Fejér Megyei Hírlap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
0 ________________________ A cc i er d ív /i crvc i mA°proletárja. A tanácsadók felelőssége § CL |\| | EZ \131 Y CL | egyesoleteki A közúti közlekedés új szabályairól XXXI. évfolyam, LoHO gyorslista ----- ■- ■ ......... ......1* A*..'to fillér __________________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | _________ A költő, a tudós, a közéleti ember Vörösmarty emlékünnepség Kápolnásnyéken, Székesfehérváron Tegnap délután Kápolnásnyéken kezdődött az az országos jelentőségű ünnepség-sorozat, amelyet Vörösmarty Mihály születésének 175. évfordulójára rendeztek. Kápolnásnyéken, a reform- kor nagy költőjének szülői házánál hétfőn délután három órakor az állami és társadalmi szervek képviselőit Senkár István, a Fejér megyei Tanács VI. székesfehérvári Járási Hivatal elnöke köszöntötte, majd megkoszorúzták a költő mellszobrát. Ezután a vendégek megtekintették a Vörösmarty emlékmúzeum értékes dokumentumait. Székesfehérváron, a Vörösmarty téren Seres József, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese délután üdvözölte a megjelenteket. — Fejér megye és Székesfehérvár — mondotta Vörösmarty Mihály számára nagy jelentőségű volt. Innen indult pályája, itt is fejeződött be. A város, a megye mindig hátvédje, menedéke volt. Első versét itt írta, a magyar népdallal, a paraszti világgal itt ismerkedett. Székesfehérvár múltja, a történelem eseményei, a táj szépsége verseiben megannyiszor viszszamenjenek. A forradalom és szabadságharc bukása után itt bújkált az üldözések elől, itt is halt meg. A XIX. század haladó társadalmi és szellemi harcainak ismerete nélkül nem érthető Vörösmarty Mihály költészete sem. Vörösmarty annak a haladó középnemességnek egyik vezéralakja volt, amely a polgárosodásért vívott harc élén állt. Amellett, hogy a magyar népnek és szabadságnak volt a rajongója, minden nép szabadságáért és függetlenségéért is kiállt. Halála után Székesfehérváron tartották róla az első gyászmegemlékezéseket. A kiegyezés előtt itt állították tiszteletére az első szobrot A szobor akkori leleplezése és az azt keretező ünnepség politikai demonstrációként hatott. Vörösmarty neve a későbbiekben is öszszekapcsolódott a progresszív, haladó mozgalmakkal. A megyében, a városban a költő nevét utcák, terek, művelődési intézmények őrzik. A késői utódok — zárta beszédét — tisztelettel hajtanak fejet a költő, a tudós, a közéleti ember emléke előtt. Majd az országos állami és társadalmi szervek nevében dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, dr. Orbán László kulturális miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes koszorúzta meg a költő szobrát. Fejér megye és Székesfehérvár város állami és társadalmi szervei nevében Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Csicsman József, az MSZMP székesfehérvári Városi Bizottságának első titkára és Kalmár Dezső Székesfehérvár Városi Tanácsának elnöke helyezett el koszorút. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Hazafias Népfront Fejér megyei Elnöksége nevében dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Csóka János, a Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottságának titkára helyezte, el koszorúját. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége nevében Erdey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Mátrai László akadémikus, az MTA elnökségének tagja,a Magyar Írók Szövetségének nevében Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Juhász Ferenc költő, a Magyar Írók Szövetsége költői szakosztályának elnöke, a Magyar Színházművészeti Szövetség nevében Szilágyi I Dezső, a Magyar Színházművészeti Szövetség igazgatói tagozatának elnöke, és Keres Emil színművész, az Irodalmi Színpad igazgatója; a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében dr. Weber Antal, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, és Csáky Edit, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szervezőtitkára, végezetül pedig a székesfehérvári „Úttörő” Általános Iskola diákjai helyezték el koszorújukat a költő szobránál. A székesfehérvári Vörösmarty Színház előcsarnokában este háromnegyed hétkor a József Attila Gimnázium diákjai a megye ifjúsága nevében tisztelegtek a költő mellszobránál. Koszorút helyeztek el a költő mellszobránál a Vörösmarty Színház dolgozói is. Az este hét órakor kezdődő nagyszabású Vörösmarty emlékműsorra is a Vörösmarty Színházban került sor. Megnyitó beszédében Závodi Imre, a Fejér megyei Tanácsi elnöke köszöntötte az országos, megyei és városi államiés társadalmi szervek képviselő (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozott a SZOT Elnöksége A SZOT Elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szakszervezetek december 8-án kezdődő 23. kongresszusa előtti utolsó ülését, amelyen megjelent Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Markója Imre igazságügyminisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Károly szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti jogsegélyszolgálat tapasztalatait összefoglaló jelentést, valamint a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékeléséről és elismerési rendszeréről készült előterjesztést. (MTI) Tájékoztató az új szabályozókról A Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezeteinek közös rendezésében tegnap Székesfehérvár, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat székházában, dr. Villányi Miklós pénzügyminiszterhelyettes tartott előadást a mezőgazdaság és az élelmiszeripar időszerű pénzügyi kérdéseiről. Ismertette az előadó a jövő évben életbe lépő új szabályozórendszert, kitért a termelőszövetkezetek új adórendszerére is. Tájékoztatta a szakembereket az állami támogatások változásáról. Az előadás után a résztvevők kérdéseket intéztek a miniszterhelyetteshez és vita keretében beszélték meg az elhangzottakat. Több bauxit Kettős tanácskozás Kincsesen Bauxitbányász szocialista brigádok vezetői tanácskoztak vasárnap délelőtt Kincsesbányán. Iski Károly, a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat igazgatója beszámolójában egyebek között elmondta, hogy az idei évre előirányzott 840 ezer tonna bauxittermelési tervet az év végéig, várhatóan 14—15 ezer tonnával túlteljesítik. A vállalatnál az egy dolgozóra jutó produktív teljesítmény 1974-ben 13,33 tonna volt, ezzel szemben idén várhatóan 14,55 tonnát érnek el. Ez egyrészt a tervszerű, fokozatos gépesítés, az ésszerű műszaki megoldások alkalmazása, másrészt a kollektíva, főként a szocialista brigádok példás cselekvőkészségének eredménye. Az 1976. évi feladatokról szólva elmondta az igazgató, hogy 970 ezer tonna bauxitot kell kitermelniük. A tanácskozás résztvevői közül mintegy húszan kértek szót. Szinte valamenynyien hangsúlyozták a közművelődés fontosságát, szorgalmazták a lehetőségekbővítését, illetőleg azok minél hatékonyabb kihasználását. Igényként vetették fel: valamennyi brigádtag, akinek még nincs meg, végezze el az általános iskola hiányzó osztályát, illetve osztályait. A brigádvezetőkkel azonos időben, s ugyancsak Kincsesbányán, tanácskoztak a társadalmi rendész-aktívák is, akiket két éve, hogy valamennyi brigádban megválasztottak. Feladatuk: segíteni a rend, a fegyelem fenntartását. Vasárnapi tanácskozásukon az idei tapasztalatokat és a jövő évi feladatokat vitatták meg. Express-tempo Óvoda épül Kápolnásnyéken Hatmilliós „ajándékot” kapnak jövőre a községtől a kápolnásnyéki gyerekek. A tanács — saját költségvetéséből — 1100 négyzetméter alapterületű, százhúsz gyerek elhelyezésére alkalmas óvodáit építtet Az agárdi AGROKOMPLEX szakemberei gyorsvonati tempóban végzik a munkát, nyolc hónappal az első kapavágás után már a belső szereléseken dolgoznak. Az új óvoda átadására 1976 első felében kerül majd sor. A régi óvodát ahol napközben «»lován, gyerek estselyiezésére nyit lehetőség, korszerűsítik majd, így egy időre megoldódnak az óvodagondok a községben. A gondok megoldása, a hatmillió előteremtése azért figyelemre méltó. Ezt pedig úgy csinálták, hogy négy éven keresztül a lehetőségek maximumáig megszervezték és kihasználták a társadalmi munkát. A legtöbb pénzt az út- és a járdaépítéseken spórolták, a kőrakodást, terítést, bedolgozást — vagyis a szakembert nem igénylő munkákat — a község lakosai végezték, térítés nélkül. Közlekedési integráció A szocialista országok közlekedésének fontos nemzetközi szervezete a KGST közlekedési állandó bizottsága december 1-6. között Budapesten tartja 50. ülését. A jubileumi tanácskozást hétfőn dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepélyesen nyitotta meg a Gellért szállóban. A kormány nevében köszöntötte az ülés résztvevőit, majd arról szólt, hogy a következő tervidőszak növekvő feladatai a közlekedésre is nagyobb terheket rónak, végrehajtásukhoz a tagországok összehangolt intézkedéseire, a közlekedési integráció fejlesztésére van szükség. A bizottság munkájában részt vesznek a tagállamok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és Szovjetunió — valamint Jugoszlávia delegációi. Jelen vannak a tanácskozáson a KGST titkárságának, valamint a Közlekedési Együttműködés Nemzetközi Szervezeteinek a képviselői. A jubileumi tanácskozás érdemi munkája az első plenáris ülésen a napirend meghatározásával kezdődött. Az egyhetes ülésen a tagországok delegációi együttesen és szakértői bizottságokban foglalkoznak egyebek között a KGST komplex programjából a bizottságra háruló feladatok végrehajtásával, a közlekedés integrációjának fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókkal. Az ülés napirendjén szerepel a tagállamok közlekedési együttműködésének fejlesztése 1980-ig ég az azt követő időszakra. Megtárgyalják a vasúti áru- és személyszállítás közös problémáit, értékelik a bizottság tevékenységét, meghatározzák az 1976—1977. évre szóló munkatervét. Új feladatok előtt az ifjúgárdisták Tegnap ülést tartott Fehérváron a Fejér megyei Ifjú Gárda parancsnokság. Az összejövetelen a járási és városi parancsnokok beszámoltak az ifjúgárdisták képzésének szervezéséről, az eddigi tapasztalatokról. Megvitatták a szocialista munkaverseny-mozgalom jelenlegi helyzetét, és a szakalegységek létrehozásának eddigi tapasztalatait A megyei ülésen a résztvevők megbeszélték a további időszerű feladatokat is.