Esti Ujság, 1942. augusztus (7. évfolyam, 173-197. szám)
1942-08-01 / 173. szám
Budapest, 1942 augusztus 1 HETEDIK ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA, BUDAPEST, VIII., JÓZSEF KRT. 5. FOSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK SZ.: 49.927. Szombat Ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY HÓNAPRA 2 , 50 FELL. EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 10 F. A SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA TELEFONSZÁMA: 01—444—00. Kállay Miklós miniszterelnök ünnepi előadásával nyitották meg a debreceni nyári egyetemet Churchhill állítólag Sztálinhoz repült a második front ügyében A szovjet csapatok a Don és Kaukázus közt már csak hadászati terv nélkül, apró csoportokban harcolnak . A nyugati partvidék fölött harmincegy gépet vesztett az angol légihaderő — Amerika nagy sietséggel építi az alaszkai stratégiai utakat Auchinleck támadásra készül az egyiptomi front északi szakaszán ? — Az USA sajtója Angliát ösztönzi a második arcvonal megteremtésére Az öthetes offenzíva célja: a szovjet seregek kettévágása sikerült A HAJÓTÉR-CSATA állását semmiféle magyarázat nem jellemezhetné jobban annál a londoni hírnél, amely szerint az archangelszki kikötőbe szánt amerikai hadianyaggal meglökötthajókat nem indítják el a brit partokról, mert attól tartanak, hogy útközben az egész karaván a német tengeralattjáró-flotta martaléka lesz. A demokráciákóvatossága, fokozott, erős védekezése se változtat azonban a búvárhajók sikerein, hiszen a német véderő pénteki hivatalos jelentése újabb adatokat sorol fel az óceáni csata eredményeiről. Csak a legújabb veszteség, huszonnégy hajónak százhatvanhétezer, tonnának elpusztulása is súlyos csapás az angolszász hajózásra s ehhez még hozzávezetjük, hogy a convoyokat kísérő harci egységek is megrongálódtak vagy elpusztultak, tehát az angolokat és amerikaiakat a veszteségek arra késztetik: más harctereken működő védelmi erőket vonjanak el pótlásul, ha egyáltalán folytatni akarják a karavánrendszerben való szállítást. A jelentett hajóelsüllyesztések ötezer mérföldnél nagyobb területen történtek. Az Egyesült Államok keleti partjaitól kezdve az Atlanti-óceánon át, egészen a cyprusi vizekig mindenütt ott vannak a német tengeralattjárók az ellenség sarkában, szakadatlanul zavarják az ellátást biztosító hajózást s napról-napra újabb veszteségeket okoznak neki. Hogy az elsüllyesztett hajók között most már ismételten fordulnak elő vitorlások is s legutóbb tíz ilyen korszerűtlen járművet pusztítottak el, arra enged következtetni, hogy a demokráciák hajótere ijesztően fogy s kénytelenek ezeket a lassújáratú, öreg bárkákat felhasználni. Egyelőre csak a parti forgalomban, az Atlanti-óceán nyugati vizein tűnnek fel egyre gyakrabban a vitorlások, tehát feltehető, hogy sokkal többet állítottak szolgálatba belőlük, mint amennyi elpusztult, hiszen közvetlenül a part mentén járnak, tehát nincsenek olyan mértékben veszélyeztetve, mint a nagyobb szállítógőzösök. A karavánban való hajózás gyakorlata az, hogy lehetőleg egyforma gyorsaságú járműveket válogassanak ki egy-egy convoyba s ha a gőzösök közé már vitorlásokat is besoroznak, az azommiesetrese tekinthető a korlátlanul rendelkezésre álló hajótér bizonyítékának. Rövid idővel ezelőtt az amerikai propaganda nagy garral harangozta be a „betonhajók“ ezreinek építését, úgy látszik azonban, ez a hír is a szokásos washingtoni blöffök közé sorolható, mert eddig még a német tengeralattjárók nem találkoztak az állítólag „futószalagon“ százával készülő járművekkel. A DONI TÉRSÉGBEN, de egészen a Kaukázus északi kapujáig, — mint a német vezérkar jelentése mondja, — a szovjet csapatok hadászati terv nélkül, apró csoportokban harcolnak csupán. Az operációk folytatása most már döntő módon mutatkozik meg. Alapvonalát nagy szélességben a Don alkotja, amely torkolatától körülbelül Fotevikinszkaja vidékéig,a keleti kanyarulat déli széléig a német csapatok kezén van. Rosztovból, Konstantinovszkájából és tovább keletre kiindulva a német hadvezetőség támadó ékeket indított dél felé, nem törődve ezekkel a felső vezetéstől elszakított, központi irányítás nélkül harcoló bolseviki alkulatokkal, amelyeknek többé semmiféle hadászati értékük nincsen, s megsemmisítésük, felmorzsolásuk szinte tizedrangú feladata lesz a csapatoknak. Rosztov rohammal történt elfoglalása óta összesen egy hét múlt el, de ma már a német támadó hadosztályok kétszáz kilométernyire harcolnak a Don deltájától délre s a legutóbbi harctéri események összes körülményei arra mutatnak, hogy a Rosztovtól déli irányban előrelendülő hadseregek tempója" a közeljövőben is ugyanilyen lesz, hiszen a szovjetalakulatok rendetlenül menekülnek visszafelé és nagyobb távolságokban sem tanúsíthatnak már tartós ellenállást. Ehhez különben hiányzik a Kubán-vidéken minden védekezésre alkalmas stratégiai pont is, hiszen a Kaukázus hatalmas hegyláncolata előtt komoly természetes akadályok nincsenek többé s maga a Kubán, amely a Kaukázus előterén nyugat-keleti irányban ferjük át, sehol se olyan széles, hogy egy korszerű hadvezetést megakaszthatna. Az is feltehető, hogy a támadó harccsoportok élei már lényegesen tovább törtek előre, mint ahogy a hivatalos jelntésekből kitűnik. A Kaukázus nyugati előterének központja, Krasztrodar mindössze kétszázötven kilométernyire van Rosztovtól délre, kapujában a Fekete-tenger menti hegyvidéknek és azoknak a közlekedési utaknak, amelyek a Kubán és mellékfolyói mellett a Kaukázusba vezetnek. A legutóbbi hetek harcai különösen meggyőzően bizonyították be a német hadászat fölényét. Az offenzíva egész tartama alatt a német és szövetséges csapatok nem csupán urai voltak a helyzetnek, hanem minden esetben elő is írták az ellenfél számára az egyetlen lehetséges cselekedetet. Míg a múlt esztendőben az jellemezte a keleti hadműveleteket, hogy a támadó hadseregek a híres katlanokban bekerítették és megsemmisítették az ellenséget, most úgy látszik, más elveket alkalmaznak von Bock tábornagyok. Az előretörő ékek nyilván uralkodó rendszerévé váltak stratégiájuknak, s a keleti hadműveleteket irányító vezérkar alighanem szektorokra osztotta fel az óriási területet, amely nyugat-keleti irányban hatszáz, észak-déli irányban pedig kereken kilencszáz kilométer átmérőjű. Ezeket a szektorokat aztán egymásután támadják meg és küzdik le, anélkül, hogy Timosenko vagy Vorosilov az előre megszabott műveletekbe hátráltatóan vagy akadályoztatóan beleszólhatna. Ez a tehetetlenség különben arra is látszik mutatni, hogy a Szovjetnek már csak olyan tartalékai vannak, amelyek nem képesek egy tapasztalt és elsőrangú fegyverekkel felszerelt hadsereget megállítani, vagy pláne megverni még akkor se, ha e tartalékokat nagy tömegekben dobják harcba. HEVES VITA FOLYIK a demokráciák közvéleményében egy idő óta afölött, hogy a német polgári lakosság ellen intézett bombatámadásoknak van-e valami katonai értéke? Hamis légi marsall legutóbb leplezetlenül bejelentette, hogy ezeket a támadásokat a jövőben is folytatni MŰSZAKI CSAPATAINK ÁRTALMATLANNÁ TESZIK A FELSZEDETT AKKÁKAT