Fejér Megyei Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
- 6 ------- Bélyeggyűjtőknek Világatlasz A bélyegek szinte minden tudományág fejlődéséről beszámolnak, de a legtöbb ismeretet földrajzból nyújtják. Az érdeklődő Föld körüli utazást tehet albumában, de gyakran meg is akad, hiszen Alars és Issas, Alwar, Annám (és ez csak néhány példa az A kezdőbetűsek közül) neve ismeretlenül cseng és gondot okoz fekvésük megállapítása. A Kartográfiai Vállalat most világviszonylatban egyedül álló atlasz elkészítésén dolgozik, amely iránt nemcsak a hazai, hanem számos külföldi filate- fista szervezet is érdeklődik. Az új atlasz 4—6 színben nyomtatott, térképeken mutatja be a jelenlegi bélyegkibocsátó országokat és az illető területen működött valamennyi bélyegtörténeti elődöt. A több mint 200 térképet magában foglaló, a világritkaságok ábrájával gazdagított és az egyes területek bélyegtörténetét ismertető atlasz nemcsak a filatelisták hasznos útmutatója lesz, hanem haszonnal forgathatja majd mindenki, akit az 1840 óta eltelt időszak földrajzi, történelmi kérdései érdekelnek. 130 esztendős lesz jövőre a világ első bélyege, a következő évben az önálló magyar bélyeg megszületésnek centenáriumát ünnepeljük. E két évforduló jegyében egy év múlva kerül az európai olvasó elé (magyaron kívül német, angol és francia szövegű változatban is megjelenik) az új világatlasz, amelyet a budapesti Bélyegmúzeum anyagának felhasználásával kiváló térképészeti és filatelista szakemberek készítenek. Első a világon Mongólia hét értékből álló sorozaton és négy tugrik névértékű blokkon mutatja be az űrkutatás fejlődését, a Hold eléréséért folytatott küzdelmet. Az első érték 1958. május 15-re emlékeztet, amikor a Szputnyik— 3 indult égi kísérőnk felé. A sorozat többi címletén a Voszhod—1 és 2, a Mercury—7, az Ajjollo—8, valamint a Szojuz—5 útjának jeljelleírzetes mozzanatát látjuk, A blokkon az Apollo— 2 induláskori hatalmas teste szá- i sild, alul a fellövés időpontját olvashatjuk. A sorozat záróértéke azt a pillanatot örökíti meg, amikor a holdkomp visszaindul az anyaűrhajóhoz, ez a bélyeg a földetérés idejét rögzíti. Mongólia új sorozata és blokkja az első a világon, amely a második holdutazásnak filatéliai emléket állít. Fejér megyei Hírlap Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vita a lottónyereményen — Mikor jogtalan a lakbérpótlék ? — Ki fizessen az erdész tragikus gondatlanságáért ? Az utóbbi időben több, irányelvül szolgáló törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Két barát hat évi közös lottózás után 162 ezer forintot nyert. Amikor azonban osztozkodásra került volna a sor, az a barát, aki a pénzt felvette, arra hivatkozva, hogy társa már 4 hónapja nem járult hozzá a szelvények vásárlásához, elutasította. Ezek után a hoppon maradt nyertes 81 ezer forint megfizetésére pert indított ellene. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely így döntött: " A hozzájárulási költségek nem fizetése alapja lehetett volna a közös játékra vonatkozó megállapodás felmondásának. De olyan esetben, amikor hat éve közösen lottóznak és állandó elszámolási viszonyban vannak egymással, a hozzájárulás megfizetésének elmulasztása egymagában nem jár a társasviszony megszüntetésével. Egyébként is a felmondásnak kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. A barát, aki a nyereményt felvette, felmondási jogával nem élt, ilyen szándékáról a közös társaságukhoz tartozóknak sem szólt, sőt, követelését számontartotta és behajtani igyekezett. Mindez megerősíti, hogy játékközösségük nem szűnt meg, ezért csak a nyeremény fele illeti meg. Egy tanárt a házkezelőség lakbérpótlék fizetésére kötelezett A bérlő ezt kifogásolta, arra hivatkozva, hogy lakásának egyik szobája nem fűthető. Fellebbezésének helyt adtak, de négy év múlva — anélkül, hogy a lakásban időközben bármi változás történt volna — a házkezelőség négy évre viszamenőlegesen ismét lakbérpótlékot rótt ki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő határozatot hozta: * — A vonatkozó kormányrendelet szerint csak az a helyiség minősül lakószobának, amelyik fűthető, azaz bekötött füstcsatornája, vagy más helyiséggel közös fűtőberendezése (falközi kályha, stb) illetve központi fűtése van. Téves az a felfogás, hogy az a helyiség is fűthető, amely ugyan nincs bekötve a füstcsatornába, de a bekötésnek — megfelelő átalakítással — műszaki és tűzrendészeti lehetősége megvan. A bérlőnek csak joga, de nem kötelessége a lakásban kisebb átalakítási munkálatokat végezni. Ehhez egyébként a tulajdonos hozzájárrulására, esetleg még az építésügyi hatóság engedélyére is szükség van, a költségeket pedig neki kell viselnie. Meg kell vizsgálni, hogy az égéstermék elvezetésére szolgáló jelenlegi kéményrendszer további fűtőberendezés bekapcsolását elbírja-e. Az ehhez szükséges műszaki, tűzrendészeti, építésügyi hatósági vizsgálatok és engedélyek nélkül újabb kályha a kéménybe be sem köthető. A lakóhelyiség fűthetőségének biztosítása a bérbeadó kötelessége. Nincs tehát akadálya annak, hogy a bérbeadó saját költségén megfelelő fűtőberendezést szereltessen fel, és a fűthetővé tétel időpontjától kezdve lakbérpótlékot igényeljen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság új eljárást kezdeményezett. Az egyik állami erdőgazdaság erdésze és két alkalmazottja elhatározta, hogy az erdőben összegyűlt farakásokat leltározzák és emiatt a helyszínen találkoznak. Elsőnek az erdész érkezett meg, és amíg várakozott, a bozótban rókát vett észre. Lekapta szolgálati vadászpuskáját és lőtt. A golyó azonban az éppen odaérkező egyik gazdasági alkalmazott mellkasába fúródott és nyomban megölte. Az erdészt — foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt — 10 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Ilyen előzmények után az SZTK megyei igazgatósága az özvegynek kifizetett temetkezési segély,valamint a havi 500 forint özvegyi nyugdíj 8 évi átalányösszegének visszafizetéséért fizetési meghagyást bocsátott ki az erdőgazdaság ellen. Ennek hatályon kívül helyezéséért a gazdaság pert indított. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő indokolással utasította el a keresetet: Az elhunyt munkaviszonyából folyó kötelezettségét akarta teljesíteni, és így a szerencsétlenség üzemi balesetnek minősül. Az Országos Erdészeti Főigazgatóságvezetőjének utasítása szerint szolgálati lőfegyvert csak akkor szabad elsütni, ha az illető a vadat felismerte, a környező területet beláthatta, és lövése sem személyben, sem tárgyban kárt nem okozhat. Az erdész azonban a szolgálati szabályzatnak ezeket a rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta. Minthogy a halálos baleset a gazdaság alkalmazottjá- ■ nak, az erdésznek mulasztása miatt következett be, az SZTK kiadásait a gazdaság köteles megtéríteni. Egy háromszobás lakásban kettős társbérlet volt. Két külön bejáratú, de egymásba nyíló szobában egy élettársi viszonyban álló pár lakott, a harmadikban egy három tagú családi A ■kétszobás bérletben lakó asszony meghalt, élettársa engedélyt kért a tanácstól, hogy a lakást elcserélhesse. Ugyanakkor a másik társbérlő igényt jelentett be az egyik szobára. A közigazgatási hatóságok, majd az alsófokú bíróságok ellentétes döntései után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság így határozott: " Az elhunyt asszony élettársa a tanácsnál bejelentette csereszándékát. Ilyenkor a lakást hat hónapig mentesítik az igénybevétel alól. Kivétel az az eset, ha a lakásügyi hatóság a csereszándék bejelentése előtt a társbérlő jogos lakásigényét meghaladó lakrészt már igénybevette és kiutalta. Ez azonban ezúttal nem történt meg, mert amikor az egyszobás lakás bérlőjének kérelme a tanácshoz érkezett, a kétszobás lakrész egyik szobája sem igénybevéve, sem kiutalva még nem volt. Mindezekből következik, hogy az elhunyt élettársának meg kell hagyni a lehetőséget a lakás elcseréléséhez. Hajdú Endre SZEMJON KOMISSZARENKO: Ha ez a Furajkin nem volna, a mi brigádunk lenne a legelső... De ő mindenkit csak hátrahúz. Mert állandóan késik. Átlagban húsz percet. — Olyan messze , lakom — magyarázkodik. — Csak egyetlen trolival is tizenhárom megállót kell jönnöm, pedig még két buszra át is kell szállnom. Rá-adásul gyalogolni valóm is van. El tudjátok képzelni? — Tudja mit, Fufajkin — fordul egyszer hozzá a művezetőnk. — Jöjjön egy órával később. Rendkívüli esetben ez megengedhető. Rendben van? És, természetesen, egy órával később fejezi be a munkát. Igy, aztán Furajkin egy órával később jött. Mégis elkésett. Átlagban húsz percet. — Hiszen csupán egyetlen trolival is tizenhárom megállót kell utaznom. Meg két buszra is ,át kell szállnom. .. Hát még a gyaloglás! — Akkor jöjjön két órára! később! — ordította a művezető, majd enyhülve ,Hozzátette: — Jöhet két íróval is később. . . ■ Ezután Fufajkin mindkevesebbet késett, majd még kevesebbet, amikor három órával később jöhetett munkába. — Majdnem rendes — ’ állapította meg maga Fufajkin. — Maradhatunk ennél is. Sztyepán Sztyepanovics.. . — Nem, nem — tiltakozott a művezető. — Nem elégedhetünk meg elért eredményünkkel, hanem teljesen tisztába kell tenni a dolgokat. Ezután szinte önmagára licitálva közölte Furajkinnal: — Négy órával jöhet később! — Öttel! — Hattal! — Héttel! — Már megbocsásson, — fordult a művezetőhöz a szakszervezeti bizalmi. — ezek szerint a másik műszakba akarja elodázni Fufajkint?! — Remek ötlet!. — ölelte át a bizalmit a művezető. — Hadd vesződjenek vele a második műszakosok. Hanem egy idő múlva újfent megjelent nálunk Fufajkint. — Minek köszönhetjük a szerencsét? — kérdezte rosszat sejtve a művezető. — Holló a hollónak nem vájja ki a szemét — felelt bölcsen Furajkin. — Mert a második műszakban is később kezdtem, míg a harmadik műszakba nem értem. És most itt vagyok, Sztyepán Sztyepanovics. És újja húsz perccel a munkakezdés után... (A Krokogyilból) Ford.: Ferencz Győző A legjobb taktika András nap éjszakáján, úgy éjfél tájban csörög a telefon. Én vagyok a családba a legéberebb, hozzám van legközelebb a telefon, szóval én vánszorgok a telefonhoz. — Halló! — lehelem a kagylóba. — 69—73? — kérdezi egy borízű hang. — Nem! — mondom pukkadásig pipásan és levágom a kagylót Visszafutok a puha-pihe ágyikóba, fejemre húzom a takarót és már álomország mezsgyéjén járok, amikor újra csörög az az átkozott telefon. — Na, én most megmondom ennek a pálinkáshordónak a véleményem, de meg ám! — Halló! — hallom a bátyadt, akadozó hangot. — 69—73? Aztán támad egy ötletem. — Halló! — mondom a kagylóba bűbájosan. — Halló... te vagy, az Anyukám? — Igen, én vagyok. — Ne haragudj Anyukám, hogy zavarlak, tudod nagyon jól érezzük magunkat a fiúkkal... hadd maradjak még egy kicsit... jó? — Maradj drágaságom! — Hogy te milyen tündér vagy! A fiúk el sem hiszik, hogy te milyen tündér vagy. Meddig maradhatok aranyszívű asszonykám ? — Akár hajnali ötig is szívem ... ha jól érzed magad! — Az nem igaz, hogy te milyen tündér vagy. És nem haragszol, hogy felébresztettelek? Képzeld egy hülye tyúkot már , kiugrasztottam az ágyból, mert véletlenül mellétárcsáztam. Hogy az milyen dühös volt, majd szétpukkadt a vén hárpia. Ordított velem, nem úgy, mint te... te drága ... csókollak és és majd viszek valamit. Apuci nem megy haza üres kézzel... de nem ám. • Befejeztük. Ha hazatalál, bűbájos mosollyal beállít, az asszony sem várja ám üres kézzel, annyi szent. — Iván R. — Szerda, 1989. december . zt olvastuk Pokolba a bizottságokkal! — fakadt ki a minap az USA dél-vietnami „expedíciós” hadseregének egyik magas sarzsijú kiválósága. És szidta a bürokráciát, a bürokratákat, egyszóval az aktatáskákkal sétafikáló és iratokkal bajmolódó gentlemanokat. A hirtelen támadt indulat mindenféle jelentések, akták és bizottságok ellen korántsem véletlenül esik egybe Washingtonnak azzal a kellemetlen kötelességével, hogy végül is vizsgálatot indítson a dél-vietnami tömeggyilkosságok ügyében. A néhány hete az egész világ számára ismertté vált vietnami falu, My Lai áll a Vizsgálat középpontjában. A háborús bűntett, egy falu békés lakosságának fizikai megsemmisítése, olyan felháborodást váltott ki a hazai közvéleményben is, hogy a katonai hatóságok valószínűleg kénytelenek lesznek megtorolni a „túlkapást”. Persze, az már más kérdés, hogy az ügy valamennyi szereplőjét, jobban mondva valamennyi bűnösét bizonyára nem fogják felelősségre vonni, hiszen akkor nagyon messzi kellenegöngyölíteni a szálakat... -Az amerikai televíziós állomások és a napilapok szinte szünet nélkül közlik a felháborodott nyilatkozatokat. Különösen azt furcsállja az amerikai közvélemény, hogy ilyen sokáig titokban tartották ezt a náci világháborús bűntettekre emlékeztető szégyenletes eseményt a hatóságok. Természetesen a Pentagon igyekszik menteni, ami menthető, ezért — ha már többé nem titkolhatják el a My Lai-ban történt vérengzést, legalább egyedülálló, kivételes esetnek igyekeznek feltüntetni, hogy megnyugtassák a közvéleményt. Csakhogy ez, bizony, egyre nehezebben megy. Hiszen a délvietnami hazafiak máris egy újabb vérengzésről tettek bejelentést: ez év márciusában, amikor a My Laiban elkövetett tömeggyilkosság ügye végre az amerikai hatóságok elé került, az amerikaiak és csatlósaik 1200 foglyot gyilkoltak meg a Van Thanh-i koncentrációs táborban. Az aktatáskás bizottsági urak ideig-óráig még akarvaakaratlan kényelmetlenségeket okoznak a vehemensebb amerikai tiszteknek, azután távoznak Dél-Vietnamból. A tiszt urak pedig, sajnos, még mindig maradnak. És éppen ez a baj. A fruskákkal mindig meggyűlik a baja a tekintélyes és komoly úriembereknek. Így járt már annakidején Profumo angol hadügyminiszter is, s ezen bosszankodtak a minap — ugyancsak a fegyveres testületekhez tartozó — hasonlóan tekintélyes amerikai úriemberek is. Boszszúságot okozott nekik Kate, fejfájást Annie, és Suzan is sok borsot tört az orruk alá. Mindezzel nem akarjuk azt állítani, hogy a saigoni amerikai főhadiszálláson valamiféle újabb Profumo-botrány készül. Igaz, némely indiszkrét képes hetilap árulkodásai szerint az amerikai katonák sem élnek valamiféle feddhetetlen életet Dél-Vietnamban — no, de hova is jutna a saigoni teaházak sex-áruból eredő profitja ha valóban így volna, — a kellemetlen bakfisok azonban ezúttal nem valódi leányzók, inkább csak kedves leánynevek, amelyek mögé, mint fedőneveket felhasználva, az úgynevezett „speciális haderő” három, dél-vietnami támaszpontját rejtette a Pentagon. • Kate, Annie és Suzan kedves hangzású nevek voltak mindaddig a katonai parancsnokság számára, amíg háborítatlanul szolgálták az USA hadseregének dél-vietnami hadműveleteit. Hogy ez manapság már nem így van, arról sem e kedves leánynevek tehetnek. Sokkalta inkább a dél-vietnami felszabadító erők alakulatai. A partizánegységek fenyegető támadásai miatt a saigoni parancsnokság kénytelen volt mindhárom támaszpontot kiüríteni. Egy üveg rum és egy marék ezüstpénz Megeshet, hogy rövidesen felajánlják bizonyos üzletfelek a fent említett értéktárgyakat New York város polgármesterének. Nem tréfa a dolog. Egyszerűen arról van szó, hogy az indián őslakosság mostanában szeretné visszacsinálni a hajdan kötött előnytelen üzleteket az Egyesült Államok mai uraival, a fehér emberekkel. Egy kelet-amerikai szigetet már időlegesen meg is szálltak a kenukon érkező indiánok, s a törzsfőnök felajánlósa, hogy az egykori vételárat, cserében, szívesen visszafizeti az Egyesült Államok hatóságainak annak fejében, ha visszakapják a törzs hajdani tulajdonát képező földterületet. Az ügy sok kellemetlenséget okozott a hatóságoknak, míg végül is sikerült nagy nehezen a csereüzlet megisméte ■ lésétől való elállásra bírni az indiánokat. De még kellemetlenebb eseményekre is sor kerülhet: a precedens nyomán, ha a példa újabb ötleteket ad más törzseknek is. Egy ilyen előnyös üzlet tárgya volt egykor, Amerika gyarmatosítása idején Manhattan szigete is. Az irokéz indiánok egy marék ezüstpénzért és egy üveg rumért adták el a sziget tulajdonjogát az angoloknak. Ha az indiánok itt is felajánlják a viszontüzletet, az igen kellemetlen lenne, mert, mint köztudomású, a sziget New York legszűkebb értelemben vett belvárosához tartozik... S. E. C SZABADIDŐ: Sok újság, folyóirat és kézikönyvek egész sorozata ad tanácsot a barkácsolóknak, az egyszerű mázolástól a magnóépítésig. Ma már igen sokan töltik a hétvégét vagy az ünnepet barkácsolással. Tevékenységük központjában többnyire a lakás áll. A „háziipar” rendszerint akkor indul meg, amikor a feleség már többször szól, hogy a konyhában rossz a csap, a kamrában új villanykapcsoló kellene, vagy a családi tanács megállapítja, hogy a festés, a mázolás, a tapétázás igen drága, a pénznek viszont máshol is ezer helye volna. Ilyenkor nyúl a férj először az ecset és a festék, tapéta és az enyv után. Ha feladatát több-kevesebb sikerrel megoldotta, máris eljegyezte magát a barkácsolással. Legközelebb talán már könyvállványok, beépített szekrények készítésén törheti a fejét. Néhány deszkából polcok, előszobafalak készülnek, és akinek van hozzá érzéke, és nem sajnálja a fáradtságot, ócska bútorok átalakításával hangulatos szobasarkot teremthet. A barkácsolásban — ha a második műszak megengedi — a feleség is segíthet egy-egy órát. Így válik takarékossági okokból, szükségszerű munkából jó tulajdonság, kellemes és hasznos időtöltés. A barkácsolásban is egyre nagyobb tért hódít a technika. Népszerűek azok a kézikönyvek, amelyek a különféle készülékek szerkesztéséhez, elkészítéséhez adnak útmutatást. Sokan minden különösebb előképzettség nélkül gyakran csak olvasás útján megszerzett ismeretek alapján sztereoberendezéseket, nagyteljesítményű vevőkészülékeket építenek, a háztetőre antennát szerelnek, nem is említve az olyan egyszerű dolgokat, mint egy éjjeliszekrény vagy állólámpa elkészítése. A barkácsoló fáradtságát nem koronázza mindig siker. De annál nagyobb örömet okoz a jól sikerült munka, amire az ember büszkén mondhatja: „Ezt magam csináltam”. E. K. Csináld magad