Fejér Megyei Hírlap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

Rádiós­napok Mától kezdve hat héten át a Magyar Rádió megkülön­böztetett figyelemmel foglal­kozik szőkébb hazánk, Fejár megye életével. Reggel, a Kossuth adó „Szót kérek” ro­vatában elhangzik Takács Imrének, a megyei pártbizott­ság első titkárának köszöntő­je, amelyben képletesen meg­hívja vendégségbe az ország népét, hallgassa a rádió több mint ötven Fejér megyei adá­sát, ismerjen meg jobban bennünket, munkánk ered­ményét, terveinket, gondjain­kat. A Magyar Rádió Fejér me­gyei heteinek egyik legfőbb célja, hogy a műsorok segít­ségével szélesebbre tárjuk az országra, a világra nyíló ab­lakainkat, hadd tudjanak meg rólunk többet szerte e hazában és a nagyvilágban. Szívesen mutatjuk meg ma­gunkat, dicsekvés nélkül, a gondos gazda jogos büszkesé­gével szólunk eredményeink­ről, a változtatás, a jobbítás elhatározott szándékával be­szélünk arról is, amit jobban kellene csinálnunk. Van miről szólnunk, hiszen az ország e darabjának sor­sa, egy megyényi méretben — nagyon hűen — az egész utat mutatja, amit hazánk, népünk megtett a felszabadu­lás óta. A feudális nagybirto­kok megyéjéből az ország egyik legfejlettebb ipari terü­lete lett Fejér. Az ősi megye­székhely, az ezeréves Szé­kesfehérvár a híradástechni­ka, a számítógépgyártás, az autóbuszgyártás, az alumíni­um-, szerszám- és gépipar, a fejlett építőipar bázisa. Első szocialista városunkban, Du­naújvárosban a gyorsan fej­lődő vaskohászat mellett a korszerű ipar egyéb ágai is meghonosodnak. És mi min­den épül, újul jelenleg is! A Dunai Vasmű konverteres acélműve, a székesfehérvári Könnyűfémmű bővítése, a Bittó II bauxitbánya, a nagy­egyházi bánya, a bicskei hő­erőmű, a szabadegyházi in­­vertcukor-gyár beruházása az ország legjelentősebb építke­zései közé tartoznak. Másként, gazdagabban, em­berhez méltóan és e tájon a nép; anyagi jóléte mellett kultúrája is gyorsan gyarap­szik. A tágra nyitott ablakok természetesen nemcsak azt szolgálják, hogy többet má­jon meg rólunk ország-világ. A kitekintésre szintén alkal­mat ad, hogy mi is többet tudjunk széles e hazáról, a világról. A Magyar Rádió me­gyei heteinek régi, hagyomá­nyos ', 'lejárója, hogy a ke­­reskedelmi cégek különböző kedvezményekkel, akciókkal a rádió-vevőkészülékek szá­mának növelését szorgalmaz­zák. A mi megyénk nem af­féle „fehér folt” a rádióké­szülékek számát, a lakosság­hoz mért arányát mutató tér­képen. Egyrészt az anyagi le­hetősség, a kulturális színvo­nal, másrészt Budapest közel­sége, a jó vételi viszonyok, és a híradástechnika egyik fellegvárának, a Videotonnak jelenléte miatt. A kereskedel­mi akció nem titkolt célja arra ösztönözni a lakosságot, hogy a korszerűbb, URH sá­vos készülékeket vegye első­sorban. A jobb, technikailag fejlet­tebb, kulturáltabb rádióvétel így segíthet abban, hogy mi is többet tudjunk meg a vi­lágról ; művelődésünket, szó­rakozásunkat is jobban szól­alhassa a rádiózás. II. I CC I CD KACPVCIF-TM*.| NEGYVEN ÉV A KŐBÁNYÁBAN | || | l/l I I egyesüljetek | A MILLIOMOS FALU -----------------------------------­|||§ ||| ISB Péntek: A VÁLTAKOZÓ OKTATÁS ALKONYA 19/8^ szeptember 1. ________________ §| | XXXIV évfolyam, ' sl IBib­lie 206. szám HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR | _______________# MB81 • ____________________________ | A* MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | Ar°: 80 TAPASZTALATOK, FELADATOK A politikai oktatás megyei évnyitója A pártoktatás, a tömegszervezeti politikai oktatás tanfolya­mainak megyei, városi, járási, valamint a Marxizmus—Leni­­nizmus Esti Középiskola vezető propagandistái jöttek össze tegnap évnyitó tanácskozásra az oktatási igazgatóság nagy­termébe. A megjelenteket Barts Oszkárné, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője köszöntötte. Ezután Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára előadásában összegezte az 1977— 78-as politikai oktatási év tapasztalatait és részletesen ismer­tette az új évad feladatait. A megyei párt-végrehajtó­bizottság 1978. június 7-i ha­tározatára hivatkozva,, hang­súlyozta: kedvezőek a felté­telek ahhoz, hogy eszmei-po­litikai nevelő munkánkkal, a propagandamunka fejleszté­séről szóló központi, illetve megyei határozatok szellemé­ben és színvonalán, járuljunk hozzá a XI. kongresszus, a megyei pártértekezlet, a Köz­ponti Bizottság ez év áprilisi és a megyei pártbizottság ha­tározatainak megvalósításá­hoz. Szólt arról is, hogy meg­növekedett a politikailag képzett párttagok és párton­­kívüliek száma. Évről évre többen válnak alkalmassá a környezetükben lévők tuda­tának formálására. A gazda­sági építés eredményei, a közéleti aktivitás fejlődése, a jó politikai légkör egyben a tartalmasabb ideológiai mun­ka következménye is. A pro­pagandamunka egyre több helyen válik a párttagok kez­deményezésének, aktivitásá­nak forrásává azáltal, hogy nem különül el a pártmunka más területeitől. Fontos fel­adatot tölt be a párthatáro­zatok végrehajtásának szer­vezésében, ellenőrzésében az­által, hogy tudatosítja a ha­tározatok elvi-politikai lé­nyegét, összefüggéseit, így ér­demi mércét nyújt az ellen­őrzéshez. Az 1977—78-as évben több mint húszezren vettek részt pártoktatásban, s a tömegpo­litikai képzésben résztvevők száma is meghaladta az öt­venezret. A mintegy 70 500 hallgató marxista műveltsé­gének gyarapítását 3940, többségében jól felkészült propagandista szolgálta. El­ismeréssel szólt a megyei pártbizottság titkára a pro­pagandisták munkájáról. Megbízatásuk jó ellátásához segítséget adtak és adnak ez­után is a propagandista fel­készítők, vitafórumok, a pe­dagógiai és módszertani ta­pasztalatcserék és a szervezés stádiumában lévő városi, já­rási propagandista klubok. — A következő években a világnézeti és elméleti mű­veltségnek arra a fokára kell eljutnunk, hogy a párttagság természetes életeleme, politi­kai tevékenységének része legyen az elméleti, kérdések­kel való rendszeres foglalko­zás. A soron következő párt­­oktatási évben mindannyi­unknak sokat kell tennie azért, hogy növekedjék az önálló ítéletalkotásra, a kö­vetkeztetésekre való képes­ség mind a hazai, mind a nemzetközi politika kérdései­ben. Az akarjuk és azért dol­gozunk, hogy erősödjék az elkötelezett magatartás a szocializmus ügye iránt. Ép­pen ezért valamennyi propa­gandista ösztönözze nyílt vi­tákban a nézetek formálását, a dialektikus látásmód fej­lesztését, az aktív, teljesítő­képes tudást — mondotta Sudár elvtárs az 1978—79-es pártoktatási év feladatainak taglalása közben. Megköszönte a már régóta eredményesen munkálkodó propagandisták tevékenysé­gét, köszöntötte az új propa­gandistákat. E szép megbíza­tás teljesítését a megyei, a városi, járási pártbizottságok számon tartják, segítik és az oktatási igazgatóság, a me­gyei pártbizottság propagan­da- és művelődési osztálya műhelymunkával is hozzá­járul, hogy jól és pontosan tudják dolgukat. Ismertette a jelenlévőkkel a Politikai Bizottság 1978. jú­nius 25-i határozatát, amely­nek értelmében a marxizmus —leninizmus alapvető taní­tásai, a párt politikája elsa­játításának fokozott megbe­csülése, a hallgatók tanul­mányi munkájának ösztönzé­se érdekében a párt tömeg­tanfolyamain való eredmé­nyes résztvételt a pártszervek a jövőben oklevéllel ismerik el. Azok a hallgatók, akik a tömegoktatás továbbképző tanfolyamai közül legalább hármat eredményesen elvé­geztek, alapfokú politikai végzettséget elismerő okleve­let kapnak. Az elismerés rendszere az 1978—79-es pártoktatási év­től kerül bevezetésre, és az alapfokú politikai végzett­séget igazoló okleveleket elő­ször az 1980—81-es tanév vé­gén adják ki. Az előadás után oktatási formánként konzultációt, ta­pasztalatcserét, az oktatási igazgatóságon tanszékülése­ket tartottak. N. E. A vártnál magasabb cukortartalom • •Üzemi főpróba Ercsiben Augusztus 30-án begyúj­tották az Ercsi Cukorgyár kazánjait, majd a répafeldol­gozó rendszerbe nyomott víz­zel és gőzzel kezdetét vette a kétnapos üzemi főpróba. Tegnap, csütörtökön reggel a kazánházban kezdte szem­léjét a hivatalos üzempróba bizottság. Itt beszélgettünk Félix Andorral, a cukorgyár igazgatójával, aki elmondot­ta, hogy a becslések szerint feldolgozásra váró 332 ezer tonna cukorrépa cukortartal­ma kedvezőbb lesz a tavalyi­nál. Az első szállítmányokat szeptember 4-én Tolna me­gyéből, a Paksi Állami Gaz­­daság gem­eni kerületéből várják. Azért éppen Tolna megyéből szállítják a répát, mert a kampányt mindig a legérettebb és a legmagasabb cukortartalmú nyersanyaggal kezdik. Félix Andor beszélt az 1979-es idény kezdetén élet­belépő új répaátvételi rend­szerről is. E szerint a jövő évi kampányban a cukorrépa átvétele a béltartalom, a cu­korfok alapján történik majd. Ezt a rendszert a gyár tájékoztató jelleggel már az idén is alkalmazza, a terme­lőket minden szállítmánynál tájékoztatja, hogy 1979-ben, hasonló cukortartalom esetén milyen felvásárlási árra szá­míthatnak. A kampány kezdetétől, szeptember 8-tól a cukortar­talom vizsgálatokat a telje­sen automatizált új répala­­borban végzik. Ide, a közel­jövőben a termelőket is meghívja a cukorgyár, lás­sák, hogyan történik a minő­sítés. A feszítő munkaerőgondok ellenére a karbantartás — melyre körülbelül 30 millió forintot költött a gyár — megfelelő színvonalon történt és fejeződött be az idén is. A beruházásokra 53 millió forintot fordítottak Ercsi­ben. Az új, automata répalabor 25 millió forintba került. Pakson egy iparvágányt és betonburkolatú rakterü­letet építettek, a hozzá való szoci­ális létesítményekkel. Ennek a teljes anyagi kihatását a társulás fedezte, s ehhez a cukorgyár 8 millió forinttal járult hozzá Az új bénu­ló készülék és az új centrifuga 6, illetve 2 millió forintot vitt el. A gyári répafogadó kialakításának folyamatban levő első ütemére az idén 5 milliót fordított a cukorgyár. Természetesen az idei sze­zon, amely előreláthatóan a leghosszabb lesz, mert január végéig fog tartani, sem lesz mentes a gondoktól. Az idő­szaki munkások szerződtetése egyre nehezebb. Jó hír, hogy az idei kampányra a cukor­gyár nyugdíjasai közül sokan, körülbelül 200-an jelentkez­tek. Az időszaki dolgozók szociális ellátása érdekében a nyáron korszerűsítették a munkásszállót. Szerződteté­sük befejeződött és az ország távoli részeiből szept­ember 6-án várják érkezésüket. Az újonnan érkezőket bizo­nyára meglepi a vezérlő rendszerbe beépített ipari tv. A négy képernyőn a répa­­rázó és felvonó, a bunker, az édesszelet-szalag és a kilúgo­zás utáni szeletet szállító szalag látható. A cukorgyár igazgatója di­­csérőleg nyilatkozott a törzs­­gárda tagságnak és a 33 szoci­alista brigádnak a karban­tartásban végzett tevékenysé­géről. — *.. j. — A móri járási párt-vb tárgyalta 9200 tonnával több szén Balinkabányáról Idén már másodízben sze­repelt a móri járási párti végrehajtóbizottság napi­rendjén a Balinkai Szénbá­nya 1978. évi tervfeladatai­nak teljesítése. Először már­­ciu közepén tárgyalta a tes­tület. Abban az időben a balinkai üzemnek nagy gond­­ja volt: egyik frontfejtésü­ket, a széntelep elvékonyo­­dás­a miatt — erre nem szá­míthattak, nem láthatták előre — le kellett állítaniuk. Vagyis, egyik tömegtermelő munkahelyük kiesett, követ­kezésképpen, a terv teljesíté­sének lehetősége lecsökkent. Ezért határozott úgy a testü­let, hogy a második félév elején — tájékozható jelleg­gel — ismét napirendjére tű­zi a témát. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén örömmel vette tudomásul: a Balinkai Szén­bánya kollektívája úrrá lett a nehéz helyzeten, s az év el­ső hét hónapjában 9266 ton­nával többet termelt az idő­arányos tervnél! Ezt azért tudták elérni, ahogyan Pera Ferenc, az üzem vezetője írá­sos tájékoztatójában leírta, a kérdésekre adott válaszaival kiegészítette, mert sikerült a kiesett frontfejtést pótolni. A Közép-dunántúli Szénbá­nyák Vállalat vezetői ugyan­is lehetővé tették, hogy egy másik frontfejtésen új front­szárnyat nyissanak. Ezzel pó­tolhatták a kiesett fejtés ter­melését. Sokat javított az üzem ter­melési feltételein az is, hogy időközben több, munkát ja­vító műszaki intézkedéshh­ez szükséges anyagot megkaptak a vállalattól. A szükséges gé­pek rendelkezésükre álltak, s kiegészült a vállalat segítsé­ge révén a csilleparkjuk is. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat és a Közép-dunántú­li Szénbányák beruházási osztálya mellett, nekik is je­lentős részük van abban, hogy augusztus 23-án este, si­keresen összelyukaszthatták az új függőleges aknát és a bányát összekötő vágatot. A kedvező tények mellett, több kedvezőtlen hatás is ne­hezítette, nehezíti a jövőben is munkájukat. A nagy nyo­más miatt az új vágatszaka­szok egy részét át kellett dol­gozniuk, ami mintegy kéthó­­napi késést okozott. A máso­dik félévben már megoldják, hogy az előkészítő vágyatok kihajtásának munkálatait ne zavarják meg a hosszú szál­lítórendszerben bekövetkező üzemzavarok. A munkahe­lyek és a szállítórendszer kö­zé széntárolót építenek. Ilyen és más okok miatt maradtak el a vágathajtási tervtől. A második félévben ugyan csökkentik, de behoz­ni teljesen nem tudják ezt a lemaradást. Mindezek elle­­­nére jelenleg, illetve 1979 ja­nuárjától mintegy 400 ezer tonna fejtésre előkészített szénvagyon áll rendelkezé­sükre, ami tízhavi előretar­tást jelent. Vagyis, kellő biz­tonsági tartalékkal rendel­keznek. Ami az év hátralevő idő­szakában nehézséget okoz, a* nem a fentiekből ered- Szep­tember elején a pajzs biztosí­­tású frontfejtésük leáll, új­ fejtési mez­őbe kell átszállí-* tani, üzembe helyezni a bo­nyolult berendezést. Ennek gyorsasága nagy mértékben meghatározza m­ajd, hogy mi­ként tudják tervüket teljesí­teni, illetve túlteljesíteni. Pe­ra Ferenc elmondta, hogy a gyors átállás érdekében ösz­tönző rendszert dolgoztak ki, hogy az üzem egész kol­lektívájával ismertették a helyzetet, s kérték segítségü­ket. Az üzem vezetője bízik a gyors, sikeres átállásban, hogy ezáltal megtarthatják, esetleg növelhetik is az ed­dig elért többletet. Balatincz Jánosné, a járá­si pártbizottság első titkára összefoglalójában a testület nevében elismerését fejezte ki az üzem kollektívájának az eddigi eredményekért. Remélhető, hogy a következő napok nagy feladatát, a front átállását is sikeresen oldják meg, ahogyan a ko­rábbi időszakokban is min­dig úrrá lettek a balinkai bányászok a felmerült gon­dokon. Felmérés a Köfémben A DH: munkamódszer, tudomány A székesfehérvári Köny­­nyűfémmű nem sokkal az­után, hogy hasonló profilú külföldi vállalatokkal közö­sen megrendezte a III nem­zetközi szervezési munka­na­­pokat, saját portáján is nagy­arányú munkahelyi felmé­résbe fogott. A Magyar Alumíniumipar Tröszt kezdeményezésére jú­niusban a hengermű, öntöde termelési főnökség területén megkezdődött a munkafolya­mat lépéseinek, szabályozott­ságának, személyi állományá­nak, a munkaeszközöknek és azok kihasználtságának komplex felmérése, és a m­eg­kezdett munka továbbgyűrű­zik majd a Köfém teljes te­rületére. A csoportok, amelyek a munkaszervezési osztály irá­nyításával végzik munkáj­u­kat, nemcsak jelentést ké­szítenek­ a feltárt tartalékok­ról, hanem megpróbálnak­ mindjárt javaslatot tenni az esetleges ésszerűsítésekre. Tulajdonképpen a Dolgozz Hibátlanul jelszót tűzték maguk elé, de ezt úgy értel­mezik, ahogyan a mozgalom — nagyjából egy időben a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig — kialakult, mun­kamódszerként. A DH szerves része az utóbbi években ki-*­alakult munkaszervezési el­járásoknak — értékelemzés, mozdulatelemzés, folyamat­­irányítás, számítógépes dön­­éselőkészítés stb. — és nem egy erkölcsi jelszó, semmi­képpen sem az ember által elkövethető hibák ellen irá­nyul, hanem a folyamat hi­baforrásait igyekszik tudo­mányos, szervezési eszközök­kel kiküszöbölni. ______

Next