Fejér Megyei Hírlap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Cselekvési programunk jobb munkára ösztönöz bennünket Beszélgetés Brunner Istvánnal a Videoton gyár pártbizottságának titkárával Cselekvési program. Egyik ez évre szólóan, a másik hosszabb távra, öt évre előretekintve hatá­rozza meg a pártpolitikai tennivalók sokaságát. Ha­zánk legnagyobb híradástechnikai bázisában, a 18 ezer dolgozót foglalkoztató és előző középtávú ter­vükben 18,3 milliárd forint termelési értéket pro­dukáló székesfehérvári Videoton gyárban is elkészí­tették a feladatgyűjteményt. Milyen az alkotó tevé­kenységben rejlő minden tartalékot is mozgósító gazdag program? Erről beszélgettünk Brunner Ist­vánnal, a nagyüzem pártbizottságának titkárával. — Jóllehet ismétlés­nek tűnik, mégis meg­kérdezem- milyen ered­ményekre alapozták cselekvési programju­kat? — Valóban ismétlésnek tűnhet az előző időszak munkájára való hivatkozás, de az is tény, hogy ettől nem lehet elvonatkoztatni újabb tennivalóinkat. Vál­latunk tv. ötéves termelési tervét 14,2 százalékkal túl­­tejesítette. Ez azt jelenti, hogy megdupláztuk a III. ötéves terv termelési érté­két Ennek azért is nagy a jelentősége, mert előző kö­zéptávú tervünkben honosí­tottuk meg — a kormány­­programnak megfelelően — a számítástechnikai terme­lést. A vállalat összes érté­kesítésén belül jelentősen megnőtt az export aránya. A tőkésexport értékesítési tervünket 11 százalékkal túl­­tejesítettük A gazdaságos termékszerkezet kialakítá­sával, dolgozóink jobb mun­kájával, eszközeink haté­konyságának növelésével a tervezett eredményünket 52 százalékkal túlteljesítettük. Eredményeink reális alapot teremtettek a még szívó­­sabb, odaadóbb, figyelme­sebb, hozzáértőbb munkát igénylő V. ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósí­tásához. — A jó kezdet félsi­ker, vagyis az idei esz­tendő­ tettei szinte meg­határozzák a másik négy év eredményeit. 1976-os cselekvési prog­ramjuk garantálja ezt? — Úgy érzem, igen. Cse­lekvési programunk — ame­lyet már megvitattunk és jóváhagytunk különböző szintű pártfórumainkon, tes­tületi üléseinken — lelkesí­tő, jobb munkára ösztön­ző. Végrehajtásában számol minden meglévő és bennünk rejlő energiával, tartalék­kal. Csakis az alkotó tevé­kenység hatékonyságának növelésével garantálható az új közgazdasági szabályo­zók követelte eredménye­sebb gazdálkodás, az eddi­ginél gazdaságosabb ter­mékszerkezet kialakítása.­­ Maradjunk a sar­­kal­atos gazdaságpoli­tikai feladatoknál. Nyilvánvalóan ennek fontos része a gazda­ságos termékszerkezet, az export és import alakulása, az anyag­­készlet és pénzgazdál­kodás is.­­ És akkor hadd folytas­sam a sort a hatékonyság növelésével, az állóeszköz­­gazdálkodással, a minőségi mutatóink javításával, a takarékos gazdálkodással, a hulladékanyagok hasznosí­tásával, mert ez mind gaz­daságpolitikai tennivalóink része. Elhatároztuk példá­ul, hogy­­. ötéves tervünk­ben 6 százalékkal csök­kentjük a költségszínvona­lat. Ennek megvalósításához az kell, hogy már ma, hol­nap és azután is gyári, gyáregységi, üzemi szinten csökkentsük az általános, valamint az alapanyag, il­letve a színesfém felhasz­nálási költségeket. Az idén 1,2 százalékos költségcsök­kenést kell realizálnunk, mert különben nem tudjuk tartani a tempót. Vagy pél­dául az öt évre tervezett 186,6 százalékos tőkésexport növelését csak úgy tudjuk teljesíteni, ha idén meg­lesz a 22,8 százalékos növe­kedés. Egyébként a vállalat összértékesítésén belül 1975-ben a tőkésexport 5 százalékos részarányt kép­viselt, ezt 1980-ra 9,3 szá­zalékra tervezzük. — A tőkésimport csökkentésnek is van reális alapja? — A tőkésimport csök­kentésére is pontosan ki­munkált terveink vannak. Azonban jelezni szeretném, csak helyi intézkedéssel, műszaki fejlesztéssel nem tudjuk kiváltani a tőkés­importot. Ehhez szükséges a hazai elektronikai alkatrész­program megvalósítása. Ha lesz hazai vagy a szocialis­ta táboron belüli alkat­­részkínálat, akkor elhatáro­zásaink megvalósulnak. — Úgy gondolom más tényezők, — mint például az anyaggaz­dálkodás javítása, a ha­tékonyság növelése — helyi intézkedéseket sürgetnek. — Igen. Az imént említett évenkénti 1,2 százalékos költségmegtakarítás nagy­részt az anyagköltségek le­szorításán múlik. Szigorúbb készlet- és pénzgazdálkodá­sunknak előfeltétele terme­lésünk és értékesítésünk összhangja, vagy például a hatékonyság növelésének jelentős forrása a munka­erő hatékonyabb felhaszná­lása és eszközeink jobb ki­használása. Ehhez tartozik olyan ter­vünk is, mint a teljesít­ménybérben foglalkoztatott munkások létszámának nö­velése. Rajtunk múlik gyártmányaink további kor­szerűsítése. Nevezetesen na­gyobb teljesítményű, töb­bet tudó számítástechnikai berendezések előállítása, a színes televíziókészülékek számának növelése. Rádió­ból is csak a jó minőségű sztereó-készülékeknek van piaca. — A program moz­gósítja a dolgozókat. Nyilvánvalóan a káder­politikai feladatok is megfogalmazódtak ter­vükben. — Legalább annyira gon­dosan munkáltuk ki káder­politikai feladatainkat, mint az előbb vázolt témáinkat. Hiszen minden terv hiába­való, ha középpontjában nem a gondolkodó, a szív­vel és akarattal tenni kész ember áll. — A VIDEOTON gárdája ilyen? — Meg vagyok róla győ­ződve, hogy olyan a mi kö­zösségünk, amely kezdemé­nyezőkészségével, minden­napi tetteivel, szaktu­dásának gyarapításá­val és gyümölcsöztetésé­­vel megfelel a magasabb követelményeknek. Nyil­vánvalóan ránk is érvényes a fegyelmezettebb munka­végzés, minden jó kezdemé­nyezés hasznosítása, az ész­szerű több műszakos mun­karendben rejlő tartalékok kamatoztatása. Mindehhez adottak nagyszerű szocialis­ta brigádjaink, amelyek ed­dig is vállalták a munka dandárját. Kommunistáink példamutató tevékenysége, szervező- és cselekvő akara­ta is olyan bázis, amire biz­ton számíthatunk a még szigorúbb és következtesebb feladatok ellátásában. Élen­járó dolgozóink olyanok, akik eddig sem válogattak a feladatokban. Eddig is megbecsültük őket, de a jö­vőben még nagyobb figyel­met szentelünk a legjobbak munkája elismerésére. — Bizonyára sok minden múlik a több mint félezres káderál­lományon, a különböző posztokon álló vezető­kön. — Természetesen. Fele­lősségünk a feladataink nagyságával együtt nő. Ve­zetőink többsége politikai­lag, szakmailag, rátermett­ségben megfelelő, vállalja a (Folytatás a 2. oldalon.) A fegyelem bennünk kezdődik A józan ész időnként párbajra hívja ben­nünk a megszokást. Hiszen egy terv, egy hosszabb távra szóló program, — amelyben ráadásul egész életünkkel érdekeltek va­gyunk, — könnyen meggyőzi a józan észt helyességéről, fontosságáról. A meggyőzés­be jócskán besegít annak tudata, hogy az építéssel, termeléssel nemcsak kenyeret le­het keresni, hanem gondjainkon enyhít a lakás, kórház, óvoda, vízvezeték, autóbusz, tej és betonút, amit kenyérkeresés közben létrehozunk. Csakhogy vannak szokásaink, és a tettek ezekhez igazodnak. E szokások időnként erősebbek a jobb belátásnál, erő­sebbek a fogadkozásoknál. Ilyen szokássá szentesül néhol a komótos­­ság, a nemtörődömség, a munkahelyi ké­nyelemszeretet. Mikor ezekhez a „szerzett jogokhoz” kezdenek nyúlni, megkezdjük a józan ész által elfogadott és befogadott el­veket önös kis céljainkhoz nyomorítani. A kommunista közösségek éberségét bizonyít­ja, ha észreveszik az elveken jelentkező el­ső hajszálrepedéseket, és felfedik a káros feszültséggócokat. Persze, hogy egyetértünk a fegyelem szükségével. Persze, hogy támogatjuk a gaz­dasági vezetők fegyelemszilárdító szándé­kait. Mindaddig, amíg azok nem öltik a kéz­zelfogható intézkedések formáját. Azonban a rendcsináláshoz hozzátartozik a felesleges mászkálások megszüntetése, a munkaidő alatti ünneplések mérséklése, a kikérők csökkentése, némely értekezletek munkaidő utánra helyezése, a fusizás kiirtása, a bél­és külföldi utazások szigorúbb ellenőrzése, a másodállások és mellékfoglalkozások la­birintusában való rendteremtés, a technoló­giai fegyelem bevasalása és ezernyi más in­tézkedés. Ezek mindegyike szokásokat, „szerzett jogokat” sért. Tudják-e így is, ezekkel együtt is vállalni a fegyelem és ön­fegyelem elveit, vagy utat engedünk a de­magógiának? A középszerűség mindig amel­lett fog érvelni, hogy úgy a legjobb, aho­gyan eddig volt. A középszerűség megnyug­tatni, beletörődni, megalkudni késztet, és ki­herélni mindent, ami jobb, több akar lenni az átlagosnál, megszokottnál. Mindent el fog követni, hogy jó lelkiismeretet teremtsen a trehányságnak, az igénytelenségnek, a po­csolya­ kényelemnek. Ha hagyjuk, hogy önös törekvések meg­lopják a közérdeket, bűnrészessé válunk. A fegyelem is szokássá szilárdulhat. Többek önfegyelmén keresztül törjön utat magának , mert ez a szocialista fegyelem egyetlen egészséges útja. Azt már régen felfedezték, hogy „aki nem tud parancsolni magának, annak parancsolnak”. Nincs ez másként a szocialista társadalomban sem. Csupán any­­nyi változott, hogy egyre többen hallgatnak a józan észre, egyre többen ismerik fel an­nak szavában, hogy a személyes érdekek ezernyi szállal kötődnek a közérdekhez. Így szaporodnak azok, akik szót fogadnak ma­guknak, s fogyatkoznak, akiknek parancsol­ni kell. Ez demokráciánk szépsége és egyik fő tartalma: bölcsőjénél személyes példájuk­kal bábáskodjanak az érett, tudatos és igé­nyes kommunista közösségek. NAGY JENŐ # __________________________’ —SFEJÉR MEGYEI TÍZ FELSZÓLALÓ­­­S 3. ■ ■ * m w m mb * ------------------------------­-- | . ...... 6. ^ ^ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA |­rg. 1,- fount Zárszámadó közgyűlésekről jelentjük Csákvár: lehetséges haszonnal tejet fejni Az állattenyésztés is lehet jövedelmező. A tejtermelést is lehet haszonnal folytatni, ha 3000 literen felül van a fe­­jési átlag. Tavaly 4,50 forintba került egy liter tej. A tejter­melésből származó bevétel megközelítette a 8 milliót. Az állattenyésztési ágazat 1975. évi nyeresége a 3 mil­lió forintot. A mezőgazdasági alaptevékenységük 76,5 millió forint árbevétellel zárt. Ez nyolcmillió forinttal több, mint az 1974. évi volt. Eredményeik hátterében a javuló termesztéstechnoló­gia, az egyéni és a kollektív felelősség, a szocialista bri­gádmozgalom erősödése található. Az 1975. évi gazdasági eredményükben nagy szerepe volt a párt XI. kongresszusára kezdeményezett munkaver­senynek. A többi között ezekről tárgyalt tegnap délelőtt a csákvári Tolbuhin Tsz zár­számadó közgyűlése, ahol megjelent és felszólalt Losonczy Lajos, a MÉM Fejér megyei felügyelője, Lipthay Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály veze­tője. Kovács Ferenc elnök részletesen feltárta a tagság előtt az ágazatokban folyó munkát. Elmondotta, ho­gyan volt lehetséges jöve­delmezővé tenni az állatte­nyésztési ágazatot. Kijelen­tette: az érvényben levő közgazdasági szabályozókat úgy és olyan módon alkal­mazták, hogy valamennyiük érdekévé tették a hozamok emelését, a költségek csök­kentését. Szövetkezetük Petőfi te­henészeti Szocialista Bri­gádja hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára tej­termelési versenyt kezde­mény­ezett. A brigád — több mint kétszáz tehén átlagá­ban — elérte a 3390 literes fejési átlagot. A brigád el­nyerte — a szocialista me­zőgazdaság történetében el­sőnek — a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. A bri­gádtagok többsége többszö­rös kiváló szövetkezeti dol­gozó, közülük néhányan magas állami kitüntetésnek is tulajdonosa. Az 1975. évi tejtermelési végeredmé­nyük: 3595 literes fejési át­lag. Kiemelkedő eredménnyel zárta a tsz a negyedik öt­éves terv utolsó évét a nö­vénytermesztésben is. A bú­za hektárátlaga 40,3 mázsa volt, ami ha két mázsával alatta is maradt az előző évinek, kiemelkedőnek mondható az adott időjá­rási viszonyok ellenére. Ku­korica termésátlaguk máju­si morzsok­ban számolva 58 mázsa volt. A csákvári Tolbuhin Tsz­­ben 1975-ben 130,18 forint­ba került 1 mázsa búza, 138,63 forintba egy mázsa kukorica, 270,09 forintba egy mázsa napraforgó, 106,70 forintba egy má­zsa lucerna. A cukor­répa — a tsz 1975-ben megháromszorozta az előző évi termőterületet — ön­költsége alatta maradt a 60 forintnak. Javuló eredménynek fo­gadta el a közgyűlés a kö­á­zös — VISTE néven műkö­dő — sertéshizlaló telep 400 ezer forintnyi nyereségét is. Ismertette az elnök a ter­melés gyengéit is. Rámuta­tott a zöldségtermesztés gondjaira, de kijelentette, hogy az 1,5 milliós ráfizetés ellenére 1976-ban is meg­termelik azt, amit 1975-ben, esetleg valamivel többet is. A közgyűlés ezt is megsza­vazta és arról is döntött, hogy tovább szorgalmazzák a háztáji tej- és hústerme­lést. A szövetkezet vezető­sége kezdeményezésére ta­valy háztáji tenyészüsző ki­helyezési akcióba kezdtek. Megszavazták a bizton­sági alapra javasolt 700 ezer forintnyi összeget, a szoci­ális és kulturális célokra előirányzott 1,7 milliót. A csákvári Tolbuhin Tsz 1975. évi eredményfelosztás során 143 forintban állapí­totta meg a 10 órás munka­nap elszámolást. (Folytatás a 2. oldalon­)

Next