Fejér Megyei Hírlap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
|---------------------------------------------------------------------I CET I CT O IVA CPVCI v.,TMTM,*, I ÖTSZÖR HAT HÉT | Lb I 1 1 V | Hju V_?| ■ Lm I egyesüljeteki A JOBBIK FELE? W |———— _________________ ,1|Ej 11 Csütörtök: m m lp m |1| ■ A i|l| 1978. június 1. A VIT JEGYÉBEN :g: | XXXIV. évfolyam, -------------------------- 127. szám JÖN AZ EZREDIK VB-GÜL---------------------------------------------------------------------------------------------------------Ára 80 fillér ___________________________________________________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Óvodák Másfél száz éve, 1828. június 1-én nyitotta meg kapuit hazánkban az első kisdedóvó. E naptól számítjuk a magyar óvodai intézmény történetét, amelynek alapjait a haladó gondolkodású Brunszvik Teréz rakta le. A 150 esztendő alatt volt néhány kiemelkedő periódusa honi óvodáinknak, közülük is legszámottevőbbek azok a sikerek, amelyek a felszabadulás óta eltelt több mint három évtized alatt valósultak meg. Aligha mondunk azzal újat, hogy a második világháború az óvodai intézményeket is megtizedelte. Még 1938-ban 1140 óvoda működött az országban, a felszabadulás évének statisztikái viszont mindöszsze 995 óvodáról tudósítanak. A fejlődés dinamikáját attól kezdve jól érzékelteti, hogy 1954-ben számuk túlhaladta a 2400-at, négy esztendővel később a 2600-at. Ezek az eredmények, s nemkülönben a további feladatok is indokolják, hogy e jelentős évfordulón ne elsősorban a régmúlt felidézésére helyezzük a hangsúlyt, hanem az óvodák ráai helyzetére és a jövőben betöltendő szerepére. Az óvoda — legalábbis a törvény szövege szerint — nem tartozik az alsófokú oktatási intézmény fogalmába, s ez alighanem azzal magyarázható, hogy nem kötelező. Tudjuk, nem mindenkit tudnak ma még felvenni, mindenekelőtt új lakótelepeinken — hiszen a legtöbb apróság ott található — van rá szükség, hogy az eddiginél gyorsabban épüljenek fel az édesanyák gondját napközben felvállaló intézmények. A hiányok, a még mindig kielégítetlen jogos igények mellett sincs okunk azonban a szégyenkezésre. Jelenleg minden száz óvodás korú kisgyermek közül nyolcvanhárom részesül óvodai ellátásban. , * Ismert tény, hogy a népesedéspolitikai intézkedések hatására ugrásszerűen emelkedett az igény az óvodák iránt. Érkezett társadalmi segítségnyújtás üzemektől, inézményeiől, népünk széles rétegeiből. Így, és csakis így lehetséges, hogy míg az 1973— 74-es oktatási évben a háromhat esztendős gyermekeknek csupán 62,8 százaléka járhatott eme gyermekintézménybe, ma az arányuk húsz százalékkal magasabb. Pedig — s ez sem mellékes talán — az óvodát most befejező korosztály hatezerrel több gyereket számlál, mint négy esztendeje. Az arányokon kívül tehát hatezerrel több gyermek részesült az idén gondos iskolaelőkészítésben. Számos helyen a költségvetés nem volt képes követni a mennyiségi növekedést, s emiatt a minőségi fejlesztés — kénytelen-kelletlen — háttérbe szorult. Különösen érvényes ez a tanácsi óvodákra. Bizony akad még helyenként képesítés nélküli a pályán, számuk jelenleg 1500. Néhány esztendeje négyszer ennyien voltak. Többségük fiatal, számolni kell tehát azzal is, hogy az óvónők rövidebb-hosszabb ideig kiesnek a munkából. Ennek ellenére biztató, hogy mire a most beiskolázott óvónőjelöltek végeznek, már nem lesz szükség képesítés nélkül elítse. A fa újrafelfedezése A könnyűszerkezet győzelme Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát az idei AGROMASEXPO kiállításon Budapesten, a könnyűszerkezetes AGROPANEL típusú építményeiért ezüstérmet kapott. Amilyen újszerű, könnyen és gyorsan szerelhető mezőgazdasági épületeket gyártanak jelenleg Velencén, arról az AGROKOMPLEX megalakulása idején, — amikor az Agárdi, az Enyingi és Sárszentmihályi Állami Gazdaság létrehozta közös beruházásaik ..műhelyét” — még álmodni is merész dolog lett volna. Amikor az agárdi szakemberek a hatvanas évek végén nyugati országokban jártak, hamar felismerték, hogy a jövő útja a mezőgazdasági építményeknél nem az erődítményszerű objektumok építése, hanem a könnyűszerkezetes, fából, alumíniumból összeszerelhető épületek megalkotása. Az első könnyűszerkezetes építmények sertéstartó épületek voltak, ám népszerűségüket — joggal állíthatjuk — hamarabb megszerezték külföldön (főleg Lengyelországban), mint itthon. Napjainkig 50 hazai komplett AGROKOMPLEX rendszerű sertéstelep épült hazánkban, s 35 Lengyelországban. A monumentális tégla- és vasbetonpaloták elleni szemlélet harca nem volt könnyű. A társulás első „fegyverténye” a felső-cikolai sertéstelep volt, ekkor még NSZK gyártmányú panelokat vásároltak. Ezzel párhuzamosan megindult a tervszerű fejlesztés, bővítették az egykori gárdonyi kis faszerkezeti üzemet, a hetvenes évek elején pedig elkezdték a ragasztott fa tartószerkezetek gyártását. — Ehhez a szarvasmarhaistállók tervezése kapcsán jutottunk el, s már az önmagában nagy dolog volt, hogy kezdtük a fát, mint építőelemet, mely évtizedekig szinte feledésbe merült — újra felfedezni — magyarázza Hrabovszky László fejlesztési osztályvezető. — Azóta a könnyűszerkezetes mezőgazdasági építmények rendszergazdái lettünk, megnyertük két éve a rétegelt, ragasztott faszerkezetek gyártására az ÉVM által hirdetett pályázatot. — Eleine ettől is sokan idegenkedtek, bátran bevallhatjuk, hogy pár éve még örültünk mindenféle megrendelésnek — mondja Fratrits József, az AGROKOMPLEX kereskedelmi osztályvezetője. — Ekkor gyártottunk uszodához tartóvázat, tornacsarnokhoz, fedett, lovardához tetőzetet, de készítettünk bányához aknakas vezető gerendát, s termálfürdőhöz, ABC-áruházhoz kupolát. Ekkor még részben a kereslet diktálta termékszerkezetünket. Sokan megkérdőjelezték az ilyen építmények időállóságát, pedig a stockholmi pályaudvar, mely ugyancsak ilyen szerkezetű, már 54 éve „állja a sarat”. A ragasztott faszerkezetű építmények élettartama 60— 90 évre tehető. Azóta egyaránt kinőtték a tervezők, a gyártók a „gyermekbetegségeket”. A statikusok kezdetben túlméretezték — biztos ami biztos alapon — az építményeket, s emiatt kissé drágának tűnt a kivitelezés. A legnagyobb előnye építményeinknek, hogy a statikai vázon belül a fesztávolság rugalmasan növelhető és változtatható. Bizonyított, hogy 14-15 méter fesztávolságig a vasszerkezettel közel azonos árú a ragasztott faváz, e felett azonban sokkal gazdaságosabb — érvel Radetzky Jenő erdőmérnök. — Az idén először alakítjuk ki a tervezés, kivitelezés, forgalmazás egységes hármasát, mégpedig AGROBEK— AGRIKOMPLEX és AGROTRÖSZT ,, triumvirátussal”. Gyakorlatilag mindegy, hogy melyik céget keresi fel az érdeklődő építtető, kapcsolatban vagyunk egymással. Az AGROKER tervez, mi gyártunk, az AGROKER-ek pedig forgalmaznak — mondja a kereskedelmi osztályvezető. — Óriási előnye van ezeknek az építményeknek korróziós környezetben, ezért kiválóan alkalmasak például műtrágyatárolók létesítésére. Ugyancsak „sláger” a helytakarékos kutrica sertésépületeknél, mely így megoldható, de beszédes példája az univerzális felhasználásnak a soproni Graboplán AFIT sátorraktár, vagy a hollóházi egyik ABC-áruház ragasztott faszerkezetű mennyezete. Velencei üzemünk jelenlegi gyártókapacitása 4900 köbméter, ez körülbelül 100—150 ezer négyzetméter térlefedésre elegendő anyag. Építményeink nagy része mezőgazdasági célra készül azonban, a kezdeti piackeresés után nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy mi mezőgazdasági profilú üzem vagyunk. A ragasztott fa, mint szerkezeti elem, bevándorolt tehát ismét a hazai építészetbe. Ha viccesen próbáljuk leegyszerűsíteni a dolgokat, a magyar építőipar a marhának köszönheti, hogy újra felfedeződött, korszerűbben ismételve önmagát a fával való téráthidalás. Kedvező a ragasztott faszerkezetek tűztechnikai viselkedése, a fa felületi szenesedésének önkioltó jellege közismert. A velencei üzemben Bécsi András üzemvezető visz körbe. Főleg fenyőből, de nyárból és akácból is készülnek a ragasztott, rétegelt tartók. Ő is azt fájlalja, hogy Fejér megyében nem tudunk sokat erről a — szerénytelenség nélkül nagyszerűnek nevezhető — építkezésről. — Nyugaton éttermek, teniszcsarnokok, uszodák készülnek így, mi pedig zömmel istállót építünk — mondja fanyar mosollyal, ő műszaki ember, faipari mérnök. Búcsúzás előtt megállapodunk azonban abban, hogy ez is szép cél, s egyáltalán nem lekicsinylendő. Gabnai Gábor Munkavédelem a mezőgazdaságban Hazánkban 1967-ben 141 772 munkahelyi baleset történt, köztük 583 halálos. Tíz év alatt az összes balesetek száma 117 835-re, a halálos tragédiáké 440-re csökkent. Fejér megyében 1967-től 77-ig harminchatról húszra sikerült csökkenteni az ezer főre jutó üzemi baleseteket, a halállal végződő esetek — százezer dolgozóra számítva — tizenhétről hétre fogyatkoztak. Ezekkel az adatokkal a tizedik megyei munkavédelmi tanácskozás alkalmából egy csuklós autóbuszon rendezett vándorkiállításon ismerkedhettek meg tegnap Székesfehérváron a megye minden részéről érkezett mezőgazdasági és munkavédelmi szakemberek. A kiállítás, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet munkatársainak összeállítása, a legfontosabb országos és Fejér megyei adatok mellett a munkavédelem legkorszerűbb felszereléseiből és eszközeiből adott bemutatót. Háza nagytermében Müllner István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. Vitaindító előadást dr. Szabó Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott a munkaerő-gazdálkodás és a munkavédelem összefüggésének időszerű kérdéseiről, rendkívül szemléletes képet adva az országos helyzetről, mélyen elemezve a mezőgazdaság dolgozóinak megvédéséhez elengedhetetlenül fontos feladatokat. Ezután Szabó Sándor, a Szakszervezetek Fejér tergyei tanácsának munkavédelmi osztályvezetője értékelte a megye mezőgazdasági üzemei és termelőszövetkezetei között folyó munkavédelmi verseny legutóbbi évének eredményeit. Előadása befejezéseként Szabó Sándor ismertette a munkavédelmi verseny győzteseit. A MEDOSZ-üzemek közül a Sárszentmihályi Állami Gazdaság érte el az első helyezést, mögötte a Fejér megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a Vértesaljai VÍZÉP Vállalat végzett. A termelőszövetkezetek élmezőnyének sorrendje: kislángi Béke, móri Kossuth, vértesacsai Vörös Október. A győztes gazdaságok munkavédelmi felelősei személy szerint is pénzjut a ropsbap re-, sassüitek. Pedagógusok számvetése • •Ünnep előtt, odaadó munkáról Nem a beszámoló oldalainak száma, hanem a belőle sugárzó, benne meghúzódó emberség, mozgalmi törődés mutatja meg a végzett munka minőségét — hangzott el a felszólalások sorában szerdán, a Pedagógusok Szakszervezete Fejér megyei Bizottságának ülésén, Székesfehérváron. A mozgalmi munkával, a hét és fél ezer Fejér megyei oktatásügyi dolgozó életével, munkájával foglalkozott a bizottság, Makai Lászlóné megyei titkárhelyettes előadása alapján. A két és fél éves időszakot felölelő beszámoló hangsúlyozta: elképzelhetetlen a jó munkahelyi légkör nélkül a jó nevelői munka. S a jó munkahelyi, iskolai légkör alapvető feltétele a céltudatos, mozgalmi tevékenység az iskolai demokratizmus állandó ápolása és szélesítése. A beszámoló külön szólt azokról — odaadásukat elismerve —, akik hosszú idő óta, nem egy esetben több évtizede, mint Mihályi Gyula és mások, viselik mozgalmi megbízatásuk tisztségét. Behatóan elemezte Makai Lászlóné a pedagógusok szervezettségének alakulását, a szervezeti élet kérdéseit, majd a továbbiakban a nevelők, az oktatásügyi dolgozók mindennapjaival foglalkozott. Foglalkozott a bérrendezés nyomán megnyilvánult megelégedettséggel s a növekvő nevelői felelősséggel, munkakedvvel. A pedagógusok lakásigényeinek kielégítéséről szólva elmondta, Székesfehérváron az idén is nagy lépést tesznek a nevelők lakáshoz juttatásában. Az iskolai élet egészére kiterjedő beszámolót élénk érdeklődés mellett vitatták meg a bizottság tagjai s a meghívottak. Szóltak a nevelői tájékozottság, az önművelés fontosságáról. Elismerték azt a munkát, amelyet a mozgalom a maga eszközeivel tett a fizikai dolgozók gyermekeinek segítéséért, az iskolák közötti egyenlőtlenségek megszüntetéséért. Szóltak arról, hogy a nevelőiskola céljainak szolgálata, az új tanterv bevezetése nem nélkülözheti valamennyi pedagógus odaadó munkáját. Seres József, Székesfehérvár tanácselnöke méltatta a megyeszékhely nevelői munkájának jelentőségét. Szólt művelődéspolitikánk megyei céljairól, az egyműszakos oktatás székesfehérvári, dunaújvárosi bevezetéséről, az iskolaépítési program eredményeiről. A bizottsági ülés munkájában részt vett dr. Csűrös Zoltán nyugalmazott egyetemi, tanár, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is. Jelenlétével, szavaival kifejezte a szakszervezeti mozgalmi testület számvetésének fontosságát, a pedagógusok, oktatásügyi dolgozók munkájának megbecsülését, éppen a közelgő pedagógusnap alkalmából. Befejezésül a bizottság határozatot fogadott el a mozgalmi munka további feladatairól, tennivalóiról. Ezek között továbbra is jelentős helyet foglal el a megyénk közoktatáspolitikai terveinek megvalósításán, az egyműszakos oktatás bevezetésén való munkálkodás, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek további javítása, felkészültségük fokozása. IV. El Világosságot az iskolákba! A korszerű iskolai világításról tartott előadást szerdán délután a fehérvári Technika Házában Debreczeni Gábor, az Egyesült Izzó Világítástechnikai Állomásának vezetője. A neves szakember véleménye szerint az ország iskoláinak többségében a kívánatos alsó szintet sem éri el a tantermek megvilágításának minősége. Munkatársai a közelmúltban szúrópróbaszerű felmérést végeztek több mint kétszázötven, az ország legkülönbözőbb részein levő tanintézetben, s a világítás erőssége csak az iskolák 7 százalékában érte el az erre vonatkozó szabványban minimálisan előírt 200 luxot. (Az ideális fényerő 400 lux lenne.) A helyzet megváltoztatására tett javaslatait a megjelent tanácsi előadók, pedagógusok és az ÉDÁSZ képviselői nagy érdeklődéssel fogadták. Próbaüzem az új hűtőházban Zsúpfedélre emlékeztető vonalú alumínium tető, műanyaghabbal kitöltött, úgynevezett szendvics-panel rendszerű alumínium falak — formára is szép, esztétikus az ország legújabb hűtőháza. A Magyar Hűtőipar székesfehérvári gyárában próbaüzemei az új 1000 vagonnyi áru befogadására alkalmas hűtőház. A tárolót György Judit építész és az IPARTERV kollektívája tervezte, aFAÉV építette hazai anyagok felhasználásával. A 330 millió forintos költséggel épült új hűtőház négy hatalmas hűtőkamrájában megkezdték a »próba üzemelést. EnercbÉB- a kamrákban speciális rekeszekben tárolják majd az árut, húsokat, baromfit, mirelit termékeket stb. Az új hűtőház közúti és vasúti rakodótérrel is rendelkezik, a szállítójárművekről a hőzsilipeken percek alatt a mínusz 25 fokoshűtőtárolókba juttatják majd az árut. A most próbaüzemelő létesítmény ebben a szezonban már teljes kapacitással dolgozik. Ezzel a hűtőházzal a fehérvári üzem a Magyar Hűtőipar legnagyobb tárolóterét tudja magáénak, a gyárban összesen 1800 vagonnyi árut tudnak egy időben hátasai, tarlósai.