Fejér Megyei Hirlap, 1956. január (1. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
A ÚJÉVI SZÁMVETÉS esztendő virradt ránk. Ilyenkor az emberek, régi szokás szerint, visszapillantanak a múlt évre. Felidézik magukban egy év munkáját, még egyszer átélik örömeit, bánatát. Egyszóval számvetést készítenek : mit hozott a múlt esztendő maguk és családjuk számára ? A nagyobb értelemben vett család, az ország, vagy megye életében is számottevő egy év. Nem nagy idő, mégis jelentős változások hordozója. Különösen a felszabadulás óta tapasztaljuk ezt, amióta minden év újat hozott számunkra, minden évben előbbre léptünk az évszázados lemaradás behozásában, a múlt bűneinek felszámolásában. Tanultunk, sokat tanultunk az elmúlt évtizedben. Megtanultuk, hogy ez az ország a miénk, dolgozóké, hogy ebben az országban minden a dolgozók érdekében történik. Tíz év harcai, eredményei után megtanultuk, hogy felemelkedésünk, a szebb és jobb életünkért vívott harc zászlóvivője minden időben a párt, a Magyar Dolgozók Pártja volt és marad. Ez a párt az, amely a halhatatlan lenini eszmék szellemében győzedelmesen küzd a nép jólétéért, a szocializmus győzelméért. Ha visszatekintünk a múlt, 1955-ös esztendőre, emelt fővel mondhatjuk el : jó munkát végeztünk. Sőt hozzátehetjük, az elmúlt évtized legeredményesebb esztendeje volt 1955. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mind a kulturális élet területén hatalmas sikereket értünk el. Emlékszünk még az 1954-es és az ezt megelőző évre, amikor jobboldali nézetek homályosították el párttagjaink és az egész dolgozó nép tisztánlátását, egyesek hazug, alaptalan ígérgetésekkel akarták félrevezetni a becsületes dolgozókat. 1955. márciusában érkezett el az ideje annak, hogy a párt nyíltan feltárja ezeknek a nézeteknek helytelenségét és harcot hirdessen ellenük. Az emlékezetes márciusi határozatban ezt meg is tette. Világosan megmutatta az utat, amelyen haladnunk kell és amelyen haladva biztosíthatjuk csak dolgozó népünk felemelkedését. Ez az út pedig a szocialista iparosítás útja, a nehézipar fejlesztésének elsőbbsége a népgazdaságban. A határozat leszögezi : „A dolgozó nép életszínvonalának következetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés, emelkedjék a munka termelékenysége, csökkenjen a termékek önköltsége, hogy határozott harc folyjék az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában a legszigorúbb takarékosság érvényesítéséért, a munkafegyelem helyreállításáért és megszilárdításáért, valamennyi állampolgári kötelezettség (adófizetés, beadási kötelezettség stb.) pontos teljesítéséért”. Dolgozóink — köztük megyénk dolgozói is — határtalan lelkesedéssel fogadták a márciusi határozatot. Megértették, hogy a népjólét emelésének valóban csak egy útja van. Ez pedig nem más, mint az ipar és nézőgazdaság termelésének szüntelen emelése, az anyagi javak ilyen formában való fokozott biztosítása. A határozat nyodolgozóinknak a párt polcába vetett hite és bizalma erősödött is, hogy a márciusi gyenk dolgozói tetteikkel is bebizonyították a párthoz való ragaszkodásukat, a párt iránti bizalmukat, a múlt év eredményeinek egész sorozata tanúsítja. Mit is hozott megyénkben az 1955-ös esztendő ? Megyénk munkásosztálya becsülettel helytállt. Hosszan lehetne sorolni a bányászok, gyárak, üzemek, vállalatok dolgozóinak munkahőstetteit, a munkafegyelem megszilárdításáért, az anyagtakarékosság és az önköltségcsökkentés fokozásáért vívott harcát, aminek eredményeképpen negyedévről-negyedévre javult a tervek teljesítése, a minőségi munka. Még távol volt az év vége, amikor sorra érkeztek a jelentések az éves tervek teljesítéséről. Még november elején befejezte évi tervét a Kotró és Vasútépítő Vállalat, amely a pusztavámi külfejtésen dolgozik és segíti a bánya tervteljesítését. December 29 — a vállalt határidő — helyett december 20-án jelentette éves tervének teljesítését a Sztálin Vasmű, amely az év végéig több ezer tonna nyersvasat adott terven felül államunknak, örvendetesen javult a munka az iszkaszentgyörgyi bauxitbányában, ahol éveken keresztül lemaradtak a tervteljesítéssel. Most ez a bánya kétszeres élüzem és a gánti bauxitbányával együtt határidő előtt teljesítette tervét. A balinkai szénbányászok is a bányász névhez méltóan dolgoztak a múlt évben. December 20-ra teljesítették tervüket és azon felül csaknem 20.000 tonna szenet adtak a népgazdaságnak. Kétszeres élüzem lett a székesfehérvári Megmunkáló és Kovácsoló Vállalat is, ahol a márciusi határozat szellemében a dolgozók és a műszaki vezetők több intézkedést tettek a munka termelékenységének fokozása érdekében. Kialakították a zártciklusú gyártási folyamatokat, átcsoportosították a gépeket és ezzel lerövidítették a megmunkálásra váró anyag szállításának útját. Célgépeket állítottak be, amelyek egyszerre több műveletet is elvégeznek. Mindezek nyomán jelentős eredményeket értek el az önköltségcsökkentésben. A Megmunkáló és Kovácsoló Vállalat azonban csak egy a sok közül. Bányáinkban, üzemeinkben mindenütt találkozunk újításokkal, észszerűsítésekkel, korszerű technológiai eljárásokkal. Különösen a Központi Vezetőség novemberi határozata után láttak hozzá üzemeinkben a technika fejlesztéséhez. Mindezek, az iparban dolgozók lelkesedésével, munkalendületével párosulva, meghozták a kívánt eredményt. 1954. év végén arról kellett beszámolnunk, hogy megyénk ipara egyhelyben topog. Ez az állapot a márciusi határozat után megszűnt, amit számok bizonyítanak. Megyénk ipari termelése a múlt évben 1954-hez viszonyítva 13,5, az egy főre eső termelés pedig 11,5 százalékkal emelkedett. Különösen dicséretre méltók ezek az eredmények, ha figyelembe vesszük, hogy a márciusi határozat a szocialista ipar termelésében 5,7, az egy főre eső termelésben pedig 3,9 százalékot írt elő a múlt évre. Jelentős beruházások szolgálták 1955-ben az ipar fejlesztését. Több, mint 60 millió forintot tesz ki a november végéig üzembehelyezett új gépek, felszerelések és 1srlmiTxg*~JbmrwVwfaTfr értéken A többi között üzembehelyeztük a Sztálinvárosi Erőmű hetes és nyolcas számú kazánját, amelyek 100—100 tonna óránkénti gőztermeléssel járulnak hozzá nemcsak a Sztálin Vasmű, de az ország árammal való ellátásához is. Az elmúlt 1955-ös esztendőben tovább folytatódott első szocialista városunk, Sztálinváros és a Sztálin Vasmű építése. A kokszoló és vegyiművek, az ércelőkészítő és érctömörítő építkezésén sokezer építőmunkás és szerelő dolgozott és ezzel megteremtették a lehetőségét annak, hogy 1956. első és második negyedévében a hatalmas gyáróriások megkezdhessék működésüket. Megkezdték az újabb 125 tonnás Martin kemencék, a 600 tonnás keverőkemence és csarnok építését, valamint a hengermű út és csatornaépítési munkáit is. Hatalmas jelentőségűek ezek az építkezések. A kokszolómű például — amely egyetlen lesz az egész országban — hazai szénből kohókokszot állít elő. Ezzel fokozatosan megszűnik a kohókoksz külföldről való behozatala. A kokszgyártás melléktermékeit az ugyancsak épülő vegyiművek fogja feldolgozni és ezzel szerves vegyiparunk, gyógyszer- és festékiparunk számos értékes alapanyaghoz jut. Ebben az esztendőben tovább folytatjuk Sztálinváros és a Vasmű építését. A szovjet tervek felhasználásával készülnek még az ország legkorszerűbb acélhengerművének tervei. Ez a hengermű nemcsak Sztálinváros, de egész második ötéves tervünk egyik legnagyobb létesítménye lesz. Több, mint 550 méter hosszú csarnokában ezerszáz vagonnyi vasszerkezetet építenek be. Ez a hengermű a legkülönbözőbb lemezfajtákkal ellátja majd iparunkat. Az elmúlt évek során jelentős összegeket fordított államunk Sztálinváros és a Sztálin Vasmű építésére. Mintegy 350 millió forintot tesz ki az 1955-ben felhasznált, illetve beruházott öszszeg. Ebből azonban már a múlt évben is térült vissza. Hiszen oroszlánrésze van abban a Sztálin Vasműnek, hogy 1955-ben megyénk villamosenergia termelése november 30-ig 60,2 százalékkal múlja felül az 1954. évit. Vagy ne beszéljünk másról, mint nyersvas- és acéltermelésünkről, ami az előző években megyénkben teljesen ismeretlen fogalom volt. Mindez azonban csak a kezdet. Az idei esztendő lesz az, amikor a Sztálin Vasmű megkezdi igazán visszafizetni a befektetett százmilliókat. Minden negyedévben ugyanis megkezdi működését egy-egy új nagyüzem. Ezért az 1956-os esztendő a fejlesztés mellett egész sor új gyár és üzem születésének, megindulásának esztendeje is lesz. Most bizonyosodik be csak igazán a párt politikájának helyessége, a nehézipar fejlesztésének elsődlegessége, ami mind a könnyűiparban, mind a népgazdaság más ágaiban, a népjólét emelésében is érezteti kedvező hatását. Szocialista iparunk nagyot lépett előre az 1955-ös esztendőben és ez az előrelépés a kereskedelemre is kihatott. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem forgalma megnövekedett. Csak a harmadik negyedév végéig 7,7 százalékkal volt nagyobb az étesvegyesipari cikkek forgalma, mint az 1954-es évben. Lisztből 17,8, kenyérből 5,9, cukorból pedig 14,4, százalékkal vásároltak többet megyénk dolgozói, mint 1954-ben. De az előző évekhez viszonyítva összehasonlíthatatlanul megjavult a falvak bőséges és nagy választékú árukkal való ellátása is. Különösen pedig mezőgazdasági gépekkel és felszerelésekkel való ellátása, ami dolgozó parasztságunk megelégedését váltotta ki. Nemcsak az iparban és a kereskedelemben elért eredmények jellemzik az 1955-ös évet Jellemzője ennek az esztendőnek az a nagy lépés is, amit tettünk előre a mezőgazdasági termelés fellendítésében és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Dolgozó parasztságunk a múlt évben is tanújelét adta hazaszeretetének, a párt és a kormány iránti bizalmának. Ez jutott kifejezésre, amikor a mezőgazdasági munkák elvégzése, a bő termés betakarítása után sietett eleget tenni állampolgári kötelességének. Büszkén elmondhatjuk és dolgozó parasztságunk dicséretére válik, hogy megyénk negyedévről negyedévre teljesítette adóbevételi tervét és — bár mutatkozik lemaradás — a dolgozó parasztság túlnyomó többsége beadási kötelességét tehez*példásan eleget tett Kormányunk az 1955-ös esztendőben is messzemenő támogatásban részesítette, egyénileg dolgozó parasztságunkat, amely erre a támogatásra jó munkával válaszolt. Pártszervezeteink, népnevelőink azonban nem feledkeztek meg pártunk politikájáról, arról, hogy dolgozó parasztságunk felemelkedésének egyedüli helyes útja a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás. A márciusi határozat után fokozott lendülettel láttak munkáihoz és az elmúlt évek helytelen nézeteivel eredményesen szálltak szembe. Nem szűntek meg a termelőszövetkezeti mozgalom jelentőségét tudatosítani, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről beszélni. Ennek nyomán az egyénileg dolgozó parasztok egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a termelőszövetkezetek felé. A termelőszövetkezetek terméseredményei azután beszélő tények voltak. Mindenkinek látnia kellett, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban milyen hatalmas lehetőségek rejlenek. Addig, amíg az egyénileg dolgozó parasztok 8 és 7,5 mázsás holdankénti búza-, illetve rozstermést értek el, a termelőszövetkezetek búza- és rozstermésátlaga 11,2, illetve 10,6 mázsa volt. Látniok kellett az egyénileg dolgozó parasztoknak azt is, hogy termelőszövetkezeteink évről-évre erősödnek és a munkák fokozott gépesítésével egyre eredményesebben gazdálkodnak. Erről tettek tanúságot a termelőszövetkezetekbe szervezett látogatások is. Az 1953-ban kilépettek közül sokan visszaléptek a termelőszövetkezetekbe, belátva, hogy helytelenül cselekedtek. Ennek, valamint a dolgozó parasztok között végzett politikai felvilágosító munka nyomán megyénk termelőszövetkezeti mozgalma a múlt évben nagyot fejlődött. Csaknem négyezer új tag lépett be termelőszövetkezeteinkbe, 36 mezőgazdasági emelőszövetkaart és 5 termelőcsoport alakult Ezzel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma 162-re, a termelőcsoportoké pedig 79-re emelkedett 10 026 család folytat jelenleg nagyüzemi gazdálkodást megyénkben több, mint 100 ezer hold földön. Az év végi zárszámadás már megelégedéssel töltötték el a termelőszövetkezetek tagjait és még inkább fokozták az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődését Jelentősen növekedett 1955-ben a termelőszövetkezetek közös vagyona, de a tagok jövedelme is. Elmondhatjuk, hogy ez a jövedelem meghaladja az egyéniekét Ezt bizonyítja a munkaegységrészesedés is, ami 1954-hez viszonyítva emelkedett Akkor még csak 40 forintos munkaegységekről beszélhettünk, most pedig nem ritka az olyan termelőszövetkezet ahol egy munkaegység csaknem hetven forintot ér. Nem egy termelőszövetkezeti tag családjának évi jövedelme, a háztáji gazdaságot is beleszámítva eléri, vagy megközelíti a szánévi forintot Megyénk gépállomásai jelentős segítséget nyújtottak az elmúlt évben mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyénileg dolgozó parasztoknak. Lehetővé tette ezt az a tény, hogy államunk gondot fordított a gépállomások fejlesztésére. Az állami támogatás csaknem hatmillió forintot tesz ki. Bővült a gépállomások gépparkja. 273 különböző típusú traktor, 37 kévekötő aratógép, 8 cséplőgép, 78 traktoreke, 125 kultivátor és számos egyéb felszerelés segített, hogy gépállomásaink még jobban megfelelhessenek rendeltetésüknek. Kulturális és szociális téren sem szűkölködik eredményekben az 1955-ös esztendő. Meglévő könyvtáraink tovább bővültek a legjobb haladó könyvekkel, jelentősen nőtt az olvasók tábora* Kulturális beruházásokra csaknem 10 millió forintot fordítottunk, kultúrotthonokban, mozikban szórakozhatnak ma már a legtávolabbi települések lakói is* Nagy utat tettünk meg, eredményekben gazdag 6-esztendőt hagytunk magunk mögött. Elmondhatjuk-e azonban, hogy most már nincs tennivalónk. Nem. Egy pillanatra sem. Ma, amikor második ötéves tervünk első évébe léptünk, gondolnunk kell a jövő feladataira Holnap ismét megindul a munka. A bányákban, a gyárakban, üzemekben, hivatalokban és a mezőgazdaságban is megújult erővel indul az élet és ne feledjük el, hogy ettől a megindulástól függ az első év sikere. Ne feledjük el, véssük jól elménkbe, hogy múlt évi sikereinket nagy pártunk vezetésének köszönhetjük. Ez a vezetés legyen ebben az évben is világító lámpásunk. Kövessük a párt útmutatásait, szenvedélyesen harcoljunk határozatainak végrehajtásáért. Sok még a feladat az iparban, sok a mezőgazdaságban, vagy a kulturális élet területén. Úgy valósulnak meg, ahogyan mi harcolunk azért. harcolni pedig érdemes, hiszen a cél világos, a cél a szocializmus. Harcoljunk hát érte és ehhez kívánjunk egymásnak boldogul. I MEGYEI AZ MJ)P FEJÉR MEGYEIPÁRT BIZOTTSÁGÁNAK ZAPJA *• - 1 ^ ■ ______._______________-I__________|__._ - - . XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956. JANUÁR L