Fejér Megyei Hírlap, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

tfejér megyei Kedd, 1963. július 2. XIX. évfolyam, 152. szám. Ára 50 fillér. U Thant Magyarországon U Thant, az ENSZ főtitká­ra hétfőn délután hat óra 10 perckor Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtérein Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Péter János külügyminiszter fogadta. Jelen volt a buda­pesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Az ENSZ főtitkárát Kállai Gyu­la miniszterelnök-helyettes köszöntötte, majd a főtitkár köszönetet mondott a szívé­lyes fogadtatásért. (MTI) Gépkocsi-karaván, fürdőző rekord a Balatonnál A kánikulai vasárnap egyik menedékhelye a Bala­ton volt. A nagy idegenfor­galomra talán a legjellem­zőbb az, hogy a műutak ke­reszteződéseinél, sorompóinál néhol egy kilométeres osz­lopban torlódtak össze a gépjárművek karavánjai. Az ország különböző vidékeiről — a becslések szerint — mintegy tízezer gépkocsi ér­kezett a Balaton vidékére vasárnap. A vasárnapi jó idő a tó­partra csalta a horgászokat is. Masányi József budapesti horgász a 11 és fél méter mély tihanyi kútnál egy 28 kilós, 160 centiméter hosszú óriásharcsát fogott. A ritka zsákmányért három óra hosszat kellett viaskodnia Kitüntetések Az egészségügyi miniszter a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1019/ 1952/VI. 22. számú határoza­ta alapján az egészségügy területén végzett kimagasló munkájáért dr. Szóró Zoltán­nak, a Fejér megyei Tanács Kórháza igazgató főorvosá­nak a kiváló orvos, dr. Ko­vács Béla kálozi körzeti or­vosnak az Érdemes orvos kitüntető címet adományoz­ta. A Panoráma-busz első állomása: Székesfehérvár — Ha beválik, kap a város­ is — Karcsú, égőpiros testű autó-­ busz suhan hétfőn délben Szé­­­kesfehérvár központjába, a­ Szabadság térre. Utasai és­ a kísérőszemélyzet az IKARUS gyár új büszkeségét, a Pano­ráma autóbuszt kísérik első pró­baút­j­ára. A Fejér megyei Idegenfor­galmi Hivatal közelében par­kírozó jármű mellett rövide­sen egész kis értekezlet alakul ki: a megyei idegenforgalmi szervek vezetői és dolgo­zói megtekintik a Panorá­ma-buszt, amelyet egy nap múlva már a hazai turisztika szolgálatába állítanak. A busz kíséretében me­gyénkbe érkezett dr. Rátóti Gyula, a MÁVAUT fődiszpé­­csere és Záborszky Árpád, az IBUSZ Balaton-vidéki megbí­zottja is. Nekik tesszük fel a kérdést: — Mikor kap Fejér megye is az új Panoráma-buszokból? — Ez a gépkocsi holnaptól egész nyáron át Siófokon lesz majd, s innen indul dunántúli túrákra, elsősorban külföldi kirándulókkal — válaszol az IBUSZ országos központjának megbízottja. — A Balatonfüre­­den és Siófokon állomásozó két autóbusz a Panoráma szé­ria prototípusai, s az idei nyá­ron tartják „főpróbájukat”. Ha beválnak, bizonyára jut a további Panoráma­buszokból Fehérvárnak is, hiszen a busz elsősorban városnézésre alkalmas, s különben is, Székesfehérvár a hazai idegenforgalom egyik fontos gócpontja. — Mi a Panoráma újdonsá­ga? — Elsősorban is: a Panorá­ma speciális nyári túrákra készült reprezentatív autóbusz — mondja a MÁVAUT fődisz­­­pécsere. — A 36 személyes busz teljesen nyitott, felhúzha­tó színes tetővel és oldalfalak­kal. Minden ülés mellé apró hangszórót szereltünk, ame­lyek az idegenvezető tájékoz­tatásait közvetítik majd az utasoknak. S búcsúzóul csak annyit: reméljük, hogy a Panoráma nyári balatoni „főpróbája” után jut a szép, új idegenfor­galmi járművekből Székesfe­hérvárnak is. — mj — VILÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vasárnapi aratás a rácalmási határban Egy hűvös lehelletű tavaszi éjszakán, úgy éjféltájt talál­koztam vele. Másodszor. Ze­­torjával a rácalmási szövet­kezet határában szántott. Amikor a reflektor fénycsóvá­jában feléje közeledtem, meg­ismert, leállította a motort. — No, hiszen ez jó jel, a „firkászok” még ilyenkor sem nyugszanak — rikkantotta vidáman vala­ki a koromsötét háttérből. — Mi a fenét csámborog maga er­re, ebben az irdatlan éjszaká­ban — kérdezte az ismeretlen hang, majd így folytatta: — legalább puskát hozott magá­val? Annyi a róka, mint a nyű... — 5 mér kászálódott is lefelé a Zetor nyergéből. Csak a fénycsóva sugárkévéjé­ben ismertem meg. — Nini, hát magával már találkoztam valahol — mond­tam zavartan — de hol? Mi is a neve? ... Ne, ne mondja ... mindjárt eszembe jut... S találgattam ... Villám­gyorsan átfutottam az ABC-t Várjon, F­ el kezdődik, de ne haragudjon, nem jut eszem­be... — No, majd én segítek — mondta szélesen" ittösolyog­sikr Láthatóan jólesett neki, hogy az éjszaka kellős közepén va­laki — mégha a legkíváncsibbb emberfajtából való is — meg­látogatja. — Finta Gábor va­gyok, a rácalmási szövetkezet traktorosa. Ez történt tavasszal... ... És most, immár har­madszor újra találkoztunk Délelőtt pontosan fél tizen­egykor egy 32 holdas ősziár­­pa táblában. Meg kell mon­danom, hogy most, ezen a szi­­porkázóan szikrázó vasárnapon korántsem találtam olyan jó­kedvűnek, mint azon a tavasz éjszakán, néhány hónappa ezelőtt. Az útnak háttal, gug­golt az aratógép kötözőasztala előtt. Éktelenül szentségelve egyfolytában mondta a „trak­toros miatyánkot”. Meztelen, csokoládébarna hátáról patakokban folyt az izzadság. — Mondja szaki, mi állandóan a határban találko­zunk? — tettem fel a kér­dést tréfásan — illő lesz már egyszer a lakásán is felkeres­nem. — Engem? bajosan, — mondta a felismerés és kölcsö­nös üdvözlés után — talán még karácsony első napján sem vagyok otthon. Tudja mit, még a családommal is olyan ritkán találkozom, hogy alig ismerem őket. — Elne­vette magát — A gyerekeket úgy kell magamhoz „szelídí­teni”. Nem csoda, este későn megyek haza, a hajnal meg már kint ér a határban. — Miért emlegette a szente­ket az imént? — Képzelje el — mondja, s kedélyes ábrázata egyszerre újra sötétté változik — negy­­ven-ötven kévét beköt, s az­tán a „kutyafej” felmondja a szolgálatot. (Így nevezik szak­nyelven a kötözőasztal spár­gacsomózó szerkezetét.) Mind­untalan meg kell állni. Hát lehet így teljesítményt elérni? — Néhány másodper­cig tanácstalanul néz rám, majd huncut fény lobban a­­szemében. — Maga nem tud­na valamit segíteni? Ezen aztán hangosan neve­tünk Hadnagy Ferenccel, a traktoros brigád szerelőjével és Bölcskei István munkagép­kezelővel együtt — ha mi nem tudunk segíteni... mondta Hadnagy Ferenc, s egy ká­romkodást morzsolt szét fogai között. — Pedig már a „ku­tyafejet” is kicseréltük. — öreg a masina —, jegyez­tem meg. — Ez magának öreg? — né­zett rám csodálkozva a szere­lő — még csak tizenkettedik esztendős. — Nem mondom, gyereknek még elég fiatal lenne, de gép­nek már öregecske. — Pedig ennek a harminckét holdas táblának a „régire kell járnunk”, ha a fene fenét eszik is. Mégpedig délutánra. — mondja Finta Gábor. ,— Csak már hoznák a friss vi­zet — fürkészően szemléli a táblaszéli fasort, nem érke­­zett-e meg a vízhordó brics­­ka. Kovács Ferenc bácsi, a növénytermesztési brigád ve­zetője éppen most kormányoz­ta oda lovát a hűs árnyékba. Együtt indultunk el szomjun­­kat oltani. A fasorban találtuk a másik gép vezetőjét, Szlovo­­da András traktorost és Ra­gács János munkagépkezelőt. Ők is vízre vártak. — Ilyen rekkenő hőségben éppen elég volt a szomj­azás­ból — mondja Finta Gábor, miközben nagy kortyokban nyeli a jéghideg vizet. Szó, ami szó, hamarabb is hozhat­ták volna. Kovács Ferenc brigádvezető elmondja, hogy az aratnivaló többségét kombájnokkal vág­ják majd, de mivel az őszi ár­pa gyorsan érik, „bevetették” az aratógépeket is. Persze, majd jönnek a napokban a gabonabetakarítás nehéz üte­gei is — a kombájnok. Ko­rábban akarnak végezni, mint az elmúlt esztendőben. — Még az a szerencsénk — mondja Kovács bácsi —, hogy a másik gép, amelyiket Szlo­­váda Bandi vezet, teljesen üzemképes és úgyszólván megállás nélkül „közöse“ a táblában. Az elmúlt két na­pon hatvan hold őszi árpát vágtunk le, reméljük, ez a va­sárnapi műszak sem lesz ered­ménytelen. Ezen a harminc­két holdas táblán nem marad lábon álló árpa ... Takács László Kádár János hazaérkezett Berlinből IV. Sz. Hruscsov felszólalt a berlini fogadáson • Walter Ulbricht a Szovjetunió Hőse A szocialista országok Ber­linben egybegyűlt vezetői­ va­sárnap a késő délelőtti órák­ban hajókirándulásra indultak a Spree­n és a Berlin környéki­­tavakon, majd I. Sz. Hruscsov adott ebédet tiszteletükre. A közös eszmecserére ez a két esemény adott lehetőséget. A hajózás és az ebéd annyira el­húzódott, hogy Kádár János­nak le kellett mondania a ma­gyar nagykövetségen tervezett látogatását. Vasárnap este nyolc órakor a Dynamó Sportcsarnokban kezdődött az ünnepi fogadás Walter Ulbricht 70. születés­napja tiszteletére. Elsőnek Friedrich Ebert, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, Nagy-Berlin főpol­gármestere üdvözölte Walter Ulbricht­ot, majd N. Sz. Hrus­csov mondott üdvözlő beszé­det. Hruscsov hosszasan mél­tatta Walter Ulbricht-nak a nemzetközi és közelebbről a német munkásmozgalomban szerzett kimagasló érdemeit. Beszéde végén felolvasta az SZKP Központi Bizottságánál üdvözletét, s átnyújtotta Wal­ter Ulbricht-nak a Szovjet­unió Hőse kitüntetést és az az­zal járó Lenin-rendet. Utána sorban üdvözölték az ünnepeltek a külföldi vendé­­gek és az NSZEP-nek a­ Nem­zeti Front pártjainak, továbbá az NDK Államtanácsának és kormányának szónokai. Az ünnepségen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, a Minisztertanács elnöke is köszöntötte a 70 éves Walter Ulbrichtot. Kádár Já­nos átadta a szocializmust épí­tő magyar nép testvéri üdvöz­letét­ és legjobb kívánságait a német népnek, és Walter Ulbricht­nak. Ezután Todor Zsivkov a legmagasabb bolgár állami kitüntetést, a Georgi Dimitrov-rendet nyújtotta át. A fogadáson Walter Ulbricht is rövid beszédet mondott. * Kádár János és a magyar küldöttség tagjai fél 11-kor a berlini Ostbahnhofra hajtat­tak. Búcsúztatásukra német részről megjelent Bruno Deuschner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK­ miniszterelnök-helyettese, to­vábbá az NDK politikai és társadalmi élet számos veze­tője. A vonat pontosan 11 óra­kor indult ki az Ostbannhof­­ról. Kádár János és a magyar küldöttség tagjai hétfőn meg­érkeztek B­­apestre. Hétfőn megalakultak az ipar új nagyvállalatai A gazdasági bizottság hatá­rozata alapján az utóbbi idő­ben fontos intézkedések tör­téntek az ipar termelőerőinek koncentrálására, az igazgatói jogkör bővítésére, a vezetés színvonalának emelésére. Az átszervezés alapján kis üze­me é érték nagyvállalatokká tör­ténő összevonására, ami július pisejevfii döntő szakaszához érkezett. Több száz kisüzem összevonásával hétfőn formailag is meg­alakultak az új nagyvál­lalatok, hogy kihasznál­hassák az egységes veze­tésben, a munkák szakosí­tásában rejlő előnyöket. A kohó- és gépiparban már 1959-ben megkezdődtek a vál­lalati összevonások, a legna­gyobb jelentőségű átszervezés azonban itt is július elsejével bonyolódott le. Most 44 kis­üzem helyett 10 nagyot hoz­tak létre. A többi között egy­séges vezetés alá kerültek a szerszámgépgyárak, az orvosi műszergyárak, a motorgyárak, a szerszámgyárak. A tárca üzemeinek szá­ma 1959 óta 239-ről 119-re csökkent, több ipai igazga­tóság megszűnt, a nagy­­vállalatok vezetői ezentúl öntevékenyebben szervez­hetik, szakosíthatják a gyártást, gyorsabb ütem­ben növelhetik a termelé­kenységet. Az Építésügyi Minisztérium július 1-vel megalakította a 9 gyárat egyesítő ÉM Mész- és Cementipari Országos Válla­latot, az ugyancsak egész ipar­ágat összefogó, Finom Kerá­mia Ipari Országos Vállalatot, valamint az Üvegipari Orszá­gos Vállalatot. Az építőanyag­ipar két legnagyobb termelési ágát, a tégla- és cserép, vala­mint a kő- és kavicsiparit még áprilisban trösztösítették. Így most már az egész szilikát iparban befejeződött az átszer­vezés. A második félév első nap­ján alakult meg a minisz­térium másik nagy terme­lési ágazatának, a kivite­lező iparnak új irányító szervezete, az Építőipari Főigazgatóság is. Ezzel összehangoltabbá válnak az építkezési munkák, mert a főigazgatóság hatáskörébe ke­rültek a betonelemgyártó, a szak- és szerelőipari, épületla­katos, szállítási, épületaszta­­losipari és anyagellátási válla­latok egyaránt. Hétfőn a könnyűiparban is több koncentrált nagy vállalat kezdte meg működését. Létre­jött a Bőripari Vállalat, amely 8 gyárat és az eddigi Nyers­bőrforgalmi Vállalatot egyesí­ti magában. Megalakult a 18 üzemet magában foglaló Papíripa­ri Vállalat és a 22 ezer dolgozót foglalkoztató Pa­mutnyomóipari Vállalat. Csupán az utóbbihoz kilenc nagy gyáregység tartozik. Az Élelmezésügyi Miniszté­riumban megszűnt a Szesz­ipari és a Dohányipari Igazga­tóság, helyettük egy-egy orszá­gos vállalat alakult, ezek a jö­vőben iparigazgatósági irányí­tás nélkül működnek. Számos kisebb üzemet összevontak,­­ így jelenleg mindössze 153 vállalata van az élelmezésügyi tárcának, 89-el kevesebb, mint az átszervezés megkezdése előtt. A nehéziparban egy nagy országos vállalat, három új tröszt alakult, néhány vállalatot pedig összevon­tak július 1-én. Az Országos Gumiipari Válla­­lat öt, a Vegyipari Tröszt 24, a Gyógyszeripari Tröszt 8, a Magyar Alumíniumipari Tröszt 13 üzemet egyesít. A volt Péc­esi és Komlói Szénbányászati Tröszt ezentúl Mecseki Szán­bányászati Tröszt néven mű­ködnek, a Mátravidéki Szán­bányászati Tröszt pedig egye­sült a Külszíni Szénbányásza­ti Vállalattal. A vegyiparban július 1-én lépett érvénybe a Borsodi Vegyikombinát és a Berentei Vegyiművek Egyesü­lése. A Csepeli Kőolajipari Vállalat és a Sardonile a­­jö­vőben szintén mint egységes vállalat működik. A most lezajlott nagyszabá­sú átszervezés után az idén to­vábbi vállalati összevonásait már nem lesznek. (MTI) Négy tantermes közművesí­tett, igazgatói lakással el­látott általános iskola épül Tabajdon, amelyet a kö­vetkező tanévben már bir­tokukba vesznek a kis is­kolások. * Munkában a szénabetaka­­rító brigád. Az Aranyka­lász Tsz-ben befejezéshez közeledik a lucerna máso­dik nevedékének betakarí­tása.

Next