Fejér Megyei Hírlap, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-01 / 281. szám

eteiér . Szom­bat, 1962. december 1. XVIII. évfolyam, 281. szám. Ára: 50 fillér. A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Mikojan Kennedyvel tanácskozott Mikojan, a Szovjetunió első miniszterelnökhelyettese há­rom óra húsz percet tanács­kozott Kennedy elnökkel a Fehér Házban a kubai kérdés­ről. A tanácskozás magyar idő szerint péntek hajnalban egy óra ötven perckor ért vé­get. Mikojan később tudósítók­nak kijelentette: „Az elnökkel kicseréltük nézeteinket a két orszá­got kölcsönösen érdeklő kérdésekről, főként Ku­báról”. ,,A tárgyalások eredménye­képpen megállapodtunk abban hogy utasítjuk new york-i képviselőnket, folytassák a tárgyalásokat a kubai kérdés végleges megoldása érdeké­ben”. A Fehér Ház közleményt adott ki, amely hangoztatja hogy a tárgyalások őszinte és tárgyilagos légkörben folytak le. Jólértesült források szerint habár a kubai válság ki­törése óta sikerült bizo­nyos haladást elérni, még mindig számos pont vár tisztázásra. Jóllehet a megbeszéléseke főleg Kuba kérdésére össz­pontosították, szóba került a laoszi és a leszerelési problé­ma is, beleértve a nukleáris kísérleti robbantások meg­szüntetését. A tanácskozásokon ameri­kai részről az elnökön kívül résztvett Dean Rusk külügy­miniszter és Thompson, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete. Szov­jet részről viszont Mikojanon kívül jelen volt Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, valamint Bubo­­nov, a nagykövetség egyik képviselője. A Reuter hírügynökség megállapítja, hogy ez volt a leghosszabb ta­nácskozások egyike, ame­lyet Kennedy elnök vala­ha is a szovjet kormány képviselőivel folytatott. Az amerikai hadügymi­nisztérium szóvivője csütör­tökön este közleményt adott ki. Ez hangoztatja, hogy az Egyesült Államok a jövő héten visszavonja a közel­múltban a guantanamói tá­maszpontra irányított tenge­részeti erők egy részét, Beirut. Az Al Saab című libanoni lap kérdéseket intézett Bert­rand Russell neves angol fi­lozófushoz és békeharcoshoz. A kérdések között szerepelt például: „Az ön véleménye szerint Hruscsov a kubai kérdésben emberbaráti mó­don járt-e el? „Russell a kö­vetkezőket választotta: „Úgy vélem, Hruscsov­­nak a kubai kérdésben tanúsított magatartása bá­torságra és nemesi eskü­­ségre vall. Nem tudom elképzelni, hogy Kennedy ugyanígy cseleke­dett volna, ha Formuza körül hasonló helyzet alakul ki. Azt hiszem, hogy csupán Hrus­­csovnak a blokád bejelentése után tanúsított magatartása hárította el a világháború kitörését”. AZ IFJÚSÁGBÓL A kongresszus és az ifjúság A sárbogárdi járás „utánpótlása“ A munka öröme ★ A szélhámos lány A mezőkomáromi vendég és a szövetkezet Pénteli László a Belügymi­nisztériumban dolgozik. Ta­valy töltött Mezőkomáromban nyolc hónapot. Pártmegbiza­­tással jött, hogy segítsen a szövetkezet talpraállításában. Bizony nem volt könnyű fel­adat, de a vezetőséggel ösz­­szefogva, a tagság támogatá­sát megnyerve a mezőkomá­romi Vörös Csepel Tsz nem­csak kigazdálkodta az előző évi mérleghiányt, de jól elő­készítette az idei esztendőt is. Lajos bácsi valami problé­ma miatt jött az irodába és régi ismerősként köszöntötte Pénteli Lászlót, akivel bizony annak idején nem egyszer vitatkozott. Most is derűsen tárgyalják, hogy La­jos bácsi tavaly a világért sem vállalt kukoricát műve­lésre. Az öreg dolgát elintézték, megy tovább. Pénzeli meg ar­ról érdeklődik, hogy mennyi kukorica termett. Urbán Já­nos elvtársat faggatja, ő azon­ban csak annyit mond, hogy meglesz a betervezett 28 má­zsa csöves tengeri. Pénzeli nem fogadja el a válássá. — János bácsi — mondja — három napja vagyok itt, leg­alább negyven emberrel be­széltem, s mindenki azt mond­ja, hogy ennél jóval több ku­korica termett. "Urban elvtárs elmosolyo­dik, s az elnök segítségével a kimutatásból ad most már pontosabb választ. — Német Józsefről volt szó? — néz ismét Péntek­re a fő­könyvelő, majd a kimutatás­ból mondja, hogy Németh Jó­zsef három hold kukoricát művelt, azon 148,7 mázsát ter­melt a tervezett 85,5 mázsa helyett. Brunzvik Istvánná három holdon 133,7 mázsát, Qmisli Mihályné pedig 128,95 mázsát termelt. — mondja ismét a fő­könyvelő. — A prémiumról sem szabad elfeledkezni — jegyzi meg Horváth Mihály —. Mindenkinek jár az össz­termelés 10 és a terven felüli termés 25 százaléka. Hogy csak egy példát említsünk, Németh József 28,1 mázsa kukoricát kapott pré­miumként. Pénteli megint érdeklődik, kérdezi, hogy az idén vol-e elmaradás? — Akadt — válaszol az el­nök —, de a tavalyinál lénye­gesen kevesebb. Az emberek egyre inkább saját példáju­kon értik meg, hogy aki nem dolgozik jól, az elsősorban maga jár rosszul. Azon a táb­lán, ahol özvegy Hornyák Jó­­zsefné és özvegy Németh Ist­vánné három holdon 119 má­zsa kukoricát termeltek, olyan is van, akinek ugyanennyi te­rületen csak 89 mázsa ter­mett, mert csak egyszer ka­pálta meg a kukoricát. • Ezután a nyári aszályra, a kiesésekre terelődik a szó — Bizony az aszály sok kárt okozott — mondja Urban elv­társ. — Csak gabonából, len­ből és kenderből 1 600 000 fo­rint volt a kiesés. Áruértéke­sítési tervünket mégis telje­sítettük és ez elsősorban azért lehetséges, mert az állatte­nyésztésből pótolni tudjuk azt, ami a növénytermesztés­ben kiesett. Eredetileg 600 hí­zottsertés eladását terveztük, de 900 lett belőle. Pénteli elvtárs jóleső ér­zéssel hallgatja az eredménye­ket. Nem ismeretlenek ezek az adatok előtte, mert havonta, képtisvozata megjelenik azóta is, hogy a megbízatása lejárt. Két-három napot tölt itt rendszeresen és amibe tud, most is a tsz segítségére van. A tagokkal és a vezetőkkel is megbeszélte Pénteli elvtárs, hogy a nehéz­ aszályos év ellenére is rendszeresen meg­kapták havonta a 10 forint előleget. Nem kis dolog ez, hát még Mezőkomáromban, ahol az előző évben talán jú­liusig sem láttak pénzt Gond persze ma is van a szö­vetkezetben Ötven holdon még nem törték le a kukoricát, s ennél nagyobb területről még nem­ szállították be. Szántás­ra is jókora terület vár. Más gond is akad, de ezek már nem a talpraállás, hanem a további fejlődés, a még sike­resebb előrehaladás gondjai. Érthető, hogy ezek után jó érzéssel megy vissza munkahelyére Pénteli László, aki, bár meg­bízatása a múlt év végén le­járt, most is szívén viseli a Vörös Csepel Termelőszövet­kezet gondjait, problémáit. B. B. Már 1963-at írnak Kincsesen! Néhány nappal ezelőtt még arról adtunk hírt, hogy a vá­ratlanul beköszöntött tél aka­dályozza a Fejér megyei Bauxitbányák termelését ! Jelentésünket azzal zártuk, hogy a bánya dolgozói, élen a szocialista munkabrigádok­kal már november 27-én is­mét jelentős tervteljesítéssel bizonyították be, hogy nem ismernek lehetetlent. Most ismét nagyszerű bá­nyász-helytállásról számolha­tunk be: a Fejér megyei Bauxitbánya november 29-én délután befejezte éves tervét. A bánya műszaki-, párt- és szakszervezeti vezetősége, egyetértésben a vállalat dol­gozóival kijelentették: decem­­bember 31-ig 50 000 tonna ér­cet adnak terven felül nép­gazdaságunknak. A hegesztők jellegzetes sisakját most egy fogtechnikus — Paulovits Dénes — tartja maga elé, amint a Székes­­fehérvári Fogtechnikai Vállalat 30-as számú telephelyén elektromos öntéssel hidakhoz a fogak fém-részének öntését végzi. Téli munkák az Építőiparban Tíz évvel ezelőtt, 1952-ben volt ilyen szeszélyes az idő­járás, s az építőmunkások ak­kor is bajban voltak. Idén ha­sonló a helyzet: a korán be­köszöntött hideg hátráltatja az építkezések előrehaladását, mert most már az időjárás el­len is küzdeniük kell. Hogyan készültek a korai tél fogadására? — ezzel a kér­déssel fordultunk Somogyi Lászlóhoz, a Fejér megyei Építőipari Vállalat termelési osztályvezetőjéhez. — A vállalat vezetősége, a téli tervet mindig úgy állítja össze, hogy abban már figye­lembe veszi a korai hideget — mondta. — Jelentős munka­­területekkel rendelkezünk. Ve­gyük sorba ezeket. Elmondta, hogy a megyében átalakítási munkákat végeznek, s ezek javarészét pontosan a téli időszakban, Enyingen kastélyátalakítással foglalkoznak, a Móri Kórház­nál pedig az „A” épület átala­kításához kezdtek. Ménesma­jorban a baromfitelepet, Si­­montornyán pedig az üvegla­pos szárítót bővítik. A Lep­sényi Gépállomás épületei már kiürültek, s ott baromfi­­keltető létesül. A kiscséri­­pusztai volt szeszgyárból to­jásraktárt építenek. E munka­helyeken tehát sok ember fog­lalkoztatására nyílik lehető­ség. Ezeken kívül több munka­helyet téliesítenek, illetve té­liesítettek. Az Ybl Miklós la­kótelepen a HL, a XIII., az Nagyarányú épületátalakítások — Előre­­gyártás a téliesített baromfitelepeken — Mínusz 5—7 Celsius fokig betonoznak* falaznak — Újabb lakások építését kezdik meg — Védőruha, védőital a hideg ellen I/a., illetve az I/b. épületeket 11 millió forintot fordítanak, hozzák olyan állapotba, hogy ott a belső falazást, s amennyi­ben fűtenek, vakolást és sze­relési munkákat is folytatni lehessen. A Lenin úton két épületet tesznek alkalmassá téli munkára, s így itt tavasszal, vagy a nyáron, újabb 34 lakást avatnak. Téliesítik a Székesfehérváron épülő csibekeltetőt, a VTRGY egyik munkahelyét is. Me­gyénk három helységében — Kiscséri-pusztán, Jánosmajor­­ban és Mezőfalván — a ba­romfifarm építésén két-két épületet tető alá hoznak, ame­lyekben egész télen át kőszi­­vacslapokat gyártanak, ame­lyeket majd a tavasszal új­rainduló munka során használ­nak fel. A vállalat vezetői úgy szer­vezték a munkát, hogy a mos­tani hideg —, de a szakmában enyhének mondott — időben legyen elegendő terület föld­munkára, betonozásra és fala­zásra. Új épületek létesítéséhez most látnak hozzá : megkezdték a Horváth István utcai 26 lakás építését, a Jó­zsef Attila utca sarkán ugyan­csak lakást építenek. Megkez­dődött a 405 személyes mun­kásszálló létesítése, amelyre A felsoroltakon kívül Pol­gáréiban, Balatonaligán és a Pamutkolor Művek I. sz. Tele­pén is biztosítottak munkát az embereknek. A szakemberek megállapod­tak abban is, mekkora lehet az a maximális hideg, amely­ben falazást, egyéb külső mun­kákat minőségi romlás nélkül lehet folytatni. Eszerint mí­nusz 5—7 Celsius fok hidegben még lehet, de mínusz 10 Celsius fok fe­lett már nem szabad épí­tőmesteri munkákat foly­tatni. — Ily módon az építőipari munkásoknak míntegy 65—79 százalékét tudjuk folyamato­­san foglalkoztatni. Mínusz tíz fok alatt viszont a mostani ál­lománynak csak a felét. A sze­relőipari főépítésvezetőséggel nem lesz különösebb baj, a víz-, villany- és fűtésszerelők­nek egész télen át tudunk munkát biztosítani, elsősorban két új lakótelepünkön, azok­ban az épületekben, amelyek tető alatt vannak. A szakipari részleg festői számára bér­munkát vállaltunk, a csák­­vári TBC Intézetben és a ba­latoni moteleknél. A festők­nek körülbelül 60 százalékát foglalkoztatjuk a tél idején. Hasonló foglalkoztatottság lesz a burkolóknál és a parkettá­soknál is. Az asztalosokkal, laka­tosokkal nincs probléma, hiszen ők zárt üzemben dolgoznak, s mivel van bőven megrende­lés, fagyszabadságra innen senkit sem küldünk el. — Mennyiben változik a szociális ellátottság az építő­­munkásoknál a téli időszak­ban? — kérdeztük végül. — Az illetékes osztályok már kiosztották a téli meleg ruhát, a védőöltözet tartozé­kait. A zárt­ épületekbe kály­hákat, tüzelőanyagot biztosí­tottunk. Arról is gondoskod­tunk, hogy megfelelő szer­számmal végezhessék munká­jukat­ a szak és segédmunká­sok. Nem marad el természe­tesen a védőital, a forró tea sem, a fagypont alatti időben. A szállások is felkészültek, hogy a vidéki dolgozók ké­nyelmesen, barátságos körül­mények között lakhassanak — fejezte be nyilatkozatát So­mogyi László osztályvezető. Orsovai Tibor Székesfehérvár esti fényei nyomában Néha találkozhatunk kétágú létrájukkal, dróttekercseikkel hosszúkás üvegcsöveikkel. Haj­nalban kezdik a szerelést , késő este van, mire végeznek a munkával. Mert sok dolguk van: ők viselik gondját, öten, Fejér megye és a Balaton déli partja minden neonfényének. — Júliusig a Fővárosi Neon­­berendezések Gyárához tar­toztunk, most a székesfehér­vári Finommechanikai és Au­tójavító Vállalat részlege va­gyunk— mondja Tóth László, a „neonegység” vezetője. — Korábban az egész Dunántúlt jártuk, de még most is akad munkánk bőven. Csupán Szé­kesfehérváron 50 neonfelirat, fényreklám gondozását végez­zük, s hát a falvakba is egy­re több jut ezekből a „nagy­városi ínyekből”. — Ez okozza tehát a javí­tások késedelmességét? — Természetesen a túlter­heltség is megnehezíti mun­kánkat. De az is igaz, hogy a Neonberendezések Gyárának kapacitásától függünk, hiszen még a felszereléshez szüksé­ges speciális anyagokat is tő­lük kaptuk. — Mennyi a maximális ké­sés? — Általában két hét, s még­akkor is sokan szidnak ben­­nüket az utcai járókelők kö­zül. A hiányos, vagy elsötétült neonfény el­csúfítja a város képét, néha a felalvó betűk gonosz kis tréfákat is előidéz­nek (például: Velence száll...). Persze, sok múlik azon is, hogy a bolt, vagy vállalat ide­jében jelezze a hibát. Saj­nos, gy­akran csak akkor szól­nak, ha már napok óta tré­fálkoznak egy-egy feliraton az emberek. — Hány fénycsövet szerel­nek fel? — Egy hónap alatt átlago­san kétszáz javítást, csőpót­lást végzünk. Közel száz új berendezést szerelünk fel évente — az sem kis dolog. Székesfehérvár esti fényei­ről beszélgetünk. Úgy mond­ja, egy kicsit bizony lema­radtunk a dunántúli városok mögött ezen a téren. Sokhe­lyütt, több, szebb fényreklám díszíti az éjszakát. És dicséri Enyinget, meg a többi nagy­községet a megyében, ahol a földművesszövetkezeti boltok, cukrászdák egyre városiasabb fényt sugároznak sötétedés­kor, e­­mekis .

Next