Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

6 Rádióműsor Kossuth rádió Petőfi rádió 8.20: Aida. Részletek.1­0.00: Va­don nőtt gyöngyvirág. X. rész. 9.20: Esztrádparádé. 9.50: A gaz­daságpolitikai rovat műsora. 10-05: Nyitnikék. Kisiskolások műsora. 10.40: Lázári­­ Berman zongorázik. 11.30: A Szabó-család. (Ism.). 13.15: Nóták. 13.50: Nők­ről—nőknek. 14.20: Nagy zene­szerzőnk útja az Opus 1-ig. 14.44: Válaszolunk hallgatóink­nak! 15.10: Az élő népdal. 15.20: Iskolarádió. 15.40: Vendégségben. 10.00: A világgazdaság hírei. 16.05: A Magyar Fúvósötös fel­vételeiből. 16.22: A műhelyben beszélik. Riport. 16.41: Bodrog­közi népzene, 2. rész. 16.58: Hallgatóink figyelmébe. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Leme­zek közt válogatva. 17.50: Mérle­gen a vállalati gazdálkodás. 18.05: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót. 18.45: Verbunkos muzsika. 18.58: Hallgatóink figyelmébe. 10.25: Új lemezeinkből. 20.13: A vas fiai. Rádiójáték. I. rész. 21.06: A Magyar Rádió és Tele­vízió népi zenekara játszik. 21.13: Dokumentumműsor. 21.29: Adottságok, lehetőségek. Kb.: 22.15: Sporthírek. 22.20: Siw Malmkvist és Szécsi Pál énekel. 22.40: Érvek , ellenérvek a túl­óráról. 23.00: Szimfonikus zene. 0.10: Könnyű hangszerszólók. 8.05: Nóta- és népdal. (Ism.). 8.45: Tallózás a világsajtóban. (Ism.). 9.09: Carlo Zecchni vezé­nyel. 10.09: A zene hullámhosz­i szán. 11.55: Néhány perc tudo­­mány. 12.00: Márta. Részletek. 12.40: Házunk tája. 13.03: Bécsi klasszikus zene. 13.40: Orvosi ta­nácsok. 14.00: Kettőtől—hatig . . . 18.10: Kis magyar néprajz. 18.15: Találkozásaim híres muzsikusok­kal. 19.59: Új könyvek (Ism.). 19.02: Könnyűzene Lendvay Kamilló szerzeményeiből. 19.24: Visszhang. 20.25: Cimarosa: Titkos házasság. Kétfelvonásos opera. Közben: 21.52: öregség. Vers. 21.56: Az operaközvetítés folytatása. 23.15: Rákóczi. Részletek. URH 18.10: Tánczenei koktél. (Ism.) 18.55: Kursz Russzkovo .Tazuka. 3. lecke. 19.10: Bartók. Tánc­szvit. 19.28: Iskolarádió. (Ism.) 20.03: Századunk kamarazenéjé­ből. 20.31: Orgona-krónika. II. rész. 21.12: Krakkói levél. 21.44: A dzsessz kedvelőinek. 21.53: A Svájci Ünnepi Játékok zeneka­rának hangversenye. Televízióműsor Budapest 8.20: Iskola-tv. Élővilág. (Ált. Isk. 8. oszt.). 9.05: Földrajz (Ált. Isk. 8. oszt.) 9.31: Épületek do­bozban. (Ism.). 9.50: Viola. NSZK film. (Ism.). 10.55: Az év első újszülöttje (Ism.). 11.30: Szo­bor és legenda. 13.10: Élővilág (Ism.). 14.05: Földrajz (Ism.). 17.23: Hírek. 17.30: Teleimpex. 18­03: Az elmúlt év legjobb tánczenei felvételei. 18.45: A bio­lógia forradalma. I. rész. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: India felfedezése.. 2: Az árják eposza. 21.00: Hajrá magyarok. Magyar dokumentumfilm. 22.20: Tv-híradó. — 2. kiadás. A bratislavai tv műsorából 17.10: Hírek. 17.15: Francia nyelvlecke. 17.45: Középiskolá­sok műsora. 18.15: Napjaink szemszögéből. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Belpoli­tikai kommentár. 19.50: Dalok. 20.00: Hamlet király. Tv-játék. 21.20: Autósok—motorosok. 21.40: Tv-híradó. 22.00: A tett színhe­lyén 6. rés®. A jugoszláv tv műsorából 17.05: Magyar nyelvű tv-króni­­ka. 17.30: Ogi és Dogi, Pixi és Dixi — rajzfilmek. 17.45: Az ál­latvilág titkai — ismeretterjesz­tő film. 18.30: Az önök idény­slágere. 19.05: Tudomány ’71. 20.35: Kisvárosi Mózes — tv-já­ték. 21.35: Schubert Fr: Hetedik szimfónia — hangverseny. Az osztrák tv műsorából I. program 16.30: Hétfői telesport. 17.15: Bábjáték kicsinyeknek. 17.40: Nemzetközi ifjúsági magazin. 18.08: Francia nyelvlecke. 18.20: Jó éjszakát gyerekek. 18.25: Osztrák képek. 19.16: Az ORF ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Ho­rizont. 21.15: Váratlanul. Tv-já­ték. 22.05: Tv-híradó. n. program 18.30: Beethoven Bécsben. (Zsm­.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az ORF ma este. 20.10: Aktuális eserpé­­nyek képekben. 20.15: A hatos szám. 21.15: Amerikai filmkomé­­dia. 22.50: Tv-híradó. 23.20: Osztrák képek. 23.35: Teletest. Piac A piaci illatok, a kolbász és a bundapálinka összefo­lyó meleg illata úgy úszik végig a­­ csikorgó­ hidegben, mint a lacikonyha láthatat­lan cégére. A vásárosok fel­váltva töredeznek el az il­­latfolyosó irányába, hogy az­tán férfias törkölyfelhőbe burkolózva, kicsit krákogva jelenjenek meg újra a piac forgatagában. A fehérvári piac szántó lé­legzet látszik a puha taka­ró alatt. Távoli sarkában hajdanában a Ponty vendég­lő nagy, kerek kapuja állott. A régi beszálló vendéglő ha­talmas udvarán a vásárosok kocsijai álltak. A nyitott tűz­helyeken óriási kondorokban éjjel-nappal vörösen potyo­gott a pörkölt. Ma a piac kö­zepén az új autóbuszpálya­udvar áll, a vásárosok csak elvétve jönnek lóval. A piac forgatagában diák­sapkák tü­nedeznek fel, a szünidő után megérkeztek vidékről a kollégiumok és albérletek lakói. A diákok fertálylibákat vesznek, amit nagy...hasas lábasból válogat ki egy pirosarcú felsővárosi asszony. A libafertály ropo­gós, barna bőrét csontnyelű villával böki át és vastag hártyapapírba csomagolva nyújtja át kis kasztosainak. Erdőn, mezőn Fehérvár belvárosában az egyik házacska földszintjén húzódik meg a megyei va­dászati iroda. Szarvasagan­csok, régi vadászjeleneteket ábrázoló metszetek díszítik a falakat. . — Hogyan él ezekben a csikorgó napokon erdő, me­ző népe? kérdezem a főva­dászt, aki a legilletékesebb a kérdésre. — A vadásztársaságoknál mindenütt megkezdődött az etetés. A vadászati hagyo­mányokban bővelkedő Fejér megye havas mezőin megtel­nek a vadetetők, amelyeket a vadászok már kora ősszel felállítottak. Szénát, lucer­nát, vadgesztenyét kapnak az őzek, szarvasok, nyulak, a fogoly és fácán pedig sze­mestáplálékot, búzát, ocsút. Bizony kemény napokat él­nek át az erdők, mezők lakói. Sokhelyütt jégkéreg borítja a havat, ami felsebzi az őzek lábát és nemegyszer talál­koznak­ a nyomkereső vadá­szok sántikáló őzekkel és pi­rosló foltokkal a havon. Fo­kozottan vigyázni kell a ró­kákra és a ragadozókra, amelyek könnyű prédát sej­tenek az őrcsapatokban. Havas úton Fehéren kígyózik az út Sió­fok felé. Ritka a forgalom, kétszer is meggondolja min­denki, hogy most útrakeljen. Siófok irányában követke­zik a Pokol pince. A forga­lom nem rózsás, bár a csik­­vári disznótoros és az újévi orjaleves mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elhajta­ni. Lepsényhez közeledünk. Az erdei tisztáson feltű­nik a Mókus bisztró. A köz­kedvelt májcsárda, állandóan friss májételeivel még a nép­­telen útról is lecsalogatja a téli utasokat. Naponta het­ven kiló májat szolgálnak fel. Néhány kilométerrel odébb az M­7-esen kamio­nok dübörögnek, a hatalmas kerekek szórják a havait, Lepsény határában lovas szán csilingel az úton. Vigyázz, öreg csuka! Erősödik a jég a Velencei­tavon, készülődnek a halá­szok. Rövidesen megkezdő­dik a halászat a jég alatt. Ja­vítgatják a hálókat, élesítik a csákányokat, amellyel lé­ket vágnak a jégbe. Nagy az izgalom, hiszen a jég alól év­századok óta nagy ered­ménnyel halásznak a Velen­cei-tavon. Az egész évi hal­mennyiség 30 százalékát a jég alól fogják ki. A Halászati Szövetkezet halászai remélik, hogy az idei télre végre hálóba kerül az utóbbi években legendássá vált öreg csuka. A hatalmas ravasz állat, nem egyszer há­lót szakítva, néha egész hor­gászbottal együtt menekült a nádasba. Legalábbis így mondja a halászlegenda. A halászok bizakodnak — vi­gyázz öreg csuka! Romkert a hó alatt Röviddel ezelőtt, hogy le­esett a hó, véget ért Székes­fehérvárott a középkori rom­kertben az ásatás. Fehérvár lakói nap, mint nap figyel­ték, néha esti reflektorfény­nél, a régészek munkáját. Szenzáció: megtalálták Ist­ván király sírját, az egykori templom központi oltárát és a bazilika északi pillérsorá­­nak alapozását. A hó véget vetett a kutatómunkának, a romkert vallatói tavasszal folytatják munkájukat. Fehérvár belvárosára, bolt­hajtásos középkori házikói­ra, kacsikaringós sikátoraira puha fehér leplet borított a hó. A kép középkori, akár egy kosztümös film díszlete, már-már megjelennek a sze­replők is, amikor a belváro­son végi­gcsörömpöl egy hó­eke.­­ Baróti András TÉLI KÉPESLAP ■■■■».. ...................... .,»­ ................................................ " ■ ■i,w" ■■■■■■» Egy 1 Így verses játszadozásai.. Irodalmi hetilapunk as ■utóbbi két hónapban négy verset is közölt Psyché, egy múlt századbeli magyar köl­tőnő tollából. Igenám, de az emlékezet nem őriz semmi­féle adatot arról, hogy volt-e és ha volt, ki is volt ez a haj­dani költőnő. Az irodalmi le­xikonnak sem jobb a memó­riája? Nem, ott sem találjuk ezt a nevet. Talán írói álnév­vel van dolgunk? Szó se ró­la, Gulyás­ Pál irodalmi ál­név gyűjteménye nem jegyzett fel Psyché nevű poétaasz­­szonyt. Hát akkor? Egy tám­pont azért van. Az említett négy vers fölött ott olvasha­tó ugyan, hogy „Psyché” al­­kotásai, de különös módon az is, hogy „Weöres Sándor”. S ha ezek után belelapo­zunk Weöres most megjelent Egybegyűjtött írások című kötetébe, vagy a valamivel korábbi Merülő Saturnus­­ába, akkor tíz költeményt ta­lálunk PSYCHÉ — Egy haj­dani költőnő versei feliratot követően. A versek után pe­dig egy jegyzet is akad, amelyben Weöres így nyilat­kozik: — „Egy ifjú magyar hölgy verses játszadozásai a XIX. század kezdetén. Talán írásai némelyikének kényes tartalma miatt, a poetica nem hagyta ránk nevét”. „Ki volt ez a vidám, köny­­nyűvérű, csúfondáros éne­kesmadár? Verseiből és szűk­szavú megjegyzéseiből vala­melyest kirajzolódik élettör­ténete. Első zsengéje 1808-ból, 13 éves korából való, tehát 1795-ben, vagy 94-ben szüle­tett. A Bodrog-menti Hegy­aljáról származott.” Zárdás nevelést kapott Ba­jorországban, Bécsben — ír­ja a jegyzet, amely megem­líti, hogy a zárdából kikerül­ve, úgy látszik, két évig ka­landozott, megvalósítva sza­bad elveit, talán a „lovász­fi” kíséretében. A jegyzetet követő Post scriptum azonban világosan kinyilatkoztatja, hogy a XIX. századi költőnő senki m­ás, mint maga Weöres Sán­dor! Ez a „pót-én-kivetítés” alkalmat ad más stílus és más temperamentum meg­nyilvánulására, a szókincs és mondatformálás más módjá­ra, vagyis nyelvi és szellemi felfrissülésre. Végül pedig idézzünk Psyché—Weöres, Krátky Já­nos tsászári gárda kapitán úrhoz írott, — a’felkai par­ton, 27. maii 1815. — dátum­mal ellátott verséből néhány sort: ,,A’ Tátra híres bérczei­­tűl . Tokaj / Tüzes hegyéig látszi­k a’ Tsillagod / Fényes futással, győzedelmes / Har­sona hangú kemény Orosz­lán! — Még­sem való, hogy Mennyre dicsérjelek / Föl­dünk teréül: jobb ha velünk marad ez, / ’S örvend szívem, mert nagy betsednek /Játsza­ni kedves az én kezsemmel.” ­ Bélyeggyűjtőknek Tévedések A magyar ötvösség reme­keit bemutató, tavaly októ­berben megjelent sorozat 2,50 forint névértékű bélyege a felirata szerint I. Rákóczi György úrvacsora kelyhét áb­rázolja 1670-ből. A filatelis­­ták közül sokan megállapítot­ták, hogy az évszám téves, sőt néhány hírlapi cikkben is támadták a postát a hibá­ért. A történelmi adatok sze­rint Brózer István, a kiváló kolozsvári ötvösmester a kely­­het I. Rákóczi György meg­rendelésére 1640-ben, vágás a bélyegen feltüntetett idő­pontnál 30 évvel korábban készítette. Ez a bélyeg csak egy a sok közül, amelyek itthon és külföldön hibás adatokkal, ábrákkal jelentek meg. A té­vedések (víg) játékának bé­lyegen egész serege ismert, sokan kizárólag az ilyen helytelenül megtervezett kiadásokat gyűjtik. A magyar kiadványok kö­zül hibákban az 1954. évi tudósokat ábrázoló sorozat vezet. A 30 filléresen Irinyi János, a 60 filléresen Thán Károly, a 2 forintos érté­ken Hőgyes Endre halálá­nak évszáma téves. Egye­sek szerint az 1,70 forintos érték nem Puskás Tivadart, hanem Ferenc nevű öccsét ábrázolja. Úgy tűnik, hogy bélyege­inknek nem kell olyan pon­tosaknak lenniük, mint a ra­kéták pályameghatározásá­nak, mert ellenkező esetben a Magyar Posta sok külön­leges sorozata nem érné el célját. 1965-ben az űrkuta­tás eredményeit ismertető sorozat 60 filléres bélyegén egy nappal korábban indult a rakéta, a 3 forintos érté­ken viszont egy évvel ké­sőbben, mint az esemény a valóságban megtörtént. A téves adatokkal készü­lő bélyeget néha azonnal visszavonják, ez történt 1961-ben Olaszországban. Az elnök dél-amerikai lá­togatását megörökítő soro­zat, 200 lírás címletén Pe­ru határait rosszul tüntették fel. Módosított rajzzal, kis­sé eltérő színben új példá­nyokat készítettek, a hibá­sakat megsemmisítették. Az elrajzolt példányok nagyon értékesek, levélen lévő dara­bok kifejezetten ritkaság­nak számítanak. M­ILAP Jó napot kívánok kedves Szerkesztő Úr! Nagyon ké­rem, adjon egy pohár vizet, mert azonnal szomjan halok. Képzelje, ma még egy pohár vizet sem tudtam meginni. Ráadásul beragadnak a sze­meim, mivel még egy korty kávé sem csúszott le a tor­komon. Tessék? Hogy tetszik mon­dani? Ja, mondjam meg rég­,­re, mi a bajom? Hát szom­jas vagyok! Miért néz rám ilyen hihetetlenül, egyszerű­en szomjas vagyok, mert ki­fogyott a vízkészlet a lakás­ban és a csap mintha befa­gyott volna, egy szemernyi vizet sem tudtam kisajtolni belőle. Hogy hol lakom? Itt, Fehérváron, 1971-ben. Tudja Szerkesztő Úr, én sok min­dent megértek, sőt sokszor magam is meggyőzök embe­reket, de most már nagyon elkeseredtem. Képzelje el, hogy vasárnap van és szeret­nék valamit főzni, mert az ebéd és a család, de miért is magyarázzam? Egy biztos, ma már levest nem eszünk, de van egy kis kenyér, egy kis hús és krumpli. Azt sem tudom megfőzni. Nem baj eszünk húst kenyérrel, nem egy utolsó dolog! Igen-igen, de a kézmosás. Tudom, so­kan kispolgárnak néznek, dehát az előbb port törülget­­tem és most egy kicsit koszos a kezem meg kellene mos­ni. . Ez a gyerek is mindig itt kotlik mellettem, most meg ki akar menni abba a bizo­nyos helyiségbe. Menjél — mondom, de eszembe jut, hogy hiába ráncigálja majd abban a bizonyos helyiség­ben a bizonyos tárgynak a lehúzóját, ő nem egy Szent László. Tudja, most a nyárra gon­dolok, amikor úgy örültünk az új kutak bekapcsolásának és miután az megtörtént, semmi panasz nem volt. De most, hogy tél van, hideg és a nap nem szárítja ki a ku­takat és nem is kell locsolni, ezért vigasztalannak érzem magam. Érzem, milyen nehéz lesz még egy ilyen víznélküli vasárnap. Most is olyan uta­­szatos a kezem, amikor ön­nek írok, mintha éppen a játszótérről jöttem volna fel. Köszönöm azt a pohár vizet, kedves Szerkesztő Úr, a hu­na­tartott... __________. ---------A megyei pártbizottság * £ JjKS| «SU « a 1­ét t megyei tanács lapja. Tp w IkP Vf ip ■» 4? Főszerkesztő: t fl II Sr. * "r BENKÖ KAROLY. ; ( cSSBÉSV. Li m 1 Kiadja: a Fejér megyei srP fc» Mr w “ !® Lapkiadó Vállalat, tg * Felelős kiadó: : SOGORKA BÉLA. I Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. Telefonok: Szerkesztőbizottság: 25-32. Szerkesztőségi titkárság: panaszfelvétel: 15-84 Belpolitikai rovat: 15-83, 25-91 Főmunkatársak: 21-69 Közgazd. rovat: 29-53, 66-os mellék. Foto és sport: 25-90 Kiadóhivatal: Székesfehérvár. Márkius 15. utca. Velinszky László utca sarok. Telefon: 25-21. 25-24. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizetési díj­­ hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrz­ünk meg és nem adunk vissza Index: 25 056. Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár. Szerda, 1971. január 13. Két falu nevében A sárrétvidéki áfész meg­kezdte a helyi vezetőség vá­lasztásokkal kapcsolatos részközgyűléseket. Az elsőt múlt hét péntekén Mohán, a másodikat szombaton Sárke­resztesen tartották. Itt meg­választották az intéző és el­lenőrző bizottságot, az össze­vont küldöttgyűlésen a két falu tagságát heten képvise­lik. Az áfész .igazgatóságánál® figyelmességét jelképező ap­ró ajándékok, újévi jókíván­ságok a tagság elismerésével találkoztak. 25 parant is egyetlen cigarettáért Tűzvédelem a XVIII. században Amint az esztergomi váro­si tanácsnak a Komárom megyei levéltárban őrzött irataiból kitűnik, már a 18. században is nagy gondot fordítottak a tűzvédelemre. A t. n. magistrátus végzésé­ből: „Kemény büntetés alatt parancsoltatott az egész vá­rosban a gyulladás ellen és a tűznek elojtására célzó ren­delések” megtartása. A ren­delkezés, amely „költ Eszter­gomban die 30. juni 1770”­­ben előírja többek­­között, hogy „Minden háznál egész esztendő által bizonyos edényben és tálas helyen legalább 2 akárr­a a víz ké­szen legyen. Nagy­­ob házak­nál pedig több vizet tartsa­nak a házigazdák és a zsellé­rek”. Előírta a rendelkezés azt is, hogy minden háznál legalább egy, a nagyobb há­zaknál pedig kettő jó nagy létrát tartsanak. Minden gazdaembe­r köte­les volt üveglámpást besze­rezni, mert a „padláson, vagy féhajban, vagy pajtában, s akármely veszedelmes he­lyen üveglámpás nélkül sen­ki se merészkedjen járni”. Akit pedig az istállóban, a pajtában, a szérnmkertben, és „más ollyal veszedelmes helyen dohányozni tapasztal­­­tatik, minden irgalmasság nélkül egy forintra fog bün­­tettetni, melyből 50 dénár az bevádolónak, 50 dénár pedig az N. város cassájába fog adattatni. Aki pénzbül meg nem fizetheti, 25 pálcát fog szenvedni”.­­ Létezett már ebben az idő­szakban városi tűzoltó fel­szerelés is. ■ Szigorúan megszabta a rendelkezés a kéményseprők tennivalóját, sőt kötelezővé tette a kályhák, kemen­cék vizsgálatát is. „Az kémények vizsgálója október közepétől fogva fél márciusig minden három hétben, nyári időben, minden hat napban rendel­tetik úgy, hogy azok, akik­nek hivatal­ában áll, az ké­ményeket szorgalmatásait vizsgálja és az első vizsgálói­hoz az fazekast maga mellé vegye, aki is az kályhákat és kemencéket vizsgálja. Mind­ezeknek megtartása és vég­hezvitele keményen paran­­csoltatik.” Rezervátum a padláson A Bábolnai Állandi Gazdaság sokféle, egyedülálló neve­zetessége mellé újabb korokozott. Itt rendezték be az ország legnagyobb vállalati kezelésben lévő vadászati múzeumát. Ebben mutatja be a gazdaság 37 000 holdas vadrezervátumát­, amely egyidős a 180 éves gazdasággal. A sokféle korabeli va­dászfegyver és szerszám mellett érmes és más őzagancsok, vaddisznó-agyarak sorakoznak. Az épület berendezése is a vadászathoz kapcsolódik. Stílusos fabútorok ékesítik például a vadászterem 12 személyes ebédlőjét és dohányzóját. Az épület padlásán pedig különleges hatású térmegvilá­­gítással mutatják be a rezervátum teljes élővilágát. A mint­egy 300 négyzetméteres termet a vadak környezetére jellemző növényzettel telepítették be. Eredeti színüknek megfelelően készítették ki a fákat, a bokrokat, a füvet, a nádat. A kiállí­táson kizárólag a rezervátumban élő állatok láthatók. Az ap­róvadak mellett az utóbbi időben elszaporodtak az őzek, a vaddisznók, és gyakran felbukkan egy-egy szarvas is. A 100- nál többféle preparált állat az élethű környezetben szinte megelevenedik. Az egyik sarokban például a tojásán ülő fácántyúk lát­ható, egy másikban egy vaddisznó áll, fürdőhelye, a Dagonya partján. Lehullott levelű nyárfaágon ül­ő réti sas, és közelé­ben még öt Bábolnán élő sasfajta látható. Felépítették a „ró­kavárat” is, és a „játszótéren hancúroznak” a kitömött kisró­­kák. Az egyedülálló bemutatót az 1971-es vadászati világkiállí­tás vendégei is megtekinthetik majd.

Next