Fejér Megyei Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
XXVI. évfolyam, 27. sz.f Am. 11 . ^Hírlap február IMHBBBHBMHf Bwhai JBjii M ROiimiMi BGi^mwwrarC/l Hazaérkezel! az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő A párt első titkárának nyilatkozata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, akik a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa meghívására baráti látogatást tettek az NDK-ban, s szombaton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Komócsin Zoltán és Nyers Rezső a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Gyenes András és Jakab Sándor az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői. Ugyancsak jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János a megérkezés után a pályaudvaron nyilatkozott az újságíróknak az NDK-ban tett látogatásról. — Látogatásunk eredményeit a nyilvánosságra hozott közös közlemény összegezi. A Berlinben folytatott eszmecsere része a szocialista országok között az utóbbi években kialakult gyakorlatnak. Mind a belső építőmunka, mind a nemzetközi helyzet azt igényli, hogy a szocialista országok képviselői — kétoldalú és sokoldalú tanácskozások keretében — rendszeresen kicseréljék véleményüket, hogy módjuk legyen a legidőszerűbb politikai kérdések megtárgyalására, a szocialista építésben szerzett tapasztalatok megismerésére, azok kölcsönös hasznosítására. Ezek a találkozók jó alkalmat nyújtanak arra is, hogy demonstráljuk politikai egységünket, egyet-értésünket. — Fock elvtárs és jómagam készséggel, örömmel tettünk eleget a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya meghívásának. Mint ismeretes, a látogatás három(Folytatás a 2. oldalon) Kádár elvtárs megérkezését követően nyilatkozik a riportereknek a pályaudvaron. (Fejér megyei Hírlap — Telelet)* Kossuth Lajosnak azt üzenik... Ahogy magasodik a nyárfaliget Mindnyájan együtt laktak Hajba Kálmán, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Bodor Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kalmár Dezső, a székesfehérvári városi pártbizottság első titkára, Tilinger István, a városi tanács vb-elnöke, Kerkai Andorné, országgyűlési képviselő, Majka József, a szlovákiai testvérszövetkezet elnöke és munkatársai, Radics Mihály tsz-elnök, a zászlóvivők unokáinak, az Antalok, a Kásák, a Bencsikek és a többiek társaságában tegnap délelőtt az ön emlékére mellszobrot avatott, mert úgy érzik, méltón viselik szabadságharcunk, nemzeti történelmünk nagy alakjának nevét. Reggel nyolc órakor találkoztunk a szövetkezet irodája előtt, ahol megkezdődött a szövetkezet 10 éves fennállásának jubileumi ünnepsége. Hadd idézzem Hajda elvtársat, aki itt volt akkor is, amikor az alsóvárosiak szövetkezetüket Kossuthról nevezték el: „Ezen a helyen — tisztelt ünneplő közönség —, ahol most állunk, tíz évvel ezelőtt városszéli mezőség volt... Szoboravatásra általában a város egy-egy központjában, nevezetesebb helyén kerülhetett sor. Most, amikor a termelőszövetkezet névadójának itt, a szűkebb otthonában állít emléket, úgy vélem, hogy a termelőszövetkeet egyszerre emlékezik az 1848-as jobbágyfelszabadító, az ország függetlenségéért küzdő szabadságharcokra, a haladásért küzdő paraszti mozgalmakra... Emlékezik a közösen megtett szövetkezeti élet küzdelmeire, eredményeire, s egyszerre tesz hitet arra is, hogy a jövőt olyan dinamikusan, fiatalosan formálja, mint ahogy a köröttünk magasodó nyárfaliget növekszik tovább....” A földön, melyen egykor függetlenségre, szabadságra vágyott a jobbágy, most éppen negyedszázada szabad, és nemcsak a szavak igézetében, a szellemében is, mert azon a zárszámadó közgyűlésen egyértelmű lelkesedéssel fogadták az elnöki beszámolót. Az Antalok nem csodát műveltek, de 55 forintot ér a munkaegység, és máris öt milliónál többet a közös vagyon. Fizetett szabadsága van a föld művelőinek, és géppel, technikával teremt. És azokra a napokra, a múlt évben, 370 ezer forint fedezete volt a szövetkezetek, így is az „egy tagra” — ez most a hivatalos nyelv — 34.967 forint átlagjövedelem jut. Az önművelésre, pontosabban kulturális célra kereken 100 ezer forintokat használtak fel. Igen, szülési segély is van már, és igazán tiszteletreméltó összeg, 37 ezer forint jelzi, hogy „bátrabban” szűk az alsóvárosi anya. Az öregekről sem feledkeztek meg. Pontosan 61 ezer kifizetett forint áll a „segélyezési” számlán. A jövedelem felosztása a különböző alapokra megint csak a legfontosabbat, az embert méltatja. A szociális és kulturális alapra együttesen 700 ezer forintot szavaztak meg. Fejlesztésre, mert egyre merészebben tekintenek a jövőbe, közel 6 milliót tettek „félre”. De egyébként ezt tanúsítja az a valóban reprezentatív kiadvány is, ami az elmúlt évtized működésének tükörképe. A fizikai munka lassan valóban a múlté marad véglegesen. A búza, a kukorica, a répa, a burgonya termesztésének technológiája van, és 10—15 mázsával magasabb átlagot mértek, mint az országos. Jól értelmezik az ön egykori beszédét a főrendek előtt, minek jelképét Róma alkotta meg Janus-fejjel; míg az egyik az elmúltra tekint, a másik ugyanabból a vállból a jövőt kutatja. Nálunk mindig ilyen „janusi fejjel”, jelképpel él a termelő nép, mert időknek tanúságát akarja. Az ami tegnap megfelelt, ma, holnap újjal egészül ki. A tehenészetben már kevés a 3800 literes fejési átlag, a múlt évi 2 millió 164 ezer forintos bevétel. Üzlet, amiről 150—200 esztendőkkel ezelőtt valóban álmodni sem mertek e vidéken, a pecsenyecsirke. Nem többet, mint 7 millió 897 ezer forint bevételt jelentett, és ezt a lehetőséget idén tovább kamatoztatják. Igaz, hogy a gépek mellett valamennyien becsületesen helyt álltak. S ebben a nagy igyekezetükben —■ szinte természetes módon* melléjük szegődött az Iscarus-gyári, a fehérvári munkás. A közgyűlés utáni díszebéden is együtt koccintottak, a valóra váltott álmok, és a megtervezett jövő jegyében. Úgy hiszem, s talán mindazok, akik ott álltunk a szoboravatásnál a Himnuszt hallgatva az alsóvárosi általános iskola kórusától, üzenetet szántak önnek, névadójuknak. Talán még nem is olyan messze — és százas bankókat számlázgatva tízezerekben az irodán —, hiszem a seregből, mint mondják, őseik nem hiányoztak. Peresztegi T. Ferenc | r Új típusú toronyház épül A November 24 lakótelepen épül az új típusú 10 szintes toronyház. (Fotó: Kabáczi) A Dunai Vasmű külföldi acélipari szakembereket vár Az idén hazánkban több nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek, amelyeknek nemcsak tudományos, hanem idegenforgalmi szempontból is nagy a jelentőségük. Egyik ilyen kiemelkedő rendezvény lesz a nagytisztaságú acélok gyártását és felhasználását tárgyaló nemzetközi konferencia, amelyet az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Vasipari Kutató Intézet rendez az angol és a francia társintézményekkel közösen. A június 23—26 között Balatonfüreden megrendezésre kerülő nemzetközi konferencia, — amelyet Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter nyit meg, — számos témát ölel fel, foglalkozik a tiszta acélok gyártásának fizikai és kémiai törvényszerűségeivel, továbbá a nagytisztaságú acélok gyártásának ellenőrzésével. Ezek a kérdések a külföldi szakembereken kívül a magyar acélgyártókat is erősen érdeklik, hiszen a felszabadulás óta a magyar acélipar jelentős mennyiségű és minőségű fejlődést ért el, amit legjobban bizonyít a Dunai Vasmű létesítése, és egyre növekvő jelentősége, szerepe a magyar vaskohászatban. Éppen ezért a konferencia előadásai után a résztvevők meglátogatják a Dunai Vasművet és Dunaújvárost. A konferencia keretében világszerte ismert külföldi szakemberek tartanak előadásokat. A nagy tisztaságú acélok gyártása és a gyártási folyamat ellenőrzése témakörben előadást tart Répási Gellért, a Dunai Vasmű igazgatóhelyettese. A konferencia jelentőségéről tájékoztatást kértünk Lomniczy Dezső főmérnöktől, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület főtitkárától, aki a következőket mondotta: — Egyesületünk hetvenötéves jubileumi ünnepségei során két évvel ezelőtt a francia és angol társegyesület képviselőivel közös konferenciák rendezésének lehetőségeiről is tárgyaltunk. Ekkor született az a megállapodás, hogy 1970-ben a nagytisztaságú acélok témakörében először Magyarországon rendezünk közös konferenciát, majd Angliában, illetve Franciaországban. A konferencia jó lehetőséget ad majd a témában érdekeltek tapasztalatcseréjére. Emellett azt is a konferencia feladatának tekintjük, hogy a különböző országok szakemberei személyes, baráti kapcsolatba kerüljenek egymással, ami alapja lehet a további hasznos együttműködésnek. A konferencia iránt Európaszerte nagy az érdeklődés a szakemberek körében. (környel) Szovjet vendégek a Schőnherz iskolában Kedves vendégeket fogadtak tegnap a székesfehérvári Schőnherz Zoltán Általános Iskolában. Az iskola vezetőségének, tanárainak és az úttörőcsapatnak a meghívására egy szovjet általános iskola tanárai és diákjai látogattak el testvérintézményünkbe. A magyar iskolások dallal és ajándékokkal köszöntötték szovjet társaikat és megállapodtak abban, hogy a két iskola miként segíti egymás munkáját a tanulásban, a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100. évfordulójára való készülődésben. A meleg hangulatú baráti találkozó ígéretes együttműködés alapjait teremtette meg. A megállapodás szerint a magyar iskola diákjai is ellátogatnak a szovjet iskolába, a két iskola tanárai pedig órát látogatnak és egymás munkájával ismerkednek a következőkben.