Fejér Megyei Hírlap, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

"3 •’TVW *J[V I Péntek, Mtt. stuinir J. XXL évfolyam, 1. as. Ara: M fillér.Hírlap TW.AG PBOfe&rftftJAI, iAüliWIhlWBA) AZ MI­MPMKVEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÉT ÉVTIZED Új esztendő küszöbét léptük át. Olyan évét, amelyben felszabadulásunk 20. évfor­dulóját ünnepeljük majd. Ezért a szokásos­tól eltérően ma nemcsak egy, hanem 20 évre tekintünk vissza. Milyen utat tett meg a világ és benne népünk ennyi idő alatt, megvalósultak-e, és mennyire jóakaratú, emberséges céljai, törekvései; józanul gon­dolkodva mi vár rá a közeli és távoli jö­vőben — ilyen kérdéseik fogyatk­o­ztat­na­k ma bennünket. A világ — túlzás nélkül mondhatjuk — gyökeresen megváltozott az utóbbi két év­tizedben. Addig csak egy ország, a Szov­jetunió népe volt szabad. Elnyomatás, ki­­­ákmányolás nélkül élt, de egyedül kellett viselnie az új élet úttörőjének nehézségeit, megszenvednie az addig soha nem járt út buktatóit, tévedéseit hibáit, majd a háború fő terheit. Az emberiségnek mintegy fele gyarmati sorban tengődött, sok országban a fasizmus tobzódott. Hitler — illetve a mögötte álló nagytőke — rendszere világ­méretekben fenyegette á­s általános emberi kultúrát, egész nemzetek fajok kiirtását akarta. Jelenleg a föld lajtosainak egyharmada, 14 ország népe­s kizsákmányolásmentes társadalomban, szocializmust, kommuniz­must épít Életekben az államokban, a mi Világrendszerünkben, a munkások, párosa­ink, értelmiségiek teremtőereje, alkotó­készsége korábban soha nem tapasztalt, történelmileg rövid idő alatt hozta létre az új élet anyagi és egyéb feltételeit. Hivata­los statisztika szerint a KGST tagországok ipari fejlődésének átlaga csaknem kétszere­se a Közös Piachoz tartozó ország­ok nö­vekedésének. Ez az igazság, ez az a meg­másíthatatlan folyamat, amely végül is a szocializmus győzelméhez vezet az emberi tevékenység legfontosabb területén, az anyagi javak termelésében, még akkor is, ha időnként nálunk, vagy valamelyik test­véri országban átmeneti visszaesések adód­nak a gazdasági életben A tudomány, a közoktatás, az egészségügy, a haditechnika terén legelfogultabb kritikusaink is elisme­rik világrendszerünk eredményeit. A reáli­san gondolkodók pedig belátják: az elmúlt húsz év alatt a szocializmus olyan világ­rendszerré vált, amely napjainkban az egész emberiség fejlődésének döntő tényezője. Nem egyedüli, de döntő tényezője. Joggal legyünk büszkék arra, hogy ehhez az új, dinamikusan fejlődő, minden népnek példát mutató közösséghez tartozunk. A szocializmus anyag ereje és eszméi más országokban is lendületet, támogatást adtak és adnak a társadalmi haladás ügyé­nek. Hozzájárultak a gyarmati rendszer tényleges széteséséhez, a kommunista és munkáspártok, minden demokratikus moz­galom erősödéséhez. Belső vitáink ellenére is elmondhatjuk, a történelem­ben nem volt még egy olyan politikai erő, min­t a több mint 40 milliónyiunkat tömörítő nemzetközi kommunista mozgalom. Ilyen ma a világ, a szocializmus, a haladás ügye, amely 20 év alatt nagyobb léptekkel vitte előre a tör­ténelmet, mint az előző évszázadok. Hogyan alakult népünk élete az elmúlt két évtizedben, melyek terveink, feladata­­ik ? A régi rendszertől súlyos örökséget vet­ünk át Fejér megyében 74 községet és a megyeszékhelyet érte a háborúban légi­támadás, kárt szenvedett a lakóépületek 20 százaléka. Az egész ország romokban hevert. Ilyen helyzetben csillantott fel reményt a fásult tekintetekben a kommunista párt jelszava: „Lesz magyar újjászületés!” Voltak vissza­húzók, mást akarók, de a nép többsége a párt szavára összefogott, s olyat alkotott ebben a sokat szenvedett országban, ami­lyenre még nem volt példa! Széncsata, földosztás, újjáépítés, jó pénz megteremté- M­­áromcs­om*, az ered­ésérg a terv kez­dete, a proletárdiktatúrához vezető politikai küzdelmek élményei ma is lelkesítenek, forróvá teszik a harcokban résztvett emlé­kezők szavait. Aztán egy ideig — ha alap­vető változás nem is történt, tovább folyt a szocialista építés —, elsokasodtak a hibák, a személyi kultusz és átkos következményei átmenetileg megkeserítették az életet. Óriá­si károkat, okozott az ellen­fáradalom­­. De a párt és nép összefogott, s támasz­kodva barátaink, elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségére kijavította a hibákat. Ma is el­mondhatjuk: átszerveztük iparun­kat nemzetközi méretekben is példamuta­tóan, terméscsökkenés nélkül oldottuk meg a mezőgazdaság szocialista átalakításának történelmi feladatát, új korszerű közoktatá­si rendszer létrehozásán munkálkodunk, je­lentősen emeltük az életszínvonalat, kiala­kulóban van népünk szocialista nemzeti egysége, a külföld előtt szavu­nk és tekinté­lyünk van, a Magyar Népköztársaság meg­becsült helyet foglal el a föld országainak sorában. Az országgal együtt szőkébb hazánk, Fe­­jér megye is gazdagabb, szebb lett. Nehéz volt az út, nagyon mélyről indultunk. 1941- ben a vármegyei gazdasági felügyelő azt ír­ta évi jelentésében a nagybirtokokon ural­kodó helyzetről: „A cselédek örökösen elé­gedetlenek. Gyermekeik siralmasan rongyo­sak ... a szerencsétlen munkás annyira le­gyengül, hogy munkára teljesen képtelenné válik.” Nem volt jobb a munkások helyzete sem. A móri járás főszolgabírójának 1937-es jelentésében ez olvasható: „.. -a móri bá­nyászok munka teljesítménye díjazásukkal nem áll arányban, kevés a keresetük.” Ak­koriban a leggazdagabbatónál egy családtag­ra évente 42 ezer pengő jutott. 275-szöröse a mezőgazda­­ági munkások egy családtag­ra jutó évi 163 pengőjének. Ma 1700 forint körül van megyénkben az ipari dolgozók havi átlagkeresete. Akikor, 1921. és 1930. között 20 ezernél többen ván­doroltak ki Fejérből, menekültek a nyomor elől. Ma egyre növekszik lakosságunk szá­ma. Megyénkben jelenleg háromszor annyi munkás és kétszer annyi női kereső van, mint a felszabadulás előtt. Négy önálló felső­fokú intézmény és műszaki egyetem kihe­lyezett tagozata működik nálunk, akkor egy hittudományi főiskola volt. Búzából 3, kukoricából 4,5 mázsával termeltünk többet az utóbbi négy év átlagában, mint az 1931 – 1940-es években. A mi országunkban, a mi kezünk építette 1945. után a jelenlegi ösz­­szes lakóházak csaknem egyharmadát. A Könnyűfémmű, a Dunai Vasmű, a VÖRGY és más nagyüzemek híre és termékei a® ország határain túl is ismertek, de az ipa­rosítás nemcsak a két városra terjed ki. Szabadegyházán, Fehérvár-csurgón, Pátkán, Iszkaszentgyörgyön, Sárbogárdon és más községekben is tudást, munká­kk­mat, jobb életet nyújtanak a felszabadulás óta létrehozott üzemek. Számokkal nem lehet kifejezni, de mé­gis talán legszembetűnőbb az emberek vál­tozása, fejlődése. Fiatal lányok és fiúk olyan hozzáértéssel, felelősséggel beszélnek országos és világpolitikai kérdésekről, mint­ha mindegyik képviselő, igazgató, vagy­ zse­­elnök lenne. A nők társadalmi aktivitása, közügyekben való részvétele, termelő mun­kája sok helyen túlszárnyalja a férfiakét. Az idősebbeknek is kiegyenesedett gerin­cük, szemük fiatalosan csillog, tapsztalatai­­kat, tanácsaikat a párt és kormány nagyra­­becsüli, hasznosítja országvezető munkájá­ban. Olyan eredményei ezek a­ szocial­­sta demokráciának, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Igaz és jó, hogy magunk előtt sem tagad­juk, nem minden megy rendben nálunk. Sok még a lógó, fegyelmezetlenkedő, fél­gőzzel ,,dolgozgató” ember. Akadnak kis­királyok, dilettánsok, a saját hibájukat másra hárítok. A termelékenység nem emelkedett, a költségszint nem csökkent 1964-ben a tervezett arányban. Gyártmá­nyaink jó része elmarad a világszínvonal­tól. Építőiparunk és közlekedésünk fejlesz­tése csak a legutóbbi időben kezd lépést tartani az igényekkel. Folytathatnánk a sort, de e néhány példa is igazolja: bőven van tennivalónk. Legközvetlenebb feladatunk az 1995. évi terv maradéktalan teljesítése. Ezzel nem­csak méltóképpen ünnepeljük meg felszaba­dulásunk 20. évfordulóját, hanem el­vben előkészítjük harmadik ötéves tervünk jó beindítását is. Az ünnepi pohárcsengés közben ngm em­lékezünk a megtett útra. ilyen gondolatok­kal kezdjük új esztendőnket, szabad éle­tünk harmadik évtizedét.­ ­ Bodnár László »• Ünnepélyes katonai eskütétel Székesfehérváron 1964 eredményeiről 1960 feladatairól Ma: Ünnepi melléklet Jövő heti rádió és tv műsor A Pravda vezércikke Moszkva (TASZSZ) A csütörtöki Pravda vezér­cikket szentelt azoknak az újabb eredményeknek, ame­lyeket a Szovjetunió 1964-ben ért el. A vezércikk megálla­pítja: az SZKP októberi és novemberi plénumhatározatai lehetővé teszik a szovjet em­bereknek hogy kezdeménye­­zőleg és tevőlegesen részt ve­gyenek az állami ügyek inté­zésében, a gazdasági és kul­turális építésben. Az SZKP pártosan, bátran és határozot­tan, a fogyatékosságokkal szemben könyörtelenséggel küzd a pártélet és a pártveze­tés lenini normáinak tisztasá­gáért. A szovjet nép bízik a jövő­ben — folytatódik a vezércikk —, mert tudatában van erejé­nek, ügye igazságának és le­győzhetetlenségének. Erős és hatalmas a szocialista­ állam, védelmi ereje megbízható. A Szovjetunió erejét nem­csak az adja meg, amit maga alkotott és vívott ki. Erejét gyarapítják a szocialista vi­lágrendszer népei is. Az ame­rikai kontinens első szoci­alista országa, a Kubai Köz­társaság. A Szovjetunió erejét az egész dolgozó emberiség rokonszenve és támogatása növeli. A békéért, a demokrá­ciáért, a nemzeti független­ségért és a szocializmusért, a boldogabb jövőért a Szovjet­unióval vállvetve küzd öt vi­lágrész sokmillió embere. Előttünk világos cél világít — a kommunizmus. Utunkon e cél felé a lenini irányvonal vezet, amely az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusain, pártunk programjában lett meghatározva. Nincs olyan erő, amely letéríthet minket, erről az irányvonalról, nincs olyan erő, amely letérítheti a Szovjetuniót a lenini útról. Johnson üzenete a szovjet vezetőkhöz A Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Johm­son ame­rikai elnök szerdán a szovjet vezetőkhöz, Mikojánhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökéhez és Koszigin miniszterelnökhöz in­tézett újévi üzenetében jókí­vánságait küldte a szovjet népnek és kifejezte reményét, hogy az új esztendőben tovább javul a nemzetközi légkör és sikerek születnek fontos nem­zetközi problémák megoldá­sában. Az elnök üzenetében han­goztatta, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kor­mányának magasztos feladata a világbéke alapjainak meg­szilárdítása. Az Egyesült Ál­lamok nevében arról biztosí­totta a Szovjetunió vezetőit, hogy mindent megtesz a lesze­relés előmozdítására, a nuk­leáris fegyverzet ellenőrzésé­­sére, és ebben az erőfeszítés­ben „nem szorul a második helyre”. (MTI

Next