Fejér Megyei Hírlap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Cseleksdüü­nk c ji­isi! M­egyénkben sem ismeretlen a jiisió, amellyel a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság a fruáális Népfronttal, az Or­­szágos béketanáccsal, a társa­­dalmi szervekkel és mozgalmak­kal együtt, szeptember 2­9-ig az indokínai szolidaritási hetet meghirdette. Ezen a héten a szokásosnál erőtel,­sebben jut­tatják kifejezésre megyénk dol­gozói is indoklna valamennyi hősiesen küzdő, szabadsághar­cos népe - Vietnam, Laosz és K­a­nbodzsa - iránti szolidaritá­sukat. Mély felháborodással íté­lik el az Egyesült Államok leg­utóbb légikalózkodásban meg­ír, innia indokínai agresszióit. A szolidar mási hét első ese­ményei ma Dunaújvárosban és Sárbogárdon lesznek. Ezt köve­tően gyűléseken, baráti találko­zókon, rétegrendezvényeken, bagód-összejöveteleken, úttörő­­cs­ontok ér. K­S2-fiatalok to­r­á­j­­sain, nőklubokban em­lékeznek meg az 1945. szeptem­ber 2-i nagy eseményről. A tör­té­­lmi nevezetességű Ba Dinh téren ezen a napon kiáltották ki a független és szab­ad Viet­nami Demokratikus Köztársa­­ságot Az elnökké választott Ho S' Minh felolvasta a független­­sé­i nyilatkozatot, amely egyben a m vist.-illeninista párt ve­­zetésével hősiesen harcoló viet­nami népnek a japán fasiszta megszállók, majd a francia gyarmatosítók feletti győzelmét d­­öntette. A harc ezzel nem ért véget, hiszen a VDK azóta is honvédő há­borúra kényszerül, s harc kö­zepette építi a szocializmust. A francia gyarmatosítók végleges kiűzése, az 1954-es Dien Bien Su­u-i győzelem után, a mai vi­lág legnagyobb imperialista ha­talma, az Egyesült Államok mért és mér csodásokat a vietnami népre. Azóta sem múlik nap ú­tv ei, hogy ne hallanánk az eléggé el nem ítélhető agresz­­szív bűncselekményeiről, a leg­drágább kincsei, a szabadságot védelmező vietnami nép helyt­állásáról, a tárgyalásokon az érd­emleges javaslatokat, meg­oldásokat semmibevevő impe­rialista palitikai-diplomáciai magatartásról Hallunk a Nison szentesítésével történő, párat­lan, gyilkos légihadjáratokról. A szolidaritási rendezvényeken, az olyan filmvetítéseken, fotókiál­lítás­kon, mint amilyenre a du­naújvárosi népfront klubban, a móri kórházban, a fehérvárcsur­gói klubkönyvtárban sor kerül. A békeszerető emberek, köz­tük hazánk lakói is, elítélik az imperialista kegyetlenségeket és cselekvően támogatják a vi­etnami­­ hazafiakat. A szabad­­sá­gharcosokkal együtt követeli a mi népünk is - a Párizsban előterjesztett hét pont alapján - a vietnami kérdés rendezé­­sét. Az anyagi támogatás is, el­­sőrendű kötelességünk. Sárbo­­g­ár Jon a Május 1. rész-ben és másutt is a „Vietnamért akció" eredményeit csokorba kötik, s újabb vállalásokkal, műsza­kok szervezésére tesznek hitet az igaz ügy mellett. J­ szolidaritás, a támogatás­­ nem ér véget a héten zajló események, az elküldött tiltakozó táviratok sorával. Mindaddig részesei vagyunk és leszünk a közös harcnak, amíg Indokína szabadságszerető né­pe­ számára nem ragyog fel a béke nácin, amíg az amerikai paresszorok végérvényesen nem távoznak el az orw sok vérrel áz­­tata,s Indokína földjéről- Ezt to­­pni^'ó1' az a^d­aF a szo'idaá*á­­si ay.'hések. Együtt harcolunk a gjah—t'^aszere'* 'n-V inai né­­pak­kéi, teljes győzelmükig. , _ N. E. A Kereskedelmi ellenőrzés — tanulságokkal Injekciós tű és számítógép Mündig munkában Darczó olimpiai bajnoki Nemcsak „megvetette a lábát-. Lépeget is a technika a mélyben Az ősember kezdte. Követ „bányászott", pattintott. Az­tán az érc következett: a külszínen elérhető, majd az egyre nagyobb mélységek kincse. Kegyetlen munka volt. Csak hosszú évezredek után hozott változást, köny­­ny­í test a kerék, és ismét több ezer év után a gőzgép alkalmazása. Ettől kezdve meggyorsult a folyamat, de­­ csak kül­földön. A magyar bányaipar ugyanis, 1945-ig nem sokat változott. Csákány A legfontosabb szerszám. Enélkül ma sem, a jövőben sem boldogulhat munkája során a bányász. Fő funkció­ját azonban már elvesztette. Hosszú évezredek során egyedüli és kizárólagos jö­­vesztő eszköz volt. A rob­banóanyagokkal megkezdett kísérletekkel (középkor), majd Nobel találmányának (1867), a­ dinamitnak az ál­talános­ alkalmazásával meg­jelent az első igazi vetély­­társ. Évtizedekig egyenlőnek mondható a küzdelem, az­tán a fejtőkalapács, majd az időzített, millszekundumos­­ gyutacsok általános elterje­désével a csákány alulma­radt. Ma már egyes bányákban a robbanóanyagok, másutt a gépek, illetőleg ezek kombi­nált alkalmazása vette át az ősi szerszám szerepét. (Folytatás a 3. oldalon) A kamrai ejtési hidraulikus önjáró bizbonnyszerkezet Augusztus 31 a Gorsium ofész-noli Római mulató, kárpitosüzem, varroda, háztáji tápgyár a Sárréten Nem valószínű, hogy lehe­tett már ahhoz hasonló prog­ram gazdag napja a sárréti fogyasztási szövetkezetnek, mint az augusztus 31-ei. So­­ponyán a helyi művelődési ház ifjúsági klubtermében kiállítást nyitottak ahol a modern háztartás előnyeiről igyekeznek meggyőzni a lá­togatókat. Délelőtt fél 11 óra­kor az M 7-es, a 8-as és a 6-os út találkozásánál, Tác és Szabad­batty­án között Paizer György, a fehérvári járási pártbizottság első titkára el­helyezte a Gorsium római ét­terem fémtokba helyezett do­kumentációját. Megtörtént az úgynevezett alapkőletétele annak az egyedi tervezésű áfész étteremnek, amely épí­tési megoldásaiban és majd­­­an működési funkciójában valóságos római elemeket tartalmaz. Az építéshez hoz­zákezdtek és a terveik sze­rint a jövő évi nyár elejére betérhet majd oda az utas. Bemutatták Szabadbat­­­tyánban az orsz­ág első áfész iparcikk elosztó bázisát, ahonnan gyorsan és szállítási gond nélkül feltölthetik készleteiket az áfész üzletve­zetői. Ünnepélyesen átadták tegnap a vidék legnagyobb áfész-tüzéptelepét is, ahol a fundamentumtól a tetőig megrendelésre minden épí­tőanyag és berendezés meg­rendelhető. Megtörtént az or­szág legnagyobb áfész táp­üzemének alapkőletétele is, amely kizárólag a tagság, a háztáji állattartás igényeit szolgálja. A könnyűszerkeze­tes létesítmény beruházási összege 4,6 millió forint. Hivatalosan is átadták a sárszentmihályi kárpitos üzemet, ahol két műszakban 100 helyi lakos jutott egy­szerre 1700—1900 forint kö­rüli keresethez. Az Ikarusz fehérvári gyáregységével kötött együttműködési szer­ződés alapján működő üzem­hez kapcsolódik a szomszé­dos községben létrehozott áfész varroda, ahol nemcsak autóbusz üléshuzatokat varr­nak, hanem­ ízléses nylon munka- és háziköpenyeket, díszpárnákat, valamint talp­raesett ötlet alapján gépkocsi kormányborítót kizárólag műszőrméből és sok színben. Ünnepélyesen átadták a körzet legújabb vendéglátó­ipari üzletét, a nádasdLadá­­nyi presszó-éttermet is, ahol a vendég kívánság szerint étkezhet a nap minden sza­kában. (Pdf) j'j 1 “THiiii FEJÉR MEGYEI U |D| a dHB I—I I fi I; Ar BiWWB I I W'-JkS mjWmm.áT Mm 1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A­dőpolitikáért a tsz-vezetőség felelős Elnökségi ülés, heves vitával Együttes ülést tartott teg­nap délelőtt Alapon az Észak- Fejér megyei a Mezőföldi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének elnök­sége. Nagy Lászlónak, a Me­zőföldi Tsz-szövetség­­ elnö­kének megnyitója után mind­járt élénk, időnként heves vita alakult ki a témáról: a két szövetség nőbizottságá­nak előterjesztésében a nő­politikával kapcsolatos párt­os kormányhatározat végre­hajtásának tapasztalatairól volt szó. Néhány megállapítás a két szövetség vezetőinek tanács­kozásán megvitatott tájékoz­tatóból: a szövetkezeti nő­bizottságok munkájának eredményeként számos he­lyen sikerült előbbre lépni a nők helyzetének javításában. Ez megnyilvánul a bérezés egyenlőtlenségeinek felszá­molásában, a munkakörülmé­nyek javításában. A megyei pártbizottság 1970 április 28-i határozata, valamint a mos­tanában sokat emlegetett 1013-as kormányhatározat megjelenése óta a szövetke­zetek nagy többségében gya­korlatilag érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Nőtt a közéleti te­vékenységben részt vevő nők száma, a másfél évvel ezelőt­tihez viszonyítva többen töl­tenek be fontos tisztséget. Egyre növekvő gond viszont a foglalkoztatottság: a gépe­sítés térhódítása gyors, mind kevesebb élőmunkára­­­van szükség a gazdaságokban, s ezt elsősorban a főleg nö­vénytermesztésben foglalkoz­tatott nők érzik meg. A vita azzal kezdődött, hogy a vendéglátó alapi tsz elnöke, Bálint János megje­gyezte: a tájékoztatóban fe­lesleges hangoztatni azt az „elcsépelt” követelményt, hogy a szövetkezetekben azonos munkáért azonos bért kapjanak a nők, mert ezt az elvet ma már sehol nem sér­tik meg. Nagy László és má­sok is megjegyezték: konkrét példákkal, határozottabban kellett volna megfogalmazni, hol, milyen gondok vannak a nőpolitika megvalósításában, hol és miben segíthet a szö­vetség. A jelentés készítői, Bíró Eszter, illetve Bertalan Istvánné, a két szövetségi nő­bizottság elnöke válaszában rámutatott: a fizikai mun­kát végző nődolgozókat is éri olyan sérelem, hogy azonos munkáért nem kapnak azo­nos bért; a nem teljesítmény­ben dolgozók között még gyakoribb, hogy ugyanabban a beosztásban többet fizetnek a férfi dolgozóknak, a leg­több esetben elfogadhatatlan indokkal. A felszólítások alkalmával aztán szóba került sokféle vélemény. Az is, hogy egye­sek túlzásba viszik a nők fo­kozottabb megbecsüléséért folytatott hadakozást, s a túl­zásoktól a két tsz-szövetségi elnökségnek el kell határol­nia magát. Mások ugyanak­kor arra hívták fel a figyel­met, hogy tapasztalataik sze­rint sokan még mindig nem értik tennivalóikat a nőpoli­tika gyakorlati végrehajtásá­ban. A párt és az állam ide vonatkozó határozatainak va­lóra váltása nem csupán a nők érdeke, hanem az egész társadalomé, benne a szövet­kezeti mozgalomé is. E hatá­rozatok végrehajtásáért nem csak a nőbizottság a felelős, hanem a szövetkezet egész vezetősége. Elhangzott az a vélemény is, hogy a nők foglalkoztatá­sa „túl drága” a szövetkezet­nek, hiszen a szülési szabad­ságon lévő, gyermekgondo­zási segélyben részesülő anyának esetleg 6—8 éven át „csak úgy” ki kell adni a háztáji földet. A nagy több­ség véleményét kifejező ál­láspontot többen is így fo­galmazták meg: az anyák fá­radozása még mindig nem ré­szesül elég társadalmi meg­becsülésben; a szövetkezetek a háztáji földön felül a meg­becsülésnek egyéb kézzelfog­ható jelét is adhatnák. Mé­száros Emil, a szabadbattyá­­ni tsz elnöke megjegyezte: ne a kötelező munkanapok szá­mának csökkentésével igye­kezzenek „segíteni” nőtag­jaikon a szövetkezetek, ha­nem azzal, hogy egész évre munkaalkalmat teremtenek a lányoknak, asszonyoknak. A vita végül azzal a ta­pasztalattal zárult, hogy a termelőszövetkezetek nagy többségében jók a tapaszta­latok a nőpolitika gyakorlati megvalósításában, de sokat kell még vitatkozni, hada­kozni azért, hogy a politikai tisztánlátást ne zavarják ma­radi előítéletek. F. F. A XXII. bányásznap programja Az idei bányásznap me­gyei programsorozata ma kezdődik Balinkabányán és Kisgyón­ban. A bányaközpont fürdőépületében déli egy órakor nyitják meg az im­már hagyományos kiállítást, amelyen a Balinkai Szénbá­nya dolgozói mutatják be értékes bélyeg-, érme-, cím­ke- és régiség-gyűjteményü­ket. A rangos kiállítás vár­hatóan nagy érdeklődést vált ki most is. Az ünnep hagyományaihoz tartozik a kisgyóni bányász­mártírok emlékművének ko­szorúzása. Erre is az ünnepi tisztelgéshez méltóan készül­tek fel most, ugyanis az em­lékművet áthelyezték a kis­gyóni volt művelődési otthon helyére s köréje szép par­kot varázsoltak. A délután két órakor sor­­ra kerülő koszorúzási ünnep­ségen Klujber László, a móri járási pártbizottság első tit­kára emlékezik és emlékez­tet a bányászmártírokra. Holnap, szombaton foly­tatódnak az ünnepségek. Ba­linkabányán délután öt óra­kor ünnepi gyűlésre kerül sor. A bányásznapi ünnepi beszédet Herczeg Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára mondja. Kincsesbányán szombaton délután három órakor lesz a bányásznapi ist -enség, amelyen Klujber László, a móri járási pártbizottság el­ső titkára köszönti a bányá­szokat. Mindkét bányánál az ün­nepi gyűlést követően kul­túrműsor szórakoztatja az ünnepeiteket és családtagjai­kat.

Next