Fejér Megyei Hírlap, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

­ Átadták a SZOT 1968. évi művészeti díjait Kedden a Szakszervezetek Országos Tanácsának székhá­zában — a május 1-i ünnepsé­gek hagyományos eseménye­ként — átnyújtották a SZOT 1968. évben adományozott dí­jait azoknak a művészeknek, akik kiváló alkotásaikkal, a munkások körében végzett kulturális felvilágosító tevé­kenységükkel a legeredménye­sebben segítették a szocialista nevelési célok megvalósítását. Részt vett az ön népségén Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, Óvári Miklós, az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatási és kul­turális osztályának vezetője, Földvári Aladár, Kiss Károly és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnökei, Beck Sándor, Gál László, Somoskői Gábor, a SZOT titkárai, Darvas József, az írószövetség elnöke. A dí­jakat Somoskői Gábor adta át. A SZOT 1968. évi művészeti díjait megkapták: Urban Ernő Kossuth-díjas író, az 1,Írott malaszt ’ című regényéért, valamint közéleti, publicisztikai munkásságáért, az író-olvasó találkozókon ki­fejtett népművelési tevékeny­ségéért; Czine Mihály kritikus, iro­dalomtörténész, a mai magyar irodalom népszerűsítése érde­kében üzemekben­ , szakszer­vezeti könyvtárakban és tan­folyamokon évek óta folyta­tott odaadó és eredményes munkásságáért; Horváth Teri színművésznő, elsősorban a munkás- és pa­rasztfigurák magas, művészi színvonalú megformálásáért; Némethy Ferenc színmű­vész, a Miskolci Nemzeti Szín­ház tagja, magas színvonalú alakításaiért, elsősorban Tre­­nyov: „Ljubov Járóvá­ja” című darabjában nyújtott alakítá­sáért, valamint a diósgyőri Lenin Kohászat Művekben folytatott népművelő tevé­kenységéért; Kovács András filmrendező, időszerű társadalmi kérdése­ket feldolgozó, magas, művé­szi színvonalú filmjeiért, tár­sadalmi és népművelési tevé­kenységéért ; Kiss István szobrászművész, köztéri szobraiért, elsősorban a Debreceni Agrártudomá­nyi Főiskolán felállított szo­borkompozíciójáért, a szegedi Len­in-szobráért, a Munka cí­mű alkotásáért, valamint köz­életi tevékenységéért; Xantus Gyula festőművész, a képzőművészeti közízlés ala­kítása, az üzemi képzőmű­vész-körök fejlesztése érdeké­ben végzett népművelő­ tevé­kenységéért és művészi mun­kásságáért; Pauló Lajos, a Magyar Rá­dió és Televízó rendezője, nag­y nevelő hatású vetélkedő­sorozatok rendezéséért, vala­mint a Hajóépítők című do­­kumentumfilm-sorozatáért. A kitüntetettek nevében Czine Mihály mondott köszö­netet. (MTI) r világ proletárjai, egyesüljetek XXIV. évfolyam. 101. sz.­­ * EmmmmiW.in 7fMM!!!^^m!!^ ! Ára: 1 forint. ■PMBÉIBÉÉrWlíáÍÉUMlfcWWni«iM ?il!^^n!*Ili(i^BHMBB| '------------------------------' (T­intő*') Dr. Müinnich Ferenc nevét vette fel a dunaújvárosi gimnázium és szakközépiskola A dunaújvárosi gimnázium és szakközépiskola kedden felvette Fejér megye szülött­jének, a nagy forradalmár, dr. Münnich Ferenc nevét. Ebből az alkalomból a Vasmű úti kiállítási teremben dr. Münnich Ferenc emlékére ki­állítás nyílt. A harcos for­radalmár egész életútját szor­galmasan összegyűjtött fény­képek mutatták be. Kiállítot­ták Münnich Ferenc katona­sapkáját, tisztikardját és más fegyvereit, továbbá sokat kedves emléktárgyai­ból, ame­lyeket a magyar dolgozóktól életében kapott, nagyszámú közönség jelenlétében dr. Sar­lós Ferenc, a dunaújvárosi pártbizottság tagja nyitotta rr.ig a kiállítást, amelyen részt vett Münnich Ferenc özvegye, s László Aladár Lenin-díjas, Münnich Ferenc barátja és egykori harcostársa. Ott volt Páni Lukács, a Fejér me­gyei Tanács vb-elnökhelyettese. Sárosi József a dunaúj­városi pártbizottság első tit­kára és dr. Maróti János a dunaújvárosi tanács vb-elnö­­ke is. Később a Bartók Béla Mű­velődési Házban iskolai néva­dó emlékünnepséget rendez­ek. Ezen Sófalvi István, a városi tanács vb-elnökhelyet­­tese méltatta Münnich Ferenc­nek a proletárinternacionaliz­mus bátor harcosának mun­kásságát és érdemeit. Utána Münnich Ferencné szalagot kötött az iskola új zászlajára, amelybe a névadó nevét szőt­ték. Ezután a gimnázium és szakközépiskola növendékei irodalmi műsorban idézték dr. Münnich Ferenc életútját. Ünnepi készülődés kitüntetettek az élen Nagygyűlések és fa­ln napok • Kulturális bemutatók, sportünnepélyek Székesfehérvár Ma délelőtt 10 órakor a Szabadság térről indul el a székesfehérvári dolgozók ün­nepi menete, hogy végigha­ladva a város utcáin köszönt­sék a nemzetközi proletariá­tus ünnepét. Az előreláthatóan több mint 10 ezres menet élén a 136 tagú elnökség ha­lad majd, amelyben a megye és a város párt-, tanácsi, tö­­m­egszervezeti vezetői mellett ott lesznek az üzemek, vál­­­lalatok képviselői, a kitünte­tett dolgozók is, majd 600 út­törő folytatja a sort, mögöt­tük pedig 300 zászlóval disze­­sek vonulnak fel. Az üzemek, intézmények felvonulása, különösen szín­pompásnak ígérkezik, a VI­DEOTON például vetélkedést rendezett a gyár üzemrészei­nek dolgozói között, kiké lesz a legszebb dekoráció. Bicske A járás 13 községében dél­előtt 9, illetve 10 órakor indul a felvonulók menete a sportpálya felé. A május el­sejei felvonulásban nemcsak az üzemek, hivatalok, helyi vállalatok dolgozói vesznek részt, hanem az óbarokd, gö­­böljárási állami gazdasági dolgozók is itt vonulnak fel. Délután nagyszabású sport­műsorra kerül sor a bicskei sporttelepen, s ekkor avatják fel a gimnázium sportpályá­ját is. Csák­váron, ahol ezúttal ke­rül sor az iskolaavatásra is, az állami gazdaság távolabbi üzemegységeinek dolgozói is részt vesznek az ünnepségen. Sárbogárd A járási székhely és a kör­nyező községek mintegy négy­ezer dolgozója vesz részt a délelőtt fél 10 órakor kezdődő május elsejei felvonuláson. Az ünnepi nagygyűlésre a Vásártéren kerül sor, majd a járási művelődési ház és a gimnázium művészeti együtte­sei mutatják be ünnepi mű­sorukat. A délutánt a Vásár­téren felállított szabadtéri színpadon kulturális műsor, a sportpályán pedig sportesemé­nyek töltik ki, este pedig ut­cabál lesz. La­jos kom A rom­ba­n falu nap és megyei lovasbemutató gaz­dagí­tj­a az ünnepi programot. Dunaújváros Úttörő­ zenekar fújja majd az indulót, a munkásmozgal­­m­­ veteránok nyomában az Ifjú Gárda tagjai lépkednek a különböző nemzetek lobogói­val, majd 11 kitüntetett vál­lalat és üzem nyitja meg 54 munkahely több mint 10 ezer dolgozójának menetét ma dél­előtt. A felvonulókat repülő­gépről leszórt 10 ezer röpcé­dula köszönti majd. Délután a központi sportte­lepen MHSZ modellező be­mutatókra, szabadtéri sakk­versenyre és több más érde­kes sporteseményre kerül sor. Mór Az állami gazdasági dolgo­zók, termelőszövetkezeti ta­gok, bányászok, sok száz móri dolgozó és fiatal menete indul útnak délelőtt 10 órakor a já­rási székhelyen, hogy vörös zászlók alatt ünnepi felvonu­lással köszöntse május else­jét. A felvonulást nagygyűlés követi, majd kulturális és sportbemutatókra kerül sor. ÉLJEN MÁ­JUS 1! m­ájusi út írta: Nics János főolvasztár, országgyűlési képviselő A Martin-kemence előtt állok, figye­­lem társaim szorgos, serény mun­káját. Arra gondolok, hogy munkaidő után is sok ilyenkor a tennivaló. Dekorációkat készítünk, csinosítjuk a munkahelyet, dí­szítjük a májusfát és mi, idősebbek fel­elevenítjük a régi május elsejéket. Osztá­lyunkkal szembeni kötelességünk, hogy a fiatal szakmunkásokat ne csak a munka szeretetére, hanem a hagyományok tisz­teletére, a munkás-szolidaritásra is meg­tanítsuk. Május elsejét az emlékezés, a tisztelet­­adás és a szolidaritás nemes eszméi emel­ték ünnepi magaslatra. Közel 450 éve Lucca, olasz város selyemszövői indultak harcba 1531. május 1-én. Sztrájkkal til­takoztak kizsákmányolásuk ellen. Rájuk emlékeztek az amerikai munkások 1886- ban, amikor május elsején a nyolcórás munkanapért tüntettek. Chicagóban és más városokban nagyon sok munkást tar­tóztattak le akkor az amerikai hatóságok, nyolc munkást halálra ítélt a tőkések bírósága. Rájuk emlékezett a St. Louis-i szakszervezeti kongresszus 1888-ban, ami­kor elhatározta, hogy május elsejét munka­­beszüntetéssel és felvonulással ünnepük meg a világ munkásai. Ebből kiindulva hozott határozatot a II. Internacionálé május­i harcos demonstrációvá tételéről, így lett május elseje a munkások harcos ünnepe. A megalkuvás, az osztályellenség támadása nem egyszer vágott léket rajta, de sikertelenül, mert a munkások szívébe mélyen bevésődött ez a nap és egyre erősödött május elseje internacionalista jellege. Minket, magyarokat is joggal tölt el büszkeség, mert a munkásosztályunk és parasztságunk képviselői is felvonultak az az első május elsején, 1890-ben. Bizonyí­tották a harcos összefogás jelentőségét, azt, hogy a munkásosztály a forradalmi harcok örököse, a reformációk utáni pa­rasztháború, a Dózsa-lázadás, Thököly, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Táncsics Mihály és az 1919-as Magyar Tanácsköztársaság harcának folytatója. A munkásszolidaritás nagy ünnepén megbecsüléssel, szeretettel gondolunk a magyar, munkásmozgalom kezdeti idősza­kára, az első szocialista májusokra. 78 év távlatából is ránk világít az akkor fel­gyújtott májusi láng. Nem volt könnyű a májusi út. A dolgozó tömegeknek az el­múlt évtizedek során rengeteg megpró­báltatásban, üldöztetésben volt részük. Győzelmek és kudarcok, ragyogó hajnal és hosszú, sötét éjszakák követték egymást. A láng azonban nem aludt ki, eloltani sohasem tudták. A legkegyetlenebb terror sem volt erre elegendő. A történelmi csaták közepette több, mint 50 éve Oroszországon sepert végig a forradalom vihara és ekkor május­­ szi­várvány színei közül kigyúlt a vörös, a reménységből kilépett a megvalósult for­radalom. Az a forradalom, mely nemcsak Oroszországot, hanem a világot is meg­változtatta, így adott új tartalmat a munkásnemzetköziségnek, a májusoknak is. Azóta május elseje a beteljesülés, a cselekvő szolidaritás, a proletárinternacio­­nalizmus győzelmes eszméjének ünnepe. A szocialista forradalom győzelme óta május­­ ünnepi lobogójának selymén csakúgy, mint munkásmilliók szívében szerte a világon, az emberiség legforróbb vágya, a boldog, szabad élet, a békés alkotás jelszava ragyog. 1* Ta­­ májusi törekvés az általános és a­ teljes leszerelés követelése, az atom- és hidrogén fegyverek megsemmisí­tése, a békés egymás mellett élés meg­valósítása, a népek életét és rendelkezési jogát veszélyeztető katonai támaszpontok felszámolása, a kolonializmus minden faj­tájának kiirtása, az elnyomás és kizsák­mányolás elleni küzdelem a tőkés orszá­gokban! Ezeket a követeléseket erősíti a szoci­alista országok dolgozóinak nemes alko­tása. A szabad, alkotó munka bizonyítja, valóra váltható az amit 78 éve a munkás­mozgalom zászlajára írtak: a kizsákmá­nyolásmentes emberi társadalom. Amikor szocialista világrendszerről be­szélünk, azt is bizonyítjuk, hogy a mun­kások májusi útja milyen messze ért a világ számos részén. Először nyolcórás munkanapot, jobb bánásmódot követeltek a munkások, s a tapasztalat, forradalmi tudásuk növekedése, a munkásnemzetkö­­ziség harcos erejének felismerése, a mar­xista párt vezetésivel végrevitt harcuk a proletárhatalomig, a szocialista társada­lomig vezetett. Kezdetben a nemzetközi munkásmoz­galom táborába néhány száz, néhány ezer, néhány millió öntudatos munkás tartozott, de e kis sereg már akkor is félelmetesnek tűnt a tőkések szemében, amikor még csak kísértetként tartották őket számon. Azóta a világ munkásai jelentős eredményeket­­ értek el. Először az egykori Oroszország­ban, majd Európa, Ázsia több országába­létrehozták a szocialista hatalmat. A mun­kásgondolkodás, a nemzetközi munkás­szolidaritás erjeszti a történelmet, a köz­­gondolkodást, a politikát, a művészetet, az irodalmat, a tudományt és a technikát­, az egész életet. Hordozója a szocialista világrendszernek, államalkotó erő, hata­lom, amelyet áthat a leküzdhetetlen aka­rat, hogy megváltoztassa, újjáformálja a világot, és mindenütt megszüntesse az elnyomást, a kizsákmányolás erőszakra épített rendszerét. A májusi utat, a győzelem útját járja a dolgozó ember, ő az emberi javak termelő­je, a történelem formálója, aki az eszme erejével legyőzi a zűrzavart az elmékben, a termelésben, a társadalomban, és az erköl­csök világában egyaránt. Ennek az osztály­nak az ereje a legnagyobb tényező a há­ború elleni harcban, a béke megteremté­sében. Éppen ezért ma is a munkásosztály áll a békéért vívott küzdelem élén. A nemzetközi összefogás kezdettől fogva a munkásosztály legfőbb törekvése volt. Ez eredményezte sikereinek jelentős részét és a jövőben is nagy szükség van erre a küzdelmeinkben. Hiszen csakis egységesen lehet eredményesen fellépni a nemzetközi imperializmus bűnös cselekedetei ellen, amely a világ különböző pontjain kirob­bantott háborúkkal ma is mérhetetlen pusztítást és szenvedést okoz emberek millióinak. A munkásnemzetköziség érzése nyil­vánul meg azokban a tüntetések­ben, amelyeket a dolgozók ma szerte a világon az amerikaiak vietnami agresz­­szi­ója ellen szerveznek. A tiltakozás hul­láma elérte az agresszor országát is: ott is er­re többen értik meg, hogy az igazság a hős vietnami nép oldalán van. Hazánkban 1919. május 1-én volt az első szabad május, s azt 25 év múltán követte a szabad májusok soha meg nem szűnő sora. Sohasem felejtem el, milyen csodá­latos volt 1945 május elseje, amikor nem­csak a természet ébredt fel, hanem az ország is új erőre kapott. Az akkori május elsején a Szovjetuniót, a felszabadítót köszöntötte a magyar dolgozók serege. 1945-ben nyílt meg az út a dolgozó nép boldogabb, békésebb, szebb világa, a szo­cializmus felé. Nem volt kevés a munkánk, de töretlen hittel és lendülettel formál­tuk a hazát. Voltak gondjaink, problé­máink, sújtott bennünket tévedés is, de a munkánk nyomán épült és szépült ha­zánk, benne szőkébb pátriánk, Fejér me­gye is, amely az utóbbi években az ország legrohamosabban fejlődő megyéje­ lett. Új nagyipari üzemek születtek, melyekben ma 38 ezer ember dolgozik. 1938-ban pe­dig megyénkben még csak 2000 munká­st­­ számoltak. Megyénkben épült fel hazánk első szo­cialista városa és a Dunai Vasmű. Szá­momra külön önöm, hogy a Vasmű, ahol én is munkálkodom, megyénk annyi más vállalatával együtt éppen ennek a szén májusi ünnepnek az előestéjén vette át a SZOT és a Minisztertanács vörös vándor­­zászlaját. Boldogan járok a megyeszékhely utcáin, ahol a régi műemlékek mellett üzemek, új városrészek tanúskodnak al­kotó munkánk diadaláról. És bármerre megyek a megyében, mindenütt, tapasz­talom a munkások, a­­szövetkezeti dolgo­zók, hivatalok, intézmények munkásainak, dolgozóinak alkotó tevékenységét. Öröm végignézni alkotó munkánkon, visszatekinteni az elmúlt 23 évre, mely bizonyítja: nincs erő, amely az alkotás útjáról népünket letéríthetné. A szocializ­must építjük, munkánk nyomán gyara­podik, szépül a haza, lesz teljesebb az egyes ember, az alkotó boldogsága. Test­véri népek vesznek körül bennünket­, s együttesen erősít bennünket az a tudat, hogy a szocialista országok hazájuk kol­­­dosul­ásával együtt az emberiség, nagy igaz ügyét is szolgálják. Nem kevés a feladatunk ma sem, sokat kell tennünk a nemzetközi összefogás, az egység erősítéséért napjainkban is. Ezt szolgálja az is, hogy napról-napra ered­ményesebben munkálkodunk a szocializ­mus építésén. A gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetésével is tökéletesebbé, szervezettebbé, eredményesebbé kívánjuk tenni munkánkat. Az a sok kitüntetés, az a sok élüzem cím, melyet éppen a napok­ban adtak át, csakúgy, mint 1968 első négy hónapjának eredményei, azt bizonyít­ják, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével újabb és újabb sikerekre van erőnk. Ezt hirdeti majd a május else­jei felvonuláson, a transzparenseken, a lobogókon az élüzem jelvény. A májusi fényben egy új világ, a szabad alkotás ragyog. A szabadság tiszta légköre, a felszabadult ember bol­dogsága és a béke derűje tölti l­e az új világot, melyért a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal, a kapitalista orszá­gok kommunista pártjaival, a világ haladó erőivel, a békeszerető emberiséggel mon­­'■é'kodunk.

Next