Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

TÓTH SÁNDOR Kitüntetettjeink elvtársnak, Pusztaszabolcs Községi Tanács V. B. elnökének, aki a korábbi években a Pusztaszabolcs MÁV állomás törzsparancsnoki volt s példamutató helytállással végezte a reá háruló feladatokat Az ezt követő években pedig jelenlegi beosztásában végez eredményes munkát a polgári védelem fejlesztése területén. 10 évi polgári védelmi tevékenységükért a honvédelmi miniszter elvtárs a HONVÉDELMI ÉRDEMÉREM kitüntetést adományozta. SZENTE LÁSZLÓ elvtársnak, a Dunaújvárosi Városi Tanács V. B. Tervosztály vezetőjének aki mindenkor lelkesen kapcsolódott be olyan irányú feladat végzésébe, mellyel a polgári védelem érdekeit képviselte, s elősegített» annak fejlődését «Ívtársnőnek, a Székesfehérvári városi Vöröskereszt titkárának jó szervező készségéért, szakmai felkészültségéért és a polgári védelmi kiképzések terén tanúsított munkája elismeréséül. BOGNÁR FERENC elvtársnak, a Székesfehérvár Városi Tanács V. B. Ipari és Kereskedelmi Osztály főelőadójának, aki mindenkor kitűnt jó szervező és irányító készségével. Munkájával nagymértékben járult hozzá az elmúlt évek gyakorlatainak sikeres végrehajtásához különösen a „VELENCE'* naggyakorlatra való felkészülés és végrehajtás időszakában. elvtársnak, Perkáta Községi Tanács V. B. elnökének aki az elmúlt 10 év alatt aktív tevékenységet fejtett ki a polgári védelem fejlesztése, különösen a lakosság tájékoztató oktatásának szervezése és végrehajtása érdekében; elvtársnak, Polgárdi Községi Tanács V. B. elnökének, aki a polgári védelem fejlődése, a lakosság tájékoztató oktatás színvonalának emelése és a gyakorlatok végrehajtása érdekében szorosan működött együtt a járási és megyei parancsnokságokkal. Dr. FILKEI LAJOS elvtársnak, a Fejér magyar Állami Építőipari Vállalat osztályvezetőjének, a különböző szakszolgálatokban példás magatartásával, jó felkészültségével nagy segítséget nyújtott a feladatok ellátásában s munkájánal hozzájárult a polgári védelem fejlődéséhez. LACZKÓ JÓZSEF SZABÓ BÉLÁNál KENYÉR JÓZSEF SOÓS JÓZSEF elvtársnak, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozójának, aki a műszaki-mentő szakszolgálaton belül fejtett ki elismerésre méltó tevékenysége. Kiképzések során jó eredményeket ért el, s aktívan kapcsolódott be a gyakorlatok szervezési, kiképzési és végrehajtási munkálataiba. Elöljárói mindenkor számíthattak munkájára. További munkájukhoz sok sikert és jó eredményeket kívánunk. Azt kérjük, hogy továbbra is becsületesen, példamutató fegyelmezettséggel álljanak helyt, s tudásukkal szolgálják, — mindennapi munkájuk mellett, — a polgári védelem célkitűzéseit Horváth Gábor szbl. Az egészségügyi egységek kiképzésének tapasztalatai A polgári védelmi egészségügyi egységek szakmai kiképzése mellett fontosnak tartjuk a politikai és honvédelmi nevelést. E célkitűzések megvalósítását jelentősen segíti a megyei polgári védelmi parancsnokság, az egészségügyi szakszolgálat és a vöröskereszt szoros munkakapcsolata. Követelményként áll előttünk a minőség további javítása az egységek összetételénél, a magasabb szintű elsősegélynyújtás elsajátítása és az alaki fegyelem növelése, s mindezek mellett a szakasz tagjainak megnyerése a vöröskereszt számára. Jóleső érzés beszámolni arról, hogy az egységek tagjai megértik a polgári védelmi kötelezettséget és igyekeznek a kiképzéseken és zárógyakorlatokon fegyelmezetten résztvenni, és tudásuk legjavát adni. A megértést mutatja az is, hogy a század és szakaszparancsnokok továbbképzésén az illetékesek 98 %-a megjelent, és hozzászólásaikból a felelősségérzet tükröződött. Az elmúlt évben az egységek 16 órás kiképzésben részesültek, melyen a megjelenés 90 %-os volt. A kiképzést végző orvosok és egészségügyi dolgozók a központi irányzatnak megfelelően a gyakorlati oktatásra helyezték a fő hangsúlyt. A feladatok elsajátítását segítették a különböző szemléltető eszközök, filmek és az AMBU baba, melyen a mesterséges lélegeztetés módszerét gyakorolták. A Vöröskereszt megyei vezetősége úgy értékelte, hogy a kiképzések és az ezt követő zárógyakorlatok szervezetileg, szakmailag fejlődtek, s a résztvevők a feladatokat jól oldották meg. Elismerést érdemelnek azok a szakaszok, ahol a szakaszparancsnokok részvételével a zárógyakorlatok előkészítésénél külön gondot fordítottak a megfelelő terepre, ami legjobban alkalmas volt a feltételezett kárterületnek. Példaképpen említhetnénk a kincsesbányai, bakonycsernyei, a rácalmási, a Székesfehérvár városi, a sárbogárdi, az abai egységeket, de sorolhatnánk még tovább. A politikai nevelő munka jelentőségét mutatja a székesfehérvári járás tevégyakorlatok kiértesítésénél a szokástól eltérően olyan riasztási módszert alkalmaztak, melybe bevonták az ifjú vöröskeresztes tanulókat is. E módszer jelentőségét emeli, hogy az így megszervezett gyakorlatokon az egységek tagjai viszonylag rövid idő alatt — egy-két óra — szinte hiánytalanul gyakorlóruhába beöltözve megjelentek a gyülekezőhelyen. A zárógyakorlatok képet adnak a szakasz- és rajparancsnokok irányító munkájáról és öntevékenységéről. A fejlődés megmutatkozik abban, hogy a szakaszparancsnokok a gyakorlati feladatok irányítását gyorsan és jól oldják meg, és mindinkább szükségét érzik az alaki fegyelemnek. A polgári védelmi egységek részt vesznek a vöröskereszt mindennapi munkájában, pl. a térítésmentes véradásban, a tisztasági mozgalom előkészítésében és értékelésében. Helyi szervezeteink és a polgári védelmi egészségügyi egékénysége, amikoris a záróségeink évről évre összekovácsolódnak, és kölcsönösen segítik egymás munkáját. Ez évi feladataink egyike a szeptember hóra tervezett megyei verseny, melyen a járások — városok legjobb egységei mérik öszsze tudásukat. A járási — városi értékelő bizottságonk feladata, hogy az elért pontszámok alapján eldöntsék, hogy melyik szakasz vesz részt a megyei versenyen. A verseny értékelésének szempontjai: 1. Általános feltételek teljesítése, melybe beletartozik az alaplétszám és az előírt tartalék biztosítása, az állomány pontos nyilvántartásának vezetése, és a kiképzéshez tartozó okmányok. 2. Elméleti felkészültség. 3. Gyakorlati feladatok végrehajtása. Megítélésünk szerint egységeink felkészültsége évről évre nő, úgy politikai, mint szakmai vonatkozásban és egy társadalmi egységet alkot, mely biztosíték arra, hogy rendkívüli és mindennapi vöröskeresztes feladatok végzésére alkalmassá válik. Dankó Ferencné a Vöröskereszt megyei titkára Műszaki követelmények a lakosság védelmében A korszerű háború lehetősége parancsolóan megköveteli a védelem és a mentőmentesítő munkák magas színvonalú megszervezését és kiépítését. Ma a háború eredményes megvívásának fontos tényezője a hátország magatartásai, szervezettsége. A támadások által keletkezett károk elhárítása és a mentő-mentesítő munkák végrehajtása. A 2002/1964. Korm. sz. határozat és a végrehajtására kiadott miniszteri utasítások mondták ki a polgári védelmi kötelezettséget, illetőleg határozták meg a polgári védelem szervezeti felépítését, ezen belül egyik legfontosabb a műszaki, mentő, valamint az óvóhely szakszolgálatok feladatait. Az említett jogszabályokat megelőzően is szervezetten működött, különböző szervezeti formákban a műszaki mentő és óvóhely szolgálat. A háborús technika fejlődése parancsolóan megköveteli a védelmi szervezetek állandó korszerűsítését és hatékonyságának biztosítását. E követelmény kielégítéseként került múlt év végén újjászervezésre és szervezeti elkülönítésre a műszaki mentő- és óvóhely szakszolgálat. A védelmi munka speciális jellege is indokolta a szakiszolgálatok önállósítását. Addig, amíg az óvóhely szakszolgálat feladata döntően a támadást megelőző időszakban a különböző védelmi létesítmények biztosításában, vagy a műszaki-mentő szakszolgálat tevékenysége a mentő-mentesítő munkák végrehajtásában jelentkezik. A polgári védelmi szervezetek működésének hatékonysága nem képzelhető el a lakosság széles rétegeinek bevonása nélkül. Ennek érdekében ma már nagyobbrészt a községi lakosság tevékenységével számolunk, mint olyan erővel, aki a távolsági védelemben (kitelepítés során) is lakóhelyén marad, támadás esetén várhatóan csak ún. „másodlagos” veszélynek van kitéve. A fentiek után vizsgáljuk meg, hogy milyen feladatai vannak külön-külön a szakszolgálatoknak. Az óvóhely szakszolgálat alapvető feladatai. — A lakosság elhelyezését szolgáló tervek elkészítése és ehhez szükséges anyagok biztosítása.— A kiépített óvóhelyek nyilvántartása és rendeltetésszerű használatuk, ellenőrzése. — A jelenleg már meglevő kiépített óvóhelyek, valamint a szükség-óvóhelyek működésének az ott elhelyezett lakosság életkörülményeinek biztosítását, az óvóhely-alegységek, a körzeti óvóhelyfelelősi hálózat és az óvóhely-parancsnokon keresztül. Korábban már említettük, hogy a polgári védelem számol a távolsági védelemmel, vagyis a városi lakosság kitelepítésé- vel- A megfelelő védettséget adó, kiépített óvóhelyek csak városainkban vannak, ezért a befogadással megnövelt községi lakosság elhelyezését a meglevő pincékben és kiépítendő szükségóvóhelyen kell biztosítani. A szükségóvóhelyek lényege, hogy egyszerű szerkezetűek, és legtöbb esetben házilag elkészíthetők. Ilyen szükségóvóhelyeket a rajzábránk szemlélteti. Ezen szerkezetű építmény a másodlagos, ún. kiszóródás elleni védelmet biztosítani tudja. A műszaki mentő szakszolgálat rendeltetése általánosságban olyan intézkedések megtervezése, melyek alkalmasak arra, hogy támadás után a beomlott és romok által eltakart óvóhelyekből és romok alól az emberek kimentése biztosított legyen. Az épületekben, műtárgyakban, a közművekben és közutakban keletkezett anyagi károk csökkentése, illetve ideiglenes helyreállításuk biztosítása. Másrészt rendkívül fontos, hogy az életvédelemben és mentesítésben résztvevő egyéb szakszolgálatoknak, pl. egészségügyi, vegyi, stb. munkaterületet és mentési lehetőséget biztosítson. A műszaki-mentő szakszolgálat alapvető feladatai az alábbiakban foglalhatók össze: — Szükségóvóhelyek építésének irányítása és abban való részvétel. — A betemetett óvóhelyekben, pincékben bennrekedt személyek kimentése. — Közművekben, utakban keletkezett károk gyors, ideiglenes helyreállítása. — Elemi csapás (árvíz, földrengés, stb.) esetén a mentési munkában való részvétel. Élő példa erre a jelenlegi árvízi helyzet, ahol a polgári védelmi szakalakulatok jelentős munkát végeznek. A műszaki-mentő szakszolgálat munkáját nehezebbé teszi az a körülmény, hogy a feladatok közül a kárterületen végzendő operatív munkát nukleáris kárhely esetében is rövid idő alatt kell megoldani. Ez a követelmény elengedhetetlenül megköveteli, hogy a szakszolgálat, az egységek és alegységek irányítása, vezetésre alkalmas polgári védelmi és szakmai szempontból egyaránt jól képzett személyi állomány álljon rendelkezésre. Nem utolsósorban említést kell tenni arról, hogy a műszaki mentés eredményessége az alkalmazott technikai felszerelések (gépek, berendezések, járművek) teljesítményétől, műszaki hatékonyságától függ. A technikai felszerelések jelentőségének érzékelésére az alábbi példát említjük meg. Azonos minőségű óvóhely födém áttörésénél (óvóhelyről való mentés) hagyományos eszközökkel 2 óra, míg ugyanezen művelet megfelelő célgép felhasználásával 45 perc alatt végezhető el. Összefoglalóan, a műszaki mentő és óvóhely szakszolgálatok munkájáról még anynyit, hogy sosem szabad elfelejteni, hogy a szakszolgálatok tevékenységének célja elsősorban az emberi élet mentése, továbbá a közszolgáltatás, közforgalom és termelés megindítása, valamint az anyagi javak mentése, ideiglenes megoldások alkalmazásával. A szakszolgálatok parancsnoki és beosztott állományának szervezésével azt az alapvető elvet kellett érvényesíteni, hogy a polgári védelmi feladatok szakmailag egyezzenek meg a bevont személyek mindennapi munkavégzésével, jelenlegi munkájával. Erre is figyelemmel, a szakszolgálatok parancsnokai a különböző szintű tanácsok építési, szakigazgatási szerveire, míg az egységek és alegységek — ezek területén — jelenleg is működő építési tevékenységet kifejtő szakmai szervezetekre épültek. A szakszolgálatok újjászervezése megtörtént, továbbiakban ezek felkészítése, kiképzése a soron következő feladat. Pintér Lajos—Gallai György Árokóvóhely G ■=■ fagerenda, gömbfa K =» hulladék deszka, palló O =» rőzseterítés P téglaburkolat Innen—onnan Az USA egy olyan ázsiai antkommunista kollektív biztonsági rendszer megteremtésén dolgozik, amelyben Japán kapná a főszerepet. Az USA jelenleg 148 támaszponttal és katonai objektummal rendelkezik, Japán területén. Ezenkívül a „biztonsági szerződés” és a kölcsönös biztonsági segélyegyezmény értelmében adott esetben az amerikai haderő 177* olyan katonai objektumot és támaszpontot használhat fel, amely hivatalosan a japán „védelmi erőké”. A „védelmi erők” valamennyi stratégiai tervét a Pentagon közreműködésével dolgozták ki, ha a Koreai-félszigeten vagy Tajvan térségében hadműveletekre kerülne sor. Japánnak, egy, még 1966-ban kidolgozott titkos terv értelmében, vállalni kell az amerikai csapatok ellátását, az összeköttetés biztosítását és a hadszíntérre vezető főútvonalak légibiztosítását. Az ember átlagos testsúlya annál kisebb, minél magasabb, a lakóhelyén mért középhőmérséklet, közölte nemrég egy amerikai kutató. A finnek átlagos testsúlya 69,3 kg, a mongoloké és észak-kínaiaké 63,9 kg, a spanyoloké 59,4, az algériaiaké 55,8, a vietnamiaké 50,4 kg. A legkönnyebb emberek közé az egyenlítő vidék lakossága tartozik. Az afrikai Kalahári sivatagban élő egyik nagy törzs tagjainak átlagos testsúlya például mindössze 39,6 kg. Az amerikai kongresszus adatokat hozott nyilvánosságra, bizonyítva azt, hogy a hagyományos erők — a gyalog, gépesített, páncélos, stb. hadosztályok — fenntartása sokkal költségesebb, mint a hadászati erőké. A jelentés szerint a legjelentősebb költségtételek az élőerő költsége: a karbantartás és működtetés tételei jelentős arányban mind a hagyományos erőknél jelentkeznek. Az elmúlt évi 77 milliárd dolláros katonai költségvetés 60 százalékát e három tényező emésztette fel. Egy 15 000 fős hadosztály tengerentúli fenntartása — amennyiben nem kerül bevetésre — évi 185,5 millió dollár, egy 75 repülőgépből álló harcászati vadászwingé — hasonló feltételek között — 70 millió, míg egy 50 kilós MINUTEMAN hadászati rakétawing évi fenntartási költsége 40 millió dollár, noha rombolási képessége sokszorosa a hagyományos erőknek. Az atomhajtóműves tengeralattjárók fenntartása valamivel drágább, de meg sem közelítik a hagyományos erők költségeit, mert élőerő-szükségletük kicsi, üzembentartásuk, karbantartási költségeik viszonylag alacsonyak. Benzintűz „könnyű vízzel” történő oltásának módszerét dolgozta ki az amerikai haderő harci fejlesztési parancsnoksága. A könnyű víz a hírek szerint nem más, mint 6 százalék fluorozott „vegyi oldattal” kezelt normál víz, amely szétszórva erősen habzik, s a láng felületén maradva, gyorsan és hatásosan elfojtja a tüzet. A kisértetek szerint kb. 100 liter könnyű víz, helikopterre szerelt fecskendőkkel szétszórva 6x12 -es területen képes 3 perc alatt kb. 1900 liter repülőbenzin vagy petróleum által okozott tüzet eloltani.