Fejér Megyei Hírlap, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

c V) Az aratás utolsó napjaiban — Az utolsó napok a legnehezebbek — mondta Zsiga József elvtárs, a dunaújvárosi járási pártbizottság titkára az aratásról. Ezt a véleményt sokfelé lehet hallani a já­rásban — az utóbbi esős napok nagyon meg­nehezítették a még lábon álló termés betaka­rítását. A járásban a nagy munka június tizedikén indult meg, a homokos, melegfekvésű baracsi földeken. A termelőszövetkezetek többsége azonban csak június huszadikán kezdte el a nyári ütközetet, a huszonháromezerötszáz hol­das „csatatéren”. Az elmúlt öt hét alatt húsz­ezer hold termését takarították be, jelenleg még mintegy háromezerötszáz, háromezer­­négyszáz hold van hátra, de az eső, a­z elázott talaj akadályozza a munkát. Különösen nehéz a helyzet a Duna-menti táblákon, például Iváncsán, Sinatelepen. Iváncsán a Duna melletti nedves földekre rá sem lehet menni, ugyanakkor a gaz pedig lassan felveri a gabonát, félő, hogy csak nagy üggyel-bajjal boldogulnak majd vele a gé­pek. Ugyanez a helyzet a sinatelepi állami gazdaságnak erre a vidékre eső gabonájá­ban. A járás néhány termelőszövetkezete, a ba­racsi Kossuth, a baracsi Ifjúság, a beloianni­­szi Béke már befejezte az aratást. Ilyen jó hírt adhatnánk Előszállásról, Besnyőről, Nagykarácsonyról is, de ezeken a helyeken éppen az utolsó holdakat fogta meg az eső. Nincs már lábonálló gabona a perkátai Kos­suth termelőszövetkezetben sem, de itt annak nagyobb részét aratógéppel vágták le, tehát még a cséplés java hátra van. Egyébként a járásban nem nagy területet, öt-hatszáz hol­dat vágtak le aratógéppel, és elenyészően ke­vés területen folyt kézi­kaszával az aratás. Jó érzés arról hírt adni, hogy a sarkokon, apróbb foltokon kívül mindenütt a gépek dolgoztak, és a múlt évtizedek legnagyobb emberi erőkifejtést igénylő mezőgazdasági munkája egyre jobban jól szervezett üzemi munkához válik hasonlóvá. Hetvenegy kombájn dolgozik, illetve áll készenlétben. Köztük a legtöbb a jól bevált­­ SZK—4-es, számszerint negyvenhárom, kilenc az SZK—3-as és tizenkilenc a B—62-esek száma. A minőség változása jótékonyan érez­teti hatását a gépek üzemképességén. Az idén nem volt jellemző az állandó alkatrészhiány, az állandó rettegés a gépek leállása miatt Még olyan is van, mint a baracsi Igazság termelőszövetkezet egyik kombájnosa mond­ta, hogy jóformán még ékszíjcserére sem volt szükség az eddigi munka folyamán. A gépjavító állo­más szakemberei szerint csak apró javítani­valók fordulnak elő, megbízhatóan üzemelnek a gépek. A termésátlagokról még nincsenek végleges adatok. Adódik egy-egy egészen kiemelkedő tábla, húsz mázsán felüli terméssel. A bara­csi Kossuth termelőszövetkezet búza átlaga 15,3 mázsa. A mostani kedvezőtlen napok minden bizonnyal nem emelik, hanem csök­kentik az átlagos terméseredményeket. A já­rás vezetői az eddigi adatok ismeretében arra számítanak, a múlt évi átlagot — búzából 14,7 mázsát — elérik a járás gazdaságai, eset­leg ezt valamivel sikerül meghaladni. És végül, mikorra várható a dunaújvárosi járásban az aratás teljes befejezése? Ha az időjárás kedvezett volna, a járás történeté­ben először, ez még július folyamán megtör­tént volna. A hátralevő három és félezer holdnyi aratnivalóhoz még öt-hat kedvező nap szükséges. Így, a régi hagyományos be­fejezési időpontig, augusztus huszadikáig nem várnak, még az időjárással küszködve is rö­videsen befejeződik a nyári ütközet, bizton­ságba kerül a megtermelt kenyér. — V. I. — A TARTALOMBÓL: edz ezeréves Jlengiyel­­­ország - ma két p­ár­tit­atároza­t n tjornálain . Másodszori találkozás a­­Balatonnal Kedden összeül a szovjet parlament Moszkva. Kedden délelőtt a Kreml­ben összeül a Szovjetunió Legfelső Tanácsának újon­nan megválasztott 1 517 kép­viselője, hogy fontos bel- és külpolitikai döntéseket hoz­zon. Tíz órakor kezdődik a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának, majd délben a Nemzetiségi Tanácsának az ülésszaka. Ezen az ülésszakon a szovjet kormány benyújtja lemondását, majd megtörténik az új minisztertanács kijelö­lése. A két ház együttes ülé­sén megválasztják a Legfel­ső Tanács elnökségét, majd az elnökség megválasztja sa­ját elnökét. (MTI) Új KEZDEMÉNYEZÉS az üzemi fiatalok továbbképzésére Körülbelül ezt az elnevezést lehetne adni annak a kezde­ményezésnek, amelyet a Szer­­számgépipari Művek Székesfe­hérvári Köszörűgépgyárának öntödéjében vezettek be a fia­tal műszakiak továbbképzésé­re. Az öntöde műszaki vezető­­ugyanis minden évben sze­mélyre szóló feladatokkal bíz­za meg az üzem fiatal techni­kusait, akik az adott témakör­ben kísérleteket végezhetnek, s ezek eredményéről negyed­évenként kötelesek beszámolni. A negyedévenként benyújtott írásos beszámolók felett az ön­töde teljes műszaki személyze­te vitát kezdeményez, s eköz­ben eldöntik, hogy melyik szakdolgozat a legjobb, s erre a rendelkezésre álló jutalma­zási keretből kisebb-nagyobb összegeket utalnak ki. Az ötlet elsősorban a köz­vetlen és távlati feladatok meg­oldásának útját egyengeti, s zökkenőmentessé teszi az új technológiák bevezetését. De segít egy másik területen is: a jutalmazások igazságos elosz-­­ tásában. Ugyanis az esetenkén­ti jutalmak odaítéléséhez min­denkor a többség véleménye szükséges. Az öntödében megszerették ezt a továbbképzési formát, s­­ a 13 fős műszaki szocialista­­ munkabrigád a kongresszusi­­ verseny során számos jelentős­­ technológiai folyamat kikísérő­i létezésére, s néhány új béren-­­­dezés üzemszerű munkába állí­­­­tására vállalkozott . vn.An psolbtArjat BOYRsPLTrrrar i Kedd. <Jj|L jPgL J§|L Ml fii? TfffítflrTOfi if>w augusztus 2. ä®l BSä’^Hw^hBS ftí «Kvtnr Í XXII. évfolyam, 181. sz. Ara: 50 filler. jyifPHPPi­aWPFfWP'»If IWIWWIIW IMII II Iff"“V’- *vem ■tf.ahim.ivB ii Vd «1 r ^ ^ w J ^ J^i 1 100 milliós témeljesités TÖBB CSALÁDI HÁZ # NÖVEKVŐ EXPORT Fejér megyei kisipari szö­vetkezetek első félévi tervtel­jesítése volt a témája a KISZÖV közelmúltban lezaj­lott gyűlésének. A beszámoló­ban elmondották, hogy a tel­jes termelési értéke megköze­lítette a 100 millió forintot, s 19,5 százalékkal magasabb mint a múlt év hasonló idő­szakának teljesítése. Az első félévi tervet a megye 27 szövetkezete közül 18 teljesítette túl. Különösen örvendetes ez a túlteljesítés az építőipari szövetkezetek­nél, hiszen ennek a termelési értéknek a növekedése túl­nyomó többségben — hatmil­lió forint — a lakossági munkákból keletkezett. Egy­szóval több lakás épülhetett fel több család helyzete oldó­dott meg kedvezően. S ha már az építőiparnál tartunk, okvetlenül beszélni kell a ne­hézségeiről is. A munkaerő­vándorlás és segédmunkás­hiányon kívül a legtöbb ne­hézséget a rendszertelen anyagellátás, ezen belül is a '. T'Vini szer ’•) I téglahiány okozta, és okozza . Reméljük már nem so­káig, mert megpróbálunk ■ magunk erejéből segíteni rajta. Úgynevezett salakblok­kokat gyártunk Sárbogárdon, sajnos még csak a manufak­túra színvonalán. Idővel ter­mészetesen megpróbálunk át­térni a gépi termelésre. Az első lépéseket már megtettük, a Fémipari Ktsz előrelátható­lag hamarosan elkészíti a szükséges berendezéseket Emelkedett a javítás-szol­gáltatás értéke, minőségi színvonala is. Január 1-től a székesfehérvári Víz-, Fűtés­­szerelő és Lakáskarbantartó Ktsz végzi a megyében a hűtő-, presszó- és egyéb vendéglátóipari gépek garan­ciális és fizető karbantar­tását, továbbá az autójavítást is felvették szolgáltatásaik sorába. A szolgáltatás szín­vonalának emelése érdekében még ebben az évben átadásra került az agárdi szolgáltató­ház. A megye kisebb, járási székhelyektől messze eső tele­püléseit is igyekeznek minél jobban s minél megfelelőbb szolgáltatásokkal ellátni. En­nek érdekében bevezették a gebines módszert. Növekedett az elmúlt fél­évben az export mennyisége is megyénkben. A külkereske­delem részére történő érté­kesítés 58,9 százalékkal volt több, mint a múlt év ha­sonló időszakában. 1966-ban az eddigi exportra dolgozó szövetkezetek sorába lépett az Adonyi Ruházati és Szol­gáltató Ktsz. A beszámoló az iparpoliti­kai tevékenység általános emelkedésének legfőbb ösz­tönzőjeként az új premizálási rendszert jelölte meg. A kis­ipari szövetkezeteknél ez év­ben az állami vállalatok gaz­dasági átszervezésével pár­huzamosan új tervezési me­todikát vezettek be. Megyénk­ben kísérletképpen öt szö­vetkezet dolgozik így. Természetesen a hiányos­ságokról is szó esett az ülé­sen. Így például az Asztalos Kisz termelésének visszaesé­séről. Az időleges hullám­völgyből új típusú bútorok gyártásával kerülhetnek csak ki. A szövetkezetiek és a KISZÖV vezetők is tudják ezt. A ktsz-ben már meg­kezdték az új formájú campingbútorok mintadarabjainak elkészíté­sét, amelyre a külkereskede­lem adott megrendelést. A második negyedévben már megkezdték, ha szükség van rá tovább folytatják egy-egy szövetkezetekben a vesztesé­ges részlegek önelszámolási egységekké való átszervezé­sét. Az ülés után, ha nem is hivatalosan, de ugyanolyan szenvedélyes érdeklődéssel beszélgettek a résztvevők a második félév tennivalóiról. Ezek közül egyről, mi is bő­vebben elbeszélgettünk a KISZÖV elnökével. — Jól haladnak tárgyalá­saink a Dunai Vasművel, hul­ladékainak egy részét ugyanis mi dolgozzuk majd fel. En­nek érdekében környékére telepítjük a füstcső, eresz, kapu, kerítés, drótfonat gyár­tást, zománcozási munkát. Eddig ezeket a hulladék­anyagokat a Dunai Vasmű az ország minden részébe szét­t szállította. Egyes kisebb al­katrészeket pedig onnan kész állapotban juttattak vissza, ezeknek gyártását is átvál­laljuk. A gazdaságosságon túl emellett az elgondolás mel­lett szól az a tény, hogy a környék aszonyainak munkát tudunk biztosítani. P. Zs. Képek a ku­ta­tó in­tézetből Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet te­­nyészkertjében a lucerna nemesítéséhez szükséges munka­­folyamatokat végzi Somogyi Mária csoportja. Mielőtt a lucerna öntermékenyítését végeznék, a virágzó bokrokat „borítóval” fedik le a méhek, rovarok ellen. Képünkön Németh Erzsébet. Óránként három vagont ürít a gép Aki az építőiparban vala­mennyire is jártas irigyli, akit csak a látványosság vonz, meg­csodálja a hetes autósztráda építkezésen dolgozó nagytelje­sítményű vagonürítő berende­zést, a lengyel célgépgyártás büszkeségét. Egyedülálló „látványosság” volt ez a gép a legutóbbi na­pokig, s egy kis provincializ­mussal elmondhatjuk: szeren­csére Fejér megyében látható e gép második hazai példánya is. A Fejér megyei Építőipari Vállalat Seregélyesi úti új köz­ponti telepén már az utolsó si­mításokat végzik a szerelők ezen a nagyteljesítményű be­rendezésen. A gép valamivel több, mint egymillió forintba került, s a szakemberek sze­rint meglepően rövid idő alatt „kidolgozza” az árát. Ugyanis óránkénti teljesítménye három vagon­ ürítése. Kavics, zúzott­kő, alapkő, de még a harminc centiméteres éleket meghaladó darabos anyagok kirakására is „vállalkozik”. E berendezésre a­­ vállalatnak igen nagy szüksége­­ volt, hiszen az évenként ép­ím­­­ző 60—80 000 köbméter öm­lesztett anyag igen sok mun- s­káskezet kötött le a vállalat létszámából, nem is beszélve­­ arról, hogy ez a legnehezebb fizikai munkák közé sorolható művelet nemigen vonzotta az embereket. A lengyel gyártmányú va­gonürítő berendezés teljesen gépesíti ezt a műveletet, s emellett minimálisra csökkenti a kényszerű vagonállási időt, ami a teherforgalom meggyor­sítását eredményezi. A pályakezdés küszöbén Pedagógusok eskütétele Fiatalok, húsz-huszonkét­­ évesek foglalnak helyet a me­gyei tanács dísztermében. Nemrégiben még vizsgadiák­kal küzdöttek diákként, főis­kolás, egyetemi hallgatóként adtak számot felkészültségük­ről. Tudásukért cserébe diplo­mát kaptak, amely feljogosítja őket a legnemesebb munkára, tanításra, nevelésre. őket köszöntik a megye ve­zetői: Gyenge Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Bujdosó Imre, a me­gyei tanács vb elnöke, Dani Lukács, a megyei tanács vb el­nökhelyettese és Pap László művelődésügyi osztályvezető. Jelen vannak a járási, városi tanácsok művelődésügyi veze­tői.­­ Az üdvözlés után felharsan a Vasvári Gimnázium és a ze­nei általános iskola kamara­kórusának dala, aztán előlép­nek a legkisebbek, az óvodá­sok. Verset mondanak és vi­rágot adnak át. Kedves, feled­hetetlen percek ezek. A pálya­kezdés küszöbén álló ifjú pe­dagógusoknak szól az ünnep­lés, de Pap László, a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője már a mun­káról beszél. A nagy és fele­lősségteljes hivatásról szól. A művelődéspolitika ifjú végre­hajtói figyelmesen hallgatják. Hiszen az útravalót mindig szívesen fogadja az ember, hát még a kezdet­ kezdetén, az első csengetés előtt. A szeptemberi tanévnyitás, csengője tanterembe szólítja a száz nevelőt, akik esküvel pe­csételik meg 1966. augusztus elsején elhivatottságukat. Azt fog­adják, hogy hűek lesznek az alkotmányhoz, hogy őszinte, marxista szellemben oktatják, nevelik az új nemze­déket. Különös fény csillan sze­mükben. Olyan fény ez, amely képes másokat is lángra gyúj­tani. Ezt a tüzet táplálni kell. Az első munkanapra, és az azt követő munkásévekre ké­szülnek. Miközben tanítanak, maguk is tanulnak majd, hogy eleget tegyenek a kor köve­telményének, amely parancsa szerint szocialista embereket vár tőlük, olyan embereket, akik nemcsak szemlélői, ha­nem aktív részesei lesznek a jelen feladatainak és a jövő céljainak. — n. e. —

Next