Fejér Megyei Hirlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

Készül Gárdony környékének új térképe. Ehhez az alap­pontok mérését végzik Varga Imréné és Sulyár Klára a Fe­hérvári Földhivatal geodétái. Előadás a TIT-ben a törvények törvényéről A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat székesfehér­vári klubjában tegnap dél­előtt­ dr. Mátay Pál, megyei főügyész tartott előadást. Az előadás a TIT előadók szá­mára hangzott el, azonban témája mindenkit közelről érint és érdekel: alkotmá­nyunkról, annak módosításá­ról volt szó. Dr. Mátay Pál — aki, mint országgyűlési képviselő tevé­kenyen részt vett az alkot­mány módosításának előké­szítő munkájában — elmon­dotta, hogy a módosítás hí­ven tükrözi azt a nagy fej­lődést, amelyet az 1949. évi alkotmány szövegezése óta elértünk, amelyekre­­joggal büszkék lehetünk, amelyek nagy politikai győzelmeket jelentenek az ország szocia­lista haladásáért folytatott küzdelemben. Az alkotmány módosítása leszögezi, hogy a Magyar Népköztársaság szo­cialista állam. Rendelkezései nemcsak megvalósítják az ENSZ alapokmányában fog­laltakat, hanem a képviseleti demokrácián kívül megte­remtik a közvetlen demokrá­ciát is: az állampolgárok a lakóhelyükön és munkahe­lyükön egyaránt közvetlenül részt vehetnek a közügyek intézésében. Az alkotmány­­módosítás valamennyi ál­lampolgárt védő rendelkezé­sei mindenkiben biztonságér­zetet teremtenek: a termelő munka nagy eredményeinek alapfeltételeként nemcsak az állami és társadalmi rendet védik, hanem az állampolgá­rok jogait is. Ezeket a jogo­kat azonban csak a szocialis­ta társadalom érdekeivel összhangban szabad gyako­rolni és velük visszaélni nem lehet. A módosított alkotmány félreérthetetlenül és világo­san leszögezi a munkásosz­tály és a párt vezető szere­pét, ugyanakkor széles körű és gazdag tartalmú szövetsé­gi politikát is kifejez. Azt a politikát, amely az egész nép, minden réteg érdekét szol­gálja. A módosított alkotmányban az állampolgári jogok köré­ből a társadalmi rendszerünk alaptörvényei lettek olyan jelentős vívmányok, mint az élet, testi épség és egészség­­védelme, a családvédelem, az ifjúságvédelem, a tudomá­nyok és művészetek gyakor­lásának szabadsága, stb. A nagy politikai fejlődés ered­ményeképpen az alkotmány lényeges módosításokat ír elő az állam alapvető szerveinek és intézményeinek működésé­ben, ugyanakkor azonban változatlanul hagyja feladat­körüket, kialakult funkciói­kat. Az alkotmány­módosí­tásban a magyar társadalom, egész népünk munkájának nagy eredményei tükröződ­nek, a szocialista demokrácia további szélesítését rögzítik. Nem véletlenül fogalmazta meg Kádár elvtárs úgy, hogy az alkotmány a törvények törvénye, az alkotmány módo­sítása fontos és minden ma­gyar állampolgárnak sokat jelentő esemény hazánk éle­tében. A módosított alkotmány már nem a dolgozókról, ha­nem állampolgárokról szól: az öregeknek, betegeknek és munkaképteleneknek már nem támogatást ígér, hanem ellátást biztosít. Biztosítja egyúttal a tudomány, a mű­vészet és az irodalom szabad fejlődését és elősegíti itt va­lamint a gazdasági és politi­kai életben a fejlődés min­den ösztönző erejének kibon­takozását. A módosítás kitér arra, hogy az alkotmány rendelke­zéseit az állam minden szer­ve és állampolgára nemcsak köteles megtartani, hanem mindenki, akinek munkakö­rénél fogva erre hatásköre van, köteles másokkal meg­tartatni is. Így válik az al­kotmány mindnyájunk ma­gáénak érzett olyan alaptör­vényévé, amely nemcsak ál­lami berendezkedésünket és az állampolgárok jogait védi, hanem felfelé ívelő jövőnket, népünk további boldogulását is hatékonyan szolgálja. „Mini-vágóhíd" Adonybón 3450 férőhelyes szakosított sertéstelep építését fejezték be az adonyi Március 21 ter­melőszövetkezetben. A 37 millió forintos költséggel épí­tett létesítmény az iparsze­rű sertéstartás követelmé­nyei szerint épült: a legkor­szerűbb körülmények között nevelik, hizlalják a sertése­ket. Az adonyiak szakosított telepe évente öt-hatezer hízott sertést ad majd a népgazda­ságnak. A termelőszövetkezet táv­lati tervei között szerepel egy sertéstelepi vágóhely és feldolgozó építése is, ahol évente 1000—1500 sertést vág­nak le és dolgoznak majd fel. A telepi „mini-vágóhíd” és húsüzem nagy segítséget jelent majd az Adony kör­nyéki falvak húsellátásának javításában. FEJÉR MEGYEN­ ■— ^ Aja: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szövetkezeti nap Július 2-án — immár 50. alkalommal — világszerte megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. A szoci­alista országokban, s így ha­zánkban is a megemlékezés­sel a figyelmet a szocialista építő munka nagy terveinek megvalósítására irányítják. Ebben a szellemben látott napvilágot az Országos Szö­vetkezeti Tanács elnökségé­nek felhívása is, amely le­szögezi: a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu­sán jóváhagyott politikával teljes­­összhangban állnak a hazai szövetkezeti mozgalom alapelvei, célkitűzései. A felhívás hangsúlyozza, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom napjainkban meg­becsült résztvevője a nem­zetközi szövetkezeti mozga­lomnak. Mindhárom országos tanács, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács is tagja és cselekvő résztvevője a szö­vetkezetek nemzetközi szö­vetségének. A Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­nak felvételével először je­lent meg olyan szervezet a nemzetközi szövetkezeti ta­nácskozásokon, amely szocia­lista mezőgazdasági termelő­­szövetkezeteket képvisel. Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége az 50. nem­zetközi szövetkezeti nap al­kalmából felhívta a szövetke­zetek tagjait és vezetőit: te­vékenységük a szövetkezeti kongresszusokon meghatáro­zott fő feladatoknak megfe­lelően, a Magyar Szocialista Munkáspárt által kifejezett népi-nemzeti célok végrehaj­tására irányuljon. Gazdasági és társadalmi célkitűzéseik megvalósításában, a szövet­kezeti szolidaritás és együtt­működés nemes eszméi alap­ján nyújtsanak egymásnak kölcsönös segítséget. Felhívta az elnökség a figyelmet arra is, hogy a szövetkezeti munka során juttassák érvényre a csoport­ és az egyéni érdekek összhangját, fejlesszék a szövetkezeti demokráciát. A szövetkezetek ápolják a szolidaritását, a szabadsá­gukért küzdő, továbbá a gyarmati sorból felszabadult országok haladó szövetkezeti mozgalmaival, és a szövetke­zeti nap alkalmából is fejez­zék ki egyetértésüket, támo­gassák a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak a vi­lágbéke megteremtéséért, az európai biztonság és együtt­működés céljainak megvaló­sításáért folytatott küzdel­mét. (MTI) Folytatódtak a magyar­kubai tárgyalások Szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában folyta­tódtak a hivatalos magyar-kubai tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kubai küldöttséget dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke vezette. (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP KB székházában fogadta dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkárát. Hírlapolvasó vezetők tanácskozása A gyors tájékozódást szolgálja A Könyvtártudományi és Módszertani Központ és a Fejér megyei SZMT Központi Könyvtárának rendezésében tegnap az Építők Művelődési Házában megkezdődött a hír­lapolvasó vezetők országos szakmai tanácskozása. A konzultációra érkezett vendégeket Barsai Ferenc, az SZMT titkára köszöntötte, majd Szente Ferenc, a KMK munkatársa szólt a hírlapol­­vasók feladatáról. Elmondta, hogy a magyar népművelő szakemberek lengyel példa alapján kezdeményezték e művelődési intézmények lét­rehozását, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján betöl­tötték hivatásukat. Sajnos egyelőre csak az ország na­gyobb városaiban működnek hírlapolvasók, s ennek az oka a helyiség- és munkaerő­­hiány. A könyvtárak folyó­irat-ellátása többnyire jó, de az elkülönített periodikta­­túrnak más a szerepe, mint egy könyvtárnak,­­a maga szolgáltatásaival egyetemben. A hírlapolvasó termek fel­adata, hogy a gyors tájékozó­dásra igényt tartó olvasó (s ezt többnyire folyóiratok szolgálják) a megfelelő kiad­ványt különösebb költségek nélkül megtalálhassa. Ezen kívül, hogy az egy-két órás szabad időt, a „futó” vendé­gek félóráját tartalmassá tegye. A hírlapolvasók, — ha bel­ső terük kiképzése hangula­tos, esztétikus, — klubéletre is alkalmasak lehetnének. Egy-egy szünnapon kulturális rendezvénynek is helyet ad­na, valamint fiatal művészek kiállító terme lehetne az ol­vasó dohányzója. Juhász Jenő, az SZMT Központi Könyvtárának ve­zetője a hírlapolvasók műkö­dési feltételeiről tájékoztatta a résztvevőket. Mint mondta, amennyiben lehetséges, a hír­lapolvasókat a települések központjában érdemes meg­nyitni, hogy mindenki köny­­nyen megtalálhassa. Állomá­nya alkalmas legyen gyors tájékozódásra, de a magasabb szintű ismeretek (szakiroda­­lom, tanulás, kutatómunka) megszerzésére is. A bevezető tájékoztatókat a vita követte, amelyben az ol­vasó vezetők elmondták sa­ját munkahelyük problémáit és tapasztalatait. Délután a tanácskozás vendégei a gor­­siumi ásatásokat tekintették meg. M. L Szinyompas volt a szenesieuci van unnemuuwh spontinnepoly. (Ibeszamolona a 4. aulajon)

Next