Fejér Megyei Hírlap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Magasabbra a mércét Műszaki konferencia az építőknél Szokott háromnegyedéves műszaki konferenciájukra ül­tek össze tegnap délután a Fe­jér megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki és admi­nisztratív vezetői. A konfe­rencia időpontja — mint már említettük — megszokásos, az előadó viszont szokatlanul, s még az elmúlt évek kima­gasló sikereihez képest is igen jó eredményekről szá­molhatott be. Kiss József igazgató beve­zetőjében ismertette a válla­lati tervszámok alakulását. Háromnegyed év alatt 591 millió forintos árbevételt ér­tek el, melyet az egész év so­rán ütemesen sikerült reali­zálni. Az elmúlt év hasonló időszakának árbevételéhez vi­szonyítva a növekedés 96 millió forintos. A­ másik legfontosabb szám: az átadott lakásoké. A Fejér megyei Építőipari Vállalat az év első kilenc hónapjában 918 lakást adott át, vagyis 104-el többet, mint 1970-ben egész évben. Az összes lakások 88 százalékát panelos technoló­giával építették, a kivitelezé­si idő 1971-hez viszonyítva 7 százalékkal csökkent. Az országos ágazati átlag­nál nagyobb mértékben emel­kedett a dolgozók bére a Fe­jér megyei építőknél. 1968-hoz képest mintegy 24 százalék­kal emelkedett, a kifizetett bér. Nem utolsó sorban en­nek köszönhető, hogy a vál­lalat munkaerő-forgalma évek óta kedvezőbb az országos építőipari átlagnál. A létszám stabilizálódásában — a bér­­politikai mellett — jelentős szerepe van az egyre javuló ■munkakörülményeknek a szo­ciális és a kulturális ellátás javításának, valamint a törzs­gárda fokozott megbecsülésé­nek. Kedvezően alakult a válla­lat nyeresége is, s ebben dön­tő szerepe volt a termelési volumen növekedésének, va­lamint az önköltség csökken­tésének. A tavalyi 78 millió forinttal szemben az idén há­romnegyed év alatt elérték a 71 millió forintot, s eredmé­nyeik alapján várható, hogy az év végén a tavalyihoz ha­sonló, illetve annál magasabb részesedést fizethetnek dol­gozóiknak. Az igazgató a továbbiakban beszélt a vállalati dolgozók szakmai felkészítésének fon­tosságáról, a műszaki techno­lógia emeléséről, a legkorsze­rűbb, gyors eljárások szüksé­gességéről. A jelszó — mon­dotta — magasabbra a mér­cét, a munka minden terüle­tén. Csak így lehetséges, hogy a Fejér megyei Építőipari Vállalat az országos értéke­lésben elfoglalt igen előkelő helyét továbbra is megtartsa. November első felében va­lamennyi építésvezetőségen és főüzemben ismertetik a köz­ponti műszaki konferencián elhangzottakat. FEJÉR MEGYEI 1 jSM I B Ml J­ HM a iS SS ] I ___ m H m HHHf A. w A f vv-;a'. ■ H K WBmm m m 1. JTÜL AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerencsés újszülöttek Ismeretes, hogy a nap első szülöttje minden évben taka­rékbetétkönyvet kap és virággal köszöntik a boldog mamát. Ezúttal az OTP Fejér megye Igazgatósága nem tudott „taka­rékoskodni”. Ugyanabban az órában és percben, éjjel 1.30 órakor látott napvilágot Dunaújvárosban Hégel Ferenc új­szülött is, s természetesen a 2000 forintos betétkönyvet mind­ketten megkapták. Felvételünkön Trembeczki Lajosné, az OTP Fejér megyei Igazgatóságának vezető helyettese átadja a betétkönyvet Szegfű Ferencnének. (Fotó: Siska Mária) Különleges világnapon, azaz világtakarékossági napon született Szegfű Ferenc, a fehérvári megyei kórház szülészeti osztályán. Nemzetközi kollokvium Martonvásáron Hogyan növelhető a gabo­nafélék télállósága, milyen elméleti és gyakorlati ered­mények születtek ezen a té­ren, s milyen megvalósítandó feladatok várnak a biológu­sokra, a genetikusokra és a kutatókra. Ebben a témakör­ben kezdődött négynapos nemzetközi kollokvium a ge­netikai és a biológiai kutatá­sok hazai fellegvárában, a MTA Martonvásári Mezőgaz­dasági Kutató Intézetében. A tizenkét országból érkezett 32 neves külföldi és öt hazai bú­za-, illetve árpanemesítőt dr. Rajki Sándor, a biológiai tu­dományok doktora, a marton­vásári intézet igazgatója kö­szöntötte. A gabonafélék télállóságá­nak problémája hazánkban, és a hasonló égöv alatti or­szágokban szinte egyidős a búzanemesítés kialakulásával. A kutatóknak az a céljuk, hogy minél jobb télállóságú fajtákat nemesítsenek ki, olyanokat, amelyek biztonsá­gos termésátlagokat hoznak, s megfelelnek a korszerű ag­rotechnikai követelmények­nek is. A gabonafélék télállóságá­­val kapcsolatban Martonvá­­sáron dr. Rajki Sándor és munkatársai évek óta foly­tatnak kísérleteket. Eredmé­nyeikről a kollokviumon szá­moltak be. A kutatásokban igen figyelemre méltó ered­ményt értek el: ősziesítették a világhírű mexikói tavaszi búzát, vagyis elvégezték an­nak télálló őszi búzává váló genetikai átalakítását. En­nek rendkívül nagy növény­­nemesítési jelentősége van, hiszen kedvező tulajdonsá­gokkal rendelkező búzafajtát adhatnak a köztermesztés­nek. A kollokvium november 3- án pénteken, az első hazai fi­­totron ünnepélyes felavatásá­val ér véget. Dávid Erzsébet fi jövő iskolatáblája Kecvet zudiovszailit bimatsti Film, hangszalag, dia, hang­lemez, írásvetítő — a modern technikai eszközök egész ar­zenálja segíti manapság a pedagógust abban, hogy minél gyorsabban, minél alaposab­ban elsajátíttathassa az új is­mereteket diákjaival. Segíti — jobban mondva: segíthet­ne. A korszerű audiovizulális oktatás segédeszközei ugyan­is nem terjedtek el még kel­lőképpen megyénk iskolái­ban, s többnyire azért, mert a pedagógusok egy része nem ismeri őket eléggé, idegen­kednek tőlük. Tegnap például Székesfe­hérváron, a gépipari techni­kumban megyei audiovizuá­lis bemutatót rendezett a to­vábbképzési kabinet, mint­egy félszáz Fejér megyei kö­zépiskolai és általános iskolai szaktanár részvételével. Itt helyezte el egyébként a to­vábbképzési központ a ren­delkezésére álló valamennyi olyan berendezést, amely hasznos szolgálatokat tehet a pedagógusnak az audiovizuá­lis oktatás során, összesen tíz foglalkozásból álló bemutató­sorozatot rendeznek me­gyénkben ezeknek az eszkö­zöknek a népszerűsítése ér­dekében. Ennek a sorozatnak volt része a tegnapi foglal­kozás. A bemutató „napirendjén” ezúttal az írásvetítő szerepelt, ennek kezelésével, szerkeze­tével ismerkedtek a pedagó­gusok. Az írásvetítőt egyéb­ként a jövő iskolatáblájaként szokás emlegetni, használata feleslegessé teszi a táblára krétával írott vázlatot. He­lyette a tanár egy átlátszó fóliára ír, s a berendezés ezt vetíti ki a vetítővászonra, vagy egyszerűen a tanterem falára. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Szerda, 1972. november 1. XXVIII. évfolyam, 258. szám • • • Ára: 80 fillér Aktíva az MSZMP oktatáspolitikai ttozatáról Tegnap délután a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán oktatáspolitikai aktí­vát tartott a megyei pártbizottság. A rendez­vényt — amelyen részt vettek az oktatásügy párt- és állami irányítói, az iskolák és nagy­üzemek képviselői — Herczeg Károly a me­gyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Ezt követően Takács Imre, a megyei párt­­bizottság titkára ismertette a Központi Bi­zottság és a megyei pártbizottság határoza­tából adódó feladatokat. A tanácskozás szünetében. Takács Imre előadása Az alábbiakban részleteket közlünk az aktívan elhang­zott beszédből. — Pártunk munkastílusá­hoz tartozik, hogy amikor nagy jelentőségű előrelépést szándékozunk tenni, akkor sokakkal beszéljük meg a fel­adatokat. Mindenki ismeri pártunk X. kongresszus­ának egyszerű, de sokat jelentő jelszavát: „Magasabb szinten a szocializmus útján’’. Fel­adataink megvalósításában nélkülözhetetlen szerepe van a közoktatásnak mely to­vábbfejlődésünk egyik zálo­ga. A „magasabb szinten” ezért fokozott követelményt állít oktatásügyünk elé is. Majd így folytatta: Minden társadalom küzd a felnövek­vő generáció arculatának formálásáért. Mi szocialista módon akarjuk megoldani az ifjúságnak a szocialista rend­be való beilleszkedését. Fej­leszteni akarjuk azokat a kö­zegeket, amelyben az ifjúság él. A család, az iskola, a munkahely, a mozgalmak mind olyan terület, amely hat, formálja, segíti az ifjú­ság fejlődését. E négy közeg azt is kifejezi, hogy az ifjú­ság nevelésének ügye társa­dalmi ügy. Ezen belül ma je­lentősen megnőtt az iskola szerepe. A Központi Bizottság hatá­rozatának megszületése sok­ ezer ember — oktatást irá­nyító, szülő, állami, gazda­sági, társadalmi szerveknél dolgozó és sok-sok ezer pe­dagógus — műve. E határo­zatban az ország közvélemé­nye is sűrűsödik. A mi megyénk is részt vett a határozat előkészítésében. Igen nagy ügybuzgalommal rakta össze az építőköveket több száz pedagógus, vállala­toknál, intézményeknél meg­kérdezett és e munkába be­vont elvtársak sokasága — bízva, remélve, hogy az ed­dig sikeresen járt úton to­­­vább tudunk lépni. Van most már jó határoza­­tunk! önmagában azonban semmiféle határozat nem old meg semmit, a határozatok­nak probléma­megoldó ereje nincs, azokat nekünk, akik az üggyel foglalkozunk, kell megoldanunk. De következik ebből az is, hogy határozatok nélkül is vannak megtehető dolgok, még ak­kor is, ha vannak nehezítő körülmények. Káros szemlé­let az, ha a nehezítő körül­ményekre hivatkozással a megoldható feladatokért nem teszünk semmit. Az előadó megjegyezte: Nagyon rossz úton fog járni akár állami szerv, akár pe­dagógus, bárki is, ha úgy ol­vassa ezen utasításokat, hogy betű szerint nézi. Jó tudomá­sul venni, hogy az élet min­den rezdülését nem lehet utasításba foglalni, nem is lenne az jó. Tapasztalhattuk (Folytatás a 3. oldalon) Ankét a Videotonban A szabványosítás a fejlesztés eszköze Az elektronikai termékeket gyártó vállalatoknál a gyárt­mányok minőségét jelentősen befolyásolja a vegyészeti technológia fejlettsége, s ezen belül a galvanizálás. Ezért igen fontos az ezekkel fog­lalkozó szabványok előírásai­nak betartása, ami meghatá­rozza a gyakorlati alkalma­zás lehetőségét és biztosítja az alkatrészek minőségét. Ilyen gondolatok jegyében nyitotta meg Demeter Béla, a Videoton műszaki igazgatója azt a tanácskozást, melyet kedden tartottak a Videoton ét­teremben. Az egésznapos an­kétet a Videoton, a MTESZ és a Magyar Szabványügyi Hivatal közös rendezésében tartották meg, azzal a céllal, hogy a vegyészeti szabványok alkalmazásáról az ország szá­mos vállalatától, intézményé­től megjelent szakemberek kicseréljék tapasztalataikat, és a műszaki fejlesztés to­vábbi haladását elősegítsék. Dr. Kocsis Mihály főosz­tályvezet­ő bevezető előadásá­ban a szabványosítás szüksé­gességéről, mint a műszaki fejlesztés egyik eszközéről beszélt. Őt követően a korre­ferensek a vegyészeti szabvá­nyok egyes szakterületeinek gyakorlati tapasztalatairól, az új szabványokról és a jövő feladatairól tartottak értékes beszámolót. A hozzászólások után a vendégek megtekintették a Videoton új galvanizáló üze­mét. — Letsch —

Next