Esti Ujság, 1944. június (9. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-01 / 122. szám
CSÜTÖRTÖK, 1944 JÚNIUS 1. Tudósítási pokolgép elhelyezéséről Rác József a tudósítások szerit vallomást tett a pokolgép ehelyezéséről, tehát magának merényletek máról is. Szeri’a ott, attal előtti ja 2-án, éxeztek adelmi cso- Együtt vol- Kasnik ésózseftől valamunkászubbonyt, velőnadrágot és sportkaptak, azonkívül idegen e szóló igazolványokat, így 20szülve délelőtt 10 órakor C* szerszámosládában elvitték a pokolgépet az Erzsébetvárosi I Kie, ahol Herczeg József főrás és Németh József portás ínségével elhelyezték az időétt bombát a nagyteremben, fűtőtest mögött. Chriasti beállította a robbantó óraszerkezetet pontosan 34 és fél órára, hogy a pokolgép másnap este fél kilenckor robbanjon fel. A rendőri jelentések azt közölték, hogy Marosi Károly és Radó József szembesítése eredménytelen maradt. Marosi csupán annyit ismert be, hogy a IX. kerületi nemzetvédelmi csoport helyiségében félfüllel hallott valamit a merénylet előkészítéséről. Visszahozták a rendőrségre az ügyészség fogházából Márffy Józsefet és Chriasti Józsefet is. Mind a ketten a legerélyesebben tagadták a reájuk hárított vádaikat, kijelentették. budai 11 Vacsorázni csak aKISLUD&AB virágos kertjébe megyünk Telefon: 153-021 XII., Bors utca 91 ff Újabb beismerő vallomások . Amikor Marosi Károlyt szembesítették Radó Józseffel, mindkettőjük arcán kirajzolódott a rémület, majd a nyomozás vezetőjének faggatására Radó József zokogva roskadt össze és teljes, részletes beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy a IX. kerületi nemzetvédelmi cxport helyiségébenszületett mg az Erzsébetvárosi Kör elleni merénylet terve. A bombamrénylet irányítója és tervezője Márffy József volt, az ő utasítóira dolgoztak a többiek valamennyien. Az első két megbeszlésen Radon kívül Márffy, Chiasti, Marosi és Kasnik vettek részt, később bevonták Herczg Józsefet, az Erzsébetvárosi Kö főportását és Németh Józseft, az ott alkalmazott portás is. Az utóbbi két ember segítégével a merényletet megelőően mind az öten háromszor jánk fenn az Erzsébetvárosi Köben, ahol a nagyteremben a fúttest körül méréseket eszközöltek. Mind a két portást pénzelik, hogy a merényletet megkönyítsék. Nmeth József portást az első nyomozás idején letartóztatták, későb azonban kiderült, hogy a merylet időpontjában Kelenföldé volt és ott egész nap jt egy kocsmában. Ezek után elbocsátották a rendőrségről. 1923 novemberében Németh József a Szent János-kórház tüdőbetegosztályán meghalt. Az újabb, Hetényi féle nyomozás megállapította, hogy Németh Józsefet betegsége idején többször meglátogatta két jólöltözött fiatalember, akik suttogó hangon, sokáig és titokzatos módon beszélgettek vele. Ennek a két fiatalembernek kézrekerítésére ugyancsak nagyarányú nyomozás indult meg. Mindezeknek részletes leírása után alig észrevehető kis hír számolt be arról, hogy a rendőrség kihallgatta özvegy Kasnik Mártonné rákospalotai lakost, az állítólag öngyilkossá lett Kasnik János édesanyját. Kihallgatása során jegyzőkönyvbe mondotta, hogy részt vett fia holttestének agnoszkálásánál, de arra nem■ emlékszik hogy a ruha zsebében levelet találtak volna. Előkerült a dunaabonyi jegyzői hivatal hivatalos jegyzőkönyve is, amelyben felsorolták az agnoszkált Ragnik Jánosnál talált tárgyakat. Ebben a listában semmiféle levél nem szerepelt. Az eljárásnak tehát éppen csak az alapja, a kiindulópontja hiányzott, ez a körülmény azonban egyáltalán nem zavarta a továbbiakat... hogy az Erzsébetvárosi Kör elleni merénylethez semmi közük sincs. Rémi regénybe illő részletek kerültek ezután nyilvánosságra Márffy József „rejtélyes“ szerepéről. A tudósításokban naponta húszszor is olvasható, hogy Márffy „cinikusan mosolyog“, a többi gyanúsítottak pedig azt állítják, hogy Márffy volt az öszszes bombamerényletek spiritus rectora. Valamennyi társát szuggesztív erejével hatalmában tartotta és nyíltan megmondta nekik, hogy összes tettestársait el fogja tenni láb alól, nehogy el Hivatalos jelentést Az erzsébetvárosi bombamerénylet minden részletét felderítették Két hétig tartó nyomozás és vallatás után Márffy Józsefet, Chriasti Józsefet és Szász Józsefet újból átvitték az ügyészség fogházába. Egy vagy két nappal később utánuk vitték a többi letartóztatott embereket is. A főkapitányság politikai osztálya hivatalos jelentést adott ki, amely a következőket közölte: — Az 1922 április 3-án este az Erzsébetvárosi Kör ellen intézett bombamerénylet ügyében a rendőrség a nyomozást sikeresen bevégezte. Megállapítást nyert, hogy a merényletet Márffy József kezdeményezésére és az ő tervei szerint hajtották végre. A merénylet részleteit a IX. kerületi nemzetvédelmi osztályon határozták el, ahol az előkészítő megbeszéléseket is megtartották a tettesek. A merénylethez szükséges pokolgép külső burkolatát Kasnik János készítette. Az óraszerkezet Marosi Károlytól származott, a pokolgépet pedig Márffy József, Chriasti József és Marosi Károly állították össze. A Kör Herczeg József nevű portásának segítségével bent járt a helyiségben Marosi Károly, Chriasti József és Radó József, akik ott többizben formális helyszíni szemlét tartottak, a szükséges méréseket eszközölték, a pokolgépet a fűtőtest és a fal közötti terület méreteihez formáltatták. 1922 április 2-án, vasárnap délelőtt az összes előkészületi munkálatok annyira előrehaladtak, hogy a pokolgépnek a körbe való elszállításáról is gondoskodni tudtak. Ezen a napon délelőtt 10 óra után Márffy József, Marosi Károly, Chriasti József, Radó József és Kasnik János találkoztak a IX. kerületi nemzetvédelmi osztályon, ahol Márffy rendelkezésére a pokolgépet a következőképpen szállították be a Körbe: Radó József és Kasnik János szerelő álruhába öltözködtek, arcukat, kezüket bekormozták, a pokolgépet a Márffy által rendelkezésre bocsátott szerelő ládába tették, amelyet Radó József vállára akasztottak, és felváltva Kasnik János vitték be a pokolgépet Marosi Károly vezetése mellett a Körbe, ahol azt együttesen helyezték el a díszterem hosszfala mellett álló fűtőtest bordázata mögé. Az ügyelő szerepet eközben Márffy és Chriasti látta el. Az elhelyezés után mindnyájan visszatértek a IX. kerületi nemzetvédelmi osztályra, ahol Radó József és Kasnik János megmosakodtak és rendes ruhájukba öltöztek. A pokolgép robbanása pontosan terveik szerint másnap, azaz 1922 április 3-án este 8 óra 27 és 30 perc között következett be. Kasnik időközben meghalt. Márffy Józsefet, Chriasti Józsefet, Marosi Károlyt és Báthor Miklóst az Erzsébetvárosi Kör ellen végrehajtott bombamerénylet, Salló Jánost és Péter Tivadart pedig az újpesti izraelita orthodox templom ellen készült merénylet ügyében a kir. ügyészségnek további illetékes eljárás céljából előzetes letartóztatásba véve, átadják. Az összes gyanúsítottak az ügyészség Markó utcai fogházába kerültek. Március 4-én délelőtt tárgyalást tartott a büntetőtörvényszéken Fayl Ivor dr. tanácselnök büntetőtanácsa. A tárgyaláson Dolovsiák Mihály dr. kir. ügyész indítványozta, hogy a törvényszék egyesítse a francia követség ellen megkísérelt merénylet és a többi, sikertelen merényletek ügyével az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet ügyével, ennek megfelelően halassza el a tárgyalást. A bíróság rövid tanácskozás után így is határozott. A gyanúsítottak visszakerültek az ügyészség fogházába, ahol ugyanannak az évnek november 18-áig várták a főtárgya- lás megkezdését. (Folytatjuk) 1924 február első napjaiban jelentek meg a fővárosi napilapokban a sokhasábos tudósítások arról, hogy az a nyomozás, amelyet a főkapitányság politikai osztálya Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes és Schweinitzer Jenő dr. rendőrkapitány vezetésével újult erővel megkezdett az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet tetteseinek kézrekerítésére, teljes eredménnyel végződött. A jelentések rendkívül bonyolult és sok tekintetben kalandos tényállásról sámoltak be. A nyomozás kiinduló pontja egy olyan esemény volt, amely majdnem két évvel azelőtt az új nyomozás megkezdése előtt nyomban az erzsébetvárosi bombamerénylet után történt. Egy pestkörnyéki falu mellett akkoriban kifogták a Dunából Kasnik János lakatos, a MÁV szaki főműhely munkásának holttestét. Az eredményes nyomozásról kiadott jelentések azt közölték, hogy a holttest ruhájának zsebében egy levelet találtak, özvegy Radó Károlynénak volt címezve Marosi Károly aláírással. A levélben Marosi azt írta az asszonynak, hogy ha a fia, Radó József nem hallgat és áruló lesz, feljelenti a főkapitányságon lopás miatt. A titokzatos dunai holttest és a rejtélyes levél ügyében annak idején nyomozás indult, ez azonban nem vezetett eredményre, mert sem Radó Józsefet, sem Marosi Károlyt nem találta meg a rendőrség. Az 1923. esztendő utolsó napjaiban Marosi Károlyt két sikertelen bombamerénylet ügyében letatóztatták. Ekkor ismét nyomozni kezdtek a Kamik János zsebében talált levél alapján. Az új nyomozás azt állapította meg, hogy Marosi Károly egy ideig jóbarátságban volt Radó Józseffel. Radó Rogátsi Károly drogériájában volt alkalmazva, ott Marosi több ízben meglátogatta és a tanúvallomásokból kiderült, hogy a fiatalemberek titokzatosan súgtak-búgtak az ilyen találkozások alkalmával. Ennek következtében detektívek kezdték keresni Radó Józsefet, végül rájöttek arra, hogy Nógrád megyében pénzügyi fővigyázó lett és letartóztatták. Radó Józsefet bevitték a főkapitányságra, ahol a hozzá intézett keresztkérdések súlya alatt hamarosan bevallotta, hogy tagja volt a IX. kerületi nemzetvédelmi csoportnak és ott közvetlen ismeretségbe került Márffy Józseffel, Kasnik Jánossal, Marosi Károllyal és Chriasti Józseffel, akit ott mérnök úrnak szólítottak. Ezután az egykori tudósításokban a következők olvashatók : árulják, így Radó József vallomására hivatkozva azt közölték, hogy Kasnik nem lett öngyilkos, hanem Márffy dobatta a Dunába, mert nem bizonyult elég titoktartónak. A Rassay Károly ellen elkövetett merényletkísérlettel kapcsolatban szóba került a rendőrségen egy Bethő István nevű egyetemi hallgató is. Erről a második nyomozás alkalmával előadták, hogy 1923 őszén állítólag öngyilkos lett. Temetésén részt vett az egész IX. kerületi nemzetvédelmi csoport és ez alkalommal Márffy József a következő kijelentést tette: — így jár az, aki elárulja az igaz ügyet! Ezek szerint Bethőt is Márffy tette volna el láb alól. A jelentések közölték, hogy a rendőrség exhumáltatja Bethő István holttestét, az exhumálás eredményéről azonban soha semmi sem került nyilvánosságra. .KÖTELALTALI HALÁIRA ÍTÉLEM Az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylettel megvádolt Márffy József tizenötéves üldöztetésének története IV. ■ ■ ■ A titokzatosvérbíróságo A IX. kerületi nemzetvédelmi csoport Ferenc körút 2. szám alatti helyiségében házkutatások egész sorát tartotta meg a rendőrség. Ez alkalommal lefoglaltak minden iratot és okmányt. Ezekről azt közölték, hogy megtalálták az iratok között Márffy József részletes rendelkezéseit egy „vérbíróság" szervezése és működése tárgyában. Ez a vérbíróság állítólag meg is alakult, elnöke egy MÁV-felügyelő volt, akinek aláírása több okmányon szerepelt, azt azonban a rendőrségen hosszú ideig nem tudták elolvasni. Végül kiderült, hogy az illetőt Bátori Miklósnak hívják, haladéktalanul letartóztatták őt is. Ezenkívül három rendes bíróból és három perbíróból állott a „vérbíróság“, amely akkor ült össze, ha a szervezet tagjai közül valaki áruló lett. Sötét teremben, fekete köpenyben, hét szál gyertya imbolygó fénye mellett tanácskoztak a s václkák, ezenkívül még fekete csuklyát és álarcot is viseltek. Márffy József ugyanis azt akarta, hogy az elítéltek ne tudják, kikből áll a felettük ítélkező bíróság. Márffy József mindezeket a vádakat „cinikusan mosolyogva“ tagadta. Tagadott akkor is, amikor azt állították, hogy halálos ítéletet hozatott egy Rigóczki nevű szervezeti tag ellen, aki azután titokzatos körülmények között meg is halt, vagy legalább eltűnt. Megjegyzendő, hogy mindezek miatt az állítólagos halálos ítéletek és gyilkosságok miatt soha senki ellen eljárás nem indult, Bátori Miklós MÁV-felügyelőt pedig a törvényszék vizsgálóbírója huszonegynapi fogság után szabadlábra helyezte, bűnvádi eljárás ellene sem indult. A sok rejtélyes, grand guignolfen ülő történetet mégis teljes komolysággal tárgyalták a liberális lapok hoszszú hasábokon át, különös súlyt helyezve a lobogó gyertyákra, a kámzsákra és álarcokra, valamint a „vérbírósági tárgyalás“ egyéb hátborzongató részleteire. Az eddig említetteken kívül letartóztattak Péter Tivadar és Salló János egyetemi hallgatókat, akiket azzal vádoltak, hogy résztvettek több merénylet előkészítésében. Letartóztatták Herczeg Józsefet, az Erzsébetvárosi Kör főportását, aki a vallatások és szembesítések alkalmával állítatatosan tagadta, hogy része lett volna a merényletben. Chriasti József ugyancsak végig tagadott. A rendőrségenezzel szemben tanúk jelentkeztek, akike azt vallották, hogy Herczeg találkozott Márffy Józseffel és Marosi Károllyal a merénylet elkövetése előtti időben. A berlini finn követ Helsinkiben Helsinki, június 1. (MTI) Kivimaki berlini finn követ és családja rövid szabadságra Helsinkibe érkezett. Könyvújdonságok Vyáry Iván: Bolgár hősök Török katonák......................19.80 P Kostya Sándor: Az ismeretlen ország................................1150 e Péchy-Horváth Rezső: A magyar hadihajózás története . 8.50 „ Kapható: Lukács Sándor könyvkiadónál, Budapest, IX., Tűzoltóutca 23. sz. és minden könyvkereskedésben. (Könyvsátor: Józsefkörút és Üllői út sáron, Valéria-kávéháznál.) .