Fejér Megyei Hírlap, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

filér megtfei VTT IG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ’ Hírlap Kedd, 1965. február 2. XXI. évfolyam, 21. sz. Ára: 56 fillér. 2359 óra társadalmi munkában Az Ikarus Karosszéria és te­rműgyár székesfehérvári gyáregységében 1964-ben a szocialista brigádok, a KISZ fiatalok és a rendészet dolgo­zói 2359 óra társadalmi mun­kát végeztek, ötszáz órát a­­gyáregységen belül, az útépí­tésre és a különböző földmun­kákra fordítottak, a többit pe­dig az Alba Regia sportpálya építésével töltötték el. A felajánlások és a brigád­naplók azt tükrözik, hogy az­­ H1 árus székesfehérvári gyár­egységének dolgozói ebben az évben sem akarnak keveseb­bet végezni. Papandreu Jugoszláviában­­ Georgiosz Papandreu görög miniszterelnök és Sztavrosz Kosztopulosz külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. A gö­rög államférfiak február 1-től február 4-ig tartózkodnak Belgrádban. A belgrádi kormánykörök­ben nagy jelentőséget, tulajdo­nítanak a görög államférfiak jugoszláviai látogatásának. Rá­mutatnak, hogy Papandreu és Kosztopulosz belgrádi tartóz­kodása minden bizonnyal to­vább javítja a két ország kap­csolatait, és ezzel hozzájárul a balkáni térség együttműkö­désének javításához is. (MTI). L­­. Brezsnyev és H. V. Podgornij látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 29-én ba­ráti látogatásra hazánkba érkezett L. I. Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, és N. V. Podgornij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkára. Magyarországi tartózkodásuk során szovjet vendégeink találkoztak és a két felet érdeklő kérdésekről bensőséges, elvtársi eszmecserét folytattak Kádár Jánossal, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagjaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága január 31-én estebédet adott L. L Brezsnyev és N. V. Podgornij elvtárs tiszte­letére. L. I. Brezsnyev és N. V. Podgornij vasár­nap este elutazott hazánkból. (MTI) Tavaszra készül­ a fehérvári Kossuth Tsz — Javítják az erőgépeket — Szállítják az istállótrágyát — Üveg alatt a saláta A téli hónapok tennivalóiról, a tavaszi előkészületekről be­szélgettünk a napokban Miklós Imre elvtárssal, a székesfehér­­­­vári Kossuth Tsz főagronómu­­sával. — Mielőtt erről esne szó, megemlítem, hogy a napokban tettünk pontot az elmúlt év végére: megtörtént a zárszám­adás. Jó eredménnyel zártul­: az éves A másik igen fontos belső munka ezekben a hetek­ben az idei terv végleges for­­mába öntése. Az éves termelési terv szabja meg egész évi ten­nivalóinkat, s ezért különös gondot fordítunk arra, hogy megvalósítható, reális célkitű­zések szerepeljenek benn. Természetesen emellett nett szünetelhet a külső munka sem. A télnek még csak a kö­zepén járunk, de már most kell gondolni a tavaszi felada­tokra. A szervestrágya kihor­dása tulajdonképpen már a tavaszi munkának az első fá­zisa. Háromszáz hold kukori­caföld istállótrágyázása szere­pel a tervünkben. Jelenleg na­ponta 6—8 vontatóval szállít­juk a szervestrágyát az állat­tenyésztő telepekről és a ház­táji gazdaságokból a tábla szélére, ahol szarvasba rakjuk Amikor a talaj állapota enge­di, trágya markol­ó és trágya­­szóró kocsik segítségével tere­getjük el. — A gépjavítás is a tavaszi előkészületeket szolgálja. Ho­gyan halad ez a munka? — A harminc erőgépünk egy részét a gépjavító vállalat ja­vítja, de a többségét — első­sorban ami kevésbé anyag­­igényes — a mi műhelyünkben­­ hozzuk üzemképes állapotba. Úgy tervezzük, ezt a munkát még a tavasz beköszöntése előtt befejezzük. — És mit csinálnak a kerté­szeti brigád tagjai? — Viszonylag a kertészetben a legélénkebb a tevékenység — hangzik a válasz.­­• Jelenleg a primőr zöldségféleségek ki­ültetése és a melegágyak ké­szítése folyik. Mintegy ezer melegágyi ablakkeret alatt már szépen fejlődik 20 ezer fej sa­láta és többezer csomóra való korai retek. Március közepén már szeretnénk primőrárut szállítani a fehérvári piacra. Idén harminc holdon termesz­tünk zöldségféleségeket. Több mint ezer ablakkeret alatt ne­velünk palántákat, szántóföldi kiültetésre. — Milyen előkészületeket tettek a térvégi és koratavaszi növényápolásra? — Ez nagy feladatot jelent számunkra, hiszen mintegy 1500 hold őszi fejtrágyázását kell elvégeznünk megfelelő időben. A műtrágya rendelke­zésünkre áll. Arra törekszünk, hogy elsősorban azokat az erő- és munkagépeket javítsuk ki, amelyek részt vesznek az őszi vetések műtrágyázásában. Bár a hivatalos tavasz még mesz­­sze van, de az idő szinte ész­revétlenül halad és néhány hét múlva elérkezik a koratavaszi­­ak vetésének ideje is. Ezt a napot minden vonatkozásban felkészülten akarjuk fogadni — mondotta befejezésül Miklós Imre elvtárs, T. U. Emberek és számok Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy a munka­képes korú tsz tagok aránya az összes tagsághoz hasonlítva csökkenést mutat. Íme a statisztika: 1960-ban 66,9, 1961-ben 63,8 , 1962-ben 62,1 százalék volt ez az arány. Elsősorban a fiatalok, de számos termelőszövetkezetből az idősebbek közül is elmennek és az iparban, vagy a gazdasági élet más területén keresnek maguknak megélhetést. Persze, tévednek, akik úgy általánosítanak, hogy ez minden termelő­szövetkezetre jellemző, vagy pedig azt hirdetik, hogy a mező­­gazdaságban aggasztóan csökken a munkaerő. A tapasztalat azt bizonyítja hogy a mezőgazdaságból el is vándorolnak, meg oda is érkeznek emberek. E vándorlás mértékére is ér­dem­es egy­ áttekintő pillantást vetni. 1­930-tól 1949-ig lényegében hazánk lakosságának fele meg gazdasági foglalkozású volt. Ez az arány 1960-ra kereken egyharmadára csökkent és számottevően azóta nem változott. Ha országos átlagban nézzük az évenkénti csökkenést, akkor semm­fé­le aggodalomra nincs ok. Hiszen a mezőgazdasági népesség arányának csökkenése világjelenség s a nagyüze­mek kialakulásával, a munka termelékenységének növelésé­vel ez törvényszerű folyamatnak tekinthető. Elég arra utalni, hogy az említett időszak alatt a foglalkoztatottak számának csökkenés ellenére a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal n­övekedett. Az viszont már elgondolkoztató — ha még oly természetesnek is látszik —, hogy az emberek többnyire nem va­ erős, gazdaságilag jól megalapozott termelőszövetkezetek­ből mennek el, hanem éppen a gyengékből. Ezek a gyenge termelőszövetkezetek azután évről-évre — egyéb bajaik mel­lett — még azzal is küszködnek, hogy különösen a tavaszi, nyáreleji és őszi munkacsúcsok idején kevés a munkaerejük. Ha alaposan szemügyre vesszük az emberek elmenetelé­nek okát a termelőszövetkezetekből, akkor kitűnik: legtöb­ben éppen amiatt távoznak el, mert a közös gazdaság csak az év néhány hónapjában tud számukra munkát biztosítani. A megoldás tehát kézenfekvő: különösen ezekben a termelő­­szövetkezetekben érdemes és kell nagy erőfeszítéseket tenni arra, hogy munkaképes tagjaiknak az év minden szakában folyamatos munkát nyújtsanak. A közös gazdaságok néhány éves fejlődése elegen­dő példával szolgál erre. Az egyik helyen lehetőség van zöldségkertészkedésre, a másik helyen gyümölcsöt vagy sző­lőt érdemes telepíteni, egy harmadik helyen olyan gazdasági kultúrát teremthetnek, amely alkalmat ad háziipari elfog­laltságra,­­ és így tovább. A termelőszövetkezetek vezetői kutassák fel és használják ki ezeket a lehetőségeket, s az egész tagság jól felfogott érdeke, hogy minden munkaalkal­mat megragadjon. Az ország számos vidékén arra is találhatunk már pél­dát, hogy a közös szövetkezet­közi vállalkozások megvalósítá­sával bővítik a munkalehetőségek körét. Több helyen műkö­dik már közös sertéstenyésztőt­elep és hizlalda; közösen ol­dották meg az öntözéses gazdálkodást; vagy több szövetkezet összefogásával feldolgozási tevékenységbe kezdtek. Mindezek a megoldások egyaránt szolgálják a szövetkezetekbe tömö­rült emberek rendszeres foglalkoztatását és a közös gazda­ságok erősödését, gyarapodását. De még könnyebben lehet orvosolni az olyan jellegű bajokat, amelyeknek alapja nem gazdasági természetű, ha­nem egyszerűen szervezési vagy magatartásbeli. Tapasztal­ható, hogy személyi ellentétek, sérelmek gyakran mennyire elfajulnak egyik-másik termelőszövetkezetben. Több helyen ez is oka lehet annak, hogy egyes emberek elhagyják a szö­vetkezetet .... .. . . , Éppen a legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetekben alakult ki évek alatt az a rend, hogy vezetők és tagok nem­csak közgyűlésen, hanem egyénileg és kisebb csoportokban is megbeszélik a szövetkezeti élet kérdéseit. Egyes helyeken például évente többször a vezetőség tagjainak részvételével brigád vagy munkacsoportértekezleteket tartanak, ahol fesz­telenül, töviről-hegyi­re megvitatják a közös gondokat. Más szövetkezetekben meg az a gyakorlat honosodott meg, hog­y a zárszámadások és tervkészítések idején a vezetőség tagjai minden emberrel külön-külön beszélgetnek. Ilyenkor a szo­kásosnál kedvezőbb az alkalom, hogy minden gazda elmond­ja észrevételeit a szövetkezet vezetéséről, a gazdálkodásról, az egész szövetkezeti életről, és a vezetőknek is módjuk van személy szerint mindenki munkáját, magatartását mérlegre tenni. Ezekben a termelőszövetkezetekben azt mondják: az ilyenfajta beszélgetéseket nem pótolja semmi, még a nagyon jól sikerült közgyűlés sem. Hiszen sok esetben ezeken a be­szélgetéseken derül ki, hogy egyik vagy másik szövetkezeti gazda tudását, erejét más munkaterületen jobban hasznosít­hatnák. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése, a nagyüzemi gazdálkodás fejlődése elsősorban attól függ, hogy a földeken és a jószágok körül mennyire hozzáértő, hivatásukat szerető, örömmel dolgozó emberek tevékenyked­nek. Értékes létszámuk ott nem csökken egészségtelen mér­tékben, ahol a róluk való gondoskodás, munkájuk megbe­csülése a vezetőség és az egész közösség szívügyévé válik Horváth László ÉRTESÍTŐOSZTÁS AZ ISKOLÁKBAN Ma kezdődik a tanácskozás a városvezetés korszerű módszereiről Ma, kedden délelőtt nagy­­ jelentőségű tanácskozás kez­dődik Székesfehérváron, a vá­ros a tanács dísztermében. Az értekezletet a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Elnöksége­­ és a Székesfehérvári Városi­­ Tanács Végrehajtó Bizottsága rendezi a városvezetés korsze­rű módszereiről. A kétnapos ankétra mintegy hetven ven­déget várnak. A megnyitót dr. Tittnger Ist­ván, a Székesfehérvári Városi Tanács VB. elnöke tartja. Ez­után dr. Kmiacsics József, tanszékvezető egyetemi do­cens, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Ve­zetőségének tagja tart elő­adást, A Székesfehérvári Vá­rosi Tanács hivatali appará­tusa munkájának hatékonysá­ga címmel. Az előadást és az annak alapját képező doku­mentumokat, adatokat jelen­tős vizsgálat előzte meg. A témával kapcsolatban több korreferátum is elhang­zik. Dr. Forgó István, a Makói Járási Tanács VB. elnöke a makói járás államigazgatási munkája elemzésének tapasz­talatait, dr. Szikora Mihály, az FM. osztályvezetője, az állam­igazgatási munka gépesítésé-­­ nek problémáit, dr. Számos­­ Lajos tanszékvezető egyetemi­­ tanár, a Közalkalmazottak Szakszervezete tudományos munkaszervezeti bizottság tit­kára, az államigazgatási mun­ka mérésének komplexitását i­­smerteti. Az ankét második napján, február 3-án kerül sor a vitá­ra, majd az összefoglalóra. A tanácskozásra érkező vendé­gek kedden este színház-láto­gatáson vesznek részt, a má­sodik nap délutánján pedig­­ a város nevezetességeivel is­merkednek meg. Kozlov ravatalánál Brezsnyev, Koszigin, Miko­­jan, Szuszlov és más szovjet vezetők hétfőn díszőrséget áll­tak Froi Kozlov ravatalánál. A Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokában felállított ravatalnál a párt és az állam vezetői mély részvétüket nyil­vánították Kozlov özvegyének, fiának és lányának. A keddi temetés előtt Moszkvába várják a leningrá­­di dolgozók küldöttségét. Koz­lov ugyanis a második világ­háború alatt és után Lenin­grád egyik vezetője vett. (MTI) Bontják a József utca öreg házsorát. Csaknem másfélmillió ál­talános iskolás és több mint 230 000 középiskolás diák kapta kézhez hétfőn a félévi értesítőt. Ezúttal először szorgalomból is osztályozták a diákokat, négy féle — pél­dás, jó, változó és hanyag — minősítéssé­. A félévi ér­tesí­­tőben — ugyancsak első al­kalommal — írásbeli dicsé­ret jelzi a huzamosabb időn át tapasztalt példamutató kötelességteljesítést, a kiváló tanulmányi eredményt, se­gítőkészséget. Az általános iskolák első osztályaiban most — a hiva­talos rendelkezésnek megfe­lelően — még nem osztá­lyozták a gyerekeket, ők csak a tanév végén kapnak bizonyítványt. Az­ oktatási év ,,második félideje” június első felében ér véget. A középiskolák IV. osztályosainak körülbelül egy hónappal rövidebb lesz a félév: számukra a tanítás csak május 8-ra tart, s akkor megkezdik a felkészülést az érettségi, illetve a képesítő­­vizsgákra. (MTI) ­ gyakorlati oktatás helyzete A Művelődésügyi Miniszté­riumban számba vették, ho­gyan alakult, az általános is­kolai gyakorlati oktatás hely­zete az idei tanévben. Meg­­állapították, hogy jelenleg 20, 11 3 általános iskolában 587 849 ötödik-nyolcadik osz­tályos részesül gyakorlati képzésben. A fejlődés ütemé­re jellemző, hogy 1953—59- ben gyakorlati foglalkozás még csak 551 általános isko­lában volt, s az ilyen okta­tásban részvevő tanulók szá­ma alig haladta meg az 58 1100-ért. A múlt­ évi 37-ről 80-ra emelkedett a központi m­ong­­eroczió műhelyek száma is. Ez jelen­tősen megkönnv',t' és egyszerűsíti a­ környező '­ká­vák ellátását a gyakorlati órá­kon szükséges anyagokkal. \ közpop*' műk­á­vak lehetőse­­set nyújtanak a gyakorlati munkát, irányító pedagógu­sok továbbképzésére is, mert itt elsajátíthatják a különbö­ző gépek kezelését és az óra­vezetés módszereit. (MTI)

Next