Fejér Megyei Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
in: M*fUMr KOMÓCSIN ZOLTÁN LÁTOGATÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRON Pénteken egésznapos látogatásra Székesfehérvárra érkezett Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget a kora délelőtti órákban a megyei pártbizottságon fogadták, ahonnét rövid tá»jékozódó beszélgetés után Herczeg Károly elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a párt- bizottság elsőtitkára és Kalmár Dezső elvtárs, a városi pártbizotttság elsőtitkára társaságában a székesfehérvári Könnyűfémműbe látogatott A hazai alumíniumipar fellegvárában Juhász János, igazgató, valamint a vállalati Post-, szakszervezeti- és KISZ-bizottságok titkárai fogadták. Városunk vendégét a Könnyűfémmű igazgatója tájékoztatta a gyár fejlődéséről, termelési feladatairól, jövőbeni célkitűzéseikről. Ezt követően gyárlátogatáson ismerkedtek a székesfehérvári gyár félkész- és készárugyártó üzemeivel. Délután a városi tanács nagytermében megyei aktíva étekezletre került sor, ahol a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről tartott tájékoztató előadást Komócsin elvtárs. „Burkolt áruajánlat” A Könnyűfémmű készáruüzemében Komócsin Zoltán elvtárs sokáig időzött. Láthatóan kellemes meglepetésként érte, hogy az európai és világviszonylatban is igen jelentős gyár nemcsak félkész termékeket állít elő — mint a tájékoztatón kitűnt — tízezer tonnás nagyságrendben, hanem „apró" késztermékekkel is jelentkezik a piacon. Az aprót valóban idézőjelbe kellett tennünk, hiszen az első készáruból, amelyet pártunk központi bizottságának titkára kézbevett, az olajkályha díszrácsból az elmúlt évben mintegy 120 000 darabot, idén viszont már 200 ezret adnak a gyártóiparnak-Juhász János elvtárs, a gyár igazgatója a rács-csomagolóban felhívta a vendég figyelmét egy kávébarnára eloxált alumínium kályharácsra, s nagy derültség közepette elárulta, hogy ezt az új kivitelű terméket egyenlőre burkolva juttatják el a megrendelőkhöz. Új, szép kivitelű termékükből néhány darabot „becsempésznek” egy-egy százas kötegbe. várják a hatást, nevezetesen azt, hogy észrevegyék és a jövőben már keressék is ezeket a színezett, esztétikailag kifogástalan, a választékbővítés szempontjából igen hasznos kályharácsokat. Nem kis meglepetést jelentett a készáruüzem egy másik munkacsarnokában a világ legelső, magasfeszültségű távvezetéket tartó alumínium tartótornya, amelynek vnullszériáját, vagyis a ténylegesen első példányát 24 méter magas változatban a Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatják. Meglepetést meglepetés ért ebben az üzemrészben. Bemutatták például az aluminium-tűzoltólétrák elemeit, az olajfúrólyukak elzárásához készülő, speciális dugókat, amelyek robbantásra, nagy nyomásra amelyben „plombálják” a furatokat, s ezáltal megszüntetik vagy megelőzik a gáz- és olajkitöréseket. Láttuk a színes tévéadáshoz készülő alumínium dipólokat, öntözőcsőhegyeket. Látták a vendégeik az idén már 1,7 milliárd forint termelési értéket produkáló gyáróriást, s ezzel együtt azt, hogy a Magyar—Szovjet Timföld és Alumínium Egyezmény jó alapokra épült, és székesfehérvári vonatkozásban aligha lesz annak akadálya, hogy az egyezmény szerint 1980-ig már évi 330 000 tonna timföld kohósításából eredő, a Szovjetunióból hazaszállításra kerülő évi 165 000 tonna alumíniumtüskó félkész- és késztermékké változva sokszorozza meg értékét. Ezt egyébként a gyáróriás üzemein belül az a 9000 tonna összsúlyú szovjet gép is garantálja, amelyet az új szélesszalag-hengerműben szereltek fel. _________VILÁG PROLETÁRJAI, EGYSSUUITHI. Szentenciák nélkül a jövedelemelosztásról Mihez ragaszkodik a tagság ? A szövetkezett gazdaságok jövedelemelosztásának számos alapvető és részletkérdéséről tárgyaltak tegnap — a két területi szövetség előterjesztése alapján — az MSZMP Fejér megyei bizottságán. Homoki Józsefnek, a pártbizottság titkárának elnökletével lezajlott gazdasági-szövetkezetpolitikai bizottsági ülésen megfogalmazott kérdőjelek és figyelemázterdések arra utalnak, hogy bőven elérkezett a tsz-ek jövedelem felosztása alapos elemzésének ideje Az ok és okozati összefüggések nyílt és egyértelmű feltárása ugyan még várat magára, de annyi mindenesetre máshs megfogalmazható. a gazda(Folytatás a második oldalon) Okleveles határ Küzdelem a dekákért, a kilókért... — Köszönjük a gratulációt, de arra kérem, hogy ne dicsérjen túlságosan bennünket .. A tetteket szeretem a szavak helyett, és nem is vagyok képes valamilyen hangzatos nyilatkozatot adni. Ami pedig az oklevelet, valamint a múlt évi gazdasági eredményeinket illeti, hadd jegyezzem meg, nem egy esztendő munkája, fáradozása az, hanem éveké... Azt sorolni, hogy kinek-kinek milyen érdemei lennének az eredményekben, talán feleslegesnek tűnne, mert higgye el, lehetnék én személyesen akármekkora mezőgazdasági zseni, és lángész együtt az az egész vezetés, ha a tagság nem állna mellettünk. Ezért inkább azt javaslom, megfogalmazni, hogy az érdem azé a háromszázötven emberé, akik a Szabad Élet Téeszt alkotják... Legszívesebben azt cselekedném, még ha nem is abc-sorrendben, leírnám mindannyiuk nevét az újságba, hiszen az érdem mindenkié. Így válaszol Varjas Gyula Állami-díjas tsz-elnök, amikor számok nélkül, „csak” beszélgetünk az oklevélről, melyet ma délelőtt vesznek át a Minisztertanács megbízottjától. Igen, számok nélkül, több okból és megfontolásból is, mert a gazdasági verseny feltételei nemcsak kiugró termelési eredményekre össztönöznek elsősorban, hanem sokkal inkább — abszolút számok nélkül — a fejlődést igazoló pontszámok gyarapítására. Az évenkénti 10—15 százalékos gazdasági fejlődés a cél, amikor már a hozamnövekedésben a dekákért, kilókért és nem mázsákért folyik a tényleges harc. Varjas Gyula szavaival: gazdaságonként lehetnek ugyan szóródások, mert még nem mindenütt futottak ki egyes ágazatok lehetséges hozamaival, mint például náluk. Éppen ezért a Szabad Élet Tsz 1969. évi 14 százalékos fejlődésének, túlzás nélkül megfogalmazható, nagyobb az értéke, mint egy kiemelkedő 50 százaléknak. Mert amíg arról volt szó, hogy 16 mázsáról 20-ra, vagy 32 mázsára lehet növelni például az intenzív búzafajták holdankénti átlagtermését, valamivel könnyebb volt a dolog, mint most, amikor legfeljebb már csak néhány kiló van még a fajtában. Az állattenyésztési ágazatra ugyanez áll. Következik tehát nemcsak a „fajtakérdés”, hanem az állandóan fejlődő és korszerűsödő termesztés- és tenyésztéstechnológia, a kutatás, a mezőgazdasági tudomány gyakorlata. És az a gazdaság, amely lemond, illetve megnyugszik abban, hogy elérte az adott anyaggal és eszközzel a plafont, bezárhatja a „boltot”, vagy csak mekésve látja: eljárt felette az idő. És Varjas Gyula talán mégsem neheztel meg, ha itt ezen a helyen oklevéllel vagy (Folytatás a 3. oldalon) AZ ELSŐ KASZÁLÁS Szerte a megyében megkezdődött a kitűnő termést adó lucerna első kaszálása. Képünkön: a sáregresi Április 4 Termelőszövetkezet lucernáját kaszálják. A TARTALOMBÓL 9 Árvíz és emberek Jövő heti rádió- és tv-műsor Rendhagyó sajtótájékoztató Megnyílt a szV . Pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A vásárváros főterén, — ahol külön kiállítás szemlélteti a népgazdaság, s ezen belül a külkereskedelem, negyedszázados eredményeit — Droppa Gusztáv, a Hungexpo vezérigazgatója és dr. Vitéz András, a BM igazgatója üdvözölte a vendégeket. A megnyitón résztvett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Tímár Mátyás, a Minisztertanács fenökhelyettesei, Cseterkcs Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, valamint a politikai, gazdasági, társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott voltak a BMV alkalmából Budapestre érkezett külföldi kormányküldöttségek és kereskedelmi delegációk. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelen voltak a külföldi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Ezután a vendégek a vásárvárosban körsétára indultak. Építőipari szakemberek látogatása a megyeszékhelyen Az ország építőipari tervező- és kutatóintézeteinek vezetői, valamint az építővállalatok igazgatói, dr. Szabó Jánosnak, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettesének a vezetésével látogattak Székesfehérvárra, pénteken délelőtt, kétnapos program keretében. Az Építők Pintér Károly Művelődési Otthonában a LAKÓTERV, a KÖZTI, a VÁTI, a 22-es építőipari vállalat és a vendéglátó Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat képviselői tájékoztatták a vendégeket a város ipari és lakóházépítkezésének fejlődéséről. A tájékoztató után bemutatták a Felnőtt a jövőhöz című filmet, amely a Fejér megyei Építőipari Vállalat életét, munkáját mutatja be. Ezután megtekintettek néhány épülő illetve már elkészült objektumot, a Könnyűfémmű befejezés előtt álló beruházását, a „fémmunkás” fehérvári gyárát, az épülő Alba Regia Szállót, az új lakótelepeket és a Budenz-házat. Az építőipari szakembereket a városi tanács épületében fogadta Kócsa László vb-elnökhelyettes is, majd sétát tettek a Belvárosban. A vendégek délután Veszprémbe látogattak, szombaton pedig a Balaton-part elkészült, illetve épülő objektumait tekintik meg.