Fejér Megyei Hírlap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
NÉHA KITÁGULNAK A HÁZACSKA FALA! ZÁRSZÁMADÁS UTÁN MUNKAHELYI KÖZMŰVELŐDÉS OLVASÓI KÉRDÉSEK 1978-ban sem lesz könnyű Exportfeladatunk meghaladja a nemzeti jövedelem felét Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire Tegnap délelőtt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a Parlamentben találkozott a hazai hírközlő szervek képvisőivel, s részletes tájékoztatást adott mind az 1977. évi külkereskedelmi tevékenységről, mind pedig az 1978. évi export —import feladatokról. Ezt követően pedig válaszolt az újságírók kérdéseire. Nem volt könnyű, s nem is volt hiba nélküli, s így lehetne összegezni külkereskedelmünk 1977. évi tevékenységét. Ám, amikor erről szólunk, nem feledkezhetünk meg egyetlen pillanatra sem arról, hogy külkereskedőink ,,hátországa”, az ipar és a mezőgazdaság, még pontosabban az exportképes árualapokat kibocsátó vállalatok nemcsak egyszerűen részesei, hanem igen nagy mértékben meghatározói annak a munkának, amelyet ilyenkor év végén, év elején a külkereskedelem tevékenysége címszó alatt összegzünk. Mindannak, amiről külkereskedelmi miniszterünk ezen a tájékoztatón elmondhatta: alapvetően sikeres esztendőt zárt külkereskedelmünk, annak ellenére, hogy a tőkéspiacon értékesítési lehetőségeink romlottak, s a cserearányok nem javultak a várakozásnak megfelelően. Részletesebben a múlt évről: exportunk növekedése lényegében a tervnek megfelelő volt, a behozatal viszont meghaladta az előirányzatot. Értékben, ugyanis az import árszínvonala 8,2 százalékkal nőtt, exporttermékeink kiviteli ára viszont csak 3,8 százalékkal emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy külkereskedelmi passzívumunk egyötödét a cserearány-romlás okozta. Behozatalunkban természetesen erősen differenciáltan jelentkeztek az áremelkedések; élelmiszeripari anyagokért és élelmiszerekért például 32 százalékkal többet kellett fizetnünk, mint 1976- ban, energiahordozókért 7,8 százalékkal, anyagokért és félkész termékekért pedig 3,2 százalékkal fizettünk magasabb árat, mint egy évvel előbb. „Exporttevékenységünk meghaladta és a jövőben is meghaladja a nemzeti jövedelem felét” — mondta Bíró József, s hozzátette, hogy ennek megfelelően kell érzékelnünk és értékelnünk kivitelünket. Ehhez azonban azt is tudnunk kell, — tette hozzá —, hogy behozatalunk a kivitel mértékét is meghaladja (1977- ben 263,9 milliárd forint értékben importáltunk és 243,8 milliárd forint értékben exportáltunk), s ezt az aránytalanságot hosszú távon tartósítani nem kívánatos, hiszen azt a látszatot kelti, mintha hazai fogyasztásunkat nem lennénk képesek előállítani. Jól tudjuk, hogy passzívumaink jelentős mértékben összefüggnek fejlesztéseinkkel, mégis, már az 1978. évi külkereskedelmi tevékenységre vonatkozó terveinknél is azzal számolunk, hogy exportunk minőségi összetétele oly mértékben változik, hogy képesek leszünk megállítani a cserearány további romlását, magyarán: használati értékét tekintve piacképesebb termékek hagyják el vállalatainkat, az országot. Minőségben és mennyiségben is fontos, hogy 1978-ban dinamikusan növeljük kivitelünket, s e növekedés haladja meg az importnövekedés mértékét. így és csakis így, s ennek bonyolult és szerteágazó feltételrendszerét megteremtve lehet és szabad dolgoznia külkereskedőknek és termékgyártóknak egyaránt. Hatékonyabban! Ezt mondja pártunk Központi Bizottságának határozata, ezt követeli népgazdasági tervünk. S a külkereskedelemben hatványozottan fontos a hatékonyság fokozása, hiszen nemcsak a dollár elszámolású piacokon, hanem a rubel elszámolású külkereskedelmi ügyletekben is meghatározó tényező a minőség és a szállítási határidők pontossága. Árat meghatározó tényező. Piacmegtartó erő. Éppen úgy, mint a reagálóképesség gyorsasága. Mert amikor a miniszter, a népgazdatási terv és a Központi Bizottság határozata egyaránt hatékonyabb ármunkára serkentik külkereskedőinket, tudnunk kell: csak a piaci igényekhez, a kívánt műszaki paraméterekhez, határidőkhöz igazodni képes termék és termelő lehet jó „adó” az árvitát folytató külkereskedő kezében. Éppen ezért jelentette ki a külkereskedelmi miniszter: „Az eddigieknél jobban szorgalmazzuk az exportra kerülő termékek és szolgáltatások minőségének szigorú ellenőrzését”, s ehhez kapcsolódóan mondta később egy kérdésre: indokolt esetben az önálló export jog megvonásának lehetőségével is élni fognak. A továbbiakban a piaci szervezet korszerűsítésének, valamint az árképzési rendszer áttekinthetőségének szükségességéről szólt a miniszter. Újra meg újra aláhúzva: az exportképes árualapot kibocsátó vállalatoknak szigorúan alkalmazkodniuk kell a népgazdasági tervben rögzítettekhez, mind a rubel és nem rubel elszámolású tevékenységre, mind pedig a kivitel és behozatal arányainak betartására vonatkozóan. Kátay Antal Vöröskereszt — KISZ Együttműködés — közös célokért Tegnap délután ülést tartott a Vöröskereszt Fejér megyei Végrehajtó Bizottsága. Elsőként megvitatta és elfogadta azt az együttműködési tervezetet, amelynek értelmében a jövőben a TXT Fejér megyei Szervezetével, és a KISZ Fejér megyei Bizottságával közösen munkálkodnak jó néhány feladat megoldásában. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat aktívái elsősorban az egészségpolitikai ismeretterjesztő, felvilágosító munkában működnek közre az együttműködési megállapodás értelmében, s erre a korábbi évek gyakorlata is szolgált már jó példával. Az együttműködésnek egyik legfőbb vonása a mindenkori szoros kapcsolat. A TIT — többek között — a jövőben segítséget nyújt az egészségügyi hetek, napok programjához, közreműködik a különböző tanfolyamok meg- rendezésében. A KISZ megyei bizottsága alapvető feladatául tűzte ki a megye ifjúságának szocialista szellemű nevelését, a szocialista humanizmus, erkölcsiség kialakítását, fejlesztését sajátos eszközeikkel. Az ifjúságnak az egészséges életmódra, a családi életre történő nevelése is ilyen közös érdek. Mint ahogyan a honvédelmi, hazafias nevelés részét képezhetik az elsősegélynyújtó tanfolyamok, s e megállapodás részeként a Vöröskereszt vállalja az ifjúgárdisták elsősegélynyújtó képzésének irányítását. A KISZ megfelelő segítséget nyújt majd a középiskolákban rendezendő elsősegélynyújtó tanfolyamokhoz, versenyekhez. Kiemelt közös feladat: minél több fiatalt megnyerni az önkéntes, térítésmentes véradómozgalomnak. Ugyancsak fontos feladatuknak tekintik e megállapodás értelmében — a KISZ-en belül is — a káros szenvedélyek elleni küzdelmet. Az együttműködés eredményességét közös munkatervek, a folyamatos és élő kapcsolattartás segítik majd. FEJÉR MFgYFii""' . Ára: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIDEOTON Sokoldalú nemzetközi kapcsolatok A Videoton Rádió- és Televíziógyár exporttevékenységének fokozásával, termékszerkezetének alakításával, műszaki fejlesztésével párhuzamosan szélesítette nemzetközi kapcsolatait. Sokoldalú az ilyen jellegű tevékenység, amelyről tegnap a gazdaságpolitikai munkabizottság nevében Horváth Gáspár tájékoztatta a vállalat párt-végrehajtó bizottságát. Mililyen területeken érzékelhető a sokoldalú nemzetközi kapcsolat fejlődése? Egyik területe ennek a nemzetközi szervezetekben való részvétel. Ugyanúgy része a műszaki-tudományos jellegű kapcsolatok ápolása, a tanulmányutak szervezése. Ám legalább ennyire fontosak a kresekedelmi jellegű kapcsolatok, a piackutatás, a kiállítások, a vásárok látogatásai. És van külszolgálati megbízatás is. Tartós külföldi kiküldetésben a televízió, illetve a számítástechnikai gyárból dolgoznak szakemberek, ők visszajövetelükkor felkeresik a pártvezetőséget és beszámolnak tapasztalataikról. A külföldre utazók száma évről évre nő és ezzel arányosan emelkedik a külföldön töltött napok száma is. 1976-ban például 1495 volt az utazások száma. Tavaly már 1752 utazás valósult meg 24 926 nap igénybevételével. A külföldi utazások, tapasztalatcserék, tanulmányutak többsége szocialista országokba irányult. Sok külföldi látogatót fogadnak a Videotonban. Szocialista országokból 1977- ben 1927-en töltöttek itt 2153 napot, a nem szocialista országokból érkezők száma 634. A vezérigazgatói rendelkezés értelmében a vállalat minden gazdasági egységében évre szóló utazási tervet készítenek. A gazdasági vezetők a külföldre utazó dolgozókra tett javaslataikat kötelesek véleményeztetni a hatáskörileg illetékes pártalapszervezet, pártvezetőség vagy pb-titkárával. E feladatnak eleget tesznek az illetékes pártszervek, ugyanakkor azt kifogásolják, hogy írásos rendelkezést nem kaptak. A pártszervek is számontartják a külföldre utazókat, figyelemmel kísérik a tapasztalatok hasznosítását. Ám ez a számontartás jelenleg többnyire a személyes kapcsolatokon alapuló információ. A gazdasági vezetők időszakos beszámoltatásakor is csak érintőlegesen, esetlegesen foglalkoznak a témával. Hiányzik ezeknek az utaknak az értékelése. Kifogásolható a kiküldetésekről, a tanulmányutakról szóló jelentései tartalma és rendszertelensége is, így nincs átfogó képük az illetékes pártszerveknek a külföldi tanulmányutak hasznosságáról, a tapasztalatok felhasználásáról. Legközelebb a vállalat össztitkári értekezletén szót ejtenek arról, miként érvényesül a párszervek irányító és ellenőrző munkája a nemzetközi kapcsolatokban. Megbeszélik ezzel kapcsolatos tennivalóikat a párttitkárok. A rendszeres tájékoztatást és e munka minősítését segíti majd a testületi üléseken történő évenkénti értékelés. A vállalat párt-végrehajtóbizottsága is időnként visszatér a külföldi kapcsolatok vizsgálatára. Kibővített SZMT-ülés a munkásrészvétel továbbfejlesztéséről A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa tegnap, február 28-án délelőtt kibővített ülést tartott, amely megvitatta dr. Etelvári Attila SZMT-titkár jelentését az üzemi és szakszervezeti demokrácia fejlesztésének tapasztalatairól. A tanácstagok és a meghívottak munkahelyük példáival gazdagították az 1018/1977. (V. 7.) MI—SZOT közös határozat valóra váltásának körülbelül négy hónapra terjedő tapasztalatait. A határozat kimondja, hogy az üzemi demokrácia új fórumrendszerét döntően a vállalati szakszervezeti tanácsok (bizottságok) és a szakszervezeti bizalmiak (bizalmi küldöttek) együttes testületi ülését, a fórumok jogkörének részletes meghatározásával 1978. végéig rendszeressé kell tenni. Ennek szükségessége alapvető politikai feladat, végrehajtását tehát nem, csupán azt lehet vitatni, hogy jók-e, célravezetőek-e és a tartalmi munkát biztosítják-e azok a módszerek, amelyekkel majd a munkásosztály nagy tömegeit bevonják a gazdálkodás, a vezetés tudományának elsajátításába. De mit is mond az üzemi demokrácia új fórumainak tevékenységéről a jelentés? Megyénkben az érintett vállalatok döntő többsége a határozat és a szakmai intézkedések szellemében elkészítette együttes utasítását a vállalaton belül működő fórumok rendjéről, amely kiegészítésül szolgál a vállalati szervezeti és működési szabályzathoz. A vállalat és szakszervezeti szervek együttes szabályozásának ismertetése a kijelölt vállalatok többségénél már megtörtént .A dolgozók tájékoztatására általában a taggyűléseken, egyes vállalatoknál termelési tanácskozásokon került sor. A nagyvállalati — tröszti — szervezetekhez tartozó üzemeknél késik a végrehajtás, mivel, a legfelsőbb szintű együttes szabályozás elfogadása múlt év december végén illetve január elején történt meg. Például: KDT Szénbányák, Magyar Alumíniumipari Tröszt, Hazai Fésüsfonó stb. A tanácsülésen felszólalók az irányításban való munkásrészvétel továbbfejlesztését s az ebben elért eredményeket különbözően ítélik meg. A MEDOSZ megyebizottsághoz tartozó vállalatoknál az a vélemény, hogy az SZB-titkárok és az egyéb aktivisták munkája a különböző fórumokra történő anyagok előkészítésével és felterjesztésével nagyon megnőtt, többhónapos tevékenységet igényel. Ennek ellenére a jól előkészített tanácskozásokon is passzív magatartás volt tapasztalható. A postások nevében szóló, a kishivatali dolgozók — három, négy személyes postahivatalok — tanácskozását, mint egy speciális fórumot említette. Elmondotta, hogy járásonként és évente tartják. Az építőipari vállalatoknál olyan módszer alakult ki, hogy a szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizalmiak együttes ülésére az írásos anyagot, a résztvevőknek a fórum előtt 10 nappal meg kell kapniuk. Ez az érdemi munkának elengedhetetlen feltétele. A pozitív tapasztalathoz azonban negatív is csatlakozik. Sajnos a bizalmi választásoknál ott követték el a hibát, hogy e feladattal nem mindig a legalkalmasabb dolgozókat bízták meg. Jó tapasztalatokról is beszámoltak a felszólalók. Szintén az építők, de az útépítők képviselője mondta, hogy a jól előkészített, felkészített bizalmiak megfelelően képviselhetik a munkásokat a vezetésben. A náluk tartott tájékoztatóhoz 36- an szóltak hozzá. A Dunai Vasmű szakszervezetének képviselője szerint korai a tapasztalatok leszűrése, de már vannak olyan példák, amelyeket a jövő építése érdekében érdemes figyelemmel kísérni. A jelentés és az azt követő vitából megállapítható, hogy az említett minisztertanácsi és SZOT-határozat végrehajtása Fejér megyében a még meglévő hiányosságok ellenére is jó úton halad. A kibővített tanácsülés a továbbiakban jóváhagyta az SZMT elnökség és titkárság 1978. évi munkaprogramját és I. félévi üléstervét, valamint a beszámolót a két tanácsülés között végzett munkáról.