Fejér Megyei Hírlap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az­­öki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta az állampolgársági, va­lamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenységét. Megállapította, hogy az ügyeket elő­készítő szervek az Elnöki Tanács iránymutatásait fi­gyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista törvényesség további erősí­téséhez. FEJÉR MEGYEIN " AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS-I­aPJA ^ S° ' ef Zárszámadási nap a megyében Harminchárom perc egy mázsa kukorica Seregélyes történetében sem jutottak még olyan kimagasló gazdasági eredményhez, mint 1974-ben. Szabó Mihály tsz­­elnök tegnap délelőtt ezt fo­galmazta meg a zárszámadó közgyűlésen. A 4533 hektár összterületen gazdálkodó ter­melőszövetkezet 1974-ben — új rekordot — 51,9 mázsás búza-hektárátlagot aratott. Pontosan 16,9 , mázsával ma­gasabb hozamot, mint tervez­ték. Sokan még akkor sem hitték, amikor lemérték a ter­mést, hogy mégis lehetséges volt nemcsak kilókkal, egy­két mázsával, hanem egyszer­re egy régi igen jó közepes kataszteri hold átlagával megemelni. Új seregélyesi termelési re­korddal fizetett — CPS-rend­­szerben — a kukorica is. A község határában programoz­tak először 2850 hektáron ku­­koricát, 54 mázsa tervezett hektárátlaggal. A betakarítás után, amikor leszárították a termést kiderült: 7,7 mázsával nagyobb a májusi morzsolt hektáronként, mint azt egyéb­ként bátran megtervezték. Igaz, hogy a CPS-rendszerben előírt termesztési módszerek­nek megfelelően szervezték a munkát és 348 kiló hatóanya­got adagoltak hektáronként, de 61,7 mázsára akkor sem számítottak. Még az első ter­mésbecslés is szerényebb volt, alig valamivel több a terve­zettnél. Így történt, hogy a se­regélyesi tsz — az ismert ta­valy őszi rossz időjárási viszo­nyok között — 1974. őszén 1760 vagon kukoricát számolt Az agárdi Gárdonyi Géza Tsz-ben is tegnap délelőtt is­merték meg a mérleget. A be­tegsége miatt távollévő Fier­­pasz Károly tsz-elnök helyett Varga János elnökhelyettes ismertette a vezetőség beszá­molóját az 1974. évi gazdálko­dásról. Emlékeztetett arra, Szabó Mihály, a seregélyesi tsz elnöke el. Olyan hihetetlenül nagy mennyiséget, amiről azt mondják, hogy a régi seregé­lyesi földművesek — igaz, hogy abban az időben még nem volt akkora divat a ku­korica — három, négy eszten­dőben sem törtek ennyi ten­gerit. Érdekes termelési adatok­kal is bizonyította a tegnap délelőtti közgyűlésen a tsz-el­nök, hogy a kukoricatermelés­ben az élvonalba kerültek. Izgalmas adat: kiszámították, hogy pontosan 33 perc elegen­dő volt 1 mázsa kukorica „elő­állításához”. Ha az ősz kedve­zőbb a betakarításhoz, ez az idő alighanem 8—10 perccel rövidebb. Azok, akik részt vettek az 1974. évi termelés­ben, illetve a kukoricás bri­gádban dolgoztak átlag 1 mil­lió 288 ezer forint termelési értéket produkáltak. Részletesen feltárta a mér­legbeszámoló az állattenyész­tési ágazat eredményeit, gyen­géit is. A tervnek megfelelően irányították, szervezték a tej- és hústermelést. Szocialista brigádjaik szorgalma, növek­vő termelési hozzáértése, a szakvezetés következetessége révén ebben az ágazatban is új gazdasági eredménnyel zártak. Amíg 19­73-ban tehe­nenként 1760 liter tejet érté­kesítettek, addig tavaly 2222 litert. A tsz több mint 6 ezer hízót értékesített. A háztájiak a szövetkezet útján 1526-ot. A hízott marhával együtt a ház­tájiak csaknem 5,5 millió fo­rint többletbevételhez jutot­tak, hogy — amint az ismeretes a szövetkezet tagságának kö­rében — a gazdaság tavaly ünnepelte megalakulásának huszonötödik évfordulóját, ugyanakkor vették át az 1973. évi gazdálkodási versenyben elért eredményeik után a Ki­váló Szövetkezet címet. Mint­Kovács Judit asibenevet, ha csak a természet is mellé­jük állt volna — leszámítva a sok esőt — olyan gazdasági eredményt mutattak ki, ami­nél méltóbb jubileumi kö­szöntőt aligha lehetne „szer­keszteni”. Egy évvel ezelőtt, amikor készülődtek a jubileumukra senki sem gondolta, hogy például a növénytermesztési ágazat 105 százalékra teljesíti majd a hozamtervet. Igaz, hogy a termelés költségei az ismert okok miatt valamivel magasabbak, de így is 100 forint termelési költségből 161 forintot „csináltak”. Az előző esztendőben még „csak” 135 forint sikerült, ami akkor szintén jelentős eredménynek mondatott, tájékoztatta az elnökhe­lyettes a zárszámadó közgyű­lést arról is, hogy miként gon­dolkodik a tsz vezetése a zöld­ségtermelésről. Kijelentette, hogy értik azt az össztársa­dalmi igényt, amely e téren áll előttük. Kiváltképpen azért is tulajdonítanak most is nagy jelentőséget a kerté­szeti ágazatnak, mert Agárd jól fejlődő üdülőközpontnak tekinthető a Velencei-tó part­ján. De ugyanakkor a helyi ellátásból is nagyobb részt vállalnak. Ezért építették meg korszerű zöldség-gyümölcs szaküzletüket is a község for­galmas útja mellett. Tavaly 5000 négyzetméterre növel­ték a fóliasátras korai termő­területet. Részletesen értékelte az el­nökhelyettes a szarvasmarha­tenyésztést is. Elmondotta, hogy az ágazaton belül olyan programot valósítanak meg, amely jól tükrözi a vezetőség felelősségét egy minden eddi­ginél jobb ágazati termelés érdekében. Tavaly az agárdi tsz tehenészetében 3372 literre nőtt a tehenenkénti fejési át­lag. Ez azt jelenti Agárdon, hogy rövid néhány év alatt 570 literrel növekedett a ho­zamátlag. A tsz a tervhez mérve 1974-ben 53 ezer liter­rel több tejet fejt. • • • Tegnap tartotta zárszám­adó közgyűlését a csákvári, a pusztaegresi, a sárkeresztúri, a lajoskomáromi és a rácke­resztúri termelőszövetkezet. Peresztegi I. Ferenc Dezső Ferenc sertéstenyész­tő Jubileumi siker Agárdon Varga János, a Gárdonyi Géza Tsz elnökhelyettese Kolonics Györgyné, a kerté­szeti brigád tagja Papp László, a kombájnod brigád tagja 840 Mis beruházás A székesfehérvári Köny­­nyűfémmű bővítése, a szé­­lesszalag-hengermű fejlesz­tésének második üteme — a kormány által kiemelt be­ruházás. A gyár préskapacitásának bővítése, a jelenlegi alumí­nium félgyártmány-igények mellett, fontos népgazdasá­gi érdek. Az előbbi beruházás 535 millió forintba, az utóbbi 305 millióba kerül. Ami közös bennük: mind­kettőre nagyon gyorsan szükség van. Nemcsak a be­fektetett igaliak miatt, bár ez a közgazdasági törvénysze­rűség itt is érvényes, ha­nem a majdani gyártmá­nyok miatt is. És még valami fontos ha­sonlóság: mindkét beruhá­zás igen jó ütemben habul. (Riport a 3. oldalon) (Fotó: Kabáczy) Kibővített párttitkári értekezlet Fehérváron A vezetőségválasztások le­bonyolítása ótja első ízben tegnap, hívta össze az MSZMP székesfehérvári bi­zottsága a párttitkárok érte­kezletét. Az oktatási igazga­tóságon tartott tanácskozá­son a munkahelyi pártbizott­ságok titkárai, KISZ-alap­­szervezetek tisztségviselői és gazdasági, vállalati vezetők is részt vettek. A megjelenteket Csicsmann József, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte. Ezt követően a napirendben jel­zetteknek megfelelően Sudár Iván, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, tartott előadást megyénk közműve­lődési helyzetéről, az e té­mával kapcsolatos helyi fel­adatokról, a K. B. és a megyei pártbizottság határozata, va­lamint múlt év december 16-i megyei közművelődési aktíva tükrében. A közművelődés pártirá­nyításához segítséget adó elő­adás után Bikárdi Gyula, a városi pártbizottság csoport­­vezetője szólt a közművelő­dési határozatban foglaltak végrehajtásának szükségessé­géről. A tanácskozáson szót kért Sípos Péter, a KISZ­ vá­­rosi bizottságának titkára is. Tájékoztatót adott a KISZ-ve­­zetőség választások előkészü­leteiről, a mozgalmi év fel­adatairól. Tárnok András, a pártbizottság csoportvezetője pedig a kongresszusi és fel­­szabadulási munkaverseny értékelésének folyamatossá­gára hívta fel a figyelmet. Napirenden az ivóvíz Tegnap a Fejér megyei Beru­házási Vállalat székesfehérvári székházában rendezett tanácsko­záson több község ivóvízellátá­sát érintő kérdést, a kőszárhe­­gyi regionális vízmű építési, il­letve üzembehelyezési feltételeit vitatta meg számos érdekelt szerv képviselője. A tanácskozá­son részt vett és véleményt mon­dott a KDT Vízügyi Igazgatóság, a Fejér megyei Tanács építési osztálya, a KÖJÁL, a kivitelező DAVIÉP, a vízműtársulat és a tervezők szakértői.

Next