Fejér Megyei Hírlap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
Cselekvési programunk jobb munkára ösztönöz bennünket Beszélgetés Brunner Istvánnal a Videoton gyár pártbizottságának titkárával Cselekvési program. Egyik ez évre szólóan, a másik hosszabb távra, öt évre előretekintve határozza meg a pártpolitikai tennivalók sokaságát. Hazánk legnagyobb híradástechnikai bázisában, a 18 ezer dolgozót foglalkoztató és előző középtávú tervükben 18,3 milliárd forint termelési értéket produkáló székesfehérvári Videoton gyárban is elkészítették a feladatgyűjteményt. Milyen az alkotó tevékenységben rejlő minden tartalékot is mozgósító gazdag program? Erről beszélgettünk Brunner Istvánnal, a nagyüzem pártbizottságának titkárával. — Jóllehet ismétlésnek tűnik, mégis megkérdezem- milyen eredményekre alapozták cselekvési programjukat? — Valóban ismétlésnek tűnhet az előző időszak munkájára való hivatkozás, de az is tény, hogy ettől nem lehet elvonatkoztatni újabb tennivalóinkat. Vállatunk tv. ötéves termelési tervét 14,2 százalékkal túltejesítette. Ez azt jelenti, hogy megdupláztuk a III. ötéves terv termelési értékét Ennek azért is nagy a jelentősége, mert előző középtávú tervünkben honosítottuk meg — a kormányprogramnak megfelelően — a számítástechnikai termelést. A vállalat összes értékesítésén belül jelentősen megnőtt az export aránya. A tőkésexport értékesítési tervünket 11 százalékkal túltejesítettük A gazdaságos termékszerkezet kialakításával, dolgozóink jobb munkájával, eszközeink hatékonyságának növelésével a tervezett eredményünket 52 százalékkal túlteljesítettük. Eredményeink reális alapot teremtettek a még szívósabb, odaadóbb, figyelmesebb, hozzáértőbb munkát igénylő V. ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításához. — A jó kezdet félsiker, vagyis az idei esztendő tettei szinte meghatározzák a másik négy év eredményeit. 1976-os cselekvési programjuk garantálja ezt? — Úgy érzem, igen. Cselekvési programunk — amelyet már megvitattunk és jóváhagytunk különböző szintű pártfórumainkon, testületi üléseinken — lelkesítő, jobb munkára ösztönző. Végrehajtásában számol minden meglévő és bennünk rejlő energiával, tartalékkal. Csakis az alkotó tevékenység hatékonyságának növelésével garantálható az új közgazdasági szabályozók követelte eredményesebb gazdálkodás, az eddiginél gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása. Maradjunk a sarkalatos gazdaságpolitikai feladatoknál. Nyilvánvalóan ennek fontos része a gazdaságos termékszerkezet, az export és import alakulása, az anyagkészlet és pénzgazdálkodás is. És akkor hadd folytassam a sort a hatékonyság növelésével, az állóeszközgazdálkodással, a minőségi mutatóink javításával, a takarékos gazdálkodással, a hulladékanyagok hasznosításával, mert ez mind gazdaságpolitikai tennivalóink része. Elhatároztuk például, hogy. ötéves tervünkben 6 százalékkal csökkentjük a költségszínvonalat. Ennek megvalósításához az kell, hogy már ma, holnap és azután is gyári, gyáregységi, üzemi szinten csökkentsük az általános, valamint az alapanyag, illetve a színesfém felhasználási költségeket. Az idén 1,2 százalékos költségcsökkenést kell realizálnunk, mert különben nem tudjuk tartani a tempót. Vagy például az öt évre tervezett 186,6 százalékos tőkésexport növelését csak úgy tudjuk teljesíteni, ha idén meglesz a 22,8 százalékos növekedés. Egyébként a vállalat összértékesítésén belül 1975-ben a tőkésexport 5 százalékos részarányt képviselt, ezt 1980-ra 9,3 százalékra tervezzük. — A tőkésimport csökkentésnek is van reális alapja? — A tőkésimport csökkentésére is pontosan kimunkált terveink vannak. Azonban jelezni szeretném, csak helyi intézkedéssel, műszaki fejlesztéssel nem tudjuk kiváltani a tőkésimportot. Ehhez szükséges a hazai elektronikai alkatrészprogram megvalósítása. Ha lesz hazai vagy a szocialista táboron belüli alkatrészkínálat, akkor elhatározásaink megvalósulnak. — Úgy gondolom más tényezők, — mint például az anyaggazdálkodás javítása, a hatékonyság növelése — helyi intézkedéseket sürgetnek. — Igen. Az imént említett évenkénti 1,2 százalékos költségmegtakarítás nagyrészt az anyagköltségek leszorításán múlik. Szigorúbb készlet- és pénzgazdálkodásunknak előfeltétele termelésünk és értékesítésünk összhangja, vagy például a hatékonyság növelésének jelentős forrása a munkaerő hatékonyabb felhasználása és eszközeink jobb kihasználása. Ehhez tartozik olyan tervünk is, mint a teljesítménybérben foglalkoztatott munkások létszámának növelése. Rajtunk múlik gyártmányaink további korszerűsítése. Nevezetesen nagyobb teljesítményű, többet tudó számítástechnikai berendezések előállítása, a színes televíziókészülékek számának növelése. Rádióból is csak a jó minőségű sztereó-készülékeknek van piaca. — A program mozgósítja a dolgozókat. Nyilvánvalóan a káderpolitikai feladatok is megfogalmazódtak tervükben. — Legalább annyira gondosan munkáltuk ki káderpolitikai feladatainkat, mint az előbb vázolt témáinkat. Hiszen minden terv hiábavaló, ha középpontjában nem a gondolkodó, a szívvel és akarattal tenni kész ember áll. — A VIDEOTON gárdája ilyen? — Meg vagyok róla győződve, hogy olyan a mi közösségünk, amely kezdeményezőkészségével, mindennapi tetteivel, szaktudásának gyarapításával és gyümölcsöztetésével megfelel a magasabb követelményeknek. Nyilvánvalóan ránk is érvényes a fegyelmezettebb munkavégzés, minden jó kezdeményezés hasznosítása, az észszerű több műszakos munkarendben rejlő tartalékok kamatoztatása. Mindehhez adottak nagyszerű szocialista brigádjaink, amelyek eddig is vállalták a munka dandárját. Kommunistáink példamutató tevékenysége, szervező- és cselekvő akarata is olyan bázis, amire bizton számíthatunk a még szigorúbb és következtesebb feladatok ellátásában. Élenjáró dolgozóink olyanok, akik eddig sem válogattak a feladatokban. Eddig is megbecsültük őket, de a jövőben még nagyobb figyelmet szentelünk a legjobbak munkája elismerésére. — Bizonyára sok minden múlik a több mint félezres káderállományon, a különböző posztokon álló vezetőkön. — Természetesen. Felelősségünk a feladataink nagyságával együtt nő. Vezetőink többsége politikailag, szakmailag, rátermettségben megfelelő, vállalja a (Folytatás a 2. oldalon.) A fegyelem bennünk kezdődik A józan ész időnként párbajra hívja bennünk a megszokást. Hiszen egy terv, egy hosszabb távra szóló program, — amelyben ráadásul egész életünkkel érdekeltek vagyunk, — könnyen meggyőzi a józan észt helyességéről, fontosságáról. A meggyőzésbe jócskán besegít annak tudata, hogy az építéssel, termeléssel nemcsak kenyeret lehet keresni, hanem gondjainkon enyhít a lakás, kórház, óvoda, vízvezeték, autóbusz, tej és betonút, amit kenyérkeresés közben létrehozunk. Csakhogy vannak szokásaink, és a tettek ezekhez igazodnak. E szokások időnként erősebbek a jobb belátásnál, erősebbek a fogadkozásoknál. Ilyen szokássá szentesül néhol a komótosság, a nemtörődömség, a munkahelyi kényelemszeretet. Mikor ezekhez a „szerzett jogokhoz” kezdenek nyúlni, megkezdjük a józan ész által elfogadott és befogadott elveket önös kis céljainkhoz nyomorítani. A kommunista közösségek éberségét bizonyítja, ha észreveszik az elveken jelentkező első hajszálrepedéseket, és felfedik a káros feszültséggócokat. Persze, hogy egyetértünk a fegyelem szükségével. Persze, hogy támogatjuk a gazdasági vezetők fegyelemszilárdító szándékait. Mindaddig, amíg azok nem öltik a kézzelfogható intézkedések formáját. Azonban a rendcsináláshoz hozzátartozik a felesleges mászkálások megszüntetése, a munkaidő alatti ünneplések mérséklése, a kikérők csökkentése, némely értekezletek munkaidő utánra helyezése, a fusizás kiirtása, a bélés külföldi utazások szigorúbb ellenőrzése, a másodállások és mellékfoglalkozások labirintusában való rendteremtés, a technológiai fegyelem bevasalása és ezernyi más intézkedés. Ezek mindegyike szokásokat, „szerzett jogokat” sért. Tudják-e így is, ezekkel együtt is vállalni a fegyelem és önfegyelem elveit, vagy utat engedünk a demagógiának? A középszerűség mindig amellett fog érvelni, hogy úgy a legjobb, ahogyan eddig volt. A középszerűség megnyugtatni, beletörődni, megalkudni késztet, és kiherélni mindent, ami jobb, több akar lenni az átlagosnál, megszokottnál. Mindent el fog követni, hogy jó lelkiismeretet teremtsen a trehányságnak, az igénytelenségnek, a pocsolya kényelemnek. Ha hagyjuk, hogy önös törekvések meglopják a közérdeket, bűnrészessé válunk. A fegyelem is szokássá szilárdulhat. Többek önfegyelmén keresztül törjön utat magának , mert ez a szocialista fegyelem egyetlen egészséges útja. Azt már régen felfedezték, hogy „aki nem tud parancsolni magának, annak parancsolnak”. Nincs ez másként a szocialista társadalomban sem. Csupán anynyi változott, hogy egyre többen hallgatnak a józan észre, egyre többen ismerik fel annak szavában, hogy a személyes érdekek ezernyi szállal kötődnek a közérdekhez. Így szaporodnak azok, akik szót fogadnak maguknak, s fogyatkoznak, akiknek parancsolni kell. Ez demokráciánk szépsége és egyik fő tartalma: bölcsőjénél személyes példájukkal bábáskodjanak az érett, tudatos és igényes kommunista közösségek. NAGY JENŐ # __________________________’ —SFEJÉR MEGYEI TÍZ FELSZÓLALÓS 3. ■ ■ * m w m mb * -------------------------------- | . ...... 6. ^ ^ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA |rg. 1,- fount Zárszámadó közgyűlésekről jelentjük Csákvár: lehetséges haszonnal tejet fejni Az állattenyésztés is lehet jövedelmező. A tejtermelést is lehet haszonnal folytatni, ha 3000 literen felül van a fejési átlag. Tavaly 4,50 forintba került egy liter tej. A tejtermelésből származó bevétel megközelítette a 8 milliót. Az állattenyésztési ágazat 1975. évi nyeresége a 3 millió forintot. A mezőgazdasági alaptevékenységük 76,5 millió forint árbevétellel zárt. Ez nyolcmillió forinttal több, mint az 1974. évi volt. Eredményeik hátterében a javuló termesztéstechnológia, az egyéni és a kollektív felelősség, a szocialista brigádmozgalom erősödése található. Az 1975. évi gazdasági eredményükben nagy szerepe volt a párt XI. kongresszusára kezdeményezett munkaversenynek. A többi között ezekről tárgyalt tegnap délelőtt a csákvári Tolbuhin Tsz zárszámadó közgyűlése, ahol megjelent és felszólalt Losonczy Lajos, a MÉM Fejér megyei felügyelője, Lipthay Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője. Kovács Ferenc elnök részletesen feltárta a tagság előtt az ágazatokban folyó munkát. Elmondotta, hogyan volt lehetséges jövedelmezővé tenni az állattenyésztési ágazatot. Kijelentette: az érvényben levő közgazdasági szabályozókat úgy és olyan módon alkalmazták, hogy valamennyiük érdekévé tették a hozamok emelését, a költségek csökkentését. Szövetkezetük Petőfi tehenészeti Szocialista Brigádja hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára tejtermelési versenyt kezdeményezett. A brigád — több mint kétszáz tehén átlagában — elérte a 3390 literes fejési átlagot. A brigád elnyerte — a szocialista mezőgazdaság történetében elsőnek — a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. A brigádtagok többsége többszörös kiváló szövetkezeti dolgozó, közülük néhányan magas állami kitüntetésnek is tulajdonosa. Az 1975. évi tejtermelési végeredményük: 3595 literes fejési átlag. Kiemelkedő eredménnyel zárta a tsz a negyedik ötéves terv utolsó évét a növénytermesztésben is. A búza hektárátlaga 40,3 mázsa volt, ami ha két mázsával alatta is maradt az előző évinek, kiemelkedőnek mondható az adott időjárási viszonyok ellenére. Kukorica termésátlaguk májusi morzsokban számolva 58 mázsa volt. A csákvári Tolbuhin Tszben 1975-ben 130,18 forintba került 1 mázsa búza, 138,63 forintba egy mázsa kukorica, 270,09 forintba egy mázsa napraforgó, 106,70 forintba egy mázsa lucerna. A cukorrépa — a tsz 1975-ben megháromszorozta az előző évi termőterületet — önköltsége alatta maradt a 60 forintnak. Javuló eredménynek fogadta el a közgyűlés a köázös — VISTE néven működő — sertéshizlaló telep 400 ezer forintnyi nyereségét is. Ismertette az elnök a termelés gyengéit is. Rámutatott a zöldségtermesztés gondjaira, de kijelentette, hogy az 1,5 milliós ráfizetés ellenére 1976-ban is megtermelik azt, amit 1975-ben, esetleg valamivel többet is. A közgyűlés ezt is megszavazta és arról is döntött, hogy tovább szorgalmazzák a háztáji tej- és hústermelést. A szövetkezet vezetősége kezdeményezésére tavaly háztáji tenyészüsző kihelyezési akcióba kezdtek. Megszavazták a biztonsági alapra javasolt 700 ezer forintnyi összeget, a szociális és kulturális célokra előirányzott 1,7 milliót. A csákvári Tolbuhin Tsz 1975. évi eredményfelosztás során 143 forintban állapította meg a 10 órás munkanap elszámolást. (Folytatás a 2. oldalon)