Fejér Megyei Hírlap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

g LQ-IO |1\. re^d&y I FEJÉR MEGYEIT ” AZ EGYÉVES PARTISKOLA TANÉVZÁRÓJA jj I H | c..... NYELVTANULÁS ÜDÜLÉSSEL.. I M I I ■■ MM .^ ^ »crfZm. v hI HHBydHMl ShnhhhmhnI ’'■*.■■■ 154. CSALÁDI KÖRBEN _________________________________________________________________________ A • ... Ara: 80 filler __________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Véget ért az európai kommunista és munkáspártok értekezlete IMS­ Kádár János felszólalása — Találkozások — Elfogadták a záróokmányt +­­ BERLIN Szerdán, magyar idő szerint kilenc órakor folytatta munkáját Ber­linben az európai kom­munista és munkáspár­tok konferenciája, amelynek munkájában 29 küldöttség vesz részt. A második napi tanács­kozást a soros elnök Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének el­nöke volt. Utána a svéd Bal­oldali Párt — Kommunisták elnök Lars Werner fejtette ki pártja véleményét. A fel­szólalók listáján ezután Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára sze­repelt. Az értekezlet szerda déli ülésén Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB első titkára el­nökölt. Három felszólalás hangzott el, elsőnek Enrico Berlinguer, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára ka­pott szót.­­ Enrico Berlinguer: Éljünk barátságban, megértésben Enrico Berlinguer beszéde bevezetőjében felhívta a fi­gyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nem­zetközi közvélemény és a vi­lágsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspár­tok berlini értekezlete iránt. Természetesen, nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá — akiket már az a tény felizgatott, hogy az eu­rópai testvérpártok találko­zót határoztak el. ..Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeménye­zői közé tartozik” — mon­dotta. Az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogy a berlini értekezletet hosszas és fáradságos előkészítő munka előzte meg az érte­kezlet dokumentumainak ki­dolgozására. A munka de­mokratikus alapon folyt és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállításának három főbb ismérve, neveze­tesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkü­lözhetetlen a konszenzus, végül, hogy az okmány nem érintheti egyetlen párt füg­getlenségét sem. Az Olasz KP főtitkára ez­után a nemzetközi helyzet enyhüléséről beszélt. Hang­­súlyozta a harc­­szükségessé­gét a reakciós erők ellen, nem mondanak le arról hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatot. „Minden kommunista párt lényeges vonása az interna­cionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akció­ban, amely hazájában és nemzetközi méretekben ki­bontakozik, részt vesz a dol­gozók, a­ népek közös moz­galmában, akik, illetve ame­lyek saját társadalmi és po­litikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásért küzdenek.” Berlinguer annak a véle­ményének adott hangot, hogy ez a mozgalom már túlnő a kommunista párto­kon, s a legkülönbözőbb szellemi irányzatú politikai és társadalmi erőket ragadja magával. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton ke­resni, amely a szocializmus­hoz vezet. Olaszországban, ahol a de­mokrácia kivívásáért, meg­­védelmezéséért és fejleszté­séért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szocialista társa­dalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabad­ságjogok értékének és biz­tosítékainak megerősítésén épül fel” — jelentette ki En­rico Berlinguer. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közötti együtt­működés egyes területeit, majd általában a kommhu-­ nista és munkáspártok kö­zötti szolidaritásról szólt. Az olasz pártvezető h­ang­­súlyozta: a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elmé­leti és politikai állásfoglalá­sait valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fejleményeit. „Más kommunista és munkáspár­tokhoz tartozó elvtársak is kifejtettek beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve! — bíráló meg­jegyzéseket, orientációnkról vagy meggyőződésünkről­-• óhajunk is, hogy a nagy té­mákban tovább folytatódjék a vita a munkásmozgalom­ban, a barátság és a megér­tés szellemében, mind sza­badabban és nyíltabban”. Enrico Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszorszá­gi helyzet elemzésének szen­telte. Ezt követően Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke, majd Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára beszélt. Alvaro Cunhal: Alapvető célunk közös Bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a külön­böző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező fel­tételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladá­sért, és a valódi nemzeti füg­getlenségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban —, megteremtette az előfeltéte­leket a diplomáciai kapcsola­tok felvételére a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal, valamint a harmadik világ országaival és az egy­kori portugál gyarmatokkal. Kivételt képez a Kínai Nép­­köztársaság, amely mind a mai napig elutasította a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugáliával, ugyanakkor azonban kifejez­te készségét kapcsolatok lé­tesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommu­nisták részvétele nélküli jobboldali kormány alakul. A reakciós és konzervatív erők, valamint mindazok, akik Portugáliában a külföl­di imperializmus érdekeit szolgálják, nem érdekeltek ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztésében. A rágalom­hadjáratok, a provokációk, az állami szervek részéről megnyilvánuló közömbösség és hanyagság, a különböző szinteken elkövetett szabo­tázs-akciók mind azt,a­dést szolgálják, hogy megakadá­lyozzák a szocialista orszá­gokkal való együttműködés továbbfejlesztését. Portugália két évig tartó, rendkívül bizonytalan, ideig­lenes jellegű demokratikus helyzet után — most új al­kotmány életbelépésével egy új demokratikus rend kezde­tét éli át. Vannak olyan em­berek, akik­ azon a vélemé­nyen vannak, hogy a forra­dalmi erők, különösen a PKP, olyan ritmust erőltet­tek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erő­viszonyoknak. Az igazság az, — szögezte le a PKP főtit­kára — hogy Portugáliában már régen restaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bá­torságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a mun­kásosztály nem ragadta vol­na magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság szá­mos fontos területén. Alvaro Cunhal a további­akban kijelentette: elenged­hetetlenül szükséges figyel­mesen tanulmányozni a for­radalmi mozgalomnak és más országok testvérpártjai­nak a tapasztalatait. A por­tugál demokrácia felépítésé­hez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmushoz való visszatérés, hanem a már el­ért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkot­mányban rögzített szocialista perspektíva révén Ennek az értekezletnek a megrendezése — hangsúlyoz­ta a PKP főtitkára — rend­kívüli jelentőségű a pártja­ink közötti baráti kapcsola­tok, együttműködés és szoli­daritás megszilárdítása szem­­pontjából. Noha egyik vagy másik problémát illetően néz­zetkülönbözőségek vannak közöttünk, noha a különböző országokban kialakult hely­zet sajátosságai, sajátosságo­kat követelnek meg, a kon­cepciókban, a taktikában és a társadalmi haladás felé ve­zető utat tekintve is, alapve­tő célunk közös. Az osztály­érdekek azonossága képezi a falytatás­ot?­ oldalon­ A szovjet delegáció a berlini konferencián. Leonyid Brezsnyevvel az élen Ellenőrzések a fogyasztók védelmében Ülést tartott a megyei tanács vb Fejér mesye Tanácsának Végrehajtó­. Bizottsága tegnap ülést tartott Székesfehérvá­ron. A tanácskozást vezető Závodi Imre tanácselnök szó­ban adott tájékoztatást a vb. két ülése között történt fon­tosabb eseményekről. Dr. Jan­­ai Sándor, a vb. pénzügyi osztályának vezetője volt a következő napirendi pont elő­adója: jelentést tett a válla­lati jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltségi rendszer változásával összefüggő taná­csi és vállalati feladatokról, valamint a tanács felügyelete alá tartozó vállalatok 1975. évi gazdálkodásának értéke­léséről. Ezután a Fejér megyei Be­ruházási Vállalat tevékenysé­géről hallgatott meg jelentést a vb: az előadó Grabsits László igazgató volt. Két osztályve­zető — Tóth Károly és Lip­­thay Károly — együttesen ter­jesztett elő jelentést a fo­gyasztói érdekvédelem és az áruk mennyiségi, minőségi át­vételének helyzetéről, az ez­zel kapcsolatos további fel­adatokról, különös tekintettel a kenyérgyártás, tárolás, szál­­lítás és forgalmazás helyzeté­­re az ötödik ötéves terv idő­szakában. Dr. Herczeg István igazgatási osztályvezető volt az előadója a következő je­lentésnek,­amely a lakásgaz­dálkodás és a lakásügyi ható­sági ügyintézés helyzetét is­mertette. Tájékoztatót hallgatott meg a vb. a levéltárakról és a le­véltári anyag védelméről szó­ló törvényerejű rendelet vég­rehajtásának tapasztalatairól, a további feladatokról: az előadó dr. Farkas Gábor, a megyei levéltár igazgatója volt. A végrehajtó bizottság végül bejelentéseket tárgyalt. A fogyasztói érdekvédelem tapasztalatairól szóló jelentés a következő tényekből indult ki: Fejér megye kereskedel­mének áruforgalma 1975-ben —­ folyó áron számolva — meghaladta a 7,8 milliárd fo­rintot; a negyedik ötéves terv idején elért növekedés 62,5 százalékos volt, magasabb az országos átlagnál. Az ötödik ötéves terv idején — ha sze­rényebb mértékben is, mint a negyedikben — tovább nő az áruforgalom, összehasonlí­tó árakon számolva­, megkö­zelítően 39 százalékkal. A lakosság jó minőségű, folyamatos és zavartalan el­látását szolgálja a fogyasztói érdekvédelem is. E téma leg­utóbb 1973-ban szerepelt a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága előtt, azóta a szak­idozo­atás növelte az ellenőr­zések számát, és szigorúbban lépett fel a fogyasztók meg­­károsítóival szemben. Tavaly összesen több­ mint 900 vizs­gálatot tartottak a különböző kereskedelmi szerveknél, és 374 felelősségrevonás történt. Tehát a vizsgálatok több, mint 40 százaléka járt együtt felelősségrevonással E szá­mok a fogyasztói érdekvéde­lem erősödését jelzik. Milyen legfontosabb tanul­ságokkal járt az ellenőrzés? Az élelmiszerkereskedelem általában választékos és szín­vonalas kínálattal várja a fo­gyasztókat. A vendéglátóipar — állami és szövetkezeti — törekedett az olcsóbb ételek, üdítő italok kínálatának javí­tására. Továbbra is magas azonban, mindkét ágazatban a minőségrontásból a hamis mérésből és számolásból ere­dő fogyasztói ivárok száma. Viszonylag ayakori a folyta­tólagosan elkövetett árdrá­sít­­tást az ételek és italok több, mint­ 40 százaléka nem felelt meg a minőségi előírásoknak. Sajnálatos, hogy nőtt­ a tartós fogyasztási cikkek hi­báiéval, rossz minőségével kapcsolatos panaszok száma. A nagy érték miatt a vásár­lókat ért kár összege itt a legmagasabb. A jelentés szerint a fo­gyasztók megkárosítása nagy­részt oda vezethető vissza, hogy még mindig nem megfe­lelő a belső ellenőrzés a vál­lalatoknál és a szövetkeze­teknél. A vita összefoglalójá­ban Závodi elvtárs külön megjegyezte: a vállalatok tevé­kenységében még mindig el­sődleges a saját érdekükre­­ való ügyelés, és a fogyasztók érdekét ennek alárendelik. A külső, tanácsi ellenőrzés által feltárt hiányosságokat azon­ban — a legtöbb esetben — hatékony intézkedés követte. Viszonylag sok baj van az áruk átvételével, szállításá­val. A megyei tanács 1974 no­vemberében külön határozat­ban hívta fel az illetékes kis- és nagykereskedelmi vállala­tokat a mennyiségi és minő­ségi áruátvétel gondosabb megszervezésére. Tapasztala­tok szerint a nagykereskede­lem minőségi átvevő munká­ja gyengébb, mint a kiskeres­kedelmi vállalatoké. A leg­gyakoribb hiba, hogy kiszál­lítanak a kiskereskedelemnek olyan árucikkeket, amelyek­nek szavatossági ideje lejárt. A kiskereskedelemben a nagytételű szállításoknál nincs lehetőség és idő arra, hogy a Taoítvezető az árut té­telesen átvegye, az utólagos reklamációk intézése viszont nehézkes, sokszor eredmény­telen. Külön foglalkozott a jelen­tés a sütőipar fejlődésével, a a kenyérellátás javulásával és még mindig meglévő gond­jaival. Az áruszállítás és for­galmazás korszerűsítésére or­szágosan is hasznosnak és példaadónak minősített kez­deményezés indult, el Fejér megyében: a kenyér konténer rés- és rakoncás­ szállítása. Dunaújvárosban a bolthálózat alkalmas a konténeres­ szállí­tásra, Székesfehérváron pedig kisebb-nagyobb átalakítással alkalmassá tehetők a boltok. Tervek szerint a két város­ban ez év december végéig megvalósul a konténeres­ ke­­nyérszállítás: a sárt­ogárdi, az enyingi, az ercsi és a ve­lencei sütőüzem körzetében 1977. december 31-ig, a me­gye többi részét folyamato­san. A korszerű áruszállítás­­ kiterjesztéséhez megvan az anyagi fedezet. F. E.

Next