Fejér Megyei Hírlap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
fi Iskálpatrióta AZ ASZTALRA TESZ két tanulmányt, elegáns, fekete kötésben. Egyik a falutörténet, hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára készítette. A másik pedig népművész pásztorfaragókról szól, képekkel, rajzokkal illusztrálva. Az utóbbi, — mondhatni — a szakmához tartozik, Pázmándi József ugyanis rajz- és orosz nyelv szakos tanár az enyingi gimnáziumba. Ám a falukrónika történelem szakoshoz illő feladat. Mi inspirálta e munkára? A válasz bizonytalan: — Amolyan hobby ez nálam ... — Később meg így indokolta: lokálpatriotizmusból fakad. Nem Enyingen született; huszonhat éve él e városias, patinás nagyközségben. Ismeri a helység múltját, népének erényeit és hibáit, s mindezekkel együtt szereti őket. S hogy ez a szeretet cselekvő jelleget öltött a helytörténeti kutatásban, abban lennie kell valami kíváncsiságnak. Emberi, alkotó kíváncsiságnak. A SZERÉNY MÍ. szépen bekötve, ám nem tekinthető befejezettnek. Az újabb „kíváncsiskodások” újabb nyomokra vezették a helytörténet íróját. — Az egyházi megőrzésben levő Historia domusban sok érdekes adatottaláltam. Többek között említi, hogy a katolikus templom alapkőletételekor elhelyezett okmányok és tárgyak mása megtalálható a torony gömbjében is. Szeretném ezt megnézni, lemásolni, s a helytörténeti anyaghoz sorolni. Másik téma: az enyingi földvár története, s a községhez tartozó Bozsók, egykori szabad paraszt település múltját felderíteni. Egy sajátosan a felszabadulás utáni téma, az enyingi földosztás történetének feldolgozása. Ebből egy önálló tanulmányt alkarok készíteni — sorolja terveit Pázmándi tanár. Enying a szabadságharcos, forradalmas időkben nem volt közömbös a történelmi csatákkal szemben. Erről tanúskodik a Bercsényitől kapott menlevél, a 48-as eszméért életét áldozó bozsóki oskolamester példája, a 19-es mártírok szomorú sorsa, s a felszabadulási emlékek. Mindez failusczónokába kívánkozik hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából kibővített falutörténetben. HONISMERETI SZAKKÖR nincs Enyingen, csak helytörténeti kutatás van. Ez még mindig jobb, mint a fordítottja. Ám a szakkör létét is indokolja a honismereti mozgalom nevelő jellege, az „utánpótlás” felnevelése. Pázmándi Sándort a pedagógusmunka, a népfronttitkári teendők annyira lefoglalják, hogy nem vállalhatja magára egy újabb kör vezetését. Hasznos lenne, ha történelemszakos tanár vezetésével — diákokból , felnőttekből — a kutatásban segédkező szakkör alakulna mihamarabb. A krónikás munkája akkor teljes, ha az összegyűjtött anyag eljut a közönséghez. Ez esetben a falu lakóihoz. A tárgyi emlékek felkutatása, a fotók elkészítése kis közösség munkáját igényli. S a felszabadulás 25. évfordulójára kis kiállításon bemutatni Enying történelmét — szintén több lelkes embert kíván. Amit Pázmándi Sándor végzett — dicséretes. Remélem „lokálpatrióta’ hobbyja társakat hódít a további munkához. S a társaknak legyen „szakkör” a neve. (Balogh) ____________— Tudománypolitikai bizottság alakul Grors kormányintézkedés a Központi Bizottság irányelvei alapján A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a Tudománypolitikai Bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztettek az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma, és jelentősége világszerte növekszik és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! ejé megyei WBmmJB MMiMWG . évfolyam, 149. sz. _______ Ira: 80 fillér. BETAKARÍTÁSI VERSENY A Mezőföldi TSZ Szövetség versenyfelhívása a kombájnosokhoz és szalmabálázokhoz A Mezőföldi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége június 25-én nyári betakarítási versenyt hirdetett. A felhívás versenybe szólítja a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek traktorosait, illetve kombájn vezetőit, mindazokat, akik a jónak ígérkező termés betakarításában részt veselnek. Most ugyanis olyan munkacsúcs következik, amikor a betakarító gépek vezetőié a döntő szó, elsősorban rajtuk múlik, hogy milyen gyorsan kerül biztonságba a jövő évi kenyér és ők tehetnek a legtöbbet azért is, hogy egy szem se vesszen kárba belőle. Méltó feladat ez a jubileumhoz. A verseny célja és feltétele, hogy a kombájnok az üzemi minőségi előírásoknak megfelelően, minimális szemveszteséggel dolgozzanak és alacsony tarlót hagyjanak. Ezen kívül a ledolgozott munkanapokhoz viszonyítva biztosítsák a lehető legnagyobb terület aratását a legnagyobb súlyegységgel. A verseny győztese tehát az lesz, aki területben és mázsában is a legnagyobb teljesítményt nyújtja, valamint a kombájn fődarab törését elkerüli. Ez vonatkozik a szalmabálázókra is azzal a különbséggel, hogy csak a minőséget és felbálázott terület nagyságát értékelik, a súlyt nem. Mind a kombájnosok, mind a szalmabálázók versenyében három-három helyezést állapítanak meg, s valamenynyi helyezett oklevélben és tárgyjutalomban részesül. A verseny értékelésével kapcsolatban a szövetség felhívása hangsúlyozza, hogy helyes, ha a termelőszövetkezetek vezetőségei gondoskodnak az anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazásáról, s biztosítják a legszélesebb nyilvánosságot. A siker egyik fontos feltétele az emberekről való gondoskodás, pihenésük, ellátásuk biztosítása és a biztonságos munkafeltételek megteremtése. A szövetség versenybizottsága a verseny befejezését augusztus 20-ban állapította meg. Az aratás befejezése után a termelőszövetkezetekben a végleges értékelést augusztus 25-ig végzik el, hogy a legjobbnak bizonyuló kombájnosok és bálázók minél hamarább megkaphassák megérdemelt jutalmukat .*) Rendelet a népszámlálásról Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg öszsze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkaszállásokat, diákotthonokat, stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában részvevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körében tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. A TARTALOMRÓL: Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról * A növényvédelem is veszélyes üzem •* A villámok energiája A népi ellenőrök tervei Nemrégiben alakult meg székesfehérvári járási A városi Népi Ellenőrzés Bizottság, tagjainak megválasztása után máris munkához látott elkészült az 1969. II. félévi munkaterv, melynek alapján a NEB a fehérvári járásban és Székesfehérvár területén tevékenykedik. A terv összeállításánál a NER arra törekedett, hogy a fő figyelmet a gazdaságirányítási rendszer funkcionálásának folyamatos figyelemmel kísérésére fordítsa, továbbá a vizsgálatok során kiemelten foglalkoznak a népgazdasági és vállalati beruházások új rendszerének hatékonyságával, az új irányítási rendszer rövidebb távon kibontakozó eredményeivel. A figyelem középpontjában áll ezenkívül a termelés-szervezés, a termelékenyebb, jövedelmezőbb üzemi szervezettség kialakítása, s az erre irányuló törekvések. Fontos szerepet és helyet kapott már az első munkaterv elkészítésekor a lakosság élet- és munkakörülményeit befolyásoló alapvető tényezők vizsgálata, s a közérdekű bejelentések során tapasztalt káros jelenségek vizsgálata, illetve megbüntetésük. A mezőgazdaság területén elsősorban a termelőszövetkezetek között várható újszerű kapcsolatok létrejötte, a korábbiak módosítása áll a figyelem középpontjában. Ezek feltárásával és a kedvező tapasztalatok népszerűsítésével, közreadásával segítik a hatékonyabb kapcsolatok kialakítását. A témavizsgálatok sorában szerepel a munkaidőcsökkentés tapasztalatai és az ebből adódó feladatok című vizsgálat, amelynek célja megállapítani, hogy a munkaidő-csökkentés miatti termeléskiesést elsősorban az építő- és építőanyagiparban milyen szervezési intézkedésekkel sikerült ellensúlyozni. Vizsgálat tárgyává teszi a NEB a társasház-akció keretében épült lakóházak tervezését, kivitelezését, hogy a különböző akciók keretében épült lakóházak, telepek tervezése, kivitelezése megfelelő szervezettséggel folyik-e,ki és milyen módon képviseli az építtetők érdekeit. A vizsgálat hangsúlyozottan a KISZ-társasházak építkezéseit elemzi majd. A sütőipar fejlesztésére hozott eddigi határozatok is a NER vizsgálat tárgyát képezik a második félévben, továbbá tájékozódó jellegű vizsgálatok, mint például a megyeszékhely lakásfejlesztésével párhuzamosan megépült kapcsolódó kommunális, kulturális, szociális beruházások arányainak mértéke, felmérése. A vizsgálatot a városi pártbizottság kezdeményezésére folytatják, a Székesfehérváron megépült lakások számát alapul véve elemezni, hogy a tanácsi, üzemi és egyéb lakásokhoz szükséges — normatívák alapján előírt — kapcsolódó és járulékos beruházások megépültek-e? Továbbá az elmaradt, vagy később megvalósuló beruházások milyen okokra vezethetők vissza. Tájékozódó jelleggel vizsgálatot végeznek a Velencei-tó környéki termelőszövetkezetek helyzetéről , a Velenceitó regionális fejlesztési tervének tükrében, hogy milyen hatással van a tó üdülőövezete a fejlesztések, a tsz-ek területére, profiljukra, a foglalkoztatottságra stb. Jónéhány célvizsgálat is szerepel a NEB munkatervében, többek között a székesfehérvári Szolgáltató Vállalat út-járda helyreállítási ténykedése, a korszerűsítési lehetőségeik, továbbá a Fejér megyei Tivarervű Kiskereskedelmi Vállalat szerepe a lakosság ellátása érdekében, ezenkívül a fehérvári Szociális Otthon helyzete és a fejlesztés perspektivikus lehetőségei. AZ AGÁRDI KIKÖTŐBEN Wator Kabáczot