Fejér Megyei Hírlap, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
"3 •’TVW *J[V I Péntek, Mtt. stuinir J. XXL évfolyam, 1. as. Ara: M fillér.Hírlap TW.AG PBOfe&rftftJAI, iAüliWIhlWBA) AZ MIMPMKVEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÉT ÉVTIZED Új esztendő küszöbét léptük át. Olyan évét, amelyben felszabadulásunk 20. évfordulóját ünnepeljük majd. Ezért a szokásostól eltérően ma nemcsak egy, hanem 20 évre tekintünk vissza. Milyen utat tett meg a világ és benne népünk ennyi idő alatt, megvalósultak-e, és mennyire jóakaratú, emberséges céljai, törekvései; józanul gondolkodva mi vár rá a közeli és távoli jövőben — ilyen kérdéseik fogyatkoztatnak ma bennünket. A világ — túlzás nélkül mondhatjuk — gyökeresen megváltozott az utóbbi két évtizedben. Addig csak egy ország, a Szovjetunió népe volt szabad. Elnyomatás, kiákmányolás nélkül élt, de egyedül kellett viselnie az új élet úttörőjének nehézségeit, megszenvednie az addig soha nem járt út buktatóit, tévedéseit hibáit, majd a háború fő terheit. Az emberiségnek mintegy fele gyarmati sorban tengődött, sok országban a fasizmus tobzódott. Hitler — illetve a mögötte álló nagytőke — rendszere világméretekben fenyegette ás általános emberi kultúrát, egész nemzetek fajok kiirtását akarta. Jelenleg a föld lajtosainak egyharmada, 14 ország népes kizsákmányolásmentes társadalomban, szocializmust, kommunizmust épít Életekben az államokban, a mi Világrendszerünkben, a munkások, párosaink, értelmiségiek teremtőereje, alkotókészsége korábban soha nem tapasztalt, történelmileg rövid idő alatt hozta létre az új élet anyagi és egyéb feltételeit. Hivatalos statisztika szerint a KGST tagországok ipari fejlődésének átlaga csaknem kétszerese a Közös Piachoz tartozó országok növekedésének. Ez az igazság, ez az a megmásíthatatlan folyamat, amely végül is a szocializmus győzelméhez vezet az emberi tevékenység legfontosabb területén, az anyagi javak termelésében, még akkor is, ha időnként nálunk, vagy valamelyik testvéri országban átmeneti visszaesések adódnak a gazdasági életben A tudomány, a közoktatás, az egészségügy, a haditechnika terén legelfogultabb kritikusaink is elismerik világrendszerünk eredményeit. A reálisan gondolkodók pedig belátják: az elmúlt húsz év alatt a szocializmus olyan világrendszerré vált, amely napjainkban az egész emberiség fejlődésének döntő tényezője. Nem egyedüli, de döntő tényezője. Joggal legyünk büszkék arra, hogy ehhez az új, dinamikusan fejlődő, minden népnek példát mutató közösséghez tartozunk. A szocializmus anyag ereje és eszméi más országokban is lendületet, támogatást adtak és adnak a társadalmi haladás ügyének. Hozzájárultak a gyarmati rendszer tényleges széteséséhez, a kommunista és munkáspártok, minden demokratikus mozgalom erősödéséhez. Belső vitáink ellenére is elmondhatjuk, a történelemben nem volt még egy olyan politikai erő, mint a több mint 40 milliónyiunkat tömörítő nemzetközi kommunista mozgalom. Ilyen ma a világ, a szocializmus, a haladás ügye, amely 20 év alatt nagyobb léptekkel vitte előre a történelmet, mint az előző évszázadok. Hogyan alakult népünk élete az elmúlt két évtizedben, melyek terveink, feladataik ? A régi rendszertől súlyos örökséget vetünk át Fejér megyében 74 községet és a megyeszékhelyet érte a háborúban légitámadás, kárt szenvedett a lakóépületek 20 százaléka. Az egész ország romokban hevert. Ilyen helyzetben csillantott fel reményt a fásult tekintetekben a kommunista párt jelszava: „Lesz magyar újjászületés!” Voltak visszahúzók, mást akarók, de a nép többsége a párt szavára összefogott, s olyat alkotott ebben a sokat szenvedett országban, amilyenre még nem volt példa! Széncsata, földosztás, újjáépítés, jó pénz megteremté- Máromcsom*, az eredésérg a terv kezdete, a proletárdiktatúrához vezető politikai küzdelmek élményei ma is lelkesítenek, forróvá teszik a harcokban résztvett emlékezők szavait. Aztán egy ideig — ha alapvető változás nem is történt, tovább folyt a szocialista építés —, elsokasodtak a hibák, a személyi kultusz és átkos következményei átmenetileg megkeserítették az életet. Óriási károkat, okozott az ellenfáradalom. De a párt és nép összefogott, s támaszkodva barátaink, elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségére kijavította a hibákat. Ma is elmondhatjuk: átszerveztük iparunkat nemzetközi méretekben is példamutatóan, terméscsökkenés nélkül oldottuk meg a mezőgazdaság szocialista átalakításának történelmi feladatát, új korszerű közoktatási rendszer létrehozásán munkálkodunk, jelentősen emeltük az életszínvonalat, kialakulóban van népünk szocialista nemzeti egysége, a külföld előtt szavunk és tekintélyünk van, a Magyar Népköztársaság megbecsült helyet foglal el a föld országainak sorában. Az országgal együtt szőkébb hazánk, Fejér megye is gazdagabb, szebb lett. Nehéz volt az út, nagyon mélyről indultunk. 1941- ben a vármegyei gazdasági felügyelő azt írta évi jelentésében a nagybirtokokon uralkodó helyzetről: „A cselédek örökösen elégedetlenek. Gyermekeik siralmasan rongyosak ... a szerencsétlen munkás annyira legyengül, hogy munkára teljesen képtelenné válik.” Nem volt jobb a munkások helyzete sem. A móri járás főszolgabírójának 1937-es jelentésében ez olvasható: „.. -a móri bányászok munka teljesítménye díjazásukkal nem áll arányban, kevés a keresetük.” Akkoriban a leggazdagabbatónál egy családtagra évente 42 ezer pengő jutott. 275-szöröse a mezőgazdaági munkások egy családtagra jutó évi 163 pengőjének. Ma 1700 forint körül van megyénkben az ipari dolgozók havi átlagkeresete. Akikor, 1921. és 1930. között 20 ezernél többen vándoroltak ki Fejérből, menekültek a nyomor elől. Ma egyre növekszik lakosságunk száma. Megyénkben jelenleg háromszor annyi munkás és kétszer annyi női kereső van, mint a felszabadulás előtt. Négy önálló felsőfokú intézmény és műszaki egyetem kihelyezett tagozata működik nálunk, akkor egy hittudományi főiskola volt. Búzából 3, kukoricából 4,5 mázsával termeltünk többet az utóbbi négy év átlagában, mint az 1931 – 1940-es években. A mi országunkban, a mi kezünk építette 1945. után a jelenlegi öszszes lakóházak csaknem egyharmadát. A Könnyűfémmű, a Dunai Vasmű, a VÖRGY és más nagyüzemek híre és termékei a® ország határain túl is ismertek, de az iparosítás nemcsak a két városra terjed ki. Szabadegyházán, Fehérvár-csurgón, Pátkán, Iszkaszentgyörgyön, Sárbogárdon és más községekben is tudást, munkákkmat, jobb életet nyújtanak a felszabadulás óta létrehozott üzemek. Számokkal nem lehet kifejezni, de mégis talán legszembetűnőbb az emberek változása, fejlődése. Fiatal lányok és fiúk olyan hozzáértéssel, felelősséggel beszélnek országos és világpolitikai kérdésekről, mintha mindegyik képviselő, igazgató, vagy zseelnök lenne. A nők társadalmi aktivitása, közügyekben való részvétele, termelő munkája sok helyen túlszárnyalja a férfiakét. Az idősebbeknek is kiegyenesedett gerincük, szemük fiatalosan csillog, tapsztalataikat, tanácsaikat a párt és kormány nagyrabecsüli, hasznosítja országvezető munkájában. Olyan eredményei ezek a szocialsta demokráciának, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Igaz és jó, hogy magunk előtt sem tagadjuk, nem minden megy rendben nálunk. Sok még a lógó, fegyelmezetlenkedő, félgőzzel ,,dolgozgató” ember. Akadnak kiskirályok, dilettánsok, a saját hibájukat másra hárítok. A termelékenység nem emelkedett, a költségszint nem csökkent 1964-ben a tervezett arányban. Gyártmányaink jó része elmarad a világszínvonaltól. Építőiparunk és közlekedésünk fejlesztése csak a legutóbbi időben kezd lépést tartani az igényekkel. Folytathatnánk a sort, de e néhány példa is igazolja: bőven van tennivalónk. Legközvetlenebb feladatunk az 1995. évi terv maradéktalan teljesítése. Ezzel nemcsak méltóképpen ünnepeljük meg felszabadulásunk 20. évfordulóját, hanem elvben előkészítjük harmadik ötéves tervünk jó beindítását is. Az ünnepi pohárcsengés közben ngm emlékezünk a megtett útra. ilyen gondolatokkal kezdjük új esztendőnket, szabad életünk harmadik évtizedét. Bodnár László »• Ünnepélyes katonai eskütétel Székesfehérváron 1964 eredményeiről 1960 feladatairól Ma: Ünnepi melléklet Jövő heti rádió és tv műsor A Pravda vezércikke Moszkva (TASZSZ) A csütörtöki Pravda vezércikket szentelt azoknak az újabb eredményeknek, amelyeket a Szovjetunió 1964-ben ért el. A vezércikk megállapítja: az SZKP októberi és novemberi plénumhatározatai lehetővé teszik a szovjet embereknek hogy kezdeményezőleg és tevőlegesen részt vegyenek az állami ügyek intézésében, a gazdasági és kulturális építésben. Az SZKP pártosan, bátran és határozottan, a fogyatékosságokkal szemben könyörtelenséggel küzd a pártélet és a pártvezetés lenini normáinak tisztaságáért. A szovjet nép bízik a jövőben — folytatódik a vezércikk —, mert tudatában van erejének, ügye igazságának és legyőzhetetlenségének. Erős és hatalmas a szocialista állam, védelmi ereje megbízható. A Szovjetunió erejét nemcsak az adja meg, amit maga alkotott és vívott ki. Erejét gyarapítják a szocialista világrendszer népei is. Az amerikai kontinens első szocialista országa, a Kubai Köztársaság. A Szovjetunió erejét az egész dolgozó emberiség rokonszenve és támogatása növeli. A békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért, a boldogabb jövőért a Szovjetunióval vállvetve küzd öt világrész sokmillió embere. Előttünk világos cél világít — a kommunizmus. Utunkon e cél felé a lenini irányvonal vezet, amely az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusain, pártunk programjában lett meghatározva. Nincs olyan erő, amely letéríthet minket, erről az irányvonalról, nincs olyan erő, amely letérítheti a Szovjetuniót a lenini útról. Johnson üzenete a szovjet vezetőkhöz A Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Johmson amerikai elnök szerdán a szovjet vezetőkhöz, Mikojánhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Koszigin miniszterelnökhöz intézett újévi üzenetében jókívánságait küldte a szovjet népnek és kifejezte reményét, hogy az új esztendőben tovább javul a nemzetközi légkör és sikerek születnek fontos nemzetközi problémák megoldásában. Az elnök üzenetében hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának magasztos feladata a világbéke alapjainak megszilárdítása. Az Egyesült Államok nevében arról biztosította a Szovjetunió vezetőit, hogy mindent megtesz a leszerelés előmozdítására, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésésére, és ebben az erőfeszítésben „nem szorul a második helyre”. (MTI