Fejér Megyei Hírlap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
g LQ-IO |1\. re^d&y I FEJÉR MEGYEIT ” AZ EGYÉVES PARTISKOLA TANÉVZÁRÓJA jj I H | c..... NYELVTANULÁS ÜDÜLÉSSEL.. I M I I ■■ MM .^ ^ »crfZm. v hI HHBydHMl ShnhhhmhnI ’'■*.■■■ 154. CSALÁDI KÖRBEN _________________________________________________________________________ A • ... Ara: 80 filler __________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Véget ért az európai kommunista és munkáspártok értekezlete IMS Kádár János felszólalása — Találkozások — Elfogadták a záróokmányt + BERLIN Szerdán, magyar idő szerint kilenc órakor folytatta munkáját Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, amelynek munkájában 29 küldöttség vesz részt. A második napi tanácskozást a soros elnök Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt. Utána a svéd Baloldali Párt — Kommunisták elnök Lars Werner fejtette ki pártja véleményét. A felszólalók listáján ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára szerepelt. Az értekezlet szerda déli ülésén Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Három felszólalás hangzott el, elsőnek Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára kapott szót. Enrico Berlinguer: Éljünk barátságban, megértésben Enrico Berlinguer beszéde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi közvélemény és a világsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen, nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá — akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. ..Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik” — mondotta. Az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogy a berlini értekezletet hosszas és fáradságos előkészítő munka előzte meg az értekezlet dokumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus alapon folyt és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállításának három főbb ismérve, nevezetesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkülözhetetlen a konszenzus, végül, hogy az okmány nem érintheti egyetlen párt függetlenségét sem. Az Olasz KP főtitkára ezután a nemzetközi helyzet enyhüléséről beszélt. Hangsúlyozta a harcszükségességét a reakciós erők ellen, nem mondanak le arról hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatot. „Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásért küzdenek.” Berlinguer annak a véleményének adott hangot, hogy ez a mozgalom már túlnő a kommunista pártokon, s a legkülönbözőbb szellemi irányzatú politikai és társadalmi erőket ragadja magával. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton keresni, amely a szocializmushoz vezet. Olaszországban, ahol a demokrácia kivívásáért, megvédelmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabadságjogok értékének és biztosítékainak megerősítésén épül fel” — jelentette ki Enrico Berlinguer. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közötti együttműködés egyes területeit, majd általában a kommhu- nista és munkáspártok közötti szolidaritásról szólt. Az olasz pártvezető hangsúlyozta: a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elméleti és politikai állásfoglalásait valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fejleményeit. „Más kommunista és munkáspártokhoz tartozó elvtársak is kifejtettek beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve! — bíráló megjegyzéseket, orientációnkról vagy meggyőződésünkről-• óhajunk is, hogy a nagy témákban tovább folytatódjék a vita a munkásmozgalomban, a barátság és a megértés szellemében, mind szabadabban és nyíltabban”. Enrico Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszországi helyzet elemzésének szentelte. Ezt követően Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke, majd Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára beszélt. Alvaro Cunhal: Alapvető célunk közös Bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nemzeti függetlenségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban —, megteremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a harmadik világ országaival és az egykori portugál gyarmatokkal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig elutasította a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugáliával, ugyanakkor azonban kifejezte készségét kapcsolatok létesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommunisták részvétele nélküli jobboldali kormány alakul. A reakciós és konzervatív erők, valamint mindazok, akik Portugáliában a külföldi imperializmus érdekeit szolgálják, nem érdekeltek ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztésében. A rágalomhadjáratok, a provokációk, az állami szervek részéről megnyilvánuló közömbösség és hanyagság, a különböző szinteken elkövetett szabotázs-akciók mind azt,adést szolgálják, hogy megakadályozzák a szocialista országokkal való együttműködés továbbfejlesztését. Portugália két évig tartó, rendkívül bizonytalan, ideiglenes jellegű demokratikus helyzet után — most új alkotmány életbelépésével egy új demokratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a forradalmi erők, különösen a PKP, olyan ritmust erőltettek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság az, — szögezte le a PKP főtitkára — hogy Portugáliában már régen restaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátorságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a munkásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság számos fontos területén. Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi mozgalomnak és más országok testvérpártjainak a tapasztalatait. A portugál demokrácia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmushoz való visszatérés, hanem a már elért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkotmányban rögzített szocialista perspektíva révén Ennek az értekezletnek a megrendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívüli jelentőségű a pártjaink közötti baráti kapcsolatok, együttműködés és szolidaritás megszilárdítása szempontjából. Noha egyik vagy másik problémát illetően nézzetkülönbözőségek vannak közöttünk, noha a különböző országokban kialakult helyzet sajátosságai, sajátosságokat követelnek meg, a koncepciókban, a taktikában és a társadalmi haladás felé vezető utat tekintve is, alapvető célunk közös. Az osztályérdekek azonossága képezi a falytatásot? oldalon A szovjet delegáció a berlini konferencián. Leonyid Brezsnyevvel az élen Ellenőrzések a fogyasztók védelmében Ülést tartott a megyei tanács vb Fejér mesye Tanácsának Végrehajtó. Bizottsága tegnap ülést tartott Székesfehérváron. A tanácskozást vezető Závodi Imre tanácselnök szóban adott tájékoztatást a vb. két ülése között történt fontosabb eseményekről. Dr. Janai Sándor, a vb. pénzügyi osztályának vezetője volt a következő napirendi pont előadója: jelentést tett a vállalati jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltségi rendszer változásával összefüggő tanácsi és vállalati feladatokról, valamint a tanács felügyelete alá tartozó vállalatok 1975. évi gazdálkodásának értékeléséről. Ezután a Fejér megyei Beruházási Vállalat tevékenységéről hallgatott meg jelentést a vb: az előadó Grabsits László igazgató volt. Két osztályvezető — Tóth Károly és Lipthay Károly — együttesen terjesztett elő jelentést a fogyasztói érdekvédelem és az áruk mennyiségi, minőségi átvételének helyzetéről, az ezzel kapcsolatos további feladatokról, különös tekintettel a kenyérgyártás, tárolás, szállítás és forgalmazás helyzetére az ötödik ötéves terv időszakában. Dr. Herczeg István igazgatási osztályvezető volt az előadója a következő jelentésnek,amely a lakásgazdálkodás és a lakásügyi hatósági ügyintézés helyzetét ismertette. Tájékoztatót hallgatott meg a vb. a levéltárakról és a levéltári anyag védelméről szóló törvényerejű rendelet végrehajtásának tapasztalatairól, a további feladatokról: az előadó dr. Farkas Gábor, a megyei levéltár igazgatója volt. A végrehajtó bizottság végül bejelentéseket tárgyalt. A fogyasztói érdekvédelem tapasztalatairól szóló jelentés a következő tényekből indult ki: Fejér megye kereskedelmének áruforgalma 1975-ben — folyó áron számolva — meghaladta a 7,8 milliárd forintot; a negyedik ötéves terv idején elért növekedés 62,5 százalékos volt, magasabb az országos átlagnál. Az ötödik ötéves terv idején — ha szerényebb mértékben is, mint a negyedikben — tovább nő az áruforgalom, összehasonlító árakon számolva, megközelítően 39 százalékkal. A lakosság jó minőségű, folyamatos és zavartalan ellátását szolgálja a fogyasztói érdekvédelem is. E téma legutóbb 1973-ban szerepelt a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt, azóta a szakidozoatás növelte az ellenőrzések számát, és szigorúbban lépett fel a fogyasztók megkárosítóival szemben. Tavaly összesen több mint 900 vizsgálatot tartottak a különböző kereskedelmi szerveknél, és 374 felelősségrevonás történt. Tehát a vizsgálatok több, mint 40 százaléka járt együtt felelősségrevonással E számok a fogyasztói érdekvédelem erősödését jelzik. Milyen legfontosabb tanulságokkal járt az ellenőrzés? Az élelmiszerkereskedelem általában választékos és színvonalas kínálattal várja a fogyasztókat. A vendéglátóipar — állami és szövetkezeti — törekedett az olcsóbb ételek, üdítő italok kínálatának javítására. Továbbra is magas azonban, mindkét ágazatban a minőségrontásból a hamis mérésből és számolásból eredő fogyasztói ivárok száma. Viszonylag ayakori a folytatólagosan elkövetett árdrásíttást az ételek és italok több, mint 40 százaléka nem felelt meg a minőségi előírásoknak. Sajnálatos, hogy nőtt a tartós fogyasztási cikkek hibáiéval, rossz minőségével kapcsolatos panaszok száma. A nagy érték miatt a vásárlókat ért kár összege itt a legmagasabb. A jelentés szerint a fogyasztók megkárosítása nagyrészt oda vezethető vissza, hogy még mindig nem megfelelő a belső ellenőrzés a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. A vita összefoglalójában Závodi elvtárs külön megjegyezte: a vállalatok tevékenységében még mindig elsődleges a saját érdekükre való ügyelés, és a fogyasztók érdekét ennek alárendelik. A külső, tanácsi ellenőrzés által feltárt hiányosságokat azonban — a legtöbb esetben — hatékony intézkedés követte. Viszonylag sok baj van az áruk átvételével, szállításával. A megyei tanács 1974 novemberében külön határozatban hívta fel az illetékes kis- és nagykereskedelmi vállalatokat a mennyiségi és minőségi áruátvétel gondosabb megszervezésére. Tapasztalatok szerint a nagykereskedelem minőségi átvevő munkája gyengébb, mint a kiskereskedelmi vállalatoké. A leggyakoribb hiba, hogy kiszállítanak a kiskereskedelemnek olyan árucikkeket, amelyeknek szavatossági ideje lejárt. A kiskereskedelemben a nagytételű szállításoknál nincs lehetőség és idő arra, hogy a Taoítvezető az árut tételesen átvegye, az utólagos reklamációk intézése viszont nehézkes, sokszor eredménytelen. Külön foglalkozott a jelentés a sütőipar fejlődésével, a a kenyérellátás javulásával és még mindig meglévő gondjaival. Az áruszállítás és forgalmazás korszerűsítésére országosan is hasznosnak és példaadónak minősített kezdeményezés indult, el Fejér megyében: a kenyér konténer rés- és rakoncás szállítása. Dunaújvárosban a bolthálózat alkalmas a konténeres szállításra, Székesfehérváron pedig kisebb-nagyobb átalakítással alkalmassá tehetők a boltok. Tervek szerint a két városban ez év december végéig megvalósul a konténeres kenyérszállítás: a sártogárdi, az enyingi, az ercsi és a velencei sütőüzem körzetében 1977. december 31-ig, a megye többi részét folyamatosan. A korszerű áruszállítás kiterjesztéséhez megvan az anyagi fedezet. F. E.