Fejér Megyei Hírlap, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

re/ek TŭMqifjíi ***** HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR. SZERDA, 1961. MÁRCIUS 1. Látni és megláttatni Béke !___ Párosíthatatlanul, társíthatatlanul nagy a vonzá­sa és ereje e szónak. Aki hall­ja, feltétlenül az élet hagyomá­nyaira, ajándékaira, törvény­­szerű következményeire gondol. Munka, kenyér, alkotással teli köznapok, pihenésben múló ün­nepnapok — mind-mind megfi­zethetetlen adalékai a békének. A gondolati és cselekvési egyen­súlyban lévő ember szinte nem is akarhat mást, s ez tökélete­sen rendben is volna így, ha vi­lágszerte nem folynának alat­tomos mesterkedések a bizo­dalmával, óhajaival, ösztönösen a békéhez ragaszkodó ember­­milliárdok félrevezetésére. Mert figyeljünk csak egy kicsit szi­gorúbban, tárgyilagosabban a világba, hallunk-e olyan osto­ba és elvetemült hangot, amely azt bizonygatja, hogy neki a há­ború kirobbantása a célja?!.... Nem! A népekben gyökerező szenvedélyes békeszeretet oly hatalmas és lebírhatatlan erőt jelent ma szerte a világon, hogy az öt földrész országainak kor­mányai kivétel nélkül azt han­goztatják magukról és politiká­jukról: minden­­igyekezetükkel és tehetségükkel a béke meg­őrzésén fáradoznak. És korunk békerajongójának bizony ez a nehéz: kiválasztani, ki tartja fenn izmos két villával és ki akarja ezután is őszintén fenn­tartani, csupán a népek érde­keiért a békét? Aki egész szívé­­vel-lelkével csüng a béke ma­gasztos ügyén, azaz feltételek nélkül velünk, tántoríthatatlan békehívekkel van, nem bizonyos, hogy e kérdésben is tisztán, vi­lágosan lát. A béke ösztönös sze­­retete még nem juttatta el idáig. Ma, amikor a szovjet ember alkotta rakéta — rakétáról fel­­szállva — suhan a Vénusz felé, megjárva a világmindenség fel­­deríthetetlen titkait, megrajzol­va abban az emberi elme ter­vezte láthatatlan utat, s új tudo­mányos leletekkel, felfedezések­kel kecsegtet, a népek oly becs­ben és védelemben részesítik a békét, mint a történelem során soha. S ez teszi, ez hozza azt a másik kétségbevonhatatlan tényt, hogy született ösztönös­­ségükkel az emberek oly gyűlölettel viseltetnek azok iránt, akik bárhol a világon hát­­batámadják, megzavarják a második világháború szörnyű tüzének kialvása után egyre biztatóbban alakult békés vi­szonyokat, amelyeket a szabad­ság és a függetlenség szolgálatá­ban minden időben nemes el­szántsággal védelmeznek a Szo­cialista világrendszer erős és virágzó országai, élükön a Szov­jetunióval. Ezt az ösztönösséget kell tudatossá változtani, a békét erősítő és szolgáló szocialista népek iránt, tudatos szeretetté kovácsolni; ezt a feltörő gyűlö­letet kell tudatossá és cselek­vővé formálni azok ellen, akik imperialista céljaikért itt vagy ott, kisebb, vagy nagyobb népek tulajdon földjén mindig és újra megkísérlik felgyújtani a hábo­rú kanócát. A kommunisták és az impe­rialista politika finomabbra, kíméletesebbre „reformált” szö­vevényében is helyesen látó pár­­tonkívüli emberek elhivatott­sága, kötelessége, hogy az ösz­tönös békeszeretet és az ösz­­tönös háborúgyűlölet együtt élő, páratlan erejű érzelmét azon erők mellé sorakoztassák, akik féltve őrzik a világ békéjét. A rettentő erejű tömegpusztí­tó rakétafegyverek birtokában és árnyékában olyan mezsgyéjén élünk az életnek, ahol a béke immár minden boldogulni kí­vánó ember legsajátabb és leg­drágább ügye. Érthető hát, hogy mint ilyenre, úgy áldoz és vi­gyáz az emberiség, mint azelőtt soha. Amikor otthonában a napi munka után kissé fáradtan, de szomjasan az emberek milliója kinyitja újságját és azt nézi, mi a helyzet Kongóban, hogyan alakul egy elnyomott gyarmati nép Ígéretesen indult sorsa, ez elsősorban nem az ottani bor­zalmak miatt, hanem a béke szenvedélyes féltése miatt ér­dekli. Hogy Laoszban csankai­­sekista bandákat akarnak le­telepíteni és ugrásra készen tartani, az nem a hirtelen hal­lott szenzáció erejével, hanem a béke elleni durva, imperialista merénylet felháborító erejével hat rá, s arra inti, arra riasztja az egyszerű embert, hogy na­gyobb éberséggel, nagyobb el­szántsággal kell szemmeltartania ügye ellenségeit. Az imperializmust, nem tud­juk bűnbánatra indítani, azt kemény elhatározással körül kell zárnunk, legyőzhetetlen erőnkkel és akaratunkkal meg kell béklyóznunk! S szónokolhat­nak, fondorlatoskodhatnak meg­annyi pózban is a világ impe­rialistái, mi a véghezvitt tet­teknek hiszünk. Azoknak hi­szünk, azokkal vagyunk, akik hősi küzdelemben eltaposták kö­rülöttünk a tüzet! Aztán az esz­tendőkön át sóvárgott legszeb­bel, a békével, a szocializmus édestestvérével ajándékoztak meg bennünket. A békével, amit vállvetve védelmeznek együtt a világ népeivel, akikkel a jobb életért, a virágzó békéért a leg­teljesebben mi is egyek va­gyunk. Hegedűs Péter a kongói kormánycsapatok m­ár Leopoldville tartomány területén járnak — Kaszavuba mozgósít — Csembe fenyegetőzik — A Monde leopoldvilléi — tu­dósítója Ileo kormányköreinek mindinkább növekvő nyugtalan­ságáról ír. Csapataik is rendkí­vüli idegességet árulnak el A Riesdorf ejtőernyős tábor pa­rancsnoka a táborhoz vezető uta­kat eltorlaszoltatta, a volt 2. Lápót táborban Kakolo tábor­­ százötven katonája vasárnap Lu­mumba melletti tüntetésbe kez­dett. A főváros helyzetének jellem­zésére a Monde tudósítója el­mondta, hogy Gizenga katonái­nak közeledtére Lumumba leo­­poldvillei híveinek megjött a bá­torságuk. Vasárnap délután Leopold­­villeben Lumumba nagymé­retű színes fényképeit oszto­gatták a rendőrök szeme­­láttára. A Monde tudósítója szerint egyébként még a rendőrök több­sége is a Stanleyville-i kormány híve. Most már öt „lumumbista” hadoszlop nyomul előre — írja a Monde a katonai helyzetről. Egyik oszlopuk hajóval három napi járásra van Leopoldville­­től. Hétfőn Kwango és Kwilu körzetébe jutottak el Mindkét körzet Gizenga partjának való­ságos bástyája. Mobutu „tábornok” ezalatt a Stanleyville elleni offenzíva ter­vét forgatja fejében, egyes érte­sülések szerint már küszöbön áll a Lisalaból induló offenzíva. Tá­jékozott körökben azonban fel­vetik a kérdést, vajon megvan­nak-e Mobutunak az eszközei ilyen széleskörű vállalkozáshoz. Esetleges kudarca végzetes lo­ra te­­hetne Kasza­vubu rendszerére. Mobutu pedig nem ura csapatai egészének. Lisalában is, ahonnan pedig az offenzívának el kellene indulnia, katonái 48 órán belül már másodízben lázadtak fel szombaton. Megverték tisztjei­ket, polgári funkcionáriusokat és lakosokat. Vasárnap a Mobutu-hadsereg egy egy­sége megtámadott egy ame­rikai protestáns missziót. Miután a kongói ENSZ-pa­­rancsnokság Mobutu katonáinak garázdálkodása miatt biztonsági intézkedéseket tett az ENSZ-sze­­mélyzet védelmére és erélyes fi­gyelmeztetést intézett a Leopold­­ville-i „kormányhoz”. Kaszavubu viszontválaszul elrendelte kato­náinak mozgósítását. Bejelentet­te, hogy a tartalékos katonákat behívják, s egyben felszólította a kiszolgált katonákat is, hogy új­ra jelentkezzenek szolgá­lattétel­­re. Kaszavubu felhatalmazta csa­patainak parancsnokait, hogy „szükség esetén” nyissanak tüzet bárki ellen, aki akadályozná fel­adatuk teljesítését. A törvényes kongói­ kormány befolyásának rohamos növe­kedésétől megrettent Kasza­vubu mozgósítani akarja a nemzet összes erőit és felhívással fordul Csombéhoz,­­ hogy a közös halálos veszedelem­re tekintettel csatlakozzék a Kongói Köztársasághoz. Elisabeth vilié, Csombe szintén fél, és szintén fenyegetőzik. Hétfőn sajtóérte­kezletet tartott és kijelentette, hogy ha a G­izen­ga-kormán­y csa­patai Katanga ellen indulnak, akkor — mondotta — „hadsere­gem kénytelen lesz az állam biz­tonságát szolgáló állásokat el­foglalni még Katanga határain túl is”. Csembe szintén az ENSZ-t hi­báztatja a törvényes kormány csapatainak sikerei miatt és ki­fogásolja, hogy az ENSZ parancs­nokság nem gondoskodik az elő­retörő csapatok feltartóztatásáról. Éppen ezért bejelentette, hogy magára nézve nem tartja kötele­zőnek az ENSZ-parancsnoksággal kötött megállapodását, amely sze­rint kerülnie kellett volna min­den, a helyzet súlyosbításához ve­(Folytatás a második oldalon) ÁZ ÚJÍTÓ MOZGALOM HÍ­­REI A gyors elbírálás eredménye Az ÉDÁSZ Székesfehérvári Üzletigazgatóságénál már kiala­kult az újítók törzsgárdája. Ha­vonta rendszeresen 20—25 újítási javaslat érkezik a vállalat veze­tőségéhez. A javaslatok kisebb­­nagyobb jelentőségűek és hogy az újítók kedvét­­fokozzák, az elbírálás és a bevezetés határ­idejét lényegesen megrövidítet­ték az utóbbi hónapokban. A különböző újítások elbírá­lását, illetve szakvéleményezését mindig az illetékes üzemrész ve­zetőinek adják át. Az újítás nagyságától függően néhány na­pon belül kérik a véleményeket. S ha már bevezetésre javasol­ják, szintén felelősöket jelölnek meg, akiknek kötelességük a megadott határidőn belül ezt biztosítani. . A gyors elbírálás, az újítók­kal való foglalkozás eredménye, hogy február közepéig 40 újí­tási javaslatot nyújtottak már be a dolgozik. A javaslatok többsége az üzemi berendezések, gépek, szerszámok korszerűsíté­sét és a balesetveszély elhárítá­sát eredményezik. Az ipari üzemekben mind *­­­denütt megvitatták már az­­ 1 1961. évi újítási feladatterve­ket, amelyek az eddigieknél­­sokkal részletesebbek. Megje­lölik a megoldásra váró fel­adatokat és azt is, milyen­­ gazdasági megtakarítás várha­tó. Az újítók segítségét külö­nösen most igényli minden üzem, amikor a második öt­éves terv első évének sikere­, TDI van sz°. Mit terveztek s hogyan akarják végrehajtani? — érdeklődtünk néhány üzem-­­­ben az újítók munkájáról. Szakirodalmat is biztosítanak Tizenkét pontban foglalták ösz­­sze az idei újítási feladatokat a MÁV Székesfehérvári Járműjavító Vállalatnál. A feladatok mind­egyikénél ismertették azt is, hogy milyen gazdasági megtakarítást eredményezn­ek az Üzemnek, s az újító hány százalékos jutalomban részesülhet. Ezen túlmenően azt is megjelölik a feladattervben, hogy a dolgozók milyen szakiro­dalmat olvassanak munkájuk si­keréhez. A vállalat műszaki könyvtárát a dolgozók rendelke­zésére bocsátották, s hogy élnek is ezzel a lehetőséggel, azt a könyvtár látogatottsága igazolja. A Vállalat ebben az évben kezd­te meg az önürítő kiskoVeik pró­bagyártását. A második negyed­évben már át kell térniük a so­rozatgyártásra. AZ útjátéktól köt­nek ehhez is segítséget. Búza Jó­zsef lakatos csoportvezető már jelentkezett egy elgondolással, amely a Zoflban még tökéletesítés­re vár. Búza József ennek érde­­kébe­­ szívezett BÚVárkodik a mil­­banki könyvtárban. Ki jut előbbre a munka frontján? Módszeresség a sárbogárdi járási tanács munkájában Négy próba — négy feladat Növeljük a kukorica termésátlagát Vegyük igénybe a lakásfelújítási házadó­kedvezményt Usata Új hűtésű adóberendezést helyeztek üzembe Székesfehérvárott Félmillió forint megtakarítás A különböző munkafolyama­tok további gépesítését kap­ták feladatul ebben az évben is a Székesfehérvári Ruhaüzem újítói. Az előző évi feladat foly­tatása ez- hisz már akkor meg­kezdték a gépesítést, a kézi­munka megszüntetését. 1960-ban a benyújtott száz újítás közül ö1-et vezettek be. Közel félmil­lió forint értékű megtakarítást értek el az újítások bevezetésé­vel. Az újítók legutóbb a hulladék­anyag értékesítésének lehetősé­gével lepték meg az üzem dol­gozóit. Az eddig kárbaveszett hulladékanyagokból polírozó és csiszoló korongokat készítenek, amelyet a Lestipari Kereskedel­mi Vállalaton keresztül értékesí­tenek. Februárban például 55 000 forint értékűt. A ruhaiparon belül a múlt év­ben szervezett újítási verseny­ben a székesfehérváriak máso­dik-harmadikak lettek. Jutalom­ként néhány újító a Német De­­mokratiku­s Köztársaságba és Csehszlovákiába utazik majd ta­pasztalatcserére. Munkájuk irán­ti elismerést, megbecsülést iga­zol ez is. A székesfehérvári rádióólomná- alakított berendezés eredetileg son kedden helyezte üzembe a léghűtéses rendszerű volt, tizenöt Magyar Posta a Magyar Adócső- kilowatt teljesítménnyel. Az el­­gyár által készített, illetve átala­ gőzölögtetéses hűtési rendszer al­­kotott elgőzölögtetéses hűtési halmazása lehetővé tette a telje­­rendszerrel működő hosszúhullá­­sítmény harminc kilowattra való ma távíróadóberendezést. Az át­­emelését.­­ Az elgőzölögtetéses hűtési rendszer bevezetésével a szé­kesfehérvári rádióállomás ha­tásfoka lényegesen megja­vult és így többek között megjavul a Magyar Távirati Iroda külföldre sugárzott adásainak vételi lehe­tősége is. Ezzel a hűtési rendszerrel a Magyar Posta hazai viszonylat­ban kezdeményező lépést tett. A székesfehérvári tapasztalatokat felhasználják majd a berendezé­sek további alkalmazásánál és a Magyar Adócsőgyár által export­ra készített berendezéseknél. Az elgőzölögtetéses hűtési rendszer­nek eddig használt víz- és lég­hűtéses rendszerrel szemben elő­nye az adó hatásfokának már említett emelkedésén kívül — a helyszükséglet nagymértékű csök­kentése, a hulladékmeleg fűtés­re való felhasználhatósága, a já­rulékos beruházások (épület, gé­pi berendezések) lényeges csök­kentése, valamint a zajtalan üze­meltetés. A kóros zaj megszűné­se különösen fontos volt a szé­kesfehérvári adóállomásnál az ott dolgozók szempontjából. A székesfehérvári próbaüze­meltetés alkalmával a Ma­gyar Posta kedvező tapaszta­latokat szerzett az új rend­szer bevezetésével. E tapasztalatok alapján foglalko­zik azzal a tervvel, hogy az el­gőzölögtetéses hűtési rendszert frás adóknál is bevezeti. Ma­gyarországon ez az első üzem­szerű alkalmazása ennek az új elgőzölögtetéses hűtési rendszer­nek.

Next