Fejér Megyei Hírlap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

|---------------------------------------------------------------------I CET I CT O IVA CPVCI v.,TMTM,*, I ÖTSZÖR HAT HÉT | Lb I 1 1 V | Hju V_?| ■ Lm I egyesüljeteki A JOBBIK FELE? W |———— _________________ ,1|Ej 11 Csütörtök: m m l­p m |1| ■ A i|l| 1978. június 1. A VIT­ JEGYÉBEN :g: | XXXIV. évfolyam, -------------------------- 127. szám JÖN AZ EZREDIK VB-GÜL---------------------------------------------------------------------------------------------------------Ára 80 fillér ___________________________________________________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Óvodák Másfél száz éve, 1828. júni­us 1-én nyitotta meg kapuit hazánkban az első kisdedóvó. E naptól számítjuk a magyar óvodai intézmény történetét, amelynek alapjait a haladó gondolkodású Brunszvik Te­réz rakta le. A 150 esztendő alatt volt néhány kiemelkedő periódu­sa honi óvodáinknak, közü­lük is legszámottevőbbek azok a sikerek, amelyek a felszabadulás óta eltelt több mint három évtized alatt va­lósultak meg. Aligha mon­dunk azzal újat, hogy a második világháború az óvo­dai intézményeket is megti­zedelte. Még 1938-ban 1140 óvoda működött az ország­ban, a felszabadulás évének statisztikái viszont mindösz­­sze 995 óvodáról tudósítanak. A fejlődés dinamikáját attól kezdve jól érzékelteti, hogy 1954-ben számuk túlhaladta a 2400-at, négy esztendővel ké­sőbb a 2600-at. Ezek az eredmények, s nemkülönben a további fel­adatok is indokolják, hogy e jelentős évfordulón ne első­sorban a régmúlt felidézésére helyezzük a hangsúlyt, ha­nem az óvodák ráai helyzeté­re és a jövőben betöltendő szerepére. Az óvoda — legalábbis a törvény szövege szerint — nem tartozik az alsófokú ok­tatási intézmény fogalmába, s ez alighanem azzal magya­rázható, hogy nem kötelező. Tudjuk, nem mindenkit tud­nak ma még felvenni, min­denekelőtt új lakótelepeinken — hiszen a legtöbb apróság ott található — van rá szük­ség, hogy az eddiginél gyor­sabban épüljenek fel az édes­anyák gondját napközben fel­vállaló intézmények. A hiányok, a még mindig kielégítetlen jogos igények mellett sincs okunk azonban a szégyenkezésre. Jelenleg minden száz óvodás korú kis­gyermek közül nyolcvanhá­rom részesül óvodai ellátás­ban. , * Ismert tény, hogy a népese­déspolitikai intézkedések ha­tására ugrásszerűen emelke­dett az igény az óvodák iránt. Érkezett társadalmi segítség­­nyújtás üzemektől, inézmé­­nyeiől, népünk széles réte­geiből. Így, és csakis így le­hetséges, hogy míg az 1973— 74-es oktatási évben a három­hat esztendős gyermekeknek csupán 62,8 százaléka járha­tott eme gyermekintézmény­be, ma az arányuk húsz szá­zalékkal magasabb. Pedig — s ez sem mellékes talán — az óvodát most befejező kor­osztály hatezerrel több gyere­ket számlál, mint négy esz­tendeje. Az arányokon kívül tehát hatezerrel több gyer­mek részesült az idén gondos iskolaelőkészítésben. Számos helyen a költségve­tés nem volt képes követni a mennyiségi növekedést, s emiatt a minőségi fejlesztés — kénytelen-kelletlen — hát­térbe szorult. Különösen ér­vényes ez a tanácsi óvodákra. Bizony akad még helyenként képesítés nélküli a pályán, számuk jelenleg 1500. Né­hány esztendeje négyszer ennyien voltak. Többségük fiatal, számolni kell tehát az­zal is, hogy az óvónők rövi­­debb-hosszabb ideig kiesnek a munkából. Ennek ellenére biztató, hogy mire a most be­iskolázott óvónőjelöltek vé­geznek, már nem lesz szük­ség képesítés nélkül elítse. A fa újrafelfedezése A könnyűszerkezet győzelme Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát az idei AGROMAS­­EXPO kiállításon Budapesten, a könnyűszerkezetes AGRO­­PANEL típusú építményeiért ezüstérmet kapott. Amilyen újszerű, könnyen és gyorsan szerelhető mező­­gazdasági épületeket gyárta­nak jelenleg Velencén, arról az AGROKOMPLEX meg­alakulása idején, — amikor az Agárdi, az Enyingi és Sár­­szentmihályi Állami Gazda­­­ság létrehozta közös beruhá­zásaik ..műhelyét” — még ál­modni is merész dolog lett volna. Amikor az agárdi szakem­berek a hatvanas évek végén nyugati országokban jártak, hamar felismerték, hogy a jö­vő útja a mezőgazdasági épít­ményeknél nem az erődít­ményszerű objektumok épí­tése, hanem a könnyűszerke­zetes, fából, alumíniumból összeszerelhető épületek megalkotása. Az első könnyűszerkezetes építmények sertéstartó épü­letek voltak, ám népszerűsé­güket — joggal állíthatjuk — hamarabb megszerezték külföldön (főleg Lengyelor­szágban), mint itthon. Napja­inkig 50 hazai komplett AG­­ROKOMPLEX rendszerű ser­téstelep épült hazánkban, s 35 Lengyelországban. A mo­numentális tégla- és vasbe­tonpaloták elleni szemlélet harca nem volt könnyű. A társulás első „fegyver­ténye” a felső-cikolai sertés­telep volt, ekkor még NSZK gyártmányú panelokat vásá­roltak. Ezzel párhuzamosan megindult a tervszerű fej­lesztés, bővítették az egykori gárdonyi kis faszerkezeti üze­met, a hetvenes évek elején pedig elkezdték a ragasztott fa tartószerkezetek gyártá­sát. — Ehhez a szarvasmarha­istállók tervezése kapcsán ju­tottunk el, s már az önma­gában nagy dolog volt, hogy kezdtük a fát, mint építő­elemet, mely évtizedekig szinte feledésbe merült — újra felfedezni — magyaráz­za Hrabovszky László fej­lesztési osztályvezető. — Az­óta a könnyűszerkezetes me­zőgazdasági építmények rendszergazdái lettünk, meg­nyertük két éve a rétegelt, ragasztott faszerkezetek gyár­tására az ÉVM által hirdetett pályázatot. — Eleine ettől is sokan ide­genkedtek, bátran bevall­­hatjuk, hogy pár éve még örültünk mindenféle meg­rendelésnek — mondja Fratrits József, az AGRO­KOMPLEX kereskedelmi osz­tályvezetője. — Ekkor gyár­tottunk uszodához tartóvázat, tornacsarnokhoz, fedett, lo­vardához tetőzetet, de ké­szítettünk bányához aknakas vezető gerendát, s termálfür­dőhöz, ABC-áruházhoz kupo­lát. Ekkor még részben a ke­reslet diktálta termékszerke­­­zetünket. Sokan megkérdője­lezték az ilyen építmények időállóságát, pedig a stock­holmi pályaudvar, mely ugyancsak ilyen szerkezetű, már 54 éve „állja a sarat”. A ragasztott faszerkezetű építmények élettartama 60— 90 évre tehető.­­ Azóta egyaránt kinőtték a tervezők, a gyártók a „gyermekbetegségeket”. A statikusok kezdetben túlmé­retezték — biztos ami biztos alapon — az építményeket, s emiatt kissé drágának tűnt a kivitelezés. A legnagyobb elő­nye építményeinknek, hogy a statikai vázon belül a fesz­­távolság rugalmasan növel­hető és változtatható. Bizo­nyított, hogy 14-­15 méter fesztávolságig a vasszerkezet­tel közel azonos árú a ra­gasztott faváz, e felett azon­ban sokkal gazdaságosabb — érvel Radetzky Jenő erdő­mérnök. — Az idén először alakít­juk ki a tervezés, kivitelezés, forgalmazás egységes hárma­sát, mégpedig AGROBEK— AGRIKOMPLEX és AGRO­­TRÖSZT ,, triumvirátussal”. Gyakorlatilag mindegy, hogy melyik céget keresi fel az ér­deklődő építtető, kapcsolat­ban vagyunk egymással. Az AGROKER tervez, mi gyár­tunk, az AGROKER-ek pe­dig forgalmaznak — mondja a kereskedelmi osztályvezető. — Óriási előnye van ezek­nek az építményeknek korró­ziós környezetben, ezért ki­válóan alkalmasak például műtrágyatárolók létesítésére. Ugyancsak „sláger” a helyta­karékos kutrica sertésépüle­teknél, mely így megoldható, de beszédes példája az univer­zális felhasználásnak a sop­roni Graboplán AFIT sátor­raktár, vagy a hollóházi egyik ABC-áruház ragasztott fa­szerkezetű mennyezete. Ve­lencei üzemünk jelen­legi gyártókapacitása 4900 köb­méter, ez körülbelül 100—150 ezer négyzetméter térlefe­désre elegendő anyag. Épít­­ményeink nagy része mező­gazdasági célra készül azon­ban, a kezdeti piackeresés után nem szabad elfeledkez­nünk arról, hogy mi mező­­gazdasági profilú üzem va­gyunk. A ragasztott fa, mint szer­kezeti elem, bevándorolt te­hát ismét a hazai építészetbe. Ha viccesen próbáljuk le­egyszerűsíteni a dolgokat, a magyar építőipar a marhának köszönheti, hogy újra felfe­­deződött, korszerűbben ismé­telve önmagát a fával való téráthidalás. Kedvező a ra­gasztott faszerkezetek tűz­­technikai viselkedése, a fa felületi szenesedésének ön­kioltó jellege közismert. A velencei üzemben Bécsi András üzemvezető visz kör­be. Főleg fenyőből, de nyár­ból és akácból is készülnek a ragasztott, rétegelt tartók. Ő is azt fájlalja, hogy Fejér megyében nem tudunk sokat erről a — szerénytelenség nélkül nagyszerűnek nevez­hető — építkezésről. — Nyugaton éttermek, te­niszcsarnokok, uszodák ké­szülnek így, mi pedig zömmel istállót építünk — mondja fanyar mosollyal, ő műszaki ember, faipari mérnök. Búcsúzás előtt megállapo­dunk azonban abban, hogy ez is szép cél, s egyáltalán nem lekicsinylendő. Gabnai Gábor Munkavédelem a mezőgazdaságban Hazánkban 1967-ben 141 772 munkahelyi baleset történt, köztük 583 halálos. Tíz év alatt az összes balesetek száma 117 835-re, a halálos tragédiáké 440-re csökkent. Fejér megyé­ben 1967-től 77-ig harminchatról húszra sikerült csökkenteni az ezer főre jutó üzemi baleseteket, a halállal végződő esetek — százezer dolgozóra számítva — tizenhétről hétre fogyatkoz­tak. Ezekkel az adatokkal a ti­zedik megyei munkavédelmi tanácskozás alkalmából egy csuklós autóbuszon rendezett vándorkiállításon ismerked­hettek meg tegnap Székesfe­hérváron a megye minden részéről érkezett mezőgazda­­sági és munkavédelmi szak­emberek. A kiállítás, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet munkatársai­nak összeállítása, a legfonto­sabb országos és Fejér me­gyei adatok mellett a munka­­védelem legkorszerűbb fel­szereléseiből és eszközeiből adott­ bemutatót. Háza nagytermében Müllner István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. Vitaindító előadást dr. Sza­bó Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője tar­tott a munkaerő-gazdálkodás és a munkavédelem összefüg­gésének időszerű kérdéseiről, rendkívül szemléletes képet adva az országos helyzetről, mélyen elemezve a mezőgaz­daság dolgozóinak megvédé­séhez elengedhetetlenül fon­tos feladatokat. Ezután Szabó Sándor, a Szakszervezetek Fejér t­er­gyei tanácsának munkavé­delmi osztályvezetője érté­kelte a megye mezőgazdasági üzemei és termelőszövetkeze­tei között folyó munkavédel­mi verseny legutóbbi évének eredményeit. Előadása befejezéseként Szabó Sándor ismertette a munkavédelmi verseny győz­teseit. A MEDOSZ-üzemek közül a Sárszentmihályi Ál­lami Gazdaság érte el az első helyezést, mögötte a Fejér megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a Vértesaljai VÍZÉP Vállalat végzett. A termelőszövetkezetek él­mezőnyének sorrendje: kis­lángi Béke, móri Kossuth, vértesacsai Vörös Október. A győztes gazdaságok mun­kavédelmi felelősei személy szerint is pénzjut a ropsbap re-, sassüitek. Pedagógusok számvetése • •Ünnep előtt, odaadó munkáról Nem a beszámoló oldalainak száma, hanem a belőle sugár­zó, benne meghúzódó emberség, mozgalmi törődés mutatja meg a végzett munka minőségét — hangzott el a felszólalá­sok sorában szerdán, a Pedagógusok Szakszervezete Fejér me­gyei Bizottságának ülésén, Székesfehérváron. A mozgalmi munkával, a hét és fél ezer Fejér megyei oktatásügyi dolgozó életével, munkájával foglalkozott a bizottság, Makai Lászlóné megyei titkárhelyettes előadása alapján. A két és fél éves időszakot felölelő beszámoló hangsú­lyozta: elképzelhetetlen a jó munkahelyi légkör nélkül a jó nevelői munka. S a jó munkahelyi, iskolai légkör alapvető feltétele a céltuda­tos, mozgalmi tevékenység az iskolai demokratizmus ál­landó ápolása és szélesítése. A beszámoló külön szólt azokról — odaadásukat elis­merve —, akik hosszú idő óta, nem egy esetben több év­tizede, mint Mihályi Gyula és mások, viselik mozgalmi megbízatásuk tisztségét. Behatóan elemezte Makai Lászlóné a pedagógusok szer­vezettségének alakulását, a szervezeti élet­ kérdéseit, majd a továbbiakban a neve­lők, az oktatásügyi dolgozók mindennapjaival foglalkozott. Foglalkozott a bérrendezés nyomán megnyilvánult meg­elégedettséggel s a növekvő nevelői felelősséggel, munka­kedvvel. A pedagógusok la­kásigényeinek kielégítéséről szólva elmondta, Székesfe­hérváron az idén is nagy lé­pést tesznek a nevelők la­káshoz juttatásában. Az iskolai élet egészére ki­terjedő beszámolót élénk ér­deklődés mellett vitatták meg a bizottság tagjai s a meghívottak. Szóltak a neve­lői tájékozottság, az önmű­velés fontosságáról. Elismer­ték azt a munkát, amelyet a mozgalom a maga eszközei­vel tett a fizikai dolgozók gyermekeinek segítéséért, az iskolák közötti egyenlőtlensé­gek megszüntetéséért. Szól­tak arról, hogy a nevelőiskola céljainak szolgálata, az új tanterv bevezetése nem nél­külözheti valamennyi peda­gógus odaadó munkáját. Seres József, Székesfehér­vár tanácselnöke méltatta a megyeszékhely nevelői mun­kájának jelentőségét. Szólt művelődéspolitikánk megyei céljairól, az egyműszakos ok­tatás székesfehérvári, duna­újvárosi bevezetéséről, az is­kolaépítési program eredmé­nyeiről. A bizottsági ülés munkájá­ban részt vett dr. Csűrös Zol­tán nyugalmazott­ egyetemi, tanár, a Pedagógusok Szak­­szervezetének elnöke is. Je­lenlétével, szavaival kifejez­te a szakszervezeti mozgalmi testület számvetésének fon­tosságát, a pedagógusok, ok­­­­tatásügyi dolgozók munkájá­nak megbecsülését, éppen a­­ közelgő pedagógusnap alkal­mából. Befejezésül a bizottság ha­tározatot fogadott el a moz­galmi munka további felada­tairól, tennivalóiról. Ezek között továbbra is jelentős helyet foglal el a megyénk közoktatáspolitikai terveinek megvalósításán, az egymű­szakos oktatás bevezetésén való munkálkodás, a pedagó­gusok élet- és munkakörül­ményeinek további javítása, felkészültségük fokozása. IV. El Világosságot az iskolákba! A korszerű iskolai világí­tásról tartott előadást szer­dán délután a fehérvári Technika Házában Debrecze­­ni Gábor, az Egyesült Izzó Világítástechnikai Állomá­sának vezetője. A neves szakember véleménye szerint az ország iskoláinak többsé­gében a kívánatos alsó szin­tet sem éri el a tantermek megvilágításának minősége. Munkatársai a közelmúltban szúrópróbaszerű felmérést végeztek több mint kétszáz­ötven, az ország legkülönbö­zőbb részein levő tanintézet­ben, s a világítás erőssége csak az iskolák 7 százaléká­ban érte el az erre vonatkozó szabványban minimálisan előírt 200 luxot. (Az ideális fényerő 400 lux lenne.) A helyzet megváltoztatására tett javaslatait a megjelent tanácsi előadók, pedagógu­sok és az ÉDÁSZ képviselői nagy érdeklődéssel fogadták. Próbaüzem az új hűtőházban Zsúpfedélre emlékeztető vonalú alumínium tető, mű­anyaghabbal kitöltött, úgy­nevezett szendvics-panel rendszerű alumínium falak — formára is szép, esztétikus az ország legújabb hűtőháza. A Magyar Hűtőipar székes­­fehérvári gyárában próbaüze­mei az új 1000 vagonnyi áru befogadására alkalmas hűtő­ház. A tárolót György Judit építész és az IPARTERV kol­lektívája tervezte, a­­FAÉV építette hazai anyagok fel­­használásával. A 330 millió forintos költséggel épült új hűtőház négy hatalmas hűtő­kamrájában megkezdték a »próba üzemelést­. EnercbÉB- a kamrákban speciális reke­szekben tárolják majd az árut, húsokat, baromfit, mire­lit termékeket stb. Az új hű­tőház közúti és vasúti rako­dótérrel is rendelkezik, a szállítójárművekről a hőzsili­peken percek alatt a mínusz 25 fokos­­hűtőtárolókba jut­tatják majd az árut. A most próbaüzemelő léte­sítmény ebben a szezonban már teljes kapacitással dol­gozik. Ezzel a hűtőh­ázzal a fehérvári üzem a Magyar Hűtőipar legnagyobb tároló­terét tudja magáénak, a gyár­ban összesen 1800 vagon­nyi árut tudnak egy időben hátasai, tarlós­ai­.

Next