Esti Ujság, 1943. november (8. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-02 / 247. szám

Budapest, 1943 november 2 HYOLCADIK ÉVFOLYAM, 247. SZ. SZERKESZTŐ­­SÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTA­ZÁSI IRODA, BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KRT 5. POST­ATAKARÉKPENZT­ÁRI CSEKK SZ., 49.927. ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY HÓNAPRA 4 P 80 FILL. HÁROM HÓNAPRA 13 PENGŐ. EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 16 FILLÉR. — A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL TELEFONSZÁMA: *1—444—00. fillér Kiadták a moszkvai értekezlet zárójelentését Izmet Inenti beszéde a béke alapelveiről Dél-Olaszországban megélénkült a harci tevékenység Heves harc a nogaji szteppén gépesített szovjet­ erőkkel A KELETI HARCTÉR kato­nai helyzetéről Sertorius száza­dos hétfő esti jelentésében a kö­vetkezőket írja: — A Kremencsug és a Krím­­félsziget között dúló­ nagy csa­tát további egységes egészként kell tekinteni. Teljesen egyol­dalú dolog volna tehát a hely­zetet a szovjet hétvégi térnye­rése alapján megítélni, ame­lyet a nogaji pusztában elért áttört gyors kötelékeivel. Ez a térnyerés, ami a Nikopol irá­nyában való előtörést illeti, mérsékelt, viszont nyugati és délnyugati irányban tekinté­lyes előhaladást jelent. Ennek ellenére nem dönti el a nagy csata kimenetelét. A harc ki­menetele továbbra is nyílt, mert egyrészt a Dnyeper-kö­­nyöktől délre áttört ellenséges gyorskötelékek és a mozgé­kony német beavatkozási tar­talékok között még folynak a harcok, másrészt pedig a Krím­­félsziget bejáratai még német kézen vannak és a német csa­patok onnan oldalazhatják az áttört ellenséges osztagokat. Végül pedig, mint már mon­dottuk, a déli arcvonalszakasz nagy csatáját összefüggő egészként kell megítélni, azaz a nogaji-pusztán kialakult helyzetet meglehetősen messze­menően befolyásolhatja a nagy Dny­eper-kanyarulatban folyó harc kimenetele.­­ Az utóbbi szakaszon szombaton és vasárnap a szov­jet csapatok újabb támadáso­kat intéztek a német záróállás jobbszárnya ellen, de ezek a támadások véresen és nagy veszteségekkel összeomlottak. Ezzel szemben a német ellen­támadás az ellenséges betörési­­ hely nyugati oldalán, főleg Krivojrogtól északra és észak­nyugatra a hét végén további sikereket ért el. Az ellens' ugyan még szívósan védeke, és a szétvert kötelékek helye i' újakat vet harcba, de a német ékek is egyre újabb erősítésen­­­ket kapnak, úgyhogy a német ellentámadás még folyamatban van. Mindent összevetve, a ke­leti arcvonal déli szakaszán fo­lyó nagy csata most kétségte­lenül elérte tetőpontját, de még nem dőlt el. Érthető, ha ilyen körülmények között az ellen­felek minden erejüket összpon­tosítják és ennek következté­ben ,az előző hetekkel ellentét­­ben, az előző hetekkel ellentét­­szeni a harci tevékenység a hét végén, még jobban ellanyhult. A DÉLOLASZORSZÁGI KA­TONAI HELYZETRŐL a követ­kezőket közli Sertorius száza­dos: —­ A német vezetés a dél­olaszországi hadszíntér nyuga­ti szakaszán tervszerűen foly­tatta a halogató ellenállás harcászatának alkalmazásit. Ezzel az ellenséget újabb nagy és veszteségteljes erőkifejtésre kényszerítette és amikor az el­lenség már alaposan meggyen­gült, a német állások elleni rohamaiban, német részről eze­ket az állásokat kiürítették és néhány kilométerrel távolabb új magaslati állásokkal cse­rélték fel. Az ellenség most ugyanolyan bizonytalanságban áll ezek előtt az állások előtt, mint eddig: nem tudja, várjon a németek itt h­agy csatába bo­csátkoznak-e vagy pedig bizo­nyos idő múlva ismét kitérnek néhány lépésnyire. Úgy látszik, az ellenség meg akarja várni, hogyan végződik Clark tábor­nok hadseregének középső ré­szével végrehajtott vára­kozá­­­sa. Ez a támadás a Volturno felső szakaszának völgyében nyugat felé kanyarodott és minden jel szerint a Teano és Monte Croce ellen folytató­dik. Tovább keletre az 5. ame­rikai hadsereg jobbszárnya Ve­nafro és Monte Miletto ellen igyekszik előretörni észak felé. A Venafro ellen irányuló tá­madásokat a németek vasár­nap visszaverték. * — Az Apenninek középső szakaszán a vinchiaturo V iser­­niai út mentén és Campobasso­­tól nyugatra, ahol a 8. brit hadsereg balszárnya áll, a helyzet meglehetősen változat­lan. Az ellenséges nyomás lé­nyeges erősödése legalább is nem tapasztalható. A keleti szakaszon Montgomery tábor­nok­­ seregének jobbszárnyát közelebb tolta a Trigno folyó­hoz, de még nem tett kísérle­tet arra, hogy nagyobb erők­kel átkeljen a folyón. Azt a kis hídfőállást sem­ bővítették ki az angolok a hét végén, amelyet k­özvetlenül a folyó torkolatánál szereztek, az észa­ki parton és ahol csapataik so­kat szenvednek a német tüzér­ség összpontosított tüzében. A MOSZKVAI ÉRTEKEZLET során Molotov, Hull és Eden va­sárnap újabb tanácskozásra gyűl­tek össze. Rendkívüli­ ülést tar­tottak a három nagyhatalom szakértői is, akik különböző rész­letkérdéseket tárgyaltak meg. Az angol hírszolgálat azt jelenti Moszkvából, hogy a legrövidebb időn belül várható a hivatalos közlemény közzététele az értekez­let végleges eredményeiről. Londoni svéd lapjelentés sze­rint a British­ Officiate Press,,­az angol külügyminisztérium hír­szolgálata élesen állást foglalt a „sok határozatra, idő előtti és helytelen értesülésen alapuló vé­lekedés ellen“, amelyeket, amint a közlemény megállapítja, Roose­­veltnek a moszkvai értekezlet be­fejezéséről tett közlése idézett elő. Más jelentések is arról szá­molnak be, hogy londoni politikai körökben egyelőre nem osztják Roosevelt optimizmusát és nem tekintik a moszkvai értekezletet, olyan sikernek, mint a washing­toni felfogás. A Dagens Nyheter londoni tudósítója szerint Lon­donban még nem mernek igazán hinni abban, hogy az angol-ame­­rikai-szovjet együttműködés a háború utáni időkre vonatkozóan is olyan tartós alapot kapott, melyek a jövő minden megpró­báltatását kiállhatnák. Az ame­rikai Columbia rádióvállalat lon­doni tudósítója vasárnap este többek között azt mondotta, hogy angol felfogás szerint az elvi megegyezés nem elegendő, mert az már régebben meg­volt. Más­részről tíznapos külügyminiszteri A KORMÁNYZÓ A LÓNYAM TÓ­M­ARI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM FELAVATÁSÁN

Next