Fejér Megyei Hirlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

­ VILÁG ÍSOLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 a \jj V* V?7 ­fepr megyei III____­________ H­itlere f XXVI évfolyam, 11.sz.­­*­*—■*____ Arm. 58 fillér. . .,C * jf 2000 iskola kapott televíziót A művelődésügyi miniszté­riumban összegezték a „Te­levíziót renden iskolának” akció eredményeit. A nagy visszhangot kiváltó kezdemé­nyezés nyomán 1500 taninté­zet — elsősorban falusi, ta­nyai kisiskola — kapott tv­­készüléket, különböző társa­dalmi és tömegszervezetektől, továbbá üzemektől, vállala­toktól intézményektől terme­lőszövetkezetektől. A műve­lődésügyi minisztérium és a tanácsok együttesen további 500 televíziót juttattak 1969- ben az iskoláknak. (MTI) Felszabadulási történelmi emlékülés Fehérváron A jubileumi évfordulóért k illő ünnepi emlékülést tar­tottak tegnap Fehérváron, a Megyei Művelődési Központ Ady-termében. Az ünnepi jelleget nem külsőségek nyújtották, hanem tartalmas elő­adássorozat, melyben a felszabadulás hadászati eseményeitől az új or­szágépítésig minden ben­­ne fogl­altatott, így egységes képet nyújtván a negyedszázados történelem munkálkodásáról. Hat előadásban hallhatták a szakemberek és helyi törté­nelem tanárok, pedagógusok a kutató történészek tanul­mányait. A vendégeket és a közönséget Csenda Károly, a TIT megyei elnöke köszön­tötte. Majd Dani Lukács, a TTT Fejér megyei Hadtudo­mányi és Történelmi Szak­osztályának elnöke felkérte Boros József kandidátust, a Magyar Történelmi Társulat titkárát eladása megtartásá­ra „Fejér megye felszabadí­­tásának története 1945-ig” címmel. Az előadó hangsú­lyozta, hogy előadásának részletes anyagát a „Fejér megyei történeti évkönyv” harmadik kötete tartalmazza. S megyénk dicséretére válik, hogy hasonló ter­jedelemben az országban még nem jelent meg er­ről megyei kiadvány. Budapest bekerítésétől, megyénk első falvainak fel­­szabadulásától nyomon kísér­te az előadó a szovjet csapa­tok előrenyomulását, ismer­tetvén a szovjet és német hadseregek stratégiai elkép­zeléseit, valamint azok had­színtéri „tűzpróbáját”. A „Komrád—2”, illetve a „Kop­rád—3” fedőnevű januári né­met támadások megtörését a szovjet hadsereg hősies el­lenállásán. Maguk a németek elismerték naplójukban: „Az ellenfél legtöbbször fekve marad és semmiféle félelmet nem mutat. Legtöbbször há­tulról támadnak a harckocsi­ra”. Megyénk felszabadításá­nak történetét ismertette Nagy Gábor ezredes, kandidátus előadása is, csakhogy a márciusi ese­ményeket nyomon kísér­ve. Előadása középpontjában az a kérdés állt: miért jelentett a Dunántúl — s ezen belül Fehérvár — megtartása kulcsszerepet a német hadá­szatban? Érdekfeszítően ma­gyarázta a „Tavasz ébredé­se” fedőnevű nagy fasiszta támadás márciusi összerop­panását Tolbuchin hadsere­gének szívós ellenállásán, majd Fehérvár felszabadulá­sa után a szovjet hadsereg bécsi támadó hadműveleté­nek elindítását. Ezt egészítet­te ki Veres D. Csaba korre­ferátuma, mely veszprémi területre vezette hallgatósá­gát. (Érdekes lett volna do­kumentumfilm segítségével szemléltetni egy-egy nagyobb hadművelet részletét.) A soron következő előadók már békés földre vezették az Ady-terem közönségét. Pon­tosabban a „vértelen harc” társadalmi mezejére. Mert harc volt a javából az az idő­szak, amit dr. Farkas Gábor, megyei levéltárunk igazgató­ja ismertetett „A népi de­mokratikus átalakulás kezde­tei Fejér megyében” címen. Hasonlóan Strasszer György­nek, az esti egyetem igazga­tójának előadása, melyben a felszabadulás első két évének politikai viszonyait, tömeg­mozgalmait taglalta me­gyénkben. A továbbiakban Szabó P. József tanár be­szélt a két munkáspárt egyesülésének közvetlen előkészítéséről és meg­valósításáról megyénk­ben. A délutáni előadásokban pe­dig Mód Aladár egyetemi ta­nár magas szintű előadását hallhatták a jelenlevők „Né­pi demokratikus átalakulá­sunk elvi­ kérdései” címmel. Korreferátumot mondott Ortutay András. kb. 5.) Megtervezni a jövőt A Pártélet legutóbbi számában a tsz-ekről szólva az egyik cikk megjegyzi: . .a vállalati gazdálkodás kiala­kulóban van. A legtöbb ütemben a vezetés mindinkább felnő a feladatokhoz. Gazdasági döntéseiket jobban elő­készítik, megalapozottabban döntenek”. Úgy vélem, ez a megállapítás megyénk termelőszö­vetkezeteire is vonatkozik. És most, e napokban időszerű szólni a holnapokról. Hi­zen most tervezik mindenütt a jövőt. Sárbogárdon, a Mezőföld Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége még tavaly rendezett egy találkozót a gépgyártók, forgalmazók és a fogyasztók képviselőinek részvételével. Ott volt a MÉM egyik felelős vezetője is, aki elmondta: mivel kell számolni a IV. ötéves terv so­rán, milyen gépesítési fejlesztések vannak folyamat­ban, vagy éppen kidolgozás alatt. S bizony ezeket nem hagyhatják figyelmen kívül termelőszövetkezeteink a tervezéskor. A szarvasmarha-telepek gépesítése nagyjából eldön­tött, olyan berendezések készültek és készülnek, ame­lyekkel a tehén-, növendék- és hízótelepek komplex gépesítését megoldhatják. Hasonló a helyzet a sertés­telepek vonatkozásában, itt is többféle megoldást vá­laszthatnak a beruházók. A lényeg mindkét esetben egy: a korszerű etetés- és tisztítás technológiával részint a súlygyarapodás egyenletesebb, gyorsabb, részint pedig a gondozók munkáját könnyítik. A különböző szántó­földi növénytermesztés — elsősorban a kukorica — komplex gépesítése is eldöntött tény. A vetéstől egé­szen a betakarításig gépek egész sora­ gyorsítja köny­­nyíti a növénytermesztők eddigi nem könnyű tevékeny­ségét. Fontos kérdés a IV. ötéves tervben a vonóerő. Mi várható e területen? Elsősorban a nagyobb teljesítmé­nyű erőgépek előretörése és térthódítása. És a nagyobb vonóerő a teljesítményeket is megnöveli. Az is fontos — elsődleges szempont —, hogy a gépgyártó vállalatok ezekhez a traktorokhoz többféle és megfelelő minősé­gű, teljesítményű munkagépeket is biztosítsanak. Az is eldöntött tény, hogy a IV. ötéves tervidőszakban hét­nyolc féle traktor lesz az országban, ennél jobban sza­kosítani nem lehet, de ez is nagy előrelépés a heterogén géppark megteremtésében — a mostani harminc féle­­erőgéppel szemben. Nem kell hangsúlyozni, mit jelent ez munkagép- és alkatrészellátás tekintetében. A talaj­erőutánpótláshoz szükséges „mindent tudó” gépek is megjelennek: műtrágyakezelő tárházak épülnek, a ke­verést, a manipulálást és a szórást biztosító gépek is megjelennek, elkészülnek. Az anyagmozgatás is a kiemelt, megoldható feladatok közé tartozik. Különösen a gyümölcsösök, kertészetek vonatkozásában gondoltak arra, hogy gyorsabbá, ol­csóbbá kell tenni az egyes munkafolyamatokat. Úgy kell a gépeket kiválasztani, hogy minél kevesebb legyen az élőmunka-ráfordítás. Megjelennek a hagyma, a gyö­kér, az uborka, stb. betakarító gépei, elkészül rövidesen például a málnaszedő gép prototípusa is. Több­féle tisz­tító és válogató berendezés készül el — amelyeket a gyümölcsösökben — még kis területen is — hasznosít­hatnak majd a tsz-ek. Számolni kell a következő tervidőszakban azzal, hogy a kenyérgabona termelés további gépesítése remélhető. A cél ezután is az lesz: saját termelésből biztosítani a hazai ellátást. Éppen ennek érdekében megjelennek a korszerű, nagyteljesítményű vetőgépek, s a bizton­ságos termelés érdekében elterjednek a csávázógépek, amelyek maximális tisztaságot és minimális veszteséget biztosítják. További kombájnok, betakarítógépek lép­nek be a termelésbe. Megtervezni a jövőt nagy gondossággal, alapossággal. Úgy gondoljuk, ehhez azt is tudni kell, mivel számol­hatnak közös gazdaságaink. Jó tudni, hogy nem ma­radnak egyedül ebben a felelősségteljes munkában. Orsovai Tibor .A TARTALOMBÓL­Urak, vitézek, fasiszták Ühmn­epre készülőben Kereszt rejtvén­y pályázat (4.) Több élelmiszeripari termék a piacon. Kedden az ÉDOSZ elnök­sége az élelmezésipar 1970. évi tervét tárgyalta meg. A beszámoló arról tájékozta­tott, hogy az elmúlt évhez képest az élelmiszeripar 4 százalékkal több terméket ad, ugyanakkor 6,7 száza­lékkal több élelmiszer kerül a belkereskedelmi hálózat­ba. Az ellátás szempontjá­ból legfontosabb cikkeket előállító iparágak közül a tej- és a húsipar 6 százalék­kal, a konzervipar pedig 10 százalékkal több árut ad a piacra. Ugrásszerűen 17 százalékkal emelkedik a vá­gott baromfi belföldi forgal­ma, tejből 4 százalékkal, sajtból pedig 11 százalékkal lesz több a tavalyinál. Az édes- és a szeszipar 10—10, a likőripar 5 százalékkal nö­veli termelését Ezzel szem­ben a növényi olajipar, a cukoripar és a söripar az el­múlt évihez hasonló áru­­mennyiséget biztosít a lakos­ság ellátására. Az élelmiszerellátás egé­szében véve fedezi majd a szükségleteket, de tőkehús­ból nem mindig tudják majd fedezni a keresletet. Ez lesz a helyzet annak ellenére, hogy az egész évet alapul véve hús- és húskészítmé­nyekből 6 százalékkal lesz több a piacon, mint tavaly. 1970-ben az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élel­­miszerek a húsfélék és a tej­termékek fogyasztása az át­lagosnál nagyobb mértékben­ ugrik meg. Az elnökség megállapította: idén a vállalati tervek 3 százalékos előirányzott ter­melésnövekedéséhez alig több, mint 1 százalékos lét­számnövekedéssel számol­nak. Az üzemekben első-­­sorban a munka hatékonysá­gának növelését tűzték ki célul. Az élelmiszeripari vállalatoknak az új évben várhatóan 3-4 százalékkal emelkedik a bérszínvonala. Az elnökség megvizsgálta az élelmiszeripari beruházá­sok helyzetét is. Az egyedi nagy beruházások közül tervszerűen fejeződik be idén a paksi, a nagykőrösi és a debreceni konzervgyárak építése. A miskolci húskom­binát műszaki előkészítése folytatódik. 1970-ben 200— 252 millió forintot fordíta­nak a tejfeldolgozó üzemek fejlesztésére. Az egész élel­miszergazdaságra nézve jó hatása lesz a Gazdasági Bi­zottság ama döntésének, amelynek értelmében Bé­késcsabán és Dunakeszi hűtőházat létesítenek. (MTI) Helyzetkép a népszámlálásról A népszámlálás elrendeléséről kibocsátott kormány­rendeletben az szerepel, hogy január 14-ig minden állam­polgárt számbavesznek. Január 13-án délután Dr. Molnár Gyula, a Fejér megyei számlálóbiztos helyettese tájékoz­tatta lapunkat a megyében folyó népszámlálás állásáról. Az elmúlt év tavaszán kezdték el körzetekre feltérké­pezni megyénket. Azóta folyamatos munkában vannak. A számlálás megindításához kétezer számlálóbiztost és felül­vizsgálót oktattak ki. A területi munka lényegében befe­jeződött, de egyes körzetekben késleltette a munkát a rossz időjárás. Az anyagfelvételeket követően január 20-ig kell lefolytatni az anyagok logikai ellenőrzését. A járásokból és kerületekből be kell szállítani a megközelítően, 4 tonna súlyú adathalmazt, amit egy erre a célra bérelt épületben tárolnak. Itt kezdődik meg a hosszú és fáradságos egyez­tetési munka, és egy-két részadatból a megyei összesítés. Ma délutánig több körzetből jelentették már, hogy el­készültek az összesítéssel és várják az anyagok beszállítását­­ — csató — Az Országos Oktatási Tanács napirendjén: A műszaki tanárképzés, műszaki főiskolák működési elvei létrehozását az üzemmérnö­kök iránti népgazdasági igé­nyek indokolják, s az a fel­ismerés, hogy a tervező, ku­tató mérnökök mellett a népgazdaságnak szüksége van az üzemi, munkahelyi termelést szervező és közvet­lenül irányító okleveles mér­nökökre is. Ebből adódóan tűzi napirendre az Országos Oktatási Tanács újabb mű­szaki főiskolák és főiskolai, szakok kialakításának ter­vét . Több illetékes tárca együttes javaslata alapján tárgyaljuk majd, hogy a szakközépiskolát végzett fia­talok — meghatározott ideig tartó üzemi szakmai gyakor­lat után — miként szerezhe­tik meg a technikusi képe­sítést, illetőleg címet 1966- ban kezdődött a szakközép­iskolai és a szakmunkás­képző iskolai hálózat fejlesz­tési terveinek kidolgozása és összehangolása. Ez a munka lényegében befejeződött. A tervek lezárásáról jelentés készül a tanács részére. Egy másik beszámoló a szakkö­zépiskolai tantervi munkála­tok befejezéséről ad tájékoz­tatást Az illetékes tárcák és a művelődésügyi miniszté­rium összegezése alapján megvitatjuk a negyedik öt­éves terv oktatásügyi fej­lesztési javaslatait . Az érdekelt szakminisz­tériumok javaslatai alapján szintén az idén kerül az Or­szágos Oktatási Tanács elé az 1971—72-es és az 1972— 73-as tanévben külföldön képzendő egyetemi és főisko­lai hallgatók létszámterve. . . . . _ (MTI Az Országos Oktatási Ta­nács ebben az évben első­sorban a szakmai-műszaki oktatás néhány fontos kérdé­sét vitatja meg — közölte az MTI munkatársával dr. Ben­­cédy József, a tanács titká­ra. A testület elé kerül pél­dául a művelődésügyi mi­nisztérium átfogó előterjesz­tése a műszaki tanárképzés­sel kapcsolatban, amely a szakközép-, illetve a szak­munkásképző iskolákban szükséges elméleti és gya­korlati oktatást végző mű­szaki tanárok képzését tár­gyalja. Ugyancsak a műve­lődésügyi minisztérium ter­jeszti a tanács elé a felső­fokú technikumokból és szakiskolákból kialakítandó műszaki főiskolák működési elveit. A műszaki főiskolák 31 magyar vállalat készül Lipcsébe A Hungexpo rendezésében 31 külkereskedelmi joggal felruházott magyar vállalat készül a lipcsei tavaszi vá­sárra. A március 1—10 kö­zött megrendezett vásár ma­gyar anyaga minden eddigi­nél gazdagabb lesz. A vál­lalatok összesen 4200 négy­zetméter helyet béreltek ki, a tavalyinál 600 négyzetmé­terrel nagyobbat. Az NDK egyik legjelentősebb vásárá­ra a tavalyi 35-tel szemben 43—44 vagonnyi ipari és me­zőgazdasági terméket szállít­­tanak ki. Az első vagonokat már útnak is indították, a szállítmány kényesebb ré­szét, a műszereket, precíziós berendezéseket és a romlan­dó élelmiszereket közvetlenül a kiállítás megnyitása előtt kamionokkal küldik Lipcsé­be. A magyar árut Lipcsében 33 helyen, a különböző szak­bemutatókon láthatják az ér­deklődők. • Olyan újdonságo­kat is bemutatnak, mint az I­rodagépte­chnikai Vállalat elektromos írógépe és a Hír­adástechnikai KTSZ teljesen tranzisztorizált ipari televí­ziós kamerája. A szerszám­gépipar is újdonságokkal rukkol ki: az Esztergomi Ma­rógépgyár kopir-marógépe és a Csepeli Szerszámgépek Gyárának rövid esztergapad­ja a magyar kiállítási anyag újdonságai közé tartozik. Si­kerre számíthat a Csepeli Varrógépgyár lyukkártyás ipari vasalógépe. A MOM automatikus precíziós szin­tező berendezését állítja ki, az Orion pedig a BNV-n aranyéremmel kitüntetett hat csatornás relé-állomásával szerepel. Ismét bemutatkozik külföldön a magyar halászlé­­kocka és a legújabb csokolá­dé­­ desszert sorozat A lipcsei tavaszi vásáron a magyar vállalatok szakmai napokat is rendeznek, ame­lyeken ismertetik termékeik műszaki jellemzőit és az üz­letkötési lehetőségekről is tájékoztatást adnak. (MTI) Utaznak a baracsi naposcsibék A baracsi Kossuth Termelőszövetkezet szerződést kötött az Orszá­gos Baromfiipari Vállalat székesfehérvári kirendeltségével 96 ezer naposcsibe keltetésére. Erre a termelőszövetkezetnél 1 darab tízezres és 2 darab h­árom­ezerötszázas keltetőgép áll rendelkezésre. Tervük szerint 1970 augusztusáig 120 ezer darab naposcsibét keltetnek és érté­kesítenek. A tenyésztojásokat az abal vöröshajnal Tsz-től szerzik be. A keltető-ü­zemben szorgalmas, lelkiismeretes munka folyik. Bíró Pálné, Szabó Istvánné és Lendvai Pál azon fáradoznak, hogy pontos munkájuk nyomán minél jobb legyen a kelési arány és életerős, egészséges naposcsirkéket kapjanak a vásárlók. Az első turnust 1968. december 16-án rakták be a keltetőgépekbe és január 9-én reggel már kikeltek a sárga-pelyhes Hampshire fajta naposcsibék. Kettős hasznosításúak a jó tojás- és hústermelők. Az első szállítmányt a napokban indították útba a rácalmási Névfront Tem­etőneveUupatta: Farkas Lindnrr

Next