Falvak Népe, 1950 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1950-01-08 / 1. szám

ARNK MAGYAR DOLGOZÓ FÖLDMÜVKCI FILK HETILAPJA A Román Népköztársaság 1950. évi Állami Tervének törvénye Megszavazta a Nagy Nemzetgyűlés az 1950. évi Állami Tervet A Nagy Nemzetgyűlés december 28-i délu­táni ülésén Miron Comstantinescu a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagja, az Állami Tervbizottság elnöke, részletesen ismer­­tette az 1949 évi Állami Terv eredményeit és a Román Népköztársaság 1950 évi Állami Tervét. Rámutatott arra, hogy első Állami Tervünk tel­jesítése és túlszárnyalása következtében, az 19­­9 évet az ipari termelés jelentős növekedése, új beruházások és a munkásosztály számbeli növekedése jellemzi. Rámutatott arra, hogy a szocialista verse­nyekre a Párt vezetésével indult munkások és technikusok fáradhatatlan erőfeszítésének kö­szönhető, hogy az 1949 évi Álami Terv az ipari szektorban 108 százalékos arányban való­sult meg, ami országunk munk­ásosztályának nagy sikerét jelenti. Beszéde további részében részletesen ismertette nemzetgazdaságunk többi ágának eredményeit, majd előterjesztette az 1950 évi Állami Terv javaslatát. Miron Constantinescu elvtárs vitanyitó be­­széde után, a Nagy Nemzetgyűlés tagjai egymás után szólaltak fel és méltatták a Terv nagy je­lentőségét az ország dolgozó népe életének meg­javítására irányuló törekvésben. A felszólalók között voltak a munkásosztály képviselőin kí­­vül a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség és az együttélő nemzetiségek képviselői. A fel­szólalások után felolvasták a Román Népköztár­saság 1950 évi Állami Tervének törvényjavasla­tát, melyet a képviselők szakaszonként és által­lánosságban is megszavaztak. A Román Népköz­­társaság 1950 évi Állami Tervének törvényjavas­latát 376 szavazattal 2 ellenében szavazták meg, majd a szavazás eredményét a képviselők lelkes, hosszantartó tapssal köszöntötték. Az 1949. év volt az első, amely­ben a Román Népköztársaság elin­dult a tervszerű gazdálkodás útján. A RNK első Állami Tervét a fal­vakon és a városokon kiéleződő osztályharc, valamint a gazdasági és társadalmi-kulturális tevékenysé­günk mindes­ágában a szocialista szektor növekedésének viszonyai között hajtottuk végre Munkásosztály vezette dolgozó né­pünk eredmény­ig a szocializmus építésének útján elért sikere, vala­mint jövőbeli fejlődésünk elsősor­ban arra a testvéri és állandó se­gítségére támaszkodik, amelyet külö­­böző formában a Szovjetunió és ve­zetője, s nagy Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. A Szovjetunió részé­ről felbecsülhetetlen támogatást je­lent a politikai segítség, az anyagi és technikai segítség, valamint a szocializmus építése és a tervszerű­­sítés terén szerzett­­ gazdag tapaszta­latainak felhasználása. Ez a támogatás a szocializmus építésének kezessége országunkban. A Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal a kölcsönös segélynyújtó tanács keretében meg­teremtett testvéri együttműködés fontos tényezője gazdasági fejlődé­sünknek. Azok az eredmények, amelyeket a Román Munkáspárt vezetésével országunk dolgozói eddig elértek, azt bizonyítják, hogy a dolgozók nagy lendülettel vetették bele ma­gukat a szocializmus építéséért és a béke megvédéséért folytatott nagy harcba. A szakszervezetek által megszer­vezett szocialista versenyek fokozó­dó lendülettel folytak és különösen szok a szocialista versenyek emel­kedtek egyre magasabb színvonalra, amelyeket Sztálin elvtárs 70. szüle­tésnapja tiszteletére rendeztek és amelyeken országunk munkásságá­nak nagy része vett részt. 1949-ben nemzetgazdaságunk szo­cialista szektora, minden téren, az ipar, a mezőgazdaság, az áruforga­lom és a szállítások terén fejlődött és megerősödött Az Iparban 108 százalékban teljesí­tettük a Tervet és így az egész ter­melés 1948. évi termeléshez képest több mint 40 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidejűleg megnőtt a későbbi fejlődés anyagi alapja különösen a bánya- és nehéziparban. A mezőgazdaságban rendszeresebb munka kezdődött az agrotechnikai színvonal emelése és termő terü­letek növényfajtáinak helyes beosz­tása érdekében. Hasonlóképpen intézkedés történt az állattenyésztés fejlesztése érde­kében is. A mezőgazdasági gépek és felsze­relés gyártásának emelkedésével az állami szektorhoz tartozó szántóföl­dek teljes felhasználásával, továbbá azzal, hogy jelentős összegeket for­dítottunk építkezésre, fajállatok be­szerzésére, a mezőgazdaság állami szektora, az állami gazdaságok és a G. T. A.-k tekintetében is jelentősen megnőtt és megerősödött. Az állami szektor gyarapodásához hozzájárult az, hogy mezőgazdasági területünk a földesúri maradványok kisajátításával, megnövekedett. A szegény- és középparaszt­ság a Román Munkáspárt ve­­t'í .tsívm, k^üStfcli^'tusztaly cse­lekvő támogatásával ebben az évben megkezdte az első kol­lektív gazdaságok­ létesítését; a KMP KV­ 1949. március 3—5-i Határozatának iránymutatását követve, rátért az egyetlen út­ra, amely meg­szabadítja a nyo­mortól és bőséges életet biztosít mezőgazdaságunk szocialista át­alakításának útjára. Egyidejűleg az állam támo­gatja a dolgozó­­ parasztokat, akik továbbra is magángazdál­kodást folytatnak és intézkedé­seket léptet életbe­ a zsirospa­­raszti kizsákmányolás­­korláto­zására és a dolgozó parasztság élet- és munkafeltételeinek megjavítására Az áruforgalom szektorában azzal, hogy a nagykereskedelem átment az állam kezébe és a kiskereskedelmi hálózat kibőví­tésével az álami kereskedelem jelentős mértékben megerősö­dött és ezzel a magánkereskede­lem tevékenysége korlátozódott- A jelenlegi szakaszban­ a ma­gánkereskedelemnek megvan a lehetősége arra, hogy az állam ellenőrzése és az általa megálla­pított keretek között folytathas­sa tevékenységét. Ugyanakkor megkezdődött a szövetkezés átszervezése. A szö­­v.-rtk­.-y.é. S ’­tó a váro­sokban egyaránt növekszik és fejlődik és mindinkább hozzá­járul a falusi termékeik értéke­sítéséhez, valamint a falu és a város közötti árucsere fokozá­sához. A szállító­ipar megjavította munkáját, hogy megfelelhessen folytonosan növekvő gazdasá­gunk egyre sokrétűbb feladatai­­nak. A Román Munkáspárt és a kormány pénzügyi politikája megvalósításának következmé­nyeként, az­­1949 .évi költségve­tés többlettel zárult, ami nagy sikert jelent az 1949. évi Állami Terv megvalósításában. A dolgozók életszínvonala­ megjavult a nemzeti jövedelem emelkedése folytán, amely első­sorban a szocialista szektor erő­södésének és fejlődésének kö­szönhető. Az átlagos bér 30 százalékkal emelkedett, amelyhez hozzájá­rul a társadalmi bér emelkedé­se. Ezt az oktatás és általában a kulturális eszközök fokozot­tabb igénybevételének lehető­sége, valami­nt a dolgozók egész­ségügyi helyzete iránti különös gondoskodás tette lehetővé. 1949-ben a társadalmi bér érté­ke 22 milliárd lej volt. A dolgozók egészsége treit­es gondosk­odás a közegészség­­ügyi intézmények számának emelésében, a fokozottabb orvo­si gondozásban és a gyógyszer­­ellátás megjavításában nyilvá­nult meg. A közoktatás terén pedig a mindenfokú iskolát lá­togatók száma jelentős mérték­­­ben megnőtt. A dolgozó tömegek mindin­kább részesülnek az üdülő­sza­badság, a kultúra és a sport örömeiben­ A Román Munkáspárt és a kormány kulturális téren élet­be léptetett intézkedéseinek kö­vetkezm­ényeként a közoktatás, a sajtó, a rádió, a színházak, a mozgóképszínházak, a könyv­tárak és a többi kultúrintéz­mény mindinkább a dolgozók tulajdonává lesznek. Egyben széleskörű betűvető akció fo­lyik, melynek az a célja, hogy rövid idő alatt felszámolja or­szágunkban az írástudatlansá­got. Az 1949. év ugyanakkor a szo­cializmus útján haladó gazdasá­gunk szervezeti megerősödését is jelentette. A vállalatok szocialista ve­zetésének megszilárdításában fontos lépést jelentett, hogy az idén áttértünk a takarékos szo­cialista gazdálkodásra. Az ipari termékeknél bevezet­tük az első állami szabványo­kat és ez nagy mértékben hoz­zájárult a munka termelékeny­ségének emeléséhez, valamint a termelvények minőségi megja- ■ vításához. Számos intézkedés történt to­vábbá, egyre több szektorra ki­terjedő tervszerűsítő munkála­tok elmélyítésére. i­h. ■.‘5 p­­­so V. ÉVKOT.TAM 1. SZ. 1950 JANUÁR 9 Acéltermelésünk t1* növekedése 145 milliárd lejt fordítunk beruházásokra s ez százalékarányban így oszlik meg _ BAnv(C<«(h _ _JL wlEBftuUE )( AuamiKÖuMi- 60TAi«sw£nUrv* Jiil _ Soc.áu' fiH&Üíyv6-A >0b< vonaniouw n fc&DÓ (küXAAunOQéf. * 6*4 1949 1950

Next