Fejér Megyei Hírlap, 1972. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

intrika és demagógia Stop, vagy elsőbbségadás kötetése ? Gyorslista a ///­/ V. Békekötésfán sorsolásáról Jövő heti rádió- és tv-műsor Záró­­ünnepség az első öthónapos pártiskolán Ötvenkét hallgató — párt­­titkárok, pártvezetőségi ta­gok, KISZ és mozgalmi ve­zetők — tanulmányozta a marxizmus-leninizmust, szer­zett új ismereteket a párt­munkához, a politikai, moz­galmi élet gyakorlatához. Ez volt az MSZMP megyei ok­tatási igazgatóság életrehívá­ Sa óta az első öthónapos párt­­i­skola Tegnap délelőtt tar­tották az ünnepélyes zárót. Honnan már a mindennapok :­Verm­otp érmeit­­ák a hallgatók ismeretei­ket, ta­pneztnípjaikat. A következő pig­naans népiskola szep­temberben indul. Tritikálé Újabb nemesítésű tritikálék vizsgáznak Kecskeméten, a zöldségtermesztési kutató in­tézet teny­észkertjében. A bú­za és a rozs keresztezéséből előállított új gabonafajtát ál­landóan variálja, új törzsek­kel szaporítja a nemesítő. A választékbővítés célja, hogy a növény különböző talaj- és éghajlati adottságok között is gazdaságosan termeszthető le­gyen. A laza szerk­ezetű ho­moktalajokra hosszabb szárú, igénytelenebb hibridet állí­tottak elő, a jobb talajokra rövid törzsű, óriás kalászú, az intenzívebb termelést jól tűrő fajtákat szelektálnak. Az exportlehetőségek miatt napfényre közömbös hibride­ket is nemesítenek. Vala­mennyinél az értékmérő tu- spi­rypapír fő jellemzője a bő termés és a betegséggel szem­beni ellenállásig. Uralás! ügyelés A mezőgazdasági nagyüze­mek szakemberei idén eléggé nehéz aratásra számítanak, sokfelé megdőlt a termés, másutt pedig a több napja tartó hőség miatt „megszorul­tak” , a gabonaszemek és emiatt a­ kombájnok vezetői­nek nagyon kell ügyelniök arra, hogy minél kisebb le­gyen a szemveszteség. A munka várhatóan a szoká­sosnál jobban igénybe veszi majd a gépeket és ezért a kö­vetkező hetekben sok függ a folyamatos, gyors alkatrész­­ellátástól, cseredarab-pótlá­­sától. Az igények kielégítés­­sére az alkatrész-ellátó és gépjavító telepeken megkez­dődött az aratási ügyelet, amely augusztus 20-ig tart. A telepek reggel 7-től este 7-ig állnak az ügyfelek ren­delkezésére, szombaton is fo­gadják a „vevőket”, sőt mun­kaszüneti napokon is, egyelő­re hat órán át nyitva tarta­nak. A Mezőgép Tröszthöz tartozó vállalatok — az Ag­­rotröszt­tel együttműködve , 24 órán belül a kívánt helyre szállítják a cseredarabokat. Az első néhány nap tapasz­talata kedvező, az esetek túl­nyomó többségében express szállítással tudják kielégíteni a megrendeléseket. A továb­biakban is lényegesen jobb kiszolgálásra számíthatnak a mezőgazdasági nagyüzemek, tekintettel arra, hogy a tava­lyinál 50—60 százalékkal több alkatrész van a raktárakban. (MTI) Gumiszőnyegen állnak a tehenek A tejtermelést 4000 literre programozták A Sinatelepi Állami Gazda­ság történetében tegnap dél­előtt zajlott le az az esemény, amit egyértelműen a gazdál­kodás új fejezetének minősí­tenek a szakemberek. Június 30-án délelőtt vette át a gaz­daság vezetősége nevében dr. Rákóczi Ferenc igazgató azt az 500 férőhelyes, tömbösített tehenészeti telepet, amely gyakorlatilag még mindig csak a fele az állami mező­­gazdasági nagyüzem szarvas­marha-tartási program épít­kezéseinek. A tegnap délelőtti szűk kö­rű sm­atelepi ünnepség részt­vevői között üdvözölték dr. Baksay Tóth Bertalan egyete­mi tanárt, országgyűlési kép­viselőt, dr. Szalóczy Bálintot, a MÉM tudományos kutatási főosztályvezetőjét, dr. Vin­­czely Imrét, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem tan­székvezető tanárát. A megje­lentek program szerint meg­hallgatták az országos legelő­gazdálkodási programbizott­ság gödöllői professzorát, a sinatelepi gazdaság 1000 hol­das fűtermesztési kísérletei­nek vezetőjét, különös tekin­tettel a természetes gyepre alapozott monodietikus ta­karmányozásra. A gazdaság igazgatójának beszámolója szerint Sinatele­­pen épült fel az ország leg­olcsóbb tömbösített tehené­szeti telepe, egy csehszlovák típusterv alapján, ahol DZ— 100-as jelzésű vezetékes tej­kezelőrendszerrel, fejőgéptí­pussal dolgoznak, ahol az egy tehén férőhelye 50 ezer fo­rint. Ebben a rendszerben or­szágosan egyedülálló megol­dásként gumiszőnyegen áll­nak a tehenek, és a kitrágyá­zás vízöblítéssel, gravitációs rendszerrel történik. A terv szerinti tömbösített rendszerű ezer férőhely még ennek az ötéves tervnek a programja, miként az is, hogy a tervszerűen végrehaj­tott szelekció révén elérik az egy tehenre jutó 4000 literes tejtermelési átlagot. (Pdf) Arcok is, már tanulni is... D­unaújvárosban, a Fé­­sűsfonógyár gépektől zajos nagytermében tizen­harmadik esztendeje dolgo­zik Czobor Istvánná. Állan­dó páratartalomban és ál­landóan 20 fokos melegben. Mindig pihekönnyű gyapjú­­kötegeket fésülve-fonva, s mindig oly szívós lelkiisme­retességgel, ami a munkát, a társak, az üzemek gondját megkönnyíti. Az alkalmi kérdezőt megzavarja, ha ezt az állandóságot kívánja megbontni, a híresen jó munka magyarázatáért. Bár, kezdetként sokat mond a gyáregység vezető­jének szava is: „Ha a bri­gádmozgalom nem lenne, egyszerűen nem tudnánk a termelési gondokon túltenni magunkat!” Czobor István­né az egyik brigádvezető, akinek neve említésekor a dicsérő mondat elhangzott. Nyolcadik esztendeje vezeti azt a lányokból, asszonyok­ból álló brigádot, amelyik Ságvári Endre nevét válasz­totta, s amelyik az idén, az állandó elismerésbe mellett, már a sokat áhítozott ezüst­­jelvény birtokosa is. A brigádvezető magas, erős asszony. Nincs még olyan távol az az idő, ami­kor a férj balesete után vá­ratlanul az ő nyakába sza­kadt a család fenntartása. Az óváros szélén álló házba akkor nehéz szívvel várták az egészséget. El is jött és ma már szinte mesébe illőn említi azt a szovjet prof­es­­­­szort, aki Moszkvától Sze­gedig tartó vándorútján el­hozta magával a gyógyító ötletet. Ez úgy él Czoborné emlékezetében, hogy utána nem kellene félni többé at­tól, levágják a sérült kart. Azóta eltelt sok év. A na­gyobbik lány már a fonóban ismerkedik az édesanya szakmájával. A kisebbik pe­dig most készül iskolába. S az utóbbi évek otthoni-itteni munkáján túl néha még ar­ra is jutott ideje a család­nak, hogy utazzon. Nem külföldre, azt még nem. De volt már majd’ mindenhol. Harkányban, Siklóson, a Balatonon, más hazai tavaknál, s a Duna túlsó oldalát is megjárta már: Bács megyében. Egy­két napokat utaztak a bri­gáddal, kevésnek is tűnik így. De arra alkalmat ad, hogy ne ezt kevesellő kíván­sággal válaszoljon, ha arról kérdik: mit kívánna még a mindennapi örömökön, az utazáson, a budapesti színi­­előadsokon túl? Erre nehezen válaszol. Szinte szégyenli kimondani a fonóterem mögötti kis k­o­­r­dában, amíg van ott rajta kívül más is. Pedig egysze­rű: tanulni szeretne. Igaz, hat elemije ellenére is cso­portvezetővé vált a fonóban. Igaz, hogy megbecsülik és mindenképpen elismert em­ber. De nem is a papírokért tanulna. Mint mondja: a mű­veltségért. Hisz ott van még emlékezetében az iskolai földrajzóra, a történelem. A lánya hamarosan olyan korba ér, amikor együtt ta­nulhatnának majd. Most erre vár. Szeptem­berben — úgy véli — végre megkezdhetik a hetedik osz­tályt. Aztán ha megvan az ismeret és a papír is, ki tud­ja, mire lesz még képes? A­z bizonyos: köpenye zsebében a villáskulcs mellett már ott van a toll, amivel írnia kell — mert ve­zető. De ami még lényege­sebb: birtokolja azt az in­dulatot is, hogy többre töre­kedjék. Bízik benne, hogy sikerül.­ ­ E. G. FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fock Jenő Mongóliába utazott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke elutazott Mongóliába. Képünkön: Fock Jenő bú­csúztatása a Ferihegyi repülőtéren. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ­ETEKI Szombat, 1972. július 1. XXVIII. évfolyam, 153. szám • • • Ára: 80 fillér Megkezdtek a fejér megyei jogásznapok Székesfehérvár millenniu­ma alkalmából a Magyar Jogász Szövetség Fejér me­gyei szervezete és a Közal­kalmazottak Szakszervezete Fejér megyei bizottsága két napig tartó megbeszélés-so­rozatot rendezett. A Megyei Bíróság díszter­mében tegnap tartott ülésen megjelent dr. Borics Gyula, az MSZMP Központi Bi­zottságának képviselője, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Antalffy György, a Jogász Szövetség elnöke, az országgyűlés jogi bizottságának titkára, dr. Prandler Árpád, a Jogász Szövetség főtitkára. Nehrer György, az MSZMP megyei Bizottságának osztályveze­tője, a megyei jogászi in­tézmények vezetői, dolgozói, számos fehérvári és megyei jogász. Dr Mátay Pál megyei fő­ügyész megnyitója után dr. Antalffy György, a Jogász Szövetség elnöke tartott be­vezető előadást, majd dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszélt „Az alkotmány módosítása és az igazságszolgáltatás” címmel. Előadásában vázolta Székes­­fehérvár szerepét a magyar alkotmány fejlődésében, majd az alkotmány­módosí­tás hatását elemezte az igaz­ságszolgáltatás további fej­lődésében. Ebédszünet után dr. Tilin­­ger István, a székesfehérvári városi tanács elnöke tar­totta meg előadását ,,Székes­­fehérvár város társadalmi és gazdasági fejlődésének főbb jellemzői” címmel, majd dr. Lukács Tibor, a Fővárosi Bí­róság elnökhelyettese ,,Új vonások bü­ntetőm­ni szemlé­letünk alakulásában” cím­mel tartott előadást. A fogáslapok ma délelőtt folytatódnak. Véget ért a közlekedéstudomá­n­yi tanácskozás Tegnap délelőtt a közleke­déstudományi egyesületek te­rületi titkárai tanácskoztak a MTESZ Fejér megyei szer­vezetének klubhelyiségében. Azok a közlekedési szakem­berek, akiket ez a napirendi pont nem érintett műszaki filmeket tekintettek meg, és várostörténeti előadást hall­gattak. A területi titkári értekez­let befejezése után került sor a kétnapos közlekedéstu­dományi tanácskozás záró­ülésére a Megyei Művelődési Ház Ady-termében. A záró­ülésen értékelték a tanácsko­zás tapasztalatait. Az elhang­zott javaslatokra lapunkban később visszatérünk. Hatvanezer jel vizsgáztal írásbeliztek, s az így elkészült több mint 120 ezer dolgozatot máris folyamatosan értékelik — szövegesen is, érdemjegy­gyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol­gozatot írtak — vagyis az írásbelin 0 pontot értek el — nem bocsátják szóbeli vizsgá­ra. Akik kivételes indok — betegség, hivatalos külföldi tratózkodás, és hasonlók — miatt nem tudtak a kijelölt időpontban megjelenni az írásbeli felvételi vizsgán, s ezt igazolni tudják, még a felvételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizsgának a pót­vizsga időpontjára való elha­lasztását. Ennek időpontja az orvostudományi egyetemeken június 30-a volt, a többi fel­sőoktatási intézményekben azonban egységesen július 6-a lesz. A sikeres írásbelizők né­hány napon belül megkezd­hetik a „második fordulót” a szóbeli felvételi bizottságok előtt. A pályázók szóbeli felvételi vizsgáját követően valameny­­nyi felsőoktatási intézmény­nél összeülnek a kari felvéte­li bizottságok, és végleges ha­tározatot hoznak a felvétel­ről, illetve az elutasításról. Az érvényben levő rendelke­zések értelmében ezt követő­en néhány napon belül írás­ban kapják meg a pályázók a felvételi bizottságok döntése­it. A felvételi bizottságok jú­lius végén, augusztus elején értesítik határozatukról a je­lentkezőket. Pénteken országszerte be­fejeződött az egyetemi, főis­kolai felvételi vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pályázó több mint 60 000 jelölt írta meg június 26. és 30. között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkérdésekre — jó­részt központi tételek alapján. Általában két tárgy­ból — ritkábban háromból —

Next