Fejér Megyei Hirlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
Szerda, 1970. január 1. Lenin ügyét folytatva 1970-a Lenin-centenárium esztendeje. Világszerte tisztelegnek Vlagyimir Iljics előtt, akinek nevéhez és tevékenységéhez az emberiség életének egész forradalmi korszaka kapcsolódik. A szocializmus, amelyet Lenin új következtetésekkel és felfedezésekkel gazdagított, ma világtörténelmi tény. A szocialista világrendszer korunk alapvető forradalmi ereje. Éppen ezért a Lenin-évforduló nemcsak a múlt felelevenítésére teremt alkalmat, hanem a jelen tudományos vizsgálatára és a jövő tennivalóinak osztályharcos meghatározására. A centenárium megünneplésének ez a jellege domborodik ki azokból a tézisekből, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja adott ki. „Lenin születésének 100. évfordulójára emlékezve... minden forradalmár harcos szemlét tart erői fölött, meghatározza tevékenységének további távlatait és feladatait, erősíti harci egységét a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért folyó küzdelemben” — olvashatjuk a tézisekben. Az SZKP Központi Bizottságának elgondolásai tükrözik, hogy a lenini örökség olyan érték, amely a forradalmi erők mai harcában nélkülözhetetlen. Ert mindenekelőtt a munkásosztály új típusú pártjáról szóló lenini tanításokkal bizonyítják, amelyek mind a mai napig, s a jövőben is a kommunista mozgalom alapkérdései. Kétségbe vonható-e például Lenin azon véleményének időszerűsége és fontossága, miszerint — a téziseket idézve — „egy marxista párt sikeres tevékenységének, a munkásmozgalom fejlődésének és győzelmeinek elengedhetetlen feltétele a kétfrontos harc: harc az opportunizmus és a revizionizmus jobboldali és „balos” válfaja ellen?” Nyilvánvalóan nem. A pártok törekednek az új történelmi viszonyoknak megfelelő forradalmi stratégia és taktika kidolgozására, az elmélet és a gyakorlat összehangolására, az ideológiai harc fokozására — mindmegannyi Lenin által megfogalmazott feladat végrehajtására. A lenini eszme konkrét segítséget nyújt a kommunisták mai nemzedékének abban, hogy pártjukat a nemzetközi munkásmozgalom még erősebb harci osztagává tegyék. A legméltóbb tisztelgés Lenin előtt: a leninizmus eszméinek megtestesítése. Ezek az eszmék pedig a szocializmusban öltöttek testet. Érthető tehát, hogy a tézisek emlékezetünkbe idézik a lenini elméletet a szocialista társadalom építéséről. Az elmélet egy emberöltővel ezelőtt született, mégis úgy érezzük, mintha napjaink gyakorlatából születtek volna a következtetések. A közelmúlt történései újult erővel hívták fel a kommunisták figyelmét arra a lenini megállapításra, miszerint az új társadalom építésének fő eszköze a proletárdiktatúra, amelynek legkisebb gyengülése is utat nyithat az osztályellenségnek. Az is rendkívül tanulságos, ahogy Lenin a politikai szabadságjogokat értelmezte. Mindig osztályálláspontból indult ki. Úgy vélte, hogy ezek a jogok a dolgozók szocialista összefogásának, a szocialista ideológia terjesztésének feltételét is magukban foglalják, amelyek kizárják a szocialistaellenes propaganda „szabadságát”, az ellenforradalmi erők szervezkedésének „szabadságát”. A tézisek azzal is nagy szolgálatot tesznek Lenin követőinek, hogy segítik összevetni a szocialista építés nemzeti sajátosságait, a Lenin által feltárt általános törvényszerűségekkel. Márpedig ez az összevetés, a nemzeti sajátosságok és az általános törvényszerűségek összhangja a szocializmus építésének fontos feltétele. A leninizmus a XX. század osztálycsatáinak igen széles színterére vetít fényt. Nagyon találóan mondják ki az SZKP tézisei, hogy „csak a lenini tanítást követve lehet megérteni a világban végbemenő forradalmi változások lényegét és jellegét, helyesen értékelni az ezekben résztvevő erők szerepét, helyesen kitűzni a szocialista világforradalom kibontakoztatásának távlatait”. Éppen ezért a lenini eszmék felvázolása egyben a marxista—leninista világkép felrajzolását is jelenti. Ennek kulcspontja pedig az a tény, hogy a szocializmus történelmi offenzívában van. Ennek feltartóztatására szövetkeznek az imperializmus erői, amelyeknek stratégiáját éppen Lenin eszmei örökségét felhasználva látja tisztán a kommunista mozgalom. De a lenini hagyaték ahhoz is segítséget nyújt, hogy ez a mozgalom politikailag éretten, ideológiailag felvértezve szálljon szembe ellenségeivel. Főleg arra figyelmeztet, hogy a harc sikere soraink egységétől, s korunk különböző forradalmi áramlatainak összefogásától is függ. A leninizmus hatékony fegyver a burzsoá ideológia elleni küzdelemben. Olyan fegyver, amelyet kérlelhetetlenül, kompromisszumok nélkül kell forgatni. A marxisták-leninisták elutasítják az ideológiai területen való békés egymás mellett élés opportunista tételét. A mai világban is oszályok harca folyik, nincs és nem is lehet semmiféle osztályon kívüli vagy osztályok feletti ideológia. Mintha ma hangzanának tehát Lenin szavai arról, hogy „a szocialista ideológiának mindennemű lekicsinylése, az ettől az ideológiától való mindennemű eltávolodás valójában a burzsoá ideológia erősítését jelenti”. A lenini úton a legmagasabbra eddig a Szovjetunió ért: a kommunizmust építi. A tézisek szembetűnően bizonyítják, miként válnak valóra Lenin hazájában a világ első szocialista állama megalapítójának elgondolásai, előrelátásai. „Lenin ügyét folytatva a szovjet nép kemény munkával gyarapítja a társadalmi javakat, fejleszti a szocialista demokráciát, a tudományt és a kultúrát, lankadatlanul gondot fordít a szocialista haza védelmi erejének növelésére, építi az emberhez méltó életet.” A tézisek olvasása közben sokszor foglalkoztatja az embert a gondolat, miként lehet lenini módon élni és harcolni, melyek azok a tulajdonságok, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy valóra váltsa a történelem minden próbáját kiállt eszmét. Vannak, akik a mindent leküzdő akaratban, a tömegekbe vetett határtalan hitben, a következetes internacionalizmusban látják a követendő példát. Igazat lehet nekik adni. Mások az eszmei céltudatosságot emelik ki. Ők is helyesen gondolkodnak. S miközben ezen elmélkedik az ember, eljut a tézisek utolsó szavaihoz, ahol a bolsevikok utódai, a szovjet kommunisták megfogalmazták a választ: „Lenini módon élni és harcolni annyi, mint minden erőt, tudást, energiát latba vetni a föld leghumánusabb és legigazságosabb ügyéért, annak a harcnak az érdekében, amely a dolgozóknak az elnyomás és a kizsákmányolás alól való teljes felszabadulásáért, a kommunista eszmények győzelméért, az emberiség jobb jövőjéért folyik”. Pálos Tamás Fejér megyei Hírlap. ÜNNEPRE KÉSZÜLŐBEN Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készülődve arra kértük megyénk községi tanácsait, adjanak számot az 1969. év terveiről, eredményeiről, melyeket a községek javainak gyarapításában elértek. A levelekből lemérhető, hogy szabadságunk 25. esztendejében is jól gazdálkodtak tanácsi szerveink az adott lehetőségekkel és hogy van még tennivalónk a jövőben is. Az eredményeket látva — melyeket községenként közreadunk — úgy érezzük, méltón ünnepelhetünk. Caór Az elmúlt években megkezdett Lenin utcai vízhálálózat építése a hátralévő 150 méteres szakasszal befejeződött, s e vezetéken keresztül a Táncsics utcában egy közkút megépítésére is sor került. Ebben az utcában mintegy 400 méteres szakaszon a vízhálózat építése már az idei feladatok egyike. A megvalósításban a lakosság nagyarányú társadalmi munkájára is számítanak éppen úgy, mint az előző években, amikor a lakosság (ideértve a Tótrétpusztai Málnatermelő és Feldolgozó Tsz csőri üzemegységét) részéről végzett társadalmi munka értéke 96 700 forint volt. A község fejlődése tekintetében a lakosság aktív segítője a tanácsnak. Bizonyítja ezt, hogy a tervezett 100 000 forintos társadalmi munka értékét 135 738 forintra teljesítették. S a lakosság aktivitásáért, mely a tanács munkájának eredményességét segíti, elismeréssel adóznak a község vezetői. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére tervben van a művelődési otthon már elkezdett felújítási munkálatainak befejezése, melynek megvalósításához a felsőbb szervek támogatására is számítanak. A község felszabadulásának 25. évfordulójáról március 18-án ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg, ahol napirendi pont: a Falu Krónika ismertetése, a község alakulása a felszabadulás időpontjáig, majd fejlődése a felszabadulástól napjainkig. A krónika anyagának gyűjtésében és összeállításában Seregély Józsefen, a községi tanács vb. elnökén kívül Madarász István pedagógus, népművelési felelős is részt vesz. Munkájukért a köszönetét tolmácsoljuk. Csókakő Már szinte hagyomány, hogy a csókakőiek sem maradnak ki a társadalmi munkavetélkedésből. És az eredmények azt mutatják, nincs okuk szégyenkezni. Többször ért el a község a móri járásban kiváló minősítést, sőt többször volt járási első helyezett is. Természetesen a jó eredményekért keményen meg kellett dolgozni 1969-ben a község lakóinak. A korai kitavaszodást kihasználva a kőművesek mintegy 30 ezer forintot érő társadalmi munkában készítették el a 25 ezer forint értékű helyi anyag felhasználásával a mintegy 300 négyzetméternyi faragott kőfalat a község főterén. Átadásra került egy kétmezős iker tekepálya mintegy félmilliós értékben. Mivel ennek építése már a korábbi években megkezdődött, úgy a 400 ezer forintos társadalmi munkaértékből százezer forint írandó az 1969-es év javára. Régóta húzódó, megoldásra váró feladat volt az iskolai tanteremhiány megszüntetése. Ennek megoldására 1969-ben új modern tanteremmel bővült a község iskolahálózata, melynek megvalósításához 50 ezer forint társadalmi munkával járult a lakosság. A községen áthúzódó kövezett vízelvezető építési munkálatainál is 50 ezer forint a végzett társadalmi munka értéke. Ezen kívül mintegy 3000 négyzetméter virágosított parkot gondoz, ápol rendszeresen és végez újabb parkosításokat, fásításokat a község apraja, nagyja. A jövőt illetően a Tiszta virágos Móri járásért mozgalom aktivizálása érdekében a lakosság vállalta a község rózsásítását, azok közterületen való gondozását és a beszerzéshez szükséges anyagiak jelentős részének fedezését. Pátka A község fiataljari az elmúlt években a tűzoltó helyiségben tudtak csak néhanéha összejönni. Többször felvetették, megérdemelnék, hogy külön helyiségük, otthonuk legyen, ahol összejöjöveteleket, rendezvényeket tarthatnak. Fiataljaink aktivitásukat vetélkedőkön való jó eredmények, helyezések elérésével bizonyították. Komolyságukkal annyira magukra terelték a község vezetőinek, lakóinak figyelmét, hogy 1969. elején kezdetét vette az ifjúság külön helyiségének megépítése az általános iskolában megüresedett lakás átalakításával. A község fiatalsága egész évben társadalmi munkában építette, tatarozta új otthonát. Munkájuk eredményeként november 30-án 18 órakor került sor a KISZ-helyiség avató ünnepségére. A társadalmi és felsőbb szervek segítségével szépen berendezett helyiségben az ifjúság otthonában elhangzott köszöntő szavakból kicsendült: legszebb tett a fiatalok otthona érdekében történt cselekedet. Kajánsó kis község. S ez a községfejlesztéshez szükséges anyagi eszközök értékét erősen meghatározza. Mégis, a község 1969-ben elért fejlesztési eredményeivel elégedett. 295 ezer forintos költséggel befejeződött a községi közvilágítás korszerűsítése, valamint az eddig még nem villamosított, eldugott rövid utcák villamosítása. Ennek következtében a község főútvonala korszerű higanygőzlámpás megvilágítást kapott és ma már minden lakóháznak megvan a lehetősége a villanyáram bevezetésére, igénybevételére. Államierőforrásból körülbelül ötmilliós költséggel megépült a termelőszövetkezet bekötőútja, amelynek mintegy másfél kilométeres szakasza a községen keresztülvezet. Folyamatban van és a jövő év közepére fejeződik be egy másik, 800 méteres útszakasz megépítése. Ennek elkészültével a község belterületi útjainak háromnegyedrésze szilárd burkolattal lesz ellátva. Távolabbi fejlesztési tervek között szerepel egy óvoda megépítése, elkészülte után pedig a község jó ivóvízzel történő ellátása. E tervek megvalósítására azonban legelőbb csak 2—3, illetve öt-tíz év múlva kerülhet sor. (folytatjuk) Csekken füle „Versenyzőnk a mosolyáért” — szólítanak meg a színes feliratok a főváros néhány áruházában. Pillanatra zavarba jövök — fukar mosolygó vagyok — s nem tudom, hogy nekem kell-e mosolyognom az eladónőre, vagy az eladónak rám, a vevőre. Az előbbi lélektani pillanatokon múlik, aznapi hangoltságomon, méginkább az eladónő csinosságán. Az utóbbi? ... Eszembe jut, hogy a Centrum Áruházak január egytől országosan bevezették a mosolycsekket... Vagyis: mosolyért — csekket! Hm... Úgy érzem, vevői és eladói emberségünk közé valami „befurakodott’. Valami idegen dolog, ami korábbi természetes viszonyurakat megzavarja. Hidegtől fagyos arcom mosolyra torzul, amint a pulthoz lépek. Másik pultnál pedig arcomra fagy a természetesen fakadt mosoly, midőn megpillantom a felszólítást: „Versenyzőnk a mosolyáért!”. Mert nyomban gyanút fogok: Nekem, az embernek szól-e a mosoly vagy csekknek? Ellentmondásba keveredek önmagammal. A csekkmosolynak ugyanis nálam nincs emberi „váltója”. A műmosolyt ugyan fizethetem csekkel. Az igazit — csak igazival! így cserélek emberi „egyenértékeket”. S ha valóban úgy érzem, nagyon kedvesen és készségesen kiszolgált a „kartársnő” — embertársi módon! — szinte restellem megkérdezni nevét, a mosolycsekkre ráírandó. Mert... talán megsérteném emberségében. A mosoly nagyon szép emberi kapcsolat. A mosolycsekk ennek nem megfelelő „jegyzése”. Elveszti természetes buzgóságát, mint a hegyi forrás, melyet mesterségesen pumpálnak szivattyúrendszerbe. Nem tudom, más hogy van vele, de én úgy érzem, mintha sértené emberi méltóságunkat ez a „muszáj-mosoly” viszony. Sejtem, hogy nemcsak a mosolyról van szó e kereskedelmi kedvesség-ösztönzőben. Sokkal inkább az előzékeny, készséges kiszolgálásról. A fáradtan is „fáradhatatlan” áruajánlásról. Ám ez elsősorban a polcokon levő választékon múlik. Engem például kevésbé nyugtat meg egy mosollyal kísért „sajnos elfogyott” válasz, mint egy mosolytalan jó Vásár. Mert üres kézzel távozóban, bosszant, hogy „még mosolyog is hozzá”. Ez is lélektani pillanat! Kíváncsian nézelődöm egy pultnál, ahol senki sincs. Hamarosan, mint egy meleg tavaszi fuvallat, ott terem az elárusító és kedvesen szól: Óhajt valamit?... Fiatal, bájos lány, mosolya megnyerő ... Azután szemem a figyelmeztető felírásra téved ? „Versenyzárak a mosolyáért!” — Én is az önéért — gondolom nyúlhatnék a csekk után. Mint ahogy egy-egy „csini” hódolói százszámra kitöltenek hasonló lapokat. Ugyan ki nyomozza le ezek hitelét?!.. .«De nem kérek csekket. Inkább visszamosolygok a nőnek-embernek és magammal viszem mosolyát, mint emberi ajándékot. Minek fizessem ki egy csekk„aprópénzével”. Ilyen olcsón nem vesztegetem. B. D. Hármanak új üzeméről Balatincz Jánosné . — Mór várossá fejlődésének, számos más tényező mellett egyik alapvető feltétele az ipari jelleg megteremtése, a járás gazdasági központjává való kiépítése — vázolta Mór perspektíváját Balatincz Jánosné, a nagyközség pártbizottságának titkára. Ehhez igen jelentős szerepet játszik a Csepeli Fémmű móri üzemének létrejötte. A régebben csekély munkaerőt lekötő mezőgazdasági gépjavító állomás átszervezésével, többmilliós termelési értéket előállító ipari üzemet kapott a nagyközség. Máris sok munkást foglalkoztat, főként nőket. Dojcsán István : — Új üzem vagyunk, dolgozóinknak mintegy fele első munkahelyes, ők is, de valamennyien az elmúlt hónapokban ismerkedtünk az új munkakörökkel, munkafolyamatokkal — összegezte a Csepeli Fémmű Cső- és Elektródagyár móri üzemének munkaszervezési tapasztalatait Dojcsán István, a személyzeti és igazgatási csoport vezetője. — Éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítottunk a szakmai képzésnek. Az eltelt időszakban dolgozóinknak közel felét a budapesti gyárban átképeztük, itt helyben pedig darukezelői és kötözői, valamint targoncavezetői tanfolyamokat indítottunk. Ezzel igyekeztünk megteremteni a szükséges betanított- és szakmunkásgárdát, amivel dolgozóink nagy részének szakmát, nagyobb jövedelmet tudtunk biztosítani. Jelenleg 422 dolgozója van az üzemnek. Az új elektródacsarnok beindításával, a második félévben mintegy 609 dolgozót foglalkoztatunk. A női, valamint a betanított- és segédmunkások aránya 60 százalék, ez azt is jelzi, hogy az üzem gyártási profilja a viszonylag kevés anyagot és sok munkát igénylő termékekre épül Lorge György. A megalakulás pillanatától kezdve termelünk — tekint vissza az üzem elmúlt esztendejére Lorge György, műszaki vezető. — A megszűnő gépjavító állomás lehetőséget teremtett arra, hogy a már átadott csarnokokat 1968. októberében átalakíthassuk, beszerelhessük, így már akkor, november 1-től megkezdődhetett a színesfémcső, majd december közepétől a gázhegesztő elektróda gyártása. Tovább folytattuk az átalakítási és bővítési munkálatokat. 1969. június 30-ra befejeztük a színesfémcső üzem kiépítését, ahol kis- és középátmérőjű csöveket készítünk. Az elektróda üzem új csarnokában az idén május elején kezdjük meg a próbaüzemelést. Az üzem fejlődése a kiszolgáló és járulékos létesítmények fejlesztését is megköveteli. Folyik az út-, közmű-, energiahálózat, stb. kialakítása. Az üzemet bekerítettük. Készül a porta, a parkolóhely építése, megkezdtük az új fürdő, öltöző és ebédlő építését, az első szint hamarosan dolgozóink rendelkezésére áll. A negyedik ötéves terv időszakában megépítjük a tmk csarnokot és a szükséges raktárhelyiségeket. — Meg kell említenem — mondta Lorge György, — hogy a termékek, nyersanyagok szállítását részben saját, részben bérelt járműveken bonyolítjuk le. A móri vasútállomás közelsége a jövőben lehetővé teszi számunkra az iparvágány kiépítését, a további fejlesztés is indokolttá teszi. Ugyanis anyavállalatunk a Csepeli Fémmű felmérése alapján lehetőség van arra, hogy megfelelő beruházással a közeli jövőben megindulhasson nálunk a híradástechnikai féltermékek, valamint a forgácsolással megmunkált finomkohászati termékek gyártása is. Terveink megvalósulásával a móri üzem jól megalapozott, körülbelül 1000 dolgozót foglalkoztató gyárrészleggé fejlődik. M. Takács Ferenc