Fejér Megyei Hírlap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

Virágot a kongresszusnak Válaszok négyszemközt Nyári veszélyek — nyári tanácsok Tudomány — technika FEJÉR MEGYEI IHIRI AD 11 111 I L/AJ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Naponta kapjuk a telefonokat, táviratokat, ez a gazdaság is az a szövetkezet is be­fej­ezte aratást, rekord itt, rekord ott, rekord amott. Már nyilvánvaló az is, hogy ekkora mennyiségű gabonát még sohasem takarítottak be ilyen rövid idő alatt, mint az idén. Kihasználva az alkalmas időt, hajnaltól az esti har­matig dolgoztak mindenütt a kombájnok. Az agárdi Gárdonyi Géza Termelőszövetkezetben kedden az esti órákban befejezték az aratást, képünk a nagyteljesítményű SZK 2 6-os (KOLOSZ) kombájn utolsó fordulójáról ké­szült. (Fotó: Fásy) A tanács kétszáz milliója Távfűtés Székesfehérváron Tegnap befejeződött a kétnapos tanácskozás Székesfe­hérvár távfűtésének jelenéről és jövőjéről a székesfehérvári Ingatlanekezelő Vállalatnál. A tegnapi ülés egyik előadója a városi tanács tervosztályának főmérnöke, Vass József volt. Tőle kértünk tájékoztatást a tanács terveiről. A tegnapi ülé­sen ugyanis éppen a beruházó és a hőszolgáltató, vagyis a tanács és az ÉK­­OSZ képviselői egyeztették elképzeléseiket.­ ­ A gazdaságossági számí­tások­­ alapján döntés született arról, hogy Székesfehérvár hőellátását a központi ÉDÁSZ hőerőmű bővítésével kell megoldani. A fejlesztést üze­mekre bontottuk. Az első ütemről tavaly októberben kö­tött­ünk­ szerződést az ÉDÁSZ- al. E szerint az­ erőmű két széntüzelésű kazánját átállít­ják olajfűtésre. Az első ez év, a második a jövő év végén készül el. Az átállítás költsé­ge 55,1 millió forint, ebből a tanács fizet 21,6 milliót. A második ütemben — mint er­ről a tanács és az ÉDÁSZ közötti előzetes megállapodás szól — újabb két, szovjet gyártmányú forróvíz kazán lép munkába 1977-ben és 1978-ban. Ezekkel a kazánok­kal az erőmű kapacitása csak­nem háromszorosára növek­szik. S hogy ezt az energiát el is lehessen juttatni a fo­gyasztókhoz, meg kell építeni a déli II. gerincvezetéket is — mint erről tegnap az IKV előadója is beszámolt. — Mekkora költséggel jár ez? — A becslések szerint csak­nem 200 millió forintba ke­rül. Úgy tervezzük, hogy amennyiben a közületek be akarnak kapcsolódni a veze­tékbe, bekötési hozzájárulást kérünk majd tőlük. Mértékét még nem állapítottuk meg. Van még egy harmadik ütem is. Ennek tervezéséhez minél hamarabb hozzá kell kezdeni, hiszen az a cél, hogy ne kövessük, hanem meg­előzzük az igények gyors nö­vekedését — tájékoztatott Vass József. A megyei tanács vb ülése Fejlődő szolgáltatás - még sok tennivalóval Tegnap délelőtt tartotta Székesfehérváron július havi ülését Fejér megye Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. Závodi Imre tanácselnök be­számolt a lejárt határidejű határozatának végrehajtásá­ról, tájékoztatta a testületet a vb két ülése között történt fontosabb eseményekről. A tanácskozás második na­pirendi pontjaként a végre­hajtó bizottság — Bácskai József osztályvezető előter­jesztésében — jelentést vita­tott meg, amely az ipari szol­gáltatások fejlesztésének, a szolgáltatási árak alakulásá­nak, az ipari osztály árható­sági tevékenységének tapasz­talatait összegezte. A jelentés és a végrehajtó bizottság ülésének vitája egy­értelműen azt állapította meg, hogy a legutóbbi né­hány év alatt is sokat fejlő­dött a lakossági szolgáltatá­sok színvonala Fejér megyé­ben, főleg a városokban; jól hasznosult a szolgáltatások fejlesztésének segítésére for­dított állami támogatás, a több mint 50 millió forint. A fejlődést bizonyítja az is, hogy csökkent a szolgáltatá­sokkal kapcsolatos panaszok száma. Mindez természetesen nem jelenti, hogy a szolgál­tatás sokoldalú javítása nem kíván további megkülönböz­tetett figyelmet a tanácsok­tól, tanácsi szervektől. Külön foglalkozott a jelen­tés a szolgáltatási ágakkal. A textiltisztító ipar fejlesztésé­vel kapcsolatosan megemlí­tette, hogy a Székesfehérvári Patyolat Vállalat a negyedik ötéves tervben 24,5 millió forint támogatást kapott, il­letve kap. A mosodai re­konstrukció befejeződött: nőtt a kapacitás, javult a munka minősége, csökkent az „átfutási” idő. Igen jelen­tős eredmény, hogy az 1970. évi 38,3 százalékról három év alatt több mint 66 százalékra nőtt a lakosságnak nyújtott szolgáltatás aránya, az ösz­szes mosáson belül. A vegy­tisztító kapacitás növelésére és a felvevő hálózat fejlesz­tésére csak viszonylag kis mértékben van lehetőség eb­ben az ötéves tervben. A vb nyomatékkal felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a székes­fehérvári Patyolat szalon megépítésére feltétlenül szük­ség van még ebben a tervidő­szakban. Ugyancsak Halaszt­hatatlan feladat a fehérvári vállalat energiaközpontjának megépítése. A Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat Patyolat részlege az állami támoga­tás felhasználásával felújí­totta vegytisztító géppark­ját, s ez lehetővé tette, hogy a vállalási idő 21 napról 12 napra csökkenjen. A gépjárműjavítás fejlesz­tésére 18 millió forint fordít­ható ebben a tervciklusban. A Székesfehérvári Víz-Fűtés­­szerelő KTSz 4 millió forint állami támogatást kapott, az­zal a feltétellel, hogy kapa­citását évi 100 ezer órával növeli. A szövetkezet teljesí­tette kötelezettségét. Az autó­javítást jelenleg 500 négy­zetméterrel nagyobb, korsze­rű csarnokban végzik a Móri úti szervizben. Az AFIT 2. számú Autójavító Vállalata állami támogatásból és saját alapjából 13 millió forintot fordított kapacitásbővítésre, Székesfehérváron és Dunaúj­városban. A Székesfehérvári Finommechanikai Javító Vállalat a sárbogárdi autó­szerviz megépítését vállalta. Mivel állami támogatást csaló 1975-től kaphat, a szerviz terv szerint 1976-ban készül el A híradástechnikai és ház­tartási gépek javítása döntő­en a Gelka Vállalatra vár a megyében. A kapott állami támogatás segítségével Sár­­bogárdon és Bicskén új, kor­szerű szerviz épült. A duna­újvárosi szerviz bővítése ter­vek szerint 1975-ben megtör­ténik. A lakáskarbantartás fejlesztéséhez a dunaújvárosi IKV kapott állami támoga­tást. Ennek felhasználásával növelte kisgépeinek számát és új lakáskarbantartó rész­legeket létesített a városban. Megyei szinten főleg a kis­iparosok számának növeke­désével javult valamit a helyzet; gond, hogy az ipari szövetkezetek ilyen jellegű szolgáltatása minimális. Tapasztalatok szerint a legutóbbi néhány évben is tovább csökkent néhány ha­gyományos javító jellegű szolgáltatás iránt az igény: cipész, férfiszabó stb. Gond, hogy némely szolgáltatást végző vállalat anyag- és al­katrészhiány miatt nem tud­ja kihasználni megnövekedett kapacitását. Elsősorban az autójavításban és a háztartá­si gépek javításában tevé­kenykedő vállalatok, szövet­kezetek küzdenek ellátási ne­hézségekkel. Szóba került a végrehajtó bizottság ülésén — a jelentés is megemlítette —, hogy saj­nálatosan csökken egyes szakmákban és egyes terüle­teken a kisiparosok száma. Tapasztalatok szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy a helyi TV tanácsok — a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak határozata ellenére — nem eléggé differenciáltan alkalmazzák az adóztatást; néhány ezer forint bevétel­növekedés kedvéért százezer vagy millió forintos beruhá­zással megoldható gondokat okoznak. A vb megtárgyalta még a munkaügyi osztály tevé­kenységéről készült jelentést, valamint a tanácsi dolgozók bérrendezésének tapasztala­tait. F. E. Szegényedik a gazda, hát Csőszön­­ Jobb oldali képünkön Varga Ferenc, Kiss István és Horváth Gyula kazalozzák a búzaszal­mát. A „feladó” gép kezelője Bor István. A bal oldali képen Fekete Jó­zsef és felesége, valamint Fe­kete Klára a lent kötözik. (Fotó: Rabáczy Szilárd) (Riport a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Csütörtök, 1974. augusztus 1. XXX. évfolyam, 178. szám * * * Ára: 80 fillér

Next