Fejér Megyei Hírlap, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

CN­O Irik, művészek Marianncsaron A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Ku­tatóintézetének klubja gaz­dag, sok érdekességet tartal­mazó programot állított ösz­­sze az idei évre is. Legnép­szerűbbek az ismeretterjesztő előadások és az írókkal, mű­vészekkel való találkozások. Dobozy Imrének, Veres Pé­ternek életét, munkásságát sokan ismerik már színes, sok élményt és újat nyújtó előadásaikból, amelyeken még a műhelytitkokból is el­leshettek valamit a klubta­gok. Az idén — a fiatalok ké­résére — először Baranyi Ferencet látják vendégül. A náluk járt Színészek, előadó­­művészek közül legtöbben Kiss Ferenc előadóestjére emlékeznek szívesen. A cso­dálatos versek, a rövid pró­zai alkotások, a színészél­mények tolmácsolása mel­lől még a szalonnasütés ro­mantikája sem hiányzott, amelyen a művész családját is vendégül látták. Az idén első alkalommal az opera és onerett kedvelőinek kedvez­ve Dvarkovics Máriát hív­ják klubju­kba. (fejér megyei. I =«.»■ ____ 1 Ara: 5« fHler. tlbhlVX(MW01$. ... .'T\ m.4€ prot*t4wt*t "comDweiwh Az EAK várja a magyar kormányfő látogatását A kairói sajtó több cikkben foglalkozott a magyar—egyip­tomi kapcsolatok fejlődésével és jelezte, hogy Kállai Gyula látogatása alkalmából gazda­sági, kereskedelmi, tudomá­nyos-műszaki és kulturális egyezmények aláírására is sor kerül. A lapok megírták, hogy az EAK gazdag programmal várja a magyar vendégeket: hivatalos tárgyalások szerdán és vasárnap lesznek, közben pedig a Heluámi Vasmű és Textilgyár, a Piramisok, az Asszuán, Nagygát, a Kima­­vegyiművek, Luxor és Kar­nak meglátogatására kerül sor. A program kulturális ré­sze múzeumlátogatásokat tar­talmaz. Zakaria Mohieddin miniszterelnök és felesége kedden­­ vacsorát ad a ma­gyar kormányfő és felesége tiszteletére. A vacsora-meghí­vást Kállai Gyula és felesége jövő hétfőn viszonozza. A mai gyár delegáció szállása a he­­liopoliszi Rubben köztársaság palotában lesz. Az Akhbar hétfőn közölte Kállai Gyula nyilatkozatát, címében kiemelve, hogy a két ország együttműködése szün­telenül fejlődik és hogy a magyar kormányfő látogatása elmélyíti majd a két nép ba­rátságát. A Gumhurija Kállai Gyula életrajzát ismerteti. Az Ahram bejelentette, hogy a kormány bizottságot nevezett ki, amely dr. Szolimán Huza­­jen-nek, a kulturális ügyeik miniszterének elnökletével hi­vatalosan elkíséri a magyar vendégeket az EAK-ban min­den útjukon. A Masza közöl­te, hogy a magyar kormány­főt a repülőtéren kedden dél­ben Zakaria Mohieddin mi­niszterelnök fogadja és elkí­séri a Kubbeh palotába. (MTI) A szocialista nemzeti efjúlég ú­tépítés kérdései az MSZMP Fejér megyei su­sztivingá­k Ménén Hétfőn, miatalár 34-én ülést tartott az MSZMP Fejér me­gyei Bizottsága. A pártbizott­ság két napirendi pontot tár­gyalt meg. Elsőként a szocialista nem­zeti egység alakulásának hely­zetéről és erősítésének felada­tairól elhangzott referátumot vitatta meg a pártbizottság. Előadó Gyenge Károly, a me­gyei pártbizottság titkára vett. Bevezetésként a referátum megvilágította a nemzeti egy­ség gondolatának történelmi hátterét. Utalt arra, hogy a­ második világháború alatt, a nemzeti egység jegyében jött létre a különböző ellenzéki pártok, politikai irányzatok háborúellenes antifasiszta együttműködése. A­z együtt­működés ösztönzője a kom­munista párt volt, amely már akkor nyíltan hirdette távo­labbi célkitűzését, a szocialis­ta társadalom létrehozásának programját. A felszabadulást követő termelés megindítása, az újjáépítés, a közélet de­mokratizálása már a népi nemzeti egység jegyében indult, s valósult meg. A szocialista nemzeti egység megvalósításának tényleges folyamata ezen előzményekre támaszkodva, a fordulat éve után vált konkrétan megvaló­sítható célkitűzéssé. Részletesen elemezte a be­­zámoló a társadalom struk­túrájában bekövetkezett vál­tozást "a munkásosztályon, a parasztságon belül és az értel­miség soraiban. Hangsúlyozta: Ha társadalmunk jelenlegi ar­culatát, összetételét tekintjük, világosan beigazolódik előt­tünk az a megállapítás, hogy „ma már nincsenek olyan osz­tályok, vagy számottevő réte­gek, amelyeknek az érdekei el­lentétesek volnának a szoci­alizmussal.”. Mint a cil­­kon­gresszus határozata megfo­galmazta : „A szocialista nem­zeti egység egész politikai tar­talma harc a szocialista rend­szer védelméért és fejlesztésé­ért, a szocializmus teljes győ­zelméért, a­ békéért, a nemzeti függetlenség védelméért,­ küz­delem a nemzetközi imperia­lizmus és a még meglévő belső ellenséges erők és tendenciák.­­ ellen”. Úgy véljük, ezekben az­­ alapvető célokban népünk többségének felfogása egysé­ges. Ám az egyetértés különbö­ző fokú és következetességű. Miből adódnak a különbsé­gek? Erre is választ keresett a referátum. Többek között abban látta a pártbizottság beszámolója ennek okait, hogy­ bár dolgozóink 95 százaléka a szocialista szektorban tevé-­ kenykedik s helyzetüknél fog­va közös érdekük a szocializ-­­ mus minél eredményesebb épí-­ tése, ugyanakkor még jelen-­­­tős különbözőségek is vannak.­ Még megvan az érdekek rész-­­­leges eltérése a városi és a­ falusi lakosság, az ipari mun­kásság és a parasztság között.­­ Ezen túlmenően a városi la­ ,­kosság belső rétegeződésében, s a falu belső tagozódásában is­­ még jelentős ellentmondások , tehetőségei adódnak. Magában a munkásosz­tályban is érezhető a kü­lönbőség a régi „törzsökös” munkások és a nemrég beáramlottak gondolko­dásmódja között. Ez utóbbiak egy része a váro­si és falusi kispolgárság gon­dolatvilágát tükrözi. A nemzeti egység szocialis­ta jellegét nem lehet máskép­pen biztosítani, mint a szocia­lizmus fejlődését gátló jelen­ségek elleni harccal, osztály­harccal. A szocialista nemzeti egység politikája tehát nem az osztályharc­ megszüntetését, hanem annak új, formáiban változott szakaszát jelenti. Szövetkezeti dolgozó paraszt­ságunkról szólva megállapítot­ta a beszámoló, hogy ma már f­olytatás a második oldalon.) Beszélgetés a munkásokkal Nincs olyan ipari, vagy mezőgazdasági üzem, ahol az egymást követő termelési, szervezési, bérezési,­s politikai feladatok megoldása nélkülözhetné a dolgozók beleszólását és alkotó részvételét. Az 1966. évi tervfeladatok végrehaj­tása, a munka hatékonyságának fokozása, gazdaságirányí­tási rendszerünk további fejlesztése is a dolgozókkal való rendszeresebb tanácskozást, véleményük kérését, tapaszta­latuk és őszinte cselekvő­készségük magasfokú hasznosítá­sát követeli meg. Nagyon nehéz helyzetbe kerül az az igaz­gató, főmérnök, vagy szövetkezeti elnök, aki úgy kísérli meg az egyes feladatok végrehajtását, hogy a dolgozók ta­pasztalatát, segíteni akarását figyelmen kívül hagyja. Az a feladat, amit nem értenek az emberek, amellyel értelmileg és érzelmileg nem azonosulnak, amelyben nem látják pon­tosan a saját helyüket és felelősségüket — bármilyen pre­cíznek is tűnik a műszaki, technológiai előkészítés — a va­lóságban csak félmunka marad. És a félmunka — nem munka. Rendkívül tanulságos ezzel kapcsolatban az, ami egyik nagy gyárunkban történt. A gyár több fontos szerszámgép­pel nemzetközi kiállításra készült. A­z állításon való ered­m­ényes szereplés a gyár többéves folyamatos termelését volt hivatva megalapozni. A határidő szorított, a bemuta­tásra kerülő szerszámgépek összeszerelése azonban egyre jobban össze­bonyolódott. Jóllehet pontosak voltak' r, ' mű­szaki leírások, a szerelőcsarnokban mégis egyre több volt a baj. A szereldéből kikerülő gépek nem működtek, mert a szerelési munka egyes fázisaiban egyesek hibákat követtek el, gondatlan munkát végeztek. A tarthatatlan helyzetben a gyár munkásból lett igazgatója a munkásokhoz fordult. Be­hívott a végszereldéből az irodájába nyolc idős, tapasztalt munkást. „A segítségüket kérem — mondta. — Látják mi megy a szereldében. Ha néhány napon belül nem leszünk úrrá a helyzeten, kénytelenek leszünk visszalépni a kiállí­táson való szereplésről. " S az őszinte szóra őszinteség volt a válasz. A munká­sok elmondták, hogy melyik művezetővel nem tudnak együtt dolgozni, mert durva, iszákos, felülről kezeli az embereket, s kik azok az emberek, akiknél már nagyon régen esedé­kes lett volna bizonyos bérkorrekciót végrehajtani. Meg kell jegyezni, hogy a nyolcból egyik sem önmagának kérte a béremelést. S amikor ígéretet kaptak a panaszok orvoslá­sára, átvették az új gépek összeszerelése feletti minőségi ellenőrzést Két nap múlva pontosan, rendben haladt a munka. Eltávolították a hátramozdítókat, s a munkások olyan légkört teremtettek a csarnokban, hogy mindenki szívét-lelkét adta a gépekbe, amelyek hamarosan sikerrel szerepeltek a nemzetközi kiállításon. . Ebben a gyárban azóta is rendszer, hogy az igazgató meghívja a törzsgárdához tartozó, tekintélyes munkásokat és elbeszélget velük. Nemcsak kér az igazgató. Elmondja a gyárat ért elismeréseket is, beszél a további tervekről, az üzem jövőjéről, s mindig megkérdezi: „Hogyan látják, mit szólnak hozzá?’’ S a munkások minden ilyen beszélgetéskor számos ötlettel segítik az igazgatót, elmondják a munkások véleményét. Megbeszélik az igazgatóval, mit lehetne jobbá, hasznosabbá tenni. Nem műszaki értekezletek, s nem is közgazdasági értekezések ezek. Őszinte munkásbeszélgeté­sek, amelyeknek foganatjuk van, nemcsak azért, mert köz­napi szavakkal ott vannak bennük a műszaki és közgazda­­sági tennivalók, hanem azért is, mert a munkások által felvetett javaslatok meghallgatásra találnak, s intézkedé­sek következnek. E történet nem séma, recept, de egy alapvető tanulsá­got szolgáltat, s ez nagyon fontos. A dolgozók véleményé­nek kérése, a gondok megosztása óriási erőtartalék, s egyet­len gazdasági vezetőnek sincs joga ezt lebecsülésből, vagy politikai éretlenségből — figyelmen kívül hagyni. Ma kezdődnek országszerte a termelési tanácskozások. Reméljük, megyénk üzemeinek dolgozói, vezetői is élnek e tanácskozások adta lehetőségekkel . .. Mától lépnek életbe a húsfélék, a tejtermékek és egyes ruházati cikkek új fogyasztói árai Az ez évi népgazdasági terv-­­ vel kapcsolatosan hozott ér­ős bér­politikai, valamint szo­ciális jellegű intézkedésekre vonatkozó kormányhatározat végrehajtásaként február 1-től egyes állati eredetű élelmi­szerek fogyasztói ára emelke­dik, ugyanakkor a sertészsír és szalonnafélék, valamint egyes textiláruk és ruházati cikkek fogyaszói ára csökken. Az áremelésekre és az árle­szállításokra vonatkozó intéz­kedések megjelentek az Orszá­gos Árhivatal hivatalos lap­jában. A Belkereskedelmi Mi­­nisztérium kiadta a megvál­tozott árak jegyzékét, vala­mint a vendéglátóipari árak új szabályozásáról szóló mi­niszteri utasítást. A húst, húskészítményeket, tejtermékeket árusító boltok­ban mindenütt kifüggesztik az árjegyzékeket, amelyeken a változással érintett főbb élel­miszercikkek új ára megtalál­ható. (MTI) A vaskohászat idei tervéből A vaskohászatban 1966. nem annyira a mennyiség, inkább a minőség javításának éve. Az idén 1 615 000 tonna nyersva­sat és 2 288 000 tonna acélt gyártanak, körülbelül 1 száza­lékkal többet, mint tavaly, a gyártmányok összetétele, mi­nősége azonban ennél sokkal nagyobb mértékben változik. Szinte valamennyi kohásza­ti üzemben megkezdik az idén az eddigieknél értéke­­sebb, szilárdabb acélok egy­­egy új típusának gyártását! Az egyik legfontosabb feladat­ a földgázhálózat kiépítéséhez szükséges csövek gyártásának megoldása. Tekintve, hogy a csöveknek 15-30 atmoszféras nyomást ki kell bírniük, nem­csak az acélnak, hanem a­ hegesztésnek is egészen tökéle­­tesnek kell lennie. A Sütőipari Vállalat III. számú sütödéjében a két meglévő olajtüzelésű kemence mellé még egy kemencét állítanak be a vállalat szerelői Tilmann Ádám brigádvezető irányí­tása mellett. Az üzem így műszakonként mintegy 10 ezer darab süteménnyel többet tud termelni. A sütést február első hetében kezdik el. A SZOT Elnökségének közleménye A forradalmi munkás-paraszt kormány ha­tározata alapján, hétfőn a SZOT elnöksége foglalkozott a február 1-ével bevezetésre ke­rülő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedé­sek végrehajtásának tapasztalataival. Ennek alapján, a SZOT Elnöksége felkéri a forra­dalmi munkás-paraszt kormányt, hogy hívja fel az illetékes szervek figyelmét a követ­kezőkre : — Az állami szervek az ármódosításokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően hajt­sák végre. A szabadpiaci árak alakulásának befolyásolása érdekében helyes árutérítéssel biztosítsák, hogy a lakosság igényeit minden cikkféleségből ki lehessen elégíteni. Biztosít­sák, hogy az árleszállítással érintett cikkek­ből hiány ne keletkezzék. Gondoskodjanak ar­ról, hogy az árleszállítás körébe bevont áru­féleségekből a kereskedelem igényeinek és a lakosság szükségleteinek megfelelő mennyi­ségű­ minőségű és választékú termék álljon rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez az olyan alapvető szükségleteket kielégítő cik­kekre, amelyek elsősorban az alacsony kere­setű családokat érintik.­­ Az irányító gazdasági szervek tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalatok a keresletnek megfelelően továbbra is gyártsanak olcsóbb, a választék­nak megfelelő áruféleségeket. A tanácsok biztosítják, hogy a szolgáltatá­sok jobban alkalmazkodjanak az igényekhez és jobban elégítsék ki a lakosság ezirányú szükségleteit. Intézkedjenek, hogy a végzett szolgáltatások vállalási i­deje csökkenjen, a munka minősége javuljon, a törvényes szol­gáltatási díjak betartása mellett.­­ A Pénzügyminisztérium, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a tanácsi szervek, a KIOSZ az eddiginél fokozottabban ellenőriz­zék a kisiparosok tevékenységét. Gondoskod­janak az érvényes szolgáltatói díjak kifüg­gesztéséről és betartásáról. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megemelt adót a fogyasztókra ne lehessen áthárítani. A SZOT Elnöksége javasolja a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, hogy az érinte­tett állami szerveket a fentiekről, az ár- és bérpolitikai intézkedések végrehajtásáról 1966. első negyedévében számoltassa be. A szakszervezetek az ár-, bér- és szomi­nt­h pol­i­ti­kai kérdésekkel továbbra is szervezetten, megkülönböztetett módon foglalkozzanak, sze­rezzenek érvényt különösen az árpolitikai kérdéseknél annak, hogy csak azon cikkek­nél és olyan mértékben kerüljön sor árvál­toztatásra, ahogy azt a központi rendelkezések szabályozzák. A leghatározottabban lépjenek fel az illetékes állami szervekkel együttesen azon törekvések ellen, amelyek akár nyílt, akár burkolt áremelés formájában a vásárlók megkárosítását eredményeznék. A SZOT Elnöksége felkéri a társadalmi el­lenőrök, mintegy 15 000 fős táborát, hogy továbbra is mindent tegyenek meg annak ér­dekében, hogy a kormány határozata az elő­írtaknak megfelelően kerüljön végrehajtásra. Dolgozótársaik, a fogyasztók millióinak érde­kében akadályozzanak meg minden esetleges visszaélést. Segítsék a kereskedelmi dolgozó­kat is feladataik megvalósításában. A szak­­szervezetek gondoskodjanak arról, hogy a fel­adatokról a társadalmi ellenőrök, aktívak megfelelően tájékoztatva legyenek. Az általuk feltárt hiányosságok megoldásához nyújtsa­nak segítséget. Intézkedjenek az állami szer­veknél a hibák megszünt 0,etep érdekében Budapest, 1966. janué- A­b­iaa Elnöksége (MTI

Next