Fehérvári Hírek, 1947. június (3. évfolyam, 125-144. szám)

1947-06-05 / 125. szám

Ш. évfolyam 125, sz.äm Ага 40 ííllér 1947. junius 5. Csütörtök V--C KŐЪЪ*0Г/ Лad&&* •*£ВТ>вв* Ajidra» Délben megérkezett Debrecenbe Zóhönybó! az első 1000 főnyi hadifogoly szál­lítmány. — A kormány erélyes rendelkezései napokon belül felszámolják a 3 éves tervet akadályozó kosztpénz- és zúgpiacct. = Maxi­málják a balatoni panzió-árakat. — Ivanics György magyar tudós világraszóló felfedezést jelentett be. A retek nedvéből készült Rafanin nevű szer olyan baktériumokat is megöl, ame­lyek a Penicillinnek is ellenállnak. SZÉKESFEHÉRVÁR és FEJÉR MEGYE DEMOKRATIKUS NAPILAPJA T“ Felelős szerkesztő: BERTALAN Fehérvári emlékek Nagy Ferencről Tavaly „seregszemlének“ hívták, az idén „országjárásnak“ nevezték el. Az események tükrébe pillantva, ma már nyilt titok, hogy az is, meg ez is nagyméretű reakciós kampány- volt, kísérlet a demokratikus erők megosztására. Az idén az országjá­rást az események rohanása derékba- törte, de annál érdekesebb visszaem­lékezni a Kisgazdapárt multévi fe­hérvári seregszemléjére. Fölvonultatták Fejérmegye vala­mennyi kisgazdáját, mert megjelent a nagy vezér : Nagy Ferenc és az udvarát képező képviselők. Polgár- mesterünk vezetésével kivonultunk a dinnyés-pákozdi országút keresztező­déséhez, üdvözöltük a volt minisz­terelnököt, és az autók hosszú sora diadalmenetben vonult be Fehérvár- ra. A Kisgazdapárt helyiségében öm- ledező felköszöntők hangzottak el és tepertőspogácsa, kisüstön főtt pá­linka tette nyomosabbá az üdvözlé­seket. Egyszóval nagy volt az ünnep­lés és tömjénezés. A kevés szerencsé­sek szeme boldogan ragyogott, ha kezelhettek Nagy Ferenccel. De nemcsak ezek a képek térnek vissza emlékezetünkbe, hanem az is, hogy már akkor megállapítottuk a tényt: Nagy Ferenc hintapolitikus és a tőkés érdekek védelmezője, Szer­kesztőnk kész, kiszedett vezércikke a' seregszemle-másnapján akkor még nem jelenhetett meg, noha annak ma minden sora igazolódott. » Egy üdvözlésre azonbarv különös- képen visszaemlékezünk, amelyet az öreg Lits bácsi —' hosszú évtizedek óta törvényhatósági bizottsági tag — mondott el. Visszaemlékezett majd 30 évre, amikor a miniszterelnök még egyetemi hallgató volt és Debre­cenben mondott beszédet. A lelkes köszöntő akkor mint székesfehérvári kiküldött vett részt a debreceni kis- gazdagyülésen. „Amikor Nagy Ferenc egyetemi hallgató befejezte beszédét, én oda­mentem. — ilyenformán szónokolta Lits bácsi — és gratuláltam bátor, hazafias szagaiért, majd ezt mond­tam neki : Barátom, ha igy folytatja, magából nagy ember lesz. Ekkor fogtam vele először kezet. Jóslásom beteljesedett és most már másodszor van szerencsém vele kezet szorítani és egészségére üríteni poharamat, de most már mint a magyar nép bol­dogságáért küzdő első polgárával az országnak.“ A volt miniszterelnök és Lits bácsi ragyogó szemmel, hosszas kézszorí­tás után kivonult a Rákóczi-ut 'és Várkörút sarkára, onnan nézték vé­gig a gyanútlan dolgozók menetét. Most, az egy év előtti mámor pil­lanataira visszaemlékezve, talán meg lehetne kérdezni Lits bácsit — akiben oly sok becsapott magyar paraszt alakja személyésedik meg —, I Hazarendelik az összes külföldi követeinket — Megszökött \ Varga Béla megszöktetője — Kilencszázezer dollárral Bra- \ziliába szökött Nagy Ferenc finanszírozója — Balogh {István plébániát kérm — Pártja kizárta Nagy Ferencet és Varga Bélát — Implon Ferenc lesz a Kisgazdapárt főtitkára — Távozik Kővágó polgármester Kiáltvány Székesfehérvár Parasztságához! A demokrácia hívei nagy megnyugvással vették tudo­másul a belpolitikai válság bölcs megoldását. A Kis­gazdapártban a vezetést azok в a józan gondolkodású és [ demokratikus érzelmű poli­tikusok vették át, akiket Nagy Ferenc és Kovács Béla össze­esküvő klikkje eddig elnyo­mott. Ez a változás biztosí­téka annak, hogy a legna­gyobb magyar parasztpártot a jövőben kizárólag az ön­tudatosodó paraszti érdekek fogják vezetni és mindenki, aki a Kisgazdapártot a jövő-- ben a földjét vesztett nagy­birtok és a veszélyt érző nagytőke uszályához akarja kapcsolni, egyedül marad. Székesfehérvár város Nem­zeti Bizottsága megtett a múlt­ban mindent, hogy felvilágo­sítsa a Kisgazdapárt demokra­tikusan érző paraszti tömegeit és mindenkor rámutatott arra, hogy az épitő munkás-paraszt együttműködésnek egyetlen akadálya a Kisgazdapártba befurakodott politikai kalan­dorok aknamunkája. Ezek a kalandorok és hazaárulók akadályozták mindenkor az jjjáépítés harmonikus mun­káját, ezek akartak húszezer "ejérmegyei parasztot felvo­nultatni, hogy a fehérvári összeesküvőket kiszabadít­sák. Ezek az urak usziioitak a földreform, a sváb-kitelepi- íés, a stabilizáció, a bankok államosítása és a hároméves terv ellen. Nekik voltak „ag­gályaik“ minden ellen, ami a dolgozó munkásság és a parasztság érdekeit kívánta előmozdítani, de egy pilla­natra sem szólalt meg a lelki­ismeretük akkor, amikor a parasztságot újra a nagytőke és a volt nagybirtok jármába igyekeztek állítani. Ezek a lakkcsizmás kisgazdák hívták vissza a Nemzeti Bizottság­ból a Kisgazdapárt paraszt­képviselőit, nem törődve az­zal sem, hogy mesterkedé­sükkel paraszti érdekeket is sértenek. Csak egy célt lát­tak, azt, hogy a pártok kö­zötti együttműködést akadá­lyozzák és ezáltal a város gazdasági felemelkedését, az újjáépítést elszabotálják. Székesfehérvárt és Magyar­országot együttesen akarja újjáépíteni a fizikai, munkás­ság, a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel. Most végre maguknak akarnak építeni és nem a nágytőké- nek, a nagybirtoknak és a vagyon bérenceinek, uszály- hordozóinak. A hároméves terv sikere és a demokrácia megszilár­dítása megköveteli, hogy a dolgozók teljes összefogásá­val építsünk. De ez a munka gsak akkor lesz eredményes, ha egyidejűleg eltávolítjuk a nép ellenségeit és véglegesen leszámolunk mindenkivel, aki a haladást, a felemelést aka­dályozza. A városi Nemzeti Bizott­ság megállapította, hpgy va­lamennyi demokratikus párt támogatja és szívesen együtt­működik azokkal a paraszti vezetőkkel, akik nem kétku- lacsoskodnak, hanem az igazi paraszti érdekeket kép­viselik. Erős a hitünk, hogy uj vezetőkkel, uj utakon in­dult most el épitő munkára a Kisgazdapárt demokrati­kus parasztsága. Itt az ideje, vájjon nem vágyakozik-e harmad­szori kézszorításra, mivelhogy : há- ■ rom a magyar igazság? Nem sajnál­ná-e a fáradtságot és a Svájcig való útiköltséget, hogy harmadszor is ke­zet szorithasson vele és vájjon ez is olyan. boldogságot jelentene-e szá­mára, mint az első kettő ? Erre a svájci útra a magyar pa­rasztság aligha követné őt. Nagy Ferenc nemcsak osztályát, a paraszt­ságot, hanem hazáját is elárulta és kettős árulása csak azokat lepheti meg, akik a volt miniszterelnök pa­raszti származása miatt hajlandók megfeledkezni politikai múltjáról. Nagyatádihoz és Kovács Bélához ha­sonlóan Nagy Ferenc is már politikai pályájának elején az urak, a nagy- birtokosok és tőkések érdekeit védő politikusok befolyása alá került. Ö sem követte Gaáí Gaszton útját, aki nyíltan volt tőkeellenes s amit a ban­kokról mondott , azt ma is szóról- szóra elismételhetnék becsapott tö­megeik előtt a bankok államosítását ellenző kisgazdapárti >vezetők, akik a jobbszárnyon továbbjolytatói vol­tak az összeesküvők népellenes mun­kájának. A Lits bácsi és általában a Litsek jóhiszeműségében mi nem kételke­dünk. Az öreg jobbágy ivadék akkor Nagy Ferencben a parasztot látta. Honnan is láthatta volna benne a demokrata mezben megjelenő illegális képviselőjét a tőkés úri klikknek ? Nincs rajta mit csodálkozni, hogy jól esett neki, ha kalapbökés és válí- veregetés helyett kézfogásban része­sült. A jó pap is holtig tanul. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents