Fejér Megyei Hírlap, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

B ' HÁROM • ELIEEDEllEH EMBER Ha valaki odaáll a Pamut­textil Művek kikészítőgyárá­­nak NDK-ból érkezett har­­mincméteres appretáló gépe mellé, amelynek utolsó mun­kafázisaként végtelennek tű­nő széles fehér textilszalagból gömbölyödik fel orsójára ez a behemót nagy „spulni”, egy pillanatra sem gondolná, hogy nem így álmodták meg a ter­vezőmérnökök. Semmi jel nem mutat a „toldalékra” Alma­­zöldre van zománcozva, mint az egész háznagyságú masina. Sokat gondolkoztak azon a TMK-beliek: hogyan lehetne megkönnyíteni az anyagmoz­gatást? Kiküszöbölni a sok he­lyet foglaló, kis hordképességű anyagszállító kocsikat, ame­lyekben törik is, szennyeződik is a belenyomkodott anyag, így került el tapasztalatcseré­re Pápára Gál Mihály laka­tos, Szőke János művezető és Kovács Károly főmechanikus, ahol alaposan szemügyre vet­tek egy gépet. Az idegen gyár gépe azon­ban csak ötletet adott, mert sok speciális szerkezet pörög­­zuborog a kikészítőgyárakbaan, nem igen találtak még fel olyan kaptafát, amelyre rá lehetne húzni valamennyi megoldást. A többit nekik kel­lett hozzáadni találékonyság­ból, szakértelemből és szor­galomból. Olyan csővázas ko­csikat szerkesztettek elhasz­nált anyagokból, amelyeknek nem volt rak területe. Csak egy hatalmas orsó, amelyre az anyagot kívánták felgön­­gyölíteni. A nehezebb felada­tot azonban a gépből kibocsá­tott textilanyag szoros felcsé­­vélése, gyűrődésmentes, egyen­letes felgöngyölítése jelen­tette. Számbavették a különböző kiselejtezett anyagokat a MÉH telepen, a bicskei „rozsdate­metőben”. Találtak ki szupe­rált hidraulikát, idomvasakat, tartókat. Az appretáló gép végébe pedig, ahonnan az eredeti gyári elgondolás alap­ján lustán lengő kar rétegezte egymásra a kikészített anya­got a kis kocsikba, felszerel­tek két súlyos kart, amely egy kemény gumihengert tartott. Másfél lóerős kis motor for­gatja az olajszivattyút, amely­nek hidraulikája játszi köny­­nyedséggel emeli-süllyeszti a „toldalékot”, s a munkás kí­vánsága szerint oldja föl, vagy szorítja rá az alája tolt, nagy­görgős szállítóeszközre. A forgó gumihenger hajtja a görgőt, és olyan súllyal pré­seli össze az­ anyagot, hogy átlagosan négyezer méter tex­tíliát tartalmazó óriási henger képződik, amely könnyedén gurul görgős csapágyain oda, ahová szánták... — Nem nagy dolog az egész — szerénykedik Kovács Ká­roly. Arra gondol, hogy van ilyen hasonló megoldás má­sutt is, csak egy kis akarat, leleményesség kell ahhoz, hogy megszülessen. Én viszont nagy dolognak látom. Nem csak azért, hogy megtakarítottak vele vagy hetvenezer forintot (igaz, hogy belefektették a csapá­gyak, a villanymotor és az ócskavas árát) hanem külö­nösen azért, mert ezek az emberek önzetlenül, csak hi­­vatásszeretetből, gyárunk iránt érzett ragaszkodásból, és munkástársaik munkájá­nak könnyítésétől indíttatva vállalkoztak rá és végezték el f­ecsülettel. Most a többi gépeket, első­sorban a kalandereket veszik szemügyre, mert „azokkal sem vagyunk megelégedve” — mondják. — BT — A TARTALOMBÓL : (Régi ls merői a mai la­laért * r(TB. előtt a leké mari tiz­ek * cA pálya­­n­álasztás lázában A megyei pártbizottság ülése kedden, január 31-én ülést tartott az MSZMP Fe­jér megyei Bizottsága. Az ülésen HERCZEG Ká­roly, a pártbizottság első titkára beterjesztette a párt­­bizottság, valamint a végre­hajtó bizottság 1967. évi munkatervét. A pártbizott­ság a munkaterveket elfo­gadta. Ezután GYENGE Károly, a pártbizottság titkára tájé­koztatta az ülés résztvevőit a termelőszövetkezeti kong­resszussal kapcsolatos fela­datokról és a megyei előké­születek tapasztalatairól. A megyei pártbizottság a je­lentést elfogadta. Z­árszámadás Besnyőn Egy dolgo­s év­i 1 millió forint Immár a tizenhatodik zár­számadó közgyűlésen vetettek számot munkájuk eredmé­nyeiről a besnyői termelőszö­vetkezet tagjai. A művelődési ház nagytermében rendezett ünnepélyes eseményen a Sal­­lai Termelőszövetkezet ven­dégei is jelen voltak, Bodnár László, az MSZMP Fejér me­gyei Bizottságának osztályve­zetője, Nagy Imre, a dunaúj­városi­­járási tanács vb elnök­­helyettese s a termelőszövet­kezettel évek óta jó kapcsola­tot tartó csepeli munkások képviselői. A közgyűlésen ismertetett adatok, számok arról tanús­kodtak: 1966-ban ismét jól, eredményesen gazdálkodtak a termelőszövetkezet dolgozói. A tsz tiszta vagyona egy eszten­dő alatt 6,1 millió forinttal növekedett. Az egy szántóegységre jutó szövetkezeti jövedelem 3800 forintról 5600 forintra emel­kedett. A korábbiaknál többet tud a tsz tartalékolni. A biz­tonsági alapra 1,6 millió fo­­rint, szociális és kulturális alapra 1,5 millió forint jutott. A szövetkezet idén is megad­ja tagjainak a fizetett sza­badságot, nyugdíjasainak pe­dig­ biztosítja a nyugdíjkiegé­szítést. A legjobb termelőszö­vetkezeti dolgozókat ország­­világjáró kirándulásokra vi­szik. A közösből származó, egy tagra jutó átlagjövedelem ez évben meghaladja a 35 ezer forintot. Kiemelkedően jó volt a baromfi- és tojástermelés jö­vedelme : 21 vagonnál több húst, s több mint félmillió darab tojást adtak át a fo­gyasztóknak a besnyői terme­­lőszövetkezeti parasztok. Felszólalt a közgyűlésen Bodnár László, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője is. Elmondotta: a megye vezetői, kommunistái büszkék arra, hogy a besnyői Sallai Terme­lőszövetkezet tagsága szorgal­masan, eredményesen dolgo­zik. A zárszámadást követően a művelődési ház nagytermében kétórás művészeti műsort ad­tak a fiatalok. Ez alkalom­mal lépett első ízben közön­ség elé a tsz KISZ-szerveze­tének népitánc együttese. Si­­kert arattak a műsorban fel­lépő fővárosi művészek is. A zárszámadási bál hajnalig tartott, másnap pedig ugyan­­csak a művelődési házban vá­sárt rendezett az fmsz, a ter­melőszövetkezet dolgozói ré­szére. Szilágyi Pál Huszonöt éve jelent meg a Szabad Nép Huszonöt évvel ezelőtt, 1942 februárjában jelent meg a Szabad Nép első száma. Az első példányok egy eldugott budafoki kis sokszorosító üzemben készültek. Az üldöztetés folytán természetesen csak kezdetleges sajtótermékként in­dulhatott a lap. Az évforduló alkalmából ma tizenegy órakor a Nép­­szabadság székházának előcsarnokában Rózsa Ferenc már­vány emléktábláját megkoszorúzzák az MSZMP Központi Bizottsága, a Népszabadság szerkesztősége, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivatala és a MÚOSZ képviselői. (MTI) nt-JtG PWOfcCTÄRTSI. ESTESÜL H5TBR ! <kjér mqyei Uf £ ’ *|-------­( “• MIT 1 M~JM 1»«*. február 1. IMIgH gM W«? jffiiifo^fcsggaagf I xxrii. évfolyam. 2i. sz. »«s mms mm mm» are» ***^ 3 Ara: 5* HHér. .. a---------------------------------------­ Építőipari vállalatok vezetőinek táj­értekezlete Tegnap délelőtt Székesfehér­váron az Építőipari Főigazga­tóság rendezésében tájértekez­letet tartottak a dunántúli épí­tőipari vállalatok gazdasági, politikai és mozgalmi vezetői. Az értekezleten az 1967. évi feladatokat, valamint a gazda­sági mechanizmussal kapcso­latos — már idén bevezetésre kerülő — intézkedéseket be­szélték meg. Milyen­­ lesz 1­­ az idő ? Várható időjárás szerda estig: kevés felhő, száraz, hideg idő. Átmenetileg több helyen mésy élénk, szerdára mérséklődő szél. A hőmér­séklet nyugaton is csökken. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet nyugaton mínusz egy — mínusz hat, keleten mínusz öt — mí­nusz tíz fok között. (MTI) CSAK ÖTLET ? Apró tettek is jelentős ered- l­ménnyel járhatnak, ha szerenc­s esésen összetalálkozik a jó mód­szer, s az időszerűség fel­isme­rése. Ezt bizonyítja az egyik textilgyári pártszervezet kez­deményezése, ami ugyancsak híjján van a látványosságnak, de elgondolkoztató, s követésre ösztönző. Nem tudják, kinek az ötlete volt, de megszületett: az üzemrészek bejárati ajtaja mellé apró, zárt faládikák ke­rültek, „Kérdezzen-válaszo­­lunk” felirattal. A szembetűnő helyeken plakátok tudtul ad­ták, hogy a ládákba dobott kérdésekre a pártszervezet vá­laszt ad, mégpedig az üzem legnagyobb nyilvánossága előtt, a hangos híradó igénybe véte­lével, ebédszünetben. S már az első két nap igen érdekes, iz­galmas, mondhatni azt is, hogy több tekintetben „kényes” kér­dések gyűltek össze. Például ilyenek: „Felelősségre vontak-e valakit azért, hogy a B üzem­ben két hónap alatt ötszörösé­re nőtt a selejt?”, „Igaz-e, hogy a régen ígért női öltözőt me­gint nem építik fel, de ugyan­akkor új irodaépületet emel­nek?”, „Miért nincs elég ab­­cugos láda, miért kell egyik üzemrésznek a másiktól lop­kodnia azt?” A válaszok — nyíltságukkal, tömörségükkel, tíz perc alatt három kérdésre feleltek — nagy érdeklődést, „zsongást”, s talán ezért némi — ellenállást is keltettek. Ez utóbbi esetben olyan aggályok hangzottak el, hogy „mi közük ehhez az em­bereknek?” A kommunisták, s elsősorban a pártvezetőség jog­gal válaszolta azt, hogy az embereknek,­ azaz a gyár dolgozóinak mindenhez közük van, s ami foglalkoztatja őket, ami beszédtéma, arról a párt­­szervezet sem hallgathat, s a kérdésekre válaszolni kell! Im­már egy hónapja bevett szokás, hogy minden másnap ebédidő­ben felhangzik a hangos­be­mondóban a „Kérdezzen-vála­­szolunk” műsora, s bár még mindig vannak, akiket ez „ide­gesít” — főként ha bizonyos hibák kapcsán a nevüket hall­ják —, a kezdeményezés nagy népszerűsége, eredményessége magát a pártvezetőséget is meglepte. Az esetet azért ismertettük részletesebben, mert frappáns példája annak, hogyan lehet és kell keresni, kutatni az agitá­ció új útjait, eredményessebb módszereit, hogyan kell fel­hagyni, ha arra szükség van, a bevett szokásokkal. A zárt faládikák kiindulópontjai let­tek a gyáron belül az agitáció megújhodásának, azóta sok más tekintetben is előbbre lép­tek — ahogy a pártvezetőség titkára mondotta, „egyszeriben kedvet kaptunk a bátrabb, nyíl­tabb módszerekhez” — s való­ban alkotó módon képviselik a párt politikáját, s agitálnak a cselekvés érdekében. A pártkongresszus határoza­ta nagy figyelmet fordít a párt­­szervezetek agitációs tevékeny­ségére, s arra a követelményre, hogy valamennyi párttagnak kötelessége a párt politikájá­nak képviselete, az állandó, és a helyi adottságokat figyelem­be vevő felvilágosító munka. Nem lehet hatékony, időszerű ott az agitációs munka, ahol azt valamiféle „reszort-fela­datnak” tartják, s nem az egész pártszervezet ügyének, ahol csak ismételgetik az or­szágos fórumokon elhangzó ál­lásfoglalásokat, de nem foglal­koznak a helyi, az embereket leginkább érdeklő kérdések­kel. Az agitáció célja, — a meg­győzés, a cselekvésre készte­tés, — mindenütt azonos; út­jai, eszközei azonban különbö­zőek. Van ahol igen eredmé­nyes fórum a pártnapok meg­­újhodott rendszere, de kevés­bé sikeres például a széttagolt mezőgazdasági üzemekben, vagy a zömmel bejáró munká­sokat foglalkoztató iparvállala­toknál. A bevezetőben­­ ismertetett példa igazolja, hogy ötletekre van szükség, kezdeményezésre. A gyorsan változó világ, a bo­nyolult nemzetközi helyzet, ha­zai feladataink sokrétűsége, a szocialista építőmunka során jelentkező ellentmondások, fe­szültségek egyben forrásai is a megújuló kérdéseknek, választ és megoldást sürgető problé­máknak, s a téves nézeteknek. Hiba hallgatni arról, amiről az emberek beszélnek, s még na­gyobb hiba­­ mellébeszélni! A kommunistáknak mások véle­ményét, nézeteit meghallgatva kell képviselniök a párt poli­tikáját, nem kinyilatkoztatni­­uk, hanem vitatkozniuk, érvel­niük kell. Ebben a munkában pedig egyetlen napra sincs, nem lehet megállás, szünet. Egy, az életben maradottak közül (Cikkünk a 2. oldalon) 31,1 milliárd forint mezőgazdasági beruházásokra . A legutóbbi négy esztendő fontos szakaszt­­ . ..ett a me­zőgazdaság­ fejlődésében: eb­ben az időszakban a termelő­szövetkezetek, állami gazdasá­gok és egyéb mezőgazdasági üzemek, intézmények 31,1 mil­liárd forint értékű épületet, berendezést, gépet, ültetvényt és más beruházást kaptak. 1963 óta szarvasmarha-is­tállók a hegyes-dombos vidé­keken is legalább ötven férő­helyesek, máris gépesítettek vagy gépesíthetők, az ország más tájain pedig már zömmel 100 férőhelyes, vagy még en­nél is nagyobb, korszerűen be­rendezett istállókat helyeztek üzembe. Négy év alatt a nagyüzemi tehenészetek több mint száz­ezer, a sertéshízlalók kereken 310 ezer férőhellyel gyarapod­tak. 350 ezer holdon építettek ki, zömmel esőztető rendszerű, öntözőberendezéseket. Az 1963 —66-os években 37 ezer új traktort és 6200 gabonakom­bájnt kapott a mezőgazdaság. Az idén 7,4 milliárd forint jut mezőgazdasági beruházá­sokra.

Next