Fejér Megyei Hírlap, 1972. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
intrika és demagógia Stop, vagy elsőbbségadás kötetése ? Gyorslista a //// V. Békekötésfán sorsolásáról Jövő heti rádió- és tv-műsor Záróünnepség az első öthónapos pártiskolán Ötvenkét hallgató — párttitkárok, pártvezetőségi tagok, KISZ és mozgalmi vezetők — tanulmányozta a marxizmus-leninizmust, szerzett új ismereteket a pártmunkához, a politikai, mozgalmi élet gyakorlatához. Ez volt az MSZMP megyei oktatási igazgatóság életrehívá Sa óta az első öthónapos pártiskola Tegnap délelőtt tartották az ünnepélyes zárót. Honnan már a mindennapok :Vermotp érmeiták a hallgatók ismereteiket, tapneztnípjaikat. A következő pignaans népiskola szeptemberben indul. Tritikálé Újabb nemesítésű tritikálék vizsgáznak Kecskeméten, a zöldségtermesztési kutató intézet tenyészkertjében. A búza és a rozs keresztezéséből előállított új gabonafajtát állandóan variálja, új törzsekkel szaporítja a nemesítő. A választékbővítés célja, hogy a növény különböző talaj- és éghajlati adottságok között is gazdaságosan termeszthető legyen. A laza szerkezetű homoktalajokra hosszabb szárú, igénytelenebb hibridet állítottak elő, a jobb talajokra rövid törzsű, óriás kalászú, az intenzívebb termelést jól tűrő fajtákat szelektálnak. Az exportlehetőségek miatt napfényre közömbös hibrideket is nemesítenek. Valamennyinél az értékmérő tu- spirypapír fő jellemzője a bő termés és a betegséggel szembeni ellenállásig. Uralás! ügyelés A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei idén eléggé nehéz aratásra számítanak, sokfelé megdőlt a termés, másutt pedig a több napja tartó hőség miatt „megszorultak” , a gabonaszemek és emiatt a kombájnok vezetőinek nagyon kell ügyelniök arra, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. A munka várhatóan a szokásosnál jobban igénybe veszi majd a gépeket és ezért a következő hetekben sok függ a folyamatos, gyors alkatrészellátástól, cseredarab-pótlásától. Az igények kielégítéssére az alkatrész-ellátó és gépjavító telepeken megkezdődött az aratási ügyelet, amely augusztus 20-ig tart. A telepek reggel 7-től este 7-ig állnak az ügyfelek rendelkezésére, szombaton is fogadják a „vevőket”, sőt munkaszüneti napokon is, egyelőre hat órán át nyitva tartanak. A Mezőgép Tröszthöz tartozó vállalatok — az Agrotröszttel együttműködve , 24 órán belül a kívánt helyre szállítják a cseredarabokat. Az első néhány nap tapasztalata kedvező, az esetek túlnyomó többségében express szállítással tudják kielégíteni a megrendeléseket. A továbbiakban is lényegesen jobb kiszolgálásra számíthatnak a mezőgazdasági nagyüzemek, tekintettel arra, hogy a tavalyinál 50—60 százalékkal több alkatrész van a raktárakban. (MTI) Gumiszőnyegen állnak a tehenek A tejtermelést 4000 literre programozták A Sinatelepi Állami Gazdaság történetében tegnap délelőtt zajlott le az az esemény, amit egyértelműen a gazdálkodás új fejezetének minősítenek a szakemberek. Június 30-án délelőtt vette át a gazdaság vezetősége nevében dr. Rákóczi Ferenc igazgató azt az 500 férőhelyes, tömbösített tehenészeti telepet, amely gyakorlatilag még mindig csak a fele az állami mezőgazdasági nagyüzem szarvasmarha-tartási program építkezéseinek. A tegnap délelőtti szűk körű smatelepi ünnepség résztvevői között üdvözölték dr. Baksay Tóth Bertalan egyetemi tanárt, országgyűlési képviselőt, dr. Szalóczy Bálintot, a MÉM tudományos kutatási főosztályvezetőjét, dr. Vinczely Imrét, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanárát. A megjelentek program szerint meghallgatták az országos legelőgazdálkodási programbizottság gödöllői professzorát, a sinatelepi gazdaság 1000 holdas fűtermesztési kísérleteinek vezetőjét, különös tekintettel a természetes gyepre alapozott monodietikus takarmányozásra. A gazdaság igazgatójának beszámolója szerint Sinatelepen épült fel az ország legolcsóbb tömbösített tehenészeti telepe, egy csehszlovák típusterv alapján, ahol DZ— 100-as jelzésű vezetékes tejkezelőrendszerrel, fejőgéptípussal dolgoznak, ahol az egy tehén férőhelye 50 ezer forint. Ebben a rendszerben országosan egyedülálló megoldásként gumiszőnyegen állnak a tehenek, és a kitrágyázás vízöblítéssel, gravitációs rendszerrel történik. A terv szerinti tömbösített rendszerű ezer férőhely még ennek az ötéves tervnek a programja, miként az is, hogy a tervszerűen végrehajtott szelekció révén elérik az egy tehenre jutó 4000 literes tejtermelési átlagot. (Pdf) Arcok is, már tanulni is... Dunaújvárosban, a Fésűsfonógyár gépektől zajos nagytermében tizenharmadik esztendeje dolgozik Czobor Istvánná. Állandó páratartalomban és állandóan 20 fokos melegben. Mindig pihekönnyű gyapjúkötegeket fésülve-fonva, s mindig oly szívós lelkiismeretességgel, ami a munkát, a társak, az üzemek gondját megkönnyíti. Az alkalmi kérdezőt megzavarja, ha ezt az állandóságot kívánja megbontni, a híresen jó munka magyarázatáért. Bár, kezdetként sokat mond a gyáregység vezetőjének szava is: „Ha a brigádmozgalom nem lenne, egyszerűen nem tudnánk a termelési gondokon túltenni magunkat!” Czobor Istvánné az egyik brigádvezető, akinek neve említésekor a dicsérő mondat elhangzott. Nyolcadik esztendeje vezeti azt a lányokból, asszonyokból álló brigádot, amelyik Ságvári Endre nevét választotta, s amelyik az idén, az állandó elismerésbe mellett, már a sokat áhítozott ezüstjelvény birtokosa is. A brigádvezető magas, erős asszony. Nincs még olyan távol az az idő, amikor a férj balesete után váratlanul az ő nyakába szakadt a család fenntartása. Az óváros szélén álló házba akkor nehéz szívvel várták az egészséget. El is jött és ma már szinte mesébe illőn említi azt a szovjet professzort, aki Moszkvától Szegedig tartó vándorútján elhozta magával a gyógyító ötletet. Ez úgy él Czoborné emlékezetében, hogy utána nem kellene félni többé attól, levágják a sérült kart. Azóta eltelt sok év. A nagyobbik lány már a fonóban ismerkedik az édesanya szakmájával. A kisebbik pedig most készül iskolába. S az utóbbi évek otthoni-itteni munkáján túl néha még arra is jutott ideje a családnak, hogy utazzon. Nem külföldre, azt még nem. De volt már majd’ mindenhol. Harkányban, Siklóson, a Balatonon, más hazai tavaknál, s a Duna túlsó oldalát is megjárta már: Bács megyében. Egykét napokat utaztak a brigáddal, kevésnek is tűnik így. De arra alkalmat ad, hogy ne ezt kevesellő kívánsággal válaszoljon, ha arról kérdik: mit kívánna még a mindennapi örömökön, az utazáson, a budapesti színielőadsokon túl? Erre nehezen válaszol. Szinte szégyenli kimondani a fonóterem mögötti kis kordában, amíg van ott rajta kívül más is. Pedig egyszerű: tanulni szeretne. Igaz, hat elemije ellenére is csoportvezetővé vált a fonóban. Igaz, hogy megbecsülik és mindenképpen elismert ember. De nem is a papírokért tanulna. Mint mondja: a műveltségért. Hisz ott van még emlékezetében az iskolai földrajzóra, a történelem. A lánya hamarosan olyan korba ér, amikor együtt tanulhatnának majd. Most erre vár. Szeptemberben — úgy véli — végre megkezdhetik a hetedik osztályt. Aztán ha megvan az ismeret és a papír is, ki tudja, mire lesz még képes? Az bizonyos: köpenye zsebében a villáskulcs mellett már ott van a toll, amivel írnia kell — mert vezető. De ami még lényegesebb: birtokolja azt az indulatot is, hogy többre törekedjék. Bízik benne, hogy sikerül. E. G. FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fock Jenő Mongóliába utazott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke elutazott Mongóliába. Képünkön: Fock Jenő búcsúztatása a Ferihegyi repülőtéren. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Szombat, 1972. július 1. XXVIII. évfolyam, 153. szám • • • Ára: 80 fillér Megkezdtek a fejér megyei jogásznapok Székesfehérvár millenniuma alkalmából a Magyar Jogász Szövetség Fejér megyei szervezete és a Közalkalmazottak Szakszervezete Fejér megyei bizottsága két napig tartó megbeszélés-sorozatot rendezett. A Megyei Bíróság dísztermében tegnap tartott ülésen megjelent dr. Borics Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának képviselője, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Antalffy György, a Jogász Szövetség elnöke, az országgyűlés jogi bizottságának titkára, dr. Prandler Árpád, a Jogász Szövetség főtitkára. Nehrer György, az MSZMP megyei Bizottságának osztályvezetője, a megyei jogászi intézmények vezetői, dolgozói, számos fehérvári és megyei jogász. Dr Mátay Pál megyei főügyész megnyitója után dr. Antalffy György, a Jogász Szövetség elnöke tartott bevezető előadást, majd dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszélt „Az alkotmány módosítása és az igazságszolgáltatás” címmel. Előadásában vázolta Székesfehérvár szerepét a magyar alkotmány fejlődésében, majd az alkotmánymódosítás hatását elemezte az igazságszolgáltatás további fejlődésében. Ebédszünet után dr. Tilinger István, a székesfehérvári városi tanács elnöke tartotta meg előadását ,,Székesfehérvár város társadalmi és gazdasági fejlődésének főbb jellemzői” címmel, majd dr. Lukács Tibor, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese ,,Új vonások büntetőmni szemléletünk alakulásában” címmel tartott előadást. A fogáslapok ma délelőtt folytatódnak. Véget ért a közlekedéstudományi tanácskozás Tegnap délelőtt a közlekedéstudományi egyesületek területi titkárai tanácskoztak a MTESZ Fejér megyei szervezetének klubhelyiségében. Azok a közlekedési szakemberek, akiket ez a napirendi pont nem érintett műszaki filmeket tekintettek meg, és várostörténeti előadást hallgattak. A területi titkári értekezlet befejezése után került sor a kétnapos közlekedéstudományi tanácskozás záróülésére a Megyei Művelődési Ház Ady-termében. A záróülésen értékelték a tanácskozás tapasztalatait. Az elhangzott javaslatokra lapunkban később visszatérünk. Hatvanezer jel vizsgáztal írásbeliztek, s az így elkészült több mint 120 ezer dolgozatot máris folyamatosan értékelik — szövegesen is, érdemjegygyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dolgozatot írtak — vagyis az írásbelin 0 pontot értek el — nem bocsátják szóbeli vizsgára. Akik kivételes indok — betegség, hivatalos külföldi tratózkodás, és hasonlók — miatt nem tudtak a kijelölt időpontban megjelenni az írásbeli felvételi vizsgán, s ezt igazolni tudják, még a felvételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizsgának a pótvizsga időpontjára való elhalasztását. Ennek időpontja az orvostudományi egyetemeken június 30-a volt, a többi felsőoktatási intézményekben azonban egységesen július 6-a lesz. A sikeres írásbelizők néhány napon belül megkezdhetik a „második fordulót” a szóbeli felvételi bizottságok előtt. A pályázók szóbeli felvételi vizsgáját követően valamenynyi felsőoktatási intézménynél összeülnek a kari felvételi bizottságok, és végleges határozatot hoznak a felvételről, illetve az elutasításról. Az érvényben levő rendelkezések értelmében ezt követően néhány napon belül írásban kapják meg a pályázók a felvételi bizottságok döntéseit. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején értesítik határozatukról a jelentkezőket. Pénteken országszerte befejeződött az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pályázó több mint 60 000 jelölt írta meg június 26. és 30. között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkérdésekre — jórészt központi tételek alapján. Általában két tárgyból — ritkábban háromból —