a helyzet nem változott meg annyira, hogy meg kellene szalaalni a tárgyalásokat. A Molotov beremben Finnországgal szemben támasztott követelések nem keltettek meglepetést. A finn kormány válasza épp azokon a javaslatokon alapult, amelyeket Molotov beszédében felhozott. Arról azonban, hogy egy harmadik hatalom nyomást gyakorolt volna Finnországra, a finn kormánynak nincs tudomása. Egyébként a finn közvélemény elismeri, hogy indokoltak bizonyos intézkedések a Finn-öböl keleti részén Leningrád biztonságának szavatolására, de nem helyesli azt, hogy Finnország nyugati partján átengedjenek „egy darab területet", hogy ott Szovjetoroszország tengeri támaszpontot létesítsen. London Mint a Havas Iroda jelentéséből kitűnik, a londoni sajtó főleg azt emeli ki Molotov beszédéből, hogy Oroszország semleges marad. Az angol lapok általában a francia felfogással egyezően foglalkoznak a szovjet külügyi népbiztos beszédével, de elutasítják azt a kijelentését, mintha Anglia volna felelős a háborúért. Berlin A berlini lapok feltűnő formában köztik Molotov beszédét. Politikai körökben a beszéd kitűnő, benyomást keltett. Az első benyomás alapján megjegyzik Berlinben, hogy Molotov nyilatkozata annyira önmagáért beszél, hogy alig szorul magyarázatra. Különösen kiemelik a német és a szovjetorosz külpolitikai célkitűzések teljes összhangját, a beszédnek a Versailles által teremtett helyzet közös elutasítására vonatkozó részét, valamint a világnézeti háború elítélését. Az esti lapok részletes megjegyzéseket fűznek Molotov keddi beszédéhez. A Berliner Börsenzeitung például így ír: Molotov oly világosnn jellemezte a németorosz kapcsolatokat, hogy Anglia és Franciaország kormányainak legcsekélyebb kilátása sincs reményeik teljesülésére. Egyúttal az angol—francia háborús célokat is oly alapossággal álcázta le, amely vitathatatlanul A nyugati hatalmait rovására döntötte el korunk alapvető kérdését, hogy ki felelős ezért az őrült háborúért. Tokio Molotov kijelentette beszédében — mint a japán sajtó írja —, hogy Oroszország a közte és Japán között függőben lévő valamennyi kérdés tekintetében pozitív álláspontot foglal el. A japán külügyminisztérium tájékoztató tisztviselője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Japánnak nincs semmi kifogása ezzel a beállítással szemben. Hozzáfűzte, hogy a gazdasági tárgyalások végleges tárgyalási alapjában még nem állapodtak meg. Washington Hull külügyminiszter egy újságíró kérdésére megjegyezte, hogy Molotov beszéde nem tesz szükségessé magyarázatot, de általában elfogadott dolog egy baráti nemzet részéről, hogy közbelépjen más nemzeteknél a béke fenntartása érdekében. A külügyminiszter a beszéd többi részéről nem volt hajlandó megjegyzést tenni. McCormack demokrata képviselő azt a lérést intézte az Egyesült Államok kormányához, hogy hívják vissza Steinhardt moszkvai nagykövetet, tiltakozásul Molotov bírálata ellen, amellyel Roosevelt elnöknek a finn-szovjet viszályban tett lépését illette. (MTI.) Párig A Havas Iroda jelentése szerint a szerda reggeli francia lapok Molotov beszédével foglalkozva leplezetlen elégtétellel juttatják kifejezésre azt a gondolatot, hogy Oroszország, amint az a beszédből kitűnik, semleges marad és hogy a szovjet külügyi népbiztos nem helyezett kilátásba tényleges támogatást Németország számára. Róma Római politikai körökben Molotov szovjetorosz miniszterelnök beszédével kapcsolatban a következő vélemény alakult ki: — Molotov mindenekelőtt kihangsúlyozta Szovjetoroszország semlegességét és azt a tényt, hogy Szovjetoroszország nemcsak a jelenben, hanem a jövőbel is szabad kezet akar magának biztosítani minden európai problémával kapcsolatban. Római politikai körök felfogása szerint Molotov a szovjet semlegességének határait a következőkben jelöli meg: 1. A német-szovjet barátsági egyezményből következik, hogy Molotov élesen szembefordult Anglia és Franciaország háborús céljaival és mindenben magáévá tette Németország felfogását. Molotov ezenkívül azt is kijelentette, hogy Szovjetoroszország szempontjából is fontos, hog’ Európa közepén erős Németország álljon. Molotov felfogása szerint tehát Németország gyarmati követelései teljesen megalapozottak. 2. Leningrád stratégiai védelme szintén egyik legfontosabb alapfeltétele a szovjet semlegességének. Mint ismeretes, Szovjet- Oroszországnak sikerült a balti államokkal egyezményt kötnie Leningrád védelmére és biztosra vehető, hogy a Szovjet Finnországgal is hasonló egyezményt köt. A jelenleg folyó tárgyalások ugyanis minden bizonnyal a szovjet álláspont elfogadására vezetnek. 3. Szovjetoroszország semlegességét körülírja a Fekete-tengerrel kapcsolatos álláspontja is. Molotov, olasz politikai felfogás szerint, élesen szembefordul Törökországgal. Szovjetorosz felfogás szerint a Fekete-tenger semlegessége azt jelenti, hogy ezen a tengeren mindenütt szovjetfelségjogok érvényesülhetnek. Mivel Törökország szembeszállt a Szovjetnek ezzel a felfogásával, nyilvánvaló, hogy a török— szovjet baráti viszonynak végeszakadt. Ezen nem változtat vmet ainönünek a ki- M FACON MUMCA LUMENNÉL r.IUJIA VAI.euIA-UTCA xo.