Fejér Megyei Hírlap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

fi Iskálpatrióta AZ ASZTALRA TESZ két tanulmányt, elegáns, fekete kötésben. Egyik a falutörténet, hazánk felsza­badulásának huszadik év­fordulójára készítette. A másik pedig népművész pásztorfaragókról szól, ké­pekkel, rajzokkal illusztrál­va. Az utóbbi, — mondhat­ni — a szakmához tartozik, Pázmándi József ugyanis rajz- és orosz nyelv szakos tanár az enyingi gimná­ziumba. Ám a falukrónika történelem szakoshoz illő feladat. Mi inspirálta e munkára? A válasz bizonytalan: — Amolyan hobby ez ná­lam ... — Később meg így indokolta: lokálpatriotiz­musból fakad. Nem Enyingen született; huszonhat éve él e városias, patinás nagyközségben. Is­meri a helység múltját, né­pének erényeit és hibáit, s mindezekkel együtt szereti őket. S hogy ez a szeretet cselekvő jelleget öltött a helytörténeti kutatásban, abban lennie kell valami kíváncsiságnak. Emberi, al­kotó kíváncsiságnak. A SZERÉNY MÍ. szépen bekötve, ám nem tekinthe­tő befejezettnek. Az újabb „kíváncsiskodások” újabb nyomokra vezették a hely­­történet íróját. — Az egyházi megőrzés­ben levő Historia domus­­ban sok érdekes adatot­­ta­láltam. Többek között em­líti, hogy a katolikus templom alapkőletételekor elhelyezett okmányok és tárgyak mása megtalálható a torony gömbjében is. Sze­retném ezt megnézni, lemá­solni, s a helytörténeti anyaghoz sorolni. Másik té­ma: az enyingi földvár tör­ténete, s a községhez tar­tozó Bozsók, egykori sza­bad paraszt település múlt­ját felderíteni. Egy sajá­tosan a felszabadulás utáni téma, az enyingi földosz­tás történetének feldolgo­zása. Ebből egy önálló ta­nulmányt alkarok készíteni — sorolja terveit Pázmándi tanár. Enying a szabadság­har­cos, forradalmas időkben nem volt közömbös a tör­ténelmi csatákkal szemben. Erről tanúskodik a Bercsé­nyitől kapott menlevél, a 48-as eszméért életét áldo­zó bozsóki oskolamester példája, a 19-es mártírok szomorú sorsa, s a felsza­badulási emlékek. Mindez failusczónokába kívánkozik hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából kibővített falutörténetben. HONISMERETI SZAKKÖR nincs Enyingen, csak hely­­történeti kutatás van. Ez még mindig jobb, mint a fordítottja. Ám a szakkör létét is indokolja a honis­mereti mozgalom nevelő jellege, az „utánpótlás” fel­nevelése. Pázmándi Sán­dort a ped­agógusmu­nka, a népfronttitkári teendők annyira lefoglalják, hogy nem vállalhatja magára egy újabb kör vezetését. Hasz­nos lenne, ha történelem­­szakos tanár vezetésével — diákokból , felnőttekből — a kutatásban segédkező szakkör alakulna mihama­rabb. A krónikás munkája ak­kor teljes, ha az összegyűj­tött anyag eljut a közön­séghez. Ez esetben a falu lakóihoz. A tárgyi emlé­kek felkutatása, a fotók elkészítése kis közösség munkáját igényli. S a fel­­szabadulás 25. évfordulójá­ra kis kiállításon bemutat­ni Enying történelmét — szintén több lelkes embert kíván. Amit Pázmándi Sándor végzett — dicséretes. Re­mélem „lokálpatrióta­’ hob­by­ja társakat hódít a to­vábbi munkához. S a tár­saknak legyen „szakkör” a neve. (Balogh) ____________—­ Tudománypolitikai bizottság alakul G­rors kormányintézkedés a Központi Bizottság irányelvei alapján A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bi­zottsága június 27-i ülésén elfogadott tudo­mánypolitikai irányelvekkel összhangban tu­dománypolitikai bizottságot hoz létre. A bi­zottság feladata a tudományos kutatás egy­séges állami irányítása, a nemzetközi tudo­mányos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításá­nak szervezése. A Minisztertanács a Tudomán­ypolitikai Bi­zottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kor­mány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tu­dománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütem­tervére tett javaslatot. A kül­kereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett­ek­ az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításo­kon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma, és jelentősége világszerte növekszik és hagyományos szer­epük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazda­sági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a me­zőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységé­ről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! ejé m­egyei WBmmJB M­MiMWG . évfolyam, 149. sz. _______ Ir­a: 80 fillér. BETAKARÍTÁSI VERSENY A Mezőföldi TSZ Szövetség versenyfelhívása a kom­bájnosokhoz és szalmabálázokhoz A Mezőföldi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége június 25-én nyári be­takarítási versenyt hirdetett. A felhívás versenybe szólít­ja a szövetséghez tartozó ter­melőszövetkezetek traktoro­sait, illetve kombájn vezető­it, mindazokat, akik a jónak ígérkező termés betakarítá­sában rész­t veselnek. Most ugyanis olyan munkacsúcs következik, amikor a beta­karító gépek vezetőié a dön­tő szó, elsősorban rajtuk mú­lik, hogy milyen gyorsan ke­rül biztonságba a jövő évi kenyér és ők tehetnek a leg­többet azért is, hogy egy szem se vesszen kárba belő­le. Méltó feladat ez a jubi­leumhoz. A verseny célja és feltéte­le, hogy a kombájnok az üzemi minőségi előírások­nak megfelelően, minimális szemveszteséggel dolgozza­nak és alacsony tarlót hagy­janak. Ezen kívül a ledol­gozott munkanapokhoz vi­szonyítva biztosítsák a lehe­tő legnagyobb terület aratá­sát a legnagyobb súlyegy­­séggel. A verseny győztese tehát az lesz, aki területben és mázsában is a legnagyobb teljesítményt nyújtja, vala­mint a kombájn fődarab tö­rését elkerüli. Ez vonatkozik a szalmabálázókra is azzal a különbséggel, hogy csak a minőséget és felbálázott te­rület nagyságát értékelik, a súlyt nem. Mind a kombájnosok, mind a szalmabálázók versenyé­ben három-három helyezést állapítanak meg, s valameny­­nyi helyezett oklevélben és tárgyjutalomban részesül. A verseny értékelésével kap­csolatban a szövetség felhí­vása hangsúlyozza, hogy he­lyes, ha a termelőszövetkeze­tek vezetőségei gondoskod­nak az anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazásáról, s biztosítják a legszélesebb nyilvánosságot. A siker egyik fontos feltétele az emberek­ről való gondoskodás, pihe­nésük, ellátásuk biztosítása és a biztonságos munkafel­tételek megteremtése. A szövetség versenybizott­sága a verseny befejezését augusztus 20-ban állapította meg. Az aratás befejezése után a termelőszövetkeze­tekben a végleges értékelést augusztus 25-ig végzik el, hogy a legjobbnak bizonyuló kombájnosok és bálázók mi­nél hamarább megkaphassák megérdemelt jutalmukat .*) Rendelet a n­épszá­m­­lálásról Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előter­jesztésére törvényerejű ren­deletet alkotott népszámlá­lás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország te­rületén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. kö­zötti éjféli állapot alapul­vételével általános népszám­lálást kell tartani. A nép­­számlálással egyidejűleg ösz­­sze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkaszálláso­­kat, diákotthonokat, stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos össze­írások körébe tartozó adat­gyűjtés a tanácsok végrehaj­tó bizottságainak feladata.­ Az e munkában részvevőket tennivalóik ellátásában hi­vatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az ada­tok feldolgozását és közzété­telét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos össze­írások körében tartozó ada­tokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elren­delte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csen­­geri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. A TARTALOMRÓL: Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról * A növényvédelem is veszélyes üzem •* A villámok energiája A népi ellenőrök tervei Nemrégiben alakult meg székesfehérvári járási A vá­rosi Népi Ellenőrzés Bizott­ság, tagjainak megválasztása után máris munkához látott elkészült az 1969. II. félévi munkaterv, melynek alap­ján a NEB a fehérvári járás­ban és Székesfehérvár terü­letén tevékenykedik. A terv összeállításánál a NER arra törekedett, hogy a fő figyel­met a gazdaságirányítási rendszer funkcionálásának folyamatos figyelemmel kísé­résére fordítsa, továbbá a vizsgálatok során kiemelten foglalkoznak a népgazdasági és vállalati beruházások új rendszerének hatékonyságá­val, az új irányítási rendszer rövidebb távon kibontakozó eredményeivel. A figyelem középpontjában áll ezenkívül a termelés-szervezés, a terme­lékenyebb, jövedelmezőbb üzemi szervezettség kialakí­tása, s az erre irányuló tö­rekvések. Fontos szerepet és helyet kapott már az első munka­terv elkészítésekor a lakos­ság élet- és munkakörülmé­nyeit befolyásoló alapvető tényezők vizsgálata, s a köz­érdekű bejelentések során tapasztalt káros jelenségek vizsgálata, illetve megbünte­tésük. A mezőgazdaság területén elsősorban a termelőszövet­kezetek között várható újsze­rű kapcsolatok létrejötte, a korábbiak módosítása áll a figyelem középpontjában. Ezek feltárásával és a kedve­ző tapasztalatok népszerűsí­tésével, közreadásával segí­tik a hatékonyabb kapcsola­tok kialakítását. A témavizsgálatok sorá­ban szerepel a munkaidő­­csökkentés tapasztalatai és az ebből adódó feladatok cí­mű vizsgálat, amelynek cél­ja megállapítani, hogy a munkaidő-csökkentés miatti termeléskiesést elsősorban az építő- és építőa­nyagipar­­ban milyen szervezési intéz­kedésekkel sikerült ellensú­lyozni. Vizsgálat tárgyává teszi a NEB a társasház-ak­­ció keretében épült lakóhá­zak tervezését, kivitelezését, hogy a különböző akciók ke­retében épült lakóházak, te­lepek tervezése, kivitelezése megfelelő szervezettséggel folyik-e,­­ki és milyen módon képviseli az építtetők érde­keit. A vizsgálat hangsúlyo­zottan a KISZ-társasházak építkezéseit elemzi majd. A sütőipar fejlesztésére ho­zott eddigi határozatok is a NER vizsgálat tárgyát képe­zik a második félévben, to­vábbá tájékozódó jellegű vizsgálatok, mint például a megyeszékhely lakásfejlesz­tésével párhuzamosan meg­épült kapcsolódó­­ kommu­nális, kulturális, szociális beruházások arányainak mértéke, felmérése. A vizs­gálatot a városi pártbizott­ság kezdeményezésére foly­tatják, a Székesfehérváron megépült lakások számát alapul véve elemezni, hogy a tanácsi, üzemi és egyéb la­kásokhoz szükséges — nor­matívák alapján előírt — kapcsolódó és járulékos be­ruházások megépültek-e? Továbbá az elmaradt, vagy később megvalósuló beruhá­zások milyen okokra vezet­hetők vissza. Tájékozódó jelleggel vizsgá­latot végeznek a Velencei-tó környéki termelőszövetkeze­tek helyzetéről , a Velencei­­tó regionális fejlesztési ter­vének tükrében, hogy milyen hatással van a tó üdülő­öve­zete a fejlesztések, a tsz-ek területére, profiljukra, a foglalkoztatottságra stb. Jónéhány célvizsgálat is szerepel a NEB mun­ka­tervé­ben,­­ többek között a szé­kesfehérvári Szolgáltató Vál­lalat út-járda helyreállítási ténykedése, a korszerűsítési lehetőségeik, továbbá a Fejér megy­ei Tivarervű Kiskeres­kedelmi Vállalat szerepe a lakosság ellátása érdekében, ezenkívül a fehérvári Szociá­lis Otthon helyzete és a fej­lesztés perspektivikus lehető­ségei. AZ AGÁRDI KIKÖTŐBEN Wator Kabáczot

Next