Esti Ujság, 1941. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-02 / 1. szám
BUDAPEST, 1941 JAN. 3. HATODIK ÉVFOLYAM, 1. SZ. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA, BUDAPEST, VIK., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZ. POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁMA: 49 921. 1 CSÜTÖRTÖK 1* «PFILLER ELŐFIZETÉSI ARA EGY HÓNAPRA 1 PENGŐ 2« FILL. EGYES SZÁM ARA HÉTKÖZNAP 10 FILL. JUGOSZLÁVIÁBAN EGYES SZÁM ÁRA J.SODINÁR, HAVI ELŐFIZETÉS SO DINÁR. A SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA TELEFONSZÁMA: *1—144—00. Az új kornak történelmének históriai dokumentuma Hitler Adolf újévi felhívása, amely megrázó erővel mondja el, hogyan kényszerítették rá a világra a most folyó háborút. A német népmesére valóban nem azért küldetett, hogy véres csaták förgetegével rázza meg Európát. Emberibben, igazabban senki, soha nem akarta a békét, mint éppen ő, akinek lelke előtt mindenkor a békés birodalomépítés grandiózus álmai lebegtek. Könnyű lett volna ezzel a férfivel megegyezni egy békésebb, igazságosabb Európa érdekében. Csak egy kevés jóindulatot, megértést, csak igazságérzetet kellett volna mutatni a túlsó oldalról. Az újévi felhívás elmondja, hogy ehelyett mi történt. A háborús uszítók, a nemzetközi zsidóság erőtényezői, az emigránsok és a demokrata államférfiak megteremtettek egy különös pszichózist, amely gyengeségnek hitt és hitetett el minden német békeszándékot. Hiába hangoztatta a Vezér, hogy ő békében akar élni, minden megnyilatkozására cinikus gúnnyal felelt a másik világ. Azt mondták, gyenge, nincs felkészülve, nem mer háborút kezdeni. Ezt állították a háború kitörése előtt. Ezt mondják ma is, ha egy fél napig nem érzik a német hadsereg vaskesztyűs kezének csapásait. S ez a pszichózis okozza ma is, hogy nem hisznek neki, ha nem akar békés városokat bombázni. Két világ harca ez. Két életfelfogásé. A talmudi elmék, a kalmárok, a gőgös birtoklók és az egyszerű és becsületes katonák életfelfogása csatázik 19-1-ben a végső győzelemért. Két világ harca dúl anyagi vonatkozásban is, mert egyik oldalon ott állanak a földgolyó gazdagságának, a nyersanyagok garmadájának büszke birtoklói, akik csupán a jólétüket védelmezik, a másikon pedig azok a népek, amelyek az életlehetőségükért, az emberi életért vívják a harcot. Ez a harc — mondja Hitler Adolf — nem támadás a népek jogai ellen, hanem csak egy elenyésző kapitalista réteg kapzsisága és jogbitorlása ellen, amely réteg nem akarja belátni, hogy elmúltak azok az idők, amikor az arany kormányozza a világot. Olyan jövő köszönt be, amikor a népek határozzák meg az erőt a nemzetek életében. Tudja ezt minden német és tudja minden más nép, amelynek szeméről lehullt már a hályog és épp ez a tudat ad erőt a további harcra. A másik világ — soha be nem következhető győzelme — minden eddig kivívott szociális jog elkobzását, minden régi igazságtalanság visszaállítását, a páriskörnyéki békék rendszerének még kegyetlenebb kiterjesztését jelentené. Ezt tudnia kell mindenkinek, de elsősorban, nekünk magyaroknak. Nekünk emlékeznünk kell rá, hogy a demokráciák 1918 végén ugyancsak a mostani szemforgató kegyességgel ígérték a népek önrendelkezési jogát, amely részünkre a párkányi és biharkeresztesi határig, Benes börtöneitől a moftanai fegyházig terjedt. Ha nekik kedvezne a sors, most sem csinálnának mást, mint ami lényegükből folyik... Ebben a háborúban azonban — mondja a német nép Vezére — nem a szerencse győz, hanem, végre egyszer, a jog. S mi, akik részesei voltunk a páriskörnyéki diktátumok minden jogtalanságának, igazságtalanságának, bizalommal nézünk a jövendő elé, mert mi is a jog győzelmét akartuk mindenkor. S ha a jog és igazság diadalmaskodik, az — tudjuk — a mi világunk győzelme is lesz. A romos eső megbénította Budapest forgalmát A mentők valamennyi autója, tizenöt orvosa és harminc ápolója hajnal óta állandóan munkában van A jégpálya ma reggel meglepetésképpen a budapesti utcára költözött. Az égből haza esett, morzsája végigpergett az utakon, s a gyalogjárókon merő jéggé változott az utca — megbénult az élet, az emberek imbolyogva, falba, lámpaoszlopba kapaszkodva, nagy nehezen törtettek előre, de amilyen gyorsan jött a veszedelem, olyan gyorsan iparkodott a segítség is. A házmesterek morzsalékkal, hamuval szórták fel a járdát, az úttesten pedig homokkal küzködtek a járművek. Di minden hiába. A jégmorzsalék eltemette a hamut is és különösen a lejtősebb vidékeken hiú próbálkozásnak bizonyult minden mentség. A magasabb budai vidékekről csak a közkeletű „nadrágfék“-kel lehetett lejönni, az autóbuszok lemondóan megálltak az útszélen. Csak a villamos baktatott lassú, de biztos haladással megszabott sínéin. De ha aluljáróhoz ért, ott neki is megszűnt a biztonsága. Ötletes autóbusz-kalauzok levették a kocsikról az útjelző táblát és azon inttatták meg a kereket. A taxik féloldalt farolva, a gyalogjárók útjának szegélyére csusszantak és így igazodtak vissza az egyenes útra. Ma reggel nem járt se önző, se pöffeszkedő ember az utcán. A járókelők kissé révetegen, de barátságosan néztek egymás arcába és ha félénken is, de merő jószándékkal segítettek. Idősebb néniket átvezettek az úttesten s akik biztosabban álltak gumisarkukon, gyorsan felkarolták a megcsuszamlókat. Az idegenek egymásba kapaszkodtak és karöltve haladtak céljuk felé, nagymennyiségű homokot kapjanak és állandóan hintsék a fagyos pályatestet. Az autóbuszközlekedésnél az okozta a bajt, hogy nem volt elég homok, később intézkedés történt, hogy az autóbuszokra is megfelelő mennyiségű homok kerüljön. Tíz-tizenötperces késések azonban még mindig előfordulnak, különösen a budai hegyvidékről érkeznek forgalmi zavarokról jelentések. 1100 munkás szórja a homokot Budapest utcáira A székesfőváros köztisztasági hivatalánál is érdeklődtünk: — Hajnalban fél három órakor intézkedtünk — mondották, — hogy hatvan altiszt, azonkívül 100 munkás, akik eddig a hó eltakarításán dolgoztak, járják végig a főváros utcáit és szórják tele homokkal. A mi hatáskörükbe az úttestek tartoznak, a házak előtti járda rendbetartása a tulajdonosok, illetve a házfelügyelők kötelessége. Tizenkét hintőgép dolgozik a késő déli órákban is a főváros utcáin. Megnehezíti a munkálatokat, hogy állandóan ónos eső esik és a már felhintett úttesteket újból kell homokozni. Több mint 5000 köbméter homokot használtak fel eddig embereink, ez a mennyiség azonban emelkedni fog. Homok nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre és így ezen a téren nem lesz baj. Igyekszünk mindent elkövetni, hogy a közlekedés akadályait elhárítsuk és hogy az úttestek járhatókká váljanak. A főkapitányságon is érdeklődtünk, hogy a rendőrség részéről milyen intézkedések történtek a síkos járdával kapcsolatban. A főkapitányság szigorúan utasította az összes kerületi rendőrkapitányságot, hogy az őrszemélyzet járja végig a házakat és utasítsa a házfelügyelőket: állandóan hintsék a járdát hamuval és homokkal. Ahol a házfelügyelők nem tesznek eleget a felszólításnak, a rendőr nyomban felírja őket és szigorú büntetésben részesülnek. A pestkörnyéki városokban, Újpesten, Kispesten és Pestszenterzsébeten az ottani mentők jelentése szerint alig párbaleset fordult elő a síkos járdával kapcsolatban. Ezt,azzal magyarázzák, hogy már az esti órákban legtöbb helyen felhintették a járdákat és úttesteket és azóta is állandóan homokoznak. Érdekes különben, hogy sokan nem is mentek el ma reggel hivatalba, vagy más munkahelyükre, félve a balesettől. Igen sok azoknak a száma, akik nem mernek kimozdulni lakásukból. A hatóságok mindent elkövetnek, hogy az utcákat járhatóvá tegyék és ha az eddigi intézkedések nem lennének megfelelők, még szigorúbb intézkedéseket foganatosítanak. A Kárpátok medencéjében az év utolsó meleg, szubtrópusi levegő jutott Balesetek tömege hajnali öt órától A síkos utca igen sok munkát adott a mentőknek. Hajnali öt óra óta állandóan hívják őket a főváros különböző helyeire, ahol lábtörések, zúzódások és más sérülések történnek a jégtáblává változott úttesten. A mentők kilenc autója, ez a teljes kocsipark, állandóan úton van és alig érkeznek meg a kórházba a sérülttel, már újabb járdabalesethez hívták őket. Tizenöt orvost és harminc ápolót állítottak be a rengeteg balesethez. Reggel öt óra tájban hívták őket először a Verseny utca 1. számú házhoz, ahol Fáter István 71 éves napszámos elesett és a jobblábát törte. Súlyos állapotban a Szent István-kórházba vitték. Alig ért a mentőautó a kórházhoz, már értesítették a mentőorvost, hogy kocsijával azonnal menjen a Baross utca 120-as számú házhoz. Itt Balog Jánosné 42 éves gyári munkásnő törte el a bal lábát. A Magdolna-kórházba vitték. Később a Szentendrei út 66. szám előtt Pap Károlyné 34 éves, asztalos felesége lábtörést szenvedett. A Margit-kórházba vitték. A Nyugati-pályaudvar érkezési oldalán Bakos János 40 éves földmíves elcsúszott és eltörte a lábát. A Gróf Tisza István-utca és Bálvány-utca kereszteződésénél Tóth Júlia 26 éves kávéfőzőnő elesett, a fejét bezúzta a járda szélébe és agyrázkódást szenvedett. Életveszélyes állapotban került az Uzsoki-utcai kórházba. A Greguss-utca 4. számú ház előtt Tannhauser Rezsőné 26 éves magántisztviselőnő elesett és zúzódásokat szenvedett. Elsősegélynyújtás után a lakására vitték. Ezek voltak a mentők esetei a síkos járdával kapcsolatban. Teljes névsoruk azonban csak délre lesz, mert jelenleg negyven esetnél vannak kint, a főváros különböző részeibe hívták őket, mindenütt törési sérülésekhez. A kórházaknak is nagy munkát ad a sérültek elhelyezése. Leginkább az OTI új baleseti kórházát, a Magdolna-kórházat veszik igénybe, azonban az Uzsoki utcai kórházba, a Rókusba, a Szent István-kórházba is kerülnek sérültek. Megáll a villamos- és autóbusz- forgalom A főváros közlekedését a reggeli órákban teljesen megbénította a szeszélyes időjárás. A villamosok sok helyen elakadtak, de a legnagyobb baj az autóbuszokkal és autókkal volt. A budai hegyvidékeken sok helyen fél órára is elakadt a közlekedés, a jégpáncéllá fagyott utak még nem voltak homokkal felhintve és az autóbuszok nem tudtak feljutni a magasabb helyekre. Érdekes képet nyújtott reggel 7 óra tájban a Lánchíd pesti hídfője, Tiantobuax sorakozott egymás mellett, megakadt a forgalom és BSzKRT központjából kellett gyorsan segítséget kérni, munkásokat vezényeltek ki, akik felhintették homokkal a Lánchidat és a Várba vezető úttestet. Később megindult itt az autóbuszközlekedés, de 10—15 perces késések még a délelőtti órákban is akadtak. A BSzKRT igazgatóságának műszaki osztályán, ahol a délelőtti órákban érdeklődtünk a közlekedéssel kapcsolatos zavarokról, a következőket mondották: — A villamosokkal a délelőtti órákban már nincs baj. A villamosforgalom helyreállt, intézkedtünk, hogy a kvan^ci e.