Esti Ujság, 1944. november (9. évfolyam, 247-253. szám)

1944-11-02 / 247. szám

V As országtanács határozat­a a szék betöltésének elszalasztásáról Az országház mindkét házának ormára felhúzták ma reggel, a nemzetiszínű lobogókat. A zász­lókat a szemetelő esőben is meg­­lobogtatja a szél, hogy hirdes­sék: ülést tart az országgyűlés mindkét háza. , A képviselőház ülését délelőtt­­ tíz órára hívták össze, féltizenegy órára pedig a felsőház ülését tűzték ki Nem­csak politikai körökben, hanem a közvélemény széles rétegeiben is nagy érdeklődés jelentkezett az ülés iránt. Az államügyek ve­zetésben történt nagyjelentő­ségű váttozás óta most ült össze először a Ház s ez a körülmény indokolta a feszült figyelmet. A képviselőház ülésének­­napi­rendjére, ha a Ház előzőleg hosz­­szabban van elnapolva, a további teendők feletti határozathozatal szokott kitűzve lenni, így volt ez a mai napon is. Az ülésnek külső jellege tehát csak formális, mégis általános volt a felfogás, hogy ez a formális aktu­s új történelmi je­lentőségű tényeket fog tartal­mazni. Nyilvánvaló volt már az ülés előtt, hogy a képviselőház­ban fel fogják olvasni az állam­vezetésben és a kormányban tör­tént jelentőségteljes változások­ról szóló kéziratokat és híre járt annak is, hogy a kormány tör­vényjavaslatot nyújt be, amely­nek rendelkezései nyilvánvalóan a nagyjelentőségű változással kapcsolatos alkotmányjogi kérdé­sekkel lesznek összefüggésben. Ebben a várakozásban gyüle­keztek már jóval az is,es­élj a Ház lakhit. Nem zavarta meg a képviselők gyülekezését a légi­riadó sem, mindenki igyekezett mielőbb eljutni a Házba, hogy részt vegyen ott ülésen. Közben gyülekeztek a felső­ház tagjai is. A felsőház ülését féltizenegy órára hívták össze és ennek napirendjét ugyanazok a tárgysorozati, pontok fogják kitölteni, mint a képviselőházét. Budapest, 1944 november 2 KILENCEDIK ÉVFOLYAM, 247. SZ. SZERKESZTŐ: BÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY. ÉS UTA­ZÁSI IRODA, BUDAPEST, VIH . JÓZSEF­ KRT 5. FOSTATAKABÉKFENZTÁRI CSEKK SZ.­ 49.927, CSÜTÖRTÖK EJTŐERNYŐS ellenséges ügynökök elfogatásá­­ról ismételten adtunk hírt az utóbbi napokban. Magyar katonai iratokat, hamis magyar pénzt és rövidhullámú rádióleadó készülé­keket találnak ezeknél az ügynö­köknél. Könnyű elképzelni, mi­lyen mérhetetlen kár származna honvédelmünkre, ha ilyen ügynö­kök valamilyen magyar ipari központba bejuthatnának és onnan jelentéseket adhatná­nak hadiiparunk tevékenységéről, eredményeinkről, fegyvereinkről. Ki tudja, hány ilyen hamisí­tott iratokkal ellátott ellenséges ügynök működhet jelenleg is ha­zánk területén. Ha villamoson utazunk, ha nyilvános helyen já­­runk-kelünk, étkezünk, sohasem tudhatjuk, nincs-e közvetlen kö­zelünkben ellenség, nem hallgat­ják, nem figyelik-e mit mondunk, mit cselekszünk. A jól kiképzett ellenséges ügynök a legkisebb adatból is pontos következtetése­ket vonhat le. A könnyelmű fe­csegés mindig súlyos vétség volt a honvédelem érdekei ellen, most azonban, amikor a világháború eljutott a döntés időszakába­, sokszorosan komoly következmé­nyekkel járhat. A polgárember kötelessége, hogy mindig és mindenkivel szemben bizalmatlan legyen, hall­gasson ne terjesszen híreket, ne kombináljon és ne találgasson mások előtt, ha valamit tud. Az ellenség mindenütt jelen lehet, feszült figyelemmel kísér min­dent és miután nem ismerjük őt: legjobb, ha mindig és örökké óvakodunk. A polgár számára fontos kötelesség a hallgatás, de még nyomatékosabb parancs a honvéd számáramé fecsegj! Felvilágosító és­­tájékoztató szolgálatunk már a háború kez­dete óta minden alkalommal fel­hívja a figyelmet erre a pa­rancsra, mégis el kell ismernünk, hogy az eddig elért eredmény nem tökéletes. Még mindig nem ment át egészen a vérébe min­denkinek az óvatosság, a szaka­datlan feszült figyelem, a hiány­talan önfegyelem, amelyet a há­borús helyzet kényszerít reánk. Még mindig megtörténik, hogy szóbaállunk merőben ismeretlen emberekkel, elmondunk egyet vagy mást saját katonai szolgá­latunkról, katonai intézkedések­ről. Ilyenkor gondoljunk mindig arra, hogy már igen sok ellensé­ges ügynököt tartóztattak le, akiknek egy része német vagy magyar egyenruhában férkőzött be közénk.­ A legsúlyosabb, a legnyomaté­kosabb kötelesség manapság: vi­gyázat, titoktartás! Az ellenség mindent lát, mindent hall, szaka­datlanul megfigyelés alatt tart­­bennünket. Magyar polgár, ma­gyar honvéd, aki hazádat szere­ted, aki harcban állsz hazádért és életedet is kockáztatod érte, tanulj önfegyelmet, mert önma­gadra,­­ polgártár­saidra, egész nemzetedre hozhatsz veszedelmet. Hallgassunk mindenről, ami az­ ellenség számára gazdasági, poli­tikai, vagy katonai szempontból hasznos lehet, hallgassunk mind­addig, amíg nagy harcunkat győ­zelmesen végig nem harcoltuk és megint nem kell majd tartani attól, hogy gyanútlanul, jóhisze­műen kiejtett szavainkat elle­nünk, hazánk megrontására hasz­nálják fel. ÁRA 20 fillér ELŐFIZETÉSI ARA KOT HÓNAPRA I.» PENGŐ, HÁROM HÓNAPRA IS PENGŐ. EGYES SZÁM ARA HÉTKÖZNAP 20 FILLÉR. — A SZERKESZTŐSEG­ES KIADÓHIVATAL TELEFONSZÁMA: »1—444—M. N­ b­el­ügy­miniszter határzárt rendelt el a távolsági személyforgalomban Rendelet a gépjárművek kötelező bemutatásáról Nemzetvédelmi osztályt létesített a Nemzeti Szövetség ' * * . ,V A­i. ■ ' wji A külügyminiszter rádióüzenete a külföldi magyarokhoz Ma délelőtt ülést tartott az országgyűlés mindkét Háza Az országtanács üzenete a képviselőházhoz Kevéssel 10 óra előtt újra megszólaltak a kisriadót jelző szirénák. A Ház tervbevett ülé­sét ez a körülmény azonban nem befolyásolta és 10 óra után kevéssel fel­hangzott az ülés kezdetét jelző csengetés. A képviselők rövid idő alatt el­foglalták helyeiket az ülésterem­ben. Az ülésrend semmit sem változott. A padsorok hamaro­san megteltek s mindenki fe­szülten várta az ülés megújítá­sát. A miniszteri székek a ha­gyományos szokásoknak megfele­lően még üresek voltak, amikor Tasnádi Nagy András elnök el­foglalta a helyét és megnyitotta a Ház ülését. Az ülés megnyitása után az elnök jelentette, hogy az ország volt kormány­zója kéziratot intézett a két Ház elnökéhez. A soros jegyző ezután felolvas­ta a kéziratot, amely a kor­mányzói tisztség lemondásáról­­ szól. A Ház a kéziratban foglalta­kat tudomásul vette. Ez a tény az 1937. évi XIX. tör­vénycikk értelmében szükségessé tette az országtan­ács össz­eülését. Az országtanács október­ 27-én ülést tartott és ebből az üléséből üzenetet inté­zett az országgyűléshez. Ez az üzenet első részében­­ a volt kormányzó lemondásáról kéziratot tartalmazza. Majd megállapítja, hogy a lemondás folytán folyó évi október 27-én összeült az 1937. évi XIX. törvénycikk 3. §-a alapján létesített or­­szágtanács és megállapítot­ta, hogy a kormányzói tiszt megüresedett. Ezzel kapcsolatban elhatározta az országtanács, hogy az ország új kormányzójá­nak megválasztására az or­szággyűlés két házának együttes ülését mégsem hív­ja össze, mert az ország je­lentékeny részén dúló hábo­rúra való tekintettel, a jelen­legi helyzet erre, nem alkal­mas és úgy véli, hogy addig, amíg a kormányzói tiszt be­töltése lehetővé válik, a kér­dés a törvényhozás útján ideiglenesen rendezendő. Ezután a miniszterelnök átira­tát olvasták fel az új kormány kinevezéséről. A kézirat olvasása közben vo­nult be az új kormány élén Sző­­lőssi Jenő miniszterelnökhelyet­tessel. A miniszterelnöki széket üresen hagyva. A kormány be­vonulását a Ház tagjai taps­sal fogadták. Szőlőssi Jenő miniszterel­­nökhelyettes ezután beterjesztette vitéz nagy­bányai Horthy Miklós kor­mányzói tisztéről való le­mondása következtében szükségessé váló rendelke­zésekről szóló törvényjavas­latot. Kérte, hogy a javaslatot mint rendkívül sürgős törvényjavas­latot tárgyalják. Ennek megfe­lelően Tasnádi Nagy András el­nök közölte, hogy a javaslatot már a Ház hol­nap délelőtt 10 órakor tar­tandó ülésének napirendjére tűzik. Bejelentette egyúttal azt is, hogy Haása Róbert javaslatot terjesz­tett be arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükséges, a Ház a javaslat tárgyalásának tarta­ma alatt naponta két ülést is tartson. A felsőház féltizenegy óra után ült össze és ennek ülésén ugyancsak felolvasták a képvi­­selőháznak már bemutatott leg­felsőbb kéziratokat.

Next