Fejér Megyei Hírlap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

NÉHA KITÁGULNAK A HÁZACSKA FALA! ZÁRSZÁMADÁS UTÁN MUNKAHELYI KÖZMŰVELŐDÉS OLVASÓI KÉRDÉSEK 1978-ban sem lesz könnyű Exportfeladatunk meghaladja a nemzeti jövedelem felét Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire Tegnap délelőtt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a Parlamentben találkozott a hazai hírközlő szervek képvi­­sőivel, s részletes tájékoztatást adott mind az 1977. évi kül­kereskedelmi tevékenységről, mind pedig az 1978. évi export —import feladatokról. Ezt követően pedig válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Nem volt könnyű, s nem is volt hiba nélküli, s így le­hetne összegezni külkereske­delmünk 1977. évi tevékeny­ségét. Ám, amikor erről szó­lunk, nem feledkezhetünk meg egyetlen pillanatra sem arról, hogy külkereskedőink ,,hátországa”, az ipar és a mezőgazdaság, még pontosab­ban az exportképes árualapo­kat kibocsátó vállalatok nemcsak egyszerűen részesei, hanem igen nagy mértékben meghatározói annak a mun­kának, amelyet ilyenkor év végén, év elején a külkeres­kedelem tevékenysége címszó alatt összegzünk. Mindannak, amiről külke­reskedelmi miniszterünk ezen a tájékoztatón elmondhatta: alapvetően sikeres esztendőt zárt külkereskedelmünk, an­nak ellenére, hogy a tőkés­piacon értékesítési lehetősé­geink romlottak, s a csere­arányok nem javultak a vá­rakozásnak megfelelően. Részletesebben a múlt év­ről: exportunk növekedése lényegében a tervnek megfe­lelő volt, a behozatal viszont meghaladta az előirányzatot. Értékben, ugyanis az import árszínvonala 8,2 százalékkal nőtt, exporttermékeink kivi­teli ára viszont csak 3,8 szá­zalékkal emelkedett. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy kül­kereskedelmi passzívumunk egyötödét a cserearány-rom­lás okozta. Behozatalunkban természetesen erősen diffe­renciáltan jelentkeztek az ár­emelkedések;­ élelmiszeripari anyagokért és élelmiszerekért például 32 százalékkal többet kellett fizetnünk, mint 1976- ban, energiahordozókért 7,8 százalékkal, anyagokért és félkész termékekért pedig 3,2 százalékkal fizettünk maga­sabb árat, mint egy évvel előbb. „Exporttevékenységünk meg­haladta és a jövőben is meg­haladja a nemzeti jövedelem felét” — mondta Bíró József, s hozzátette, hogy ennek megfelelően kell érzékelnünk és értékelnünk kivitelünket. Ehhez azonban azt is tud­nunk kell, — tette hozzá —­, hogy behozatalunk a kivitel mértékét is meghaladja (1977- ben 263,9 milliárd forint ér­tékben importáltunk és 243,8 milliárd forint értékben ex­portáltunk), s ezt az arány­talanságot hosszú távon tar­tósítani nem kívánatos, hi­szen azt a látszatot kelti, mintha hazai fogyasztásun­kat nem lennénk képesek előállítani. Jól tudjuk, hogy passzívu­maink jelentős mértékben összefüggnek fejlesztéseink­kel, mégis, már az 1978. évi külkereskedelmi tevékenység­re vonatkozó terveinknél is azzal számolunk, hogy expor­tunk minőségi összetétele oly mértékben változik, hogy ké­pesek leszünk megállítani a cserearány további romlását, magyarán: használati értékét tekintve piacképesebb termé­kek hagyják el vállalatain­kat, az országot. Minőségben és mennyiség­ben is fontos, hogy 1978-ban dinamikusan növeljük kivite­lünket, s e növekedés haladja meg az importnövekedés mértékét. így és csakis így, s ennek bonyolult és szerteága­zó feltételrendszerét megte­remtve lehet és szabad dol­goznia külkereskedőknek és termékgyártóknak egyaránt. Hatékonyabban! Ezt mond­ja pártunk Központi Bizott­ságának határozata, ezt kö­veteli népgazdasági tervünk. S a külkereskedelemben hat­ványozottan fontos a haté­konyság fokozása, hiszen nemcsak a dollár elszámolású piacokon, hanem a rubel el­számolású külkereskedelmi ügyletekben is meghatározó tényező a minőség és a szál­lítási határidők pontossága. Árat meghatározó tényező. Piacmegtartó erő. Éppen úgy, mint a reagálóképesség gyor­sasága. Mert amikor a mi­niszter, a népgazdatási terv és a Központi Bizottság hatá­rozata egyaránt hatékonyabb ármunkára serkentik külke­reskedőinket, tudnunk kell: csak a piaci igényekhez, a kívánt műszaki paraméterek­hez, határidőkhöz igazodni képes termék és termelő le­het jó „adó” az árvitát foly­tató külkereskedő kezében. Éppen ezért jelentette ki a külkereskedelmi miniszter: „Az eddigieknél jobban szor­galmazzuk az exportra kerü­lő termékek és szolgáltatások minőségének szigorú ellenőr­zését”, s ehhez kapcsolódóan mondta később egy kérdésre: indokolt esetben az önálló ex­port jog megvonásának lehe­tőségével is élni fognak. A továbbiakban a piaci szervezet korszerűsítésének, valamint az árképzési rend­szer áttekinthetőségének szük­ségességéről szólt a minisz­ter. Újra meg újra aláhúzva: az exportképes árualapot ki­bocsátó vállalatoknak szigo­rúan alkalmazkodniuk kell a népgazdasági tervben rögzí­tettekhez, mind­ a rubel és nem rubel elszámolású tevé­kenységre, mind pedig a ki­vitel és behozatal arányainak betartására vonatkozóan. Kátay Antal Vöröskereszt — KISZ Együttműködés — közös célokért Tegnap délután ülést tartott a Vöröskereszt Fejér megyei Végrehajtó Bizottsága. Elsőként megvitatta és elfogadta azt az együttműködési tervezetet, amelynek értelmében a jövő­ben a TXT Fejér megyei Szervezetével, és a KISZ Fejér me­gyei Bizottságával közösen munkálkodnak jó néhány feladat megoldásában. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat aktívái első­sorban az egészségpolitikai ismeretterjesztő, felvilágosí­tó munkában működnek köz­re az együttműködési meg­állapodás értelmében, s erre a korábbi évek gyakorlata is szolgált már jó példával. Az együttműködésnek egyik legfőbb vonása a mindenkori szoros kapcsolat. A TIT — többek között — a jövőben segítséget nyújt az egészség­­ügyi hetek, napok program­jához, közreműködik a kü­lönböző tanfolyam­ok meg-­ rendezésében. A KISZ megyei bizottsága alapvető feladatául tűzte ki a megye ifjúságának szocialista szellemű nevelését, a szocia­lista humanizmus, erkölcsi­­ség kialakítását, fejlesztését sajátos eszközeikkel. Az ifjú­ságnak az egészséges élet­módra, a családi életre törté­nő nevelése is ilyen közös ér­dek. Mint ahogyan a honvé­delmi,­ hazafias nevelés ré­szét képezhetik az elsősegély­­nyújtó tanfolyamok, s e meg­állapodás részeként a Vörös­­kereszt vállalja az ifjúgárdis­ták elsősegélynyújtó képzésé­nek irányítását. A KISZ megfelelő segítséget nyújt majd a középiskolákban ren­dezendő elsősegélynyújtó tan­folyamokhoz, versenyekhez. Kiemelt közös feladat: mi­nél több fiatalt megnyerni az önkéntes, térítésmentes véradómozgalomnak. Ugyan­csak fontos feladatuknak te­kintik e megállapodás értel­mében — a KISZ-en belül is — a káros szenvedélyek elle­ni küzdelmet. Az együttműködés eredmé­nyességét közös munkater­vek, a folyamatos és élő kap­csolattartás segítik majd. FEJÉR MFgYFii"­"'­ . Ára: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIDEOTON Sokoldalú nemzetközi kapcsolatok A Videoton Rádió- és Televíziógyár exporttevékenységé­nek fokozásával, termékszerkezetének alakításával, műszaki fejlesztésével párhuzamosan szélesítette nemzetközi kapcso­latait. Sokoldalú az ilyen jellegű tevékenység, amelyről teg­nap a gazdaságpolitikai munkabizottság nevében Horváth Gáspár tájékoztatta a vállalat párt-végrehajtó bizottságát. Mililyen területeken érzé­kelhető a sokoldalú nemzet­közi kapcsolat fejlődése? Egyik területe ennek a nemzetközi szervezetekben való részvétel. Ugyanúgy ré­sze a műszaki-tudományos jellegű kapcsolatok ápolá­sa, a tanulmányutak szer­vezése. Ám legalább ennyire fontosak a kresekedelmi jel­legű kapcsolatok, a piackuta­tás, a kiállítások, a vásárok látogatásai. És van külszolgá­­lati megbízatás is. Tartós külföldi kiküldetésben a te­levízió, illetve a számítás­­technikai gyárból dolgoznak szakemberek, ők visszajöve­­telükkor felkeresik a pártve­zetőséget és beszámolnak ta­pasztalataikról. A külföldre utazók száma évről évre nő és ezzel ará­nyosan emelkedik a külföl­dön töltött napok száma is. 1976-ban például 1495 volt az utazások száma. Tavaly már 1752 utazás valósult meg 24 926 nap igénybevételével. A külföldi utazások, ta­pasztalatcserék, tanulmány­utak többsége szocialista or­szágokba irányult. Sok külföldi látogatót fo­gadnak a Videotonban. Szo­cialista országokból 1977- ben 1927-en töltöttek itt 2153 napot, a nem szocialista or­szágokból érkezők száma 634. A vezérigazgatói rendelke­zés értelmében a vállalat minden gazdasági egységében évre szóló utazási tervet ké­szítenek. A gazdasági veze­tők a külföldre utazó dolgo­zókra tett javaslataikat kö­telesek véleményeztetni a hatáskörileg illetékes párt­­alapszervezet, pártvezetőség vagy pb-titkárával. E fel­adatnak eleget tesznek az il­letékes pártszervek, ugyan­akkor azt kifogásolják, hogy írásos rendelkezést nem kaptak. A pártszervek is számon­­tartják a külföldre utazókat, figyelemmel kísérik a ta­pasztalatok hasznosítását. Ám ez a számontartás jelen­leg többnyire a személyes kapcsolatokon alapuló in­formáció. A gazdasági veze­tők időszakos beszámoltatá­sakor is csak érintőlegesen, esetlegesen foglalkoznak a témával. Hiányzik ezeknek az utaknak az értékelése. Ki­fogásolható a kiküldetések­ről, a tanulmányutakról szó­ló jelentései tartalma és rendszertelensége is, így nincs átfogó képük az illeté­kes pártszerveknek a külföl­di tanulmányutak hasznossá­gáról, a tapasztalatok fel­­használásáról. Legközelebb a vállalat össztitkári értekezletén szót ejtenek arról, miként érvé­nyesül a párszervek irányító és ellenőrző munkája a nemzetközi kapcsolatokban. Megbeszélik ezzel kapcsolatos tennivalóikat a párttitkárok. A rendszeres tájékoztatást és e munka minősítését segíti majd a testületi üléseken történő évenkénti értékelés. A vállalat párt-végrehajtó­bizottsága is időnként vissza­tér a külföldi kapcsolatok vizsgálatára. Kibővített SZMT-ülés a munkásrészvétel továbbfejlesztéséről A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa tegnap, február 28-án délelőtt kibővített ülést tartott, amely megvitatta dr. Etelvári Attila SZMT-titkár jelentését az üzemi és szakszer­vezeti demokrácia fejlesztésének tapasztalatairól. A tanács­­­­tagok és a meghívottak munkahelyük példáival gazdagítot­ták az 1018/1977. (V. 7.) MI—­SZOT közös határozat valóra váltásának körülbelül négy hónapra terjedő tapasztalatait. A határozat kimondja, hogy az üzemi demokrácia új fórumrendszerét döntően a vállalati szakszervezeti ta­nácsok (bizottságok) és a szakszervezeti bizalmiak (bi­zalmi küldöttek) együttes testületi ülését, a fórumok jogkörének­ részletes meg­határozásával 1978. végéig rendszeressé kell tenni. En­nek szükségessége alapvető politikai feladat, végrehaj­tását tehát nem, csupán azt lehet vitatni, hogy jók-e, célravezetőek-e és a tartalmi munkát biztosítják-e azok a módszerek, amelyekkel majd a munkásosztály nagy töme­geit bevonják a gazdálkodás, a vezetés tudományának el­sajátításába. De mit is mond az üzemi demokrácia új fórumainak tevékenységéről a jelentés? Megyénkben az érintett vál­lalatok döntő többsége a ha­tározat és a szakmai intéz­kedések szellemében elké­szítette együttes utasítását a vállalaton belül működő fó­rumok rendjéről, amely ki­egészítésül szolgál a vállalati szervezeti és működési sza­bályzathoz. A vállalat és szakszerveze­ti szervek együttes szabályo­zásának ismertetése a kije­lölt vállalatok többségénél már megtörtént .A dolgozók tájékoztatására általában a taggyűléseken, egyes vállala­toknál termelési tanácskozá­sokon került sor. A nagy­­vállalati — tröszti — szer­vezetekhez tartozó üzemek­nél késik a végrehajtás, mi­vel, a legfelsőbb szintű együttes szabályozás elfo­gadása múlt év december vé­gén illetve január elején tör­tént meg. Például: KDT Szénbányák, Magyar Alumí­niumipari Tröszt, Hazai Fé­­süsfonó stb. A tanácsülésen felszólalók az irányításban való mun­kásrészvétel továbbfejleszté­sét s az ebben elért ered­ményeket különbözően ítélik meg. A MEDOSZ megyebi­zottsághoz tartozó vállalatok­nál az a vélemény, hogy az SZB-titkárok és az egyéb aktivisták munkája a külön­böző fórumokra történő anyagok előkészítésével és felterjesztésével nagyon megnőtt, többhónapos tevé­kenységet igényel. Ennek el­lenére a jól előkészített ta­nácskozásokon is passzív magatartás volt tapasztalha­tó. A postások nevében szó­ló, a kishivatali dolgozók — három, négy személyes pos­tahivatalok — tanácskozá­sát, mint egy speciális fóru­mot említette. Elmondotta, hogy járásonként és évente tartják. Az építőipari vállalatoknál olyan módszer alakult ki, hogy a szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizalmiak együttes ülésére az írásos anyagot, a résztvevőknek a fórum előtt 10 nappal meg kell kapniuk. Ez az érdemi munkának elengedhetetlen feltétele. A pozitív tapaszta­lathoz azonban negatív is csatlakozik. Sajnos a bizalmi választásoknál ott követték el a hibát, hogy e feladattal nem mindig a legalkalma­sabb dolgozókat bízták meg. Jó tapasztalatokról is be­számoltak a felszólalók. Szintén az építők, de az út­építők képviselője mondta,­ hogy a jól előkészített, fel­készített bizalmiak megfe­lelően képviselhetik a mun­kásokat a vezetésben. A ná­luk tartott tájékoztatóhoz 36- an szóltak hozzá. A Dunai Vasmű szak­­szervezetének képviselője szerint korai a tapasztalatok leszűrése, de már vannak olyan példák, amelyeket a jövő építése érdekében ér­demes figyelemmel kísérni. A jelentés és az azt követő vitából megállapítható, hogy az említett minisztertanácsi és SZOT-határozat végrehaj­tása Fejér megyében a még meglévő hiányosságok elle­nére is jó úton halad. A kibővített tanácsülés a továbbiakban jóváhagyta az SZMT elnökség és titkárság 1978. évi munkaprogramját és I. félévi üléstervét, vala­mint a beszámolót a két ta­nácsülés között végzett mun­káról.

Next